Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-02-18 / 7. szám
2 1998. február 18. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Jog és erkölcs Fekete Marian Iránban nemrég halálra ítéltek egy német állampolgárt valamilyen állítólagos erkölcsi vétekért: egy mohamedán nővel volt szexuális kapcsolata. Irán a sah bukása után visszatért egy 1400 évvel ezelőtti erkölcsjogi rendszerhez, Mohamed próféta szent könyvében, a Koránban rögzített szabályhoz: amit a közvélemény elmarasztalónak tart, azt a jog halállal bünteti. Ritka egy ország az, ahol a jognak kell igazodnia az erkölcshöz. Ritka egy ország a miénk is, mert itt a jognak nem kell alkalmazkodnia az erkölcshöz. Nálunk a jogot, a törvényeket a parlamenti képviselők a „lelkiismeretük és meggyőződésük” szerint alkotják. Sőt nálunk az utóbbi hónapokban mind többen észlelhetik, hogy az erkölcs, a jog és a politika nem képes visszajutni egy harmonikus helyzetbe. Az alkotmánybíróság kimondta, mi a jog. Megállapította, hogy az utcáról berángatott párthű talpnyalók helyett a képviselői mandátummal rendelkező embereknek kellene a parlamentben ülniük, dolgozniuk és szavazniuk. A kormánykoalíció azt állítja, nem lenne erkölcsös, ha a választott képviselők ülnének a parlamentben, ha érvényesülne a jog és a törvény, mert ezek a képviselők megszegték a „szófogadás” erkölcsi törvényét. Az alkotmánytörvényt viszont éppen azok az emberek alkották, szavazták meg, akik ma valamilyen egészen sajátos „szófogadási erkölcsre” hivatkozva nem akarják azt alkalmazni. Sajátos erkölcsről van szó, hiszen ezek az emberek a képviselői esküjük letételekor nem a vezéreiknek ígértek szófogadást, hanem az alkotmánynak és a törvénynek. Törvény? Becsület? Szlovákiában minden másképp van. Gaulieder esete bizonyítja, zsiványbe- csület sincs; holló a hollónak vájja ki a szemét, és az embertársainkkal szemben elkövetett minden jótett elnyeri „méltó” büntetését. Vendégkommentár „Tunelozás” szlovák módra Róbert Kotian __________ Az utóbbi időben elterjedt gazdasági kifejezéssé vált a „tunelozás”. A Branyiszkó alatti alagútfúrástól eltérően esetünkben a kifejezésnek büntetőjogi színezete van. Pontosabban: egyelőre csupán színezete, mivel a jelenlegi kormány- és törvényhozói hatalomtól aligha várhatjuk el, hogy kezelje ezt a tevékenységet, amely igyekszik elszívni a pénzeszközöket a bankokból (lásd IRB), a vállalatokból, illetve alapokból (ahol a Nemzeti Vagyonalap is sáros). A közelmúltban erre a jelenségre hívta fel a figyelmet a Slovnaft és a VSZ esetében Ivan Miklós, a vagyonalap felügyelő bizottságának elnöke, konkrét adatokkal bizonyítva, hogyan lehet bánni a vállalatok pénzével. Az alkalmazotti és menedzseri részvénytársaságok vezetői közti egyetértés eredményeképpen a privatizőrök olcsón megszerzik a vállalatok egy részét, amivel a Nemzeti Vagyonalapot, ezen keresztül az állami költségvetést, de facto az ország polgárait rövidítik meg néhány milliárd koronával. Az új tulajdonosok egy idő után többszörös áron eladják a részvényeiket - piaci áron. Az eredmény: az ügyes „alagútfúrók” az így szerzett eszközökből törlesztik adósságukat a nemzeti vagyonalapnak. Ami nem történhetne meg a vagyonalap kezelőinek .jóindulata” nélkül. Az ilyen üzleteknek