Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-02-11 / 6. szám
1998. február 11. Sport Czakó Krisztina az olimpián folytathatja a magyar műkorcsolya-hagyományt Naganóban is dobogóra? Felkerül a naganói érmesek listájára? Archív-felvétel Két ász a finnek közül: Selänne (balról) és Koivu CTK-felvétel Sztárok a mezőnyből: Teemu Selánne A finn villám góljai J. Mészáros Karoly ________ Ma jdnem a naganói műsor végén siklanak ki a jégre a női mű- korcsolyázók, köztük Czakó Krisztina, Magyarország egyedüli éremesélyese. Mert ki mástól várhatnának déli szomszédunknál dobogós helyezést, ha nem műkorcsolyázótól? Bözsi decemberben múlt tizenkilenc. Magyar bajnoki címei mellé a felnőttek között eddig egyetlen érmet szerzett: tavalya francia fővárosban váratlanul második lett. „Erre a helyre semmiképpen nem számítottam. Háromszor voltam felnőtt Euró- pa-bajnokságon hatodik. Azt vártam, hogy egy-két hellyel előrébb végzek... De ez annyira kiszámíthatatlan, annyira szubjektív az értékelés. A pontozók pontozzák az országot, a nevet, végig kell járni a szamárlétrát. De hát végül sikerült! És nagyon büszke vagyok arra, hogy magyar segítséggel, a szüleim segítségéveljutottam el idáig, itthoni körülmények között készülve.” Az idén januárban Milánóban rendezték a kontinensviadalt, ám Krisztina nem ismételte meg dobogós helyezését: „Szereplésem semmiképpen nem balsiNév: Czakó Krisztina Testméretek: 167 cm/55 kg Született: 1978. december 17- én, Budapesten Becenév: Bözsi Sportág: műkorcsolya Egyesület: Budapesti Korcsolyázó Egylet Edzők: a szülei, Czakó György nyugalmazott mérnök (az 1948 St. Moritz: ezüst 1952 Oslo: bronz 1956 Cortina d’Ampezzo: bronz 1980 Lake Piacid: ezüst kér. Annyi triplát tudok, ameny- nyit nem sokan ugranak a világon. Ezért rengeteget kellett dolgozni. Elesni lehet, de azt abban a pillanatban el kell felejteni. Az már a múlt, a gyakorlat további része a jövő. Aki valaha is versenyzett egy kicsit, az menet 1952-es olimpia férfi műkorcsolyázó számának tizenkettedik helyezettje) és Czakóné Sarlós Klára nyugdíjas marketingszakember (gyorskorcsolyázásban j unior baj nők) Sikerlista: hétszeres magyar bajnok, Európa-bajnoki ezüstérmes (1997 Párizs) és ötödik helyezett (1998 Milánó) Kékessy Andrea, Király Ede (műkorcsolyázás, páros) Nagy Marianna, Nagy László (műkorcsolyázás, páros) Nagy Marianna, Nagy László (műkorcsolyázás, páros) Regőczy Krisztina, Sallay András (jégtánc) közben át tudja alakítani a programját.” Felfedezői s jelenlegi edzői a szülei. „Mindig ők edzettek, de anyu és apu egyben a pszichológusom, a tanácsadóm, a segítőm és a legjobb barátom. Ők ismernek engem a legjobban, mindent meg tudunk beszélni. Anyu a szigorúbb, de megvan az eredménye. Nem?” És egy mosollyal újra a párizsi ezüstöt juttatja eszünkbe. Mint minden élsportolónak, vannak irigyei és rajongói is. Sok levelet kap, de sportága annyira nem népszerű Magyarországon, hogy lépten-nyomon megismerjék. A hazai versenyeken, sőt az otthon szervezett nemzetközi viadalokon is főleg szülők, rokonok, barátok ülnek a lelátón. „Úgyhogy nagyon jólesik, ha valaki felismer. De igazából mindegy, nem azért csinálom, hanem mert imádom. Voltak már mélypontok, volt, hogy mások nyomtak a mélybe, de a korcsolyát, a jeget akkor sem tudtam megutálni.” Szeptembertől márciusig naponta másfél-két óra edzés, versenyszezonon kívül napi egymásfél óra. Hetente háromszor a balett-teremben van, fut, erősít. Júliusban és augusztusban pedig edzőtáborozás külföldön. Ha van ideje, akkor rejtvényt fejt, számítógépezik, verseket vagy szerelmes regényeket olvas (fiúja még nincs, és egyelőre nem is hiányzik neki). És persze tanul. Végez a Testnevelési Főiskola koriedzői szakán és a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola informatikus mérnök nappali szakára jár. „Szeretem a gyerekeket, szeretnék edző lenni, de abból nem lehet megélni. A szüleim is munka mellett edzős- ködtek. Nagyon büszke vagyok rájuk, mert munka után, pénz nélkül, fáradtan képesek voltak odabattyogni, hogy nekem és a többi tanítványuknak segítsenek. Jóljön majd az informatikus mérnökség.” Krisztina az olimpia előtti hetekben is a felkészülés mellett a vizsgákkal küszködött. „Az egyetemet nem akarom abbahagyni, az edzői szakon pedig már túlestem a nehezén. Engem nagyon érdekel az anatómia, mert szeretném tudni, pontosan mi, hogyan dolgozik bennem, itt belül. Most, hogy lassan befejezem az edzőképzőt, felmerült az is, hogy gyógytornász szakon Annyi triplát tudok, amennyit nem sokan ugranak a világon. folytassam. Magyarországon a korcsolyaedzőségből nem lehet megélni, ezt a szüleim példája bizonyítja. Ők is csak kenyérkereső foglalkozás mellett, jóformán hobbiból edzősködtek. És vittek magukkal a jégre kicsi koromban, mert egyszerűen nem volt kire hagyniuk. Biztos sportoltam volna valamit, de a jéghez szüleim miatt kötődtem. Apám szokta mondani: a sportos életmód a lényeg, az eredmény csak annak a mellékterméke. Homályosan emlékszem, amikor ötéves koromban félig-med- dig a szüleim háta mögött megbeszéltem az edző nénivel, hogy elindulok egy gyerekversenyen. Anyu előző este tudta meg, rémülten telefonált kölcsönkűrru- háért. A