köszönhetően nemcsak a vagyonalap rövidül meg néhány milliárd koronával, hanem végső soron az összes állampolgár. El tudják képzelni, hogy ezeket az összegeket a vagyonalap a költségvetésen keresztül a tönkrement vállalatokba vagy gyógyszertárakba fektethetné? V. M. nem tudja elképzelni. A szerző a Sme napilap jegyzetírója Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Fotó: Dömötör Ede Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dace, Koáická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Olvasom, hogy vízre bocsátották a Titanicot. Gondolom, az egész huszadik század e csoda jegyében telik majd... Rajz: MS-Rencín Feltétlenül most kell dűlőre jutni? Kék Duna keringő P. Vonyik Erzsébet ________ A finishez érkeztek a Bős ügyében hozott hágai ítélet megvalósításáról tavaly november végén kezdett szlovák-magyar tárgyalások. Ha a szakértők nem tudnak egyezségre jutni március 25-ig, vagyis a bírósági döntést követő fél éven belül, akkor a két ország újra a hágai testülethez fordulhat tanácsért. Van, aki ezt úgy értelmezi, hogy e dátuO Lesz megegyezés O A lakosságot senki sem kérdezte mig feltétlenül dűlőre kell vinni Dunakiliti, Dunacsún, Nagymaros, netán Pilismarót ügyét, vaján Carnogursky, a KDM elnöke: A A magyar kormány helye- ™ sen mérte fel Magyarország érdekét, tehát Nagymarosnál vagy másutt a másik vízlépcső felépítésének, valamint a Dunakiliti tározó üzembe helyezésének a szükségét. A magyar félnek az alsó lépcsőt a hajózás biztosítása céljából előbb vagy utóbb úgyis meg kellene építenie. A dunakiliti tározó a Duna vizének kulcsa, ezért Budapest hibát követett el, amikor Dunakilitit nem helyezte üzembe. Ezzel eldobta magától a Duna-víz kulcsát, amit Szlovákia szívesen emelt fel azzal, hogy megépítette a dunacsúni mederelzárást. Szlovákia érdeke, hogy ragaszkodjon az itteni gáthoz. Jó lenne, ha Dunakiliti kapcsolódna a bősi erőműhöz, de Dunacsúnt meg kellene hagyni legalább pótmegoldásnak, ha a magyar fél elzárná a vízcsapot. A Duna vizét fele-fele arányban kellene megosztani. Nem tudom, sikerül-e megállapodni a kitűzött határidőig. Zora Lazarová, a környezetvédelmi bizottság elnöke: A A hágai döntés szerint az v 1977-es szerződés érvélamint a hajózhatóságról, a vízmegosztásról, illetve a kártérítésről is meg kell egyezni. Mások viszont azt hangoztatják, később is lesz bőven idő a megállapodásra. Az alábbiakban szlovák parlamenti képviselők véleményét kértük a tárgyalások eddigi menetéről s arról, hogy személy szerint látnak-e esélyt az egyezség megszületésére? nyes, tehát az a terv is, amelynek értelmében Bős-Nagymarosnak meg kell épülnie. Fel kell építeni a második lépcsőt, akár Nagymarosnál, akár Pilismarótnál. Fontos, hogy ez a lépcső megemelje a Duna szintjét, márcsak a Duna és a Rajna-Majna-csator- na hajózhatósága miatt is. Köteles László, a környezetvédelmi bizottság tagja: a A hágai döntés megegye- ^ zésre ítélte Szlovákiát és Magyarországot. Hiányérzetem van, mert ismét kihagyták a térségben élőket. El kellene érnünk, hogy ezek a megrázkódtatásokon keresztülment emberek kárpótlásban részesüljenek. Gondolok az elvett földekre és az erőmű üzemeltetésével járó egyéb hátrányokra. Remélem, hogy a tárgyaló felek meg tudnak egyezni, annak ellenére, hogy mindkét ország választások előtt áll. Ján Cuper, a DSZM parlamenti képviselője: A Az eddigi tárgyalásokat v tárgyszerűdének tartom. Fontos, hogy mindkét fél jóakaratot tanúsítson, mivel a Duna ezt megérdemli. Meg kell, hogy épüljön a másik lépcső is, hogy biztosított legyen a Duna hajózhatósága. A legideálisabb Nagymaros lenne. Mennyi vizet kellene kapniuk a magyaroknak? Figyelembe kell venni a környezeti szempontokat, az ökológiai egyensúly egyébként se borult fel, sőt a szakemberek szerint javult. A szlovák fél elébe ment a magyar érdekeknek, hiszen lemondtunk a kölcsönös kártérítésről, s ezt egy jó jelzésként kell felfogni. A választásokig meg tudunk állapodni. Olvasói levél Mit ér az ember, ha nyugdíjas? A gútai nyugdíjaspanzióban, ahol milliomosok, de kispénzű emberek szülei is vannak, érdekes események történnek. A panzió falain és a folyosókon, gipszbe öntve ott lógnak a nemes egyéniségek portréi, (Kleopátra, Julius Caesar, Napóleon). Ezt látva az ember azt hinné, hogy ez egy osztályon felüli valami. Valami, mert hogy a valóságban ez mi, nehéz megállapítani, csak az ajtóban elhelyezett tábla és a csekk, amit a lakók havonta befizetnek, igazolja a panziót. A karácsony a béke, a szeretet ünnepe. Minthogy mindenben különleges a gútai panzió, így a karácsony is más volt itt, mint máshol. A lakók arról vették észre, hogy karácsony van, hogy csend volt az alsó szinten; nem voltak ott az alkalmazottak. No meg ott volt Tamás atya, aki az Isten szeretetével pótolta az emberek mulasztását. Már-már beleélték magukat, hogy karácsony van. Ekkor jött a meglepetés. Amikor meglátták, hogy az ünnepi ebéd krumpligombócleves, megjelent a könny a lakók szemében. Nem örömkönnyek voltak, amit az ember meghatottságában ejt. Elgondolkoztak: ez lenne a várva várt demokrácia, vagy ez valami más? De hát mi ez? Az előkészület a karácsonyra nem a kis Jézus születése, a szent család, a betlehemi csillag volt, hanem két hatalmas szlovák trikolór hirdette Jézus születését. Most már a gombócot megemésztve azon töprengenek a szerencsétlen lakók, hogy a vezetők kit akartak lejáratni az ilyen karácsonnyal? Az öregeket, vagy a fiatal szlovák államot? Hát ilyen a karácsony a nyugdíjaspanzióban. Kedves fiatalok, rátok is ilyen öregség vár, vagy más, talán szebb és boldogabb? Egy gútai nyugdíjas Breuss-kúra 1998. január 28-i számukban megjelentettek egy cikket, amely a Breuss-kúráról szól. Sajnos, tájékozatlan vagyok, miből áll ez konkrétan. Bánatomra az én családomban is pusztított a rák, és nagy szükségem volna rá, ha megtudhatnám a lehetőséget, amellyel kezelni lehet. Tudom, újságukban nem foglalkoznak csupán e témával. Ezért is kérném Önöket, hogy legyenek szívesek legalább egy címet közölni a Vasárnapban, ahonnan megrendelhetném e könyvet és kb. mennyibe kerül. Mivel vidéki vagyok, s a fővárosban még nem jártam, szeretném postai úton megszerezni a könyvet. A mi városunkban ugyanis nincs meg, és nem is biztattak, hogy megrendelik. Murinová Erika, Gömör Több olvasói kérésnek eleget téve közöljük, hogy Rudolf Breuss gyógyító könyvét a magyar könyveket árusító boltokban, illetve a Kalligram Könyvkiadó lap- és könyvterjesztői osztályán lehet megrendelni, az alábbi telefonszámon: 07/5315028.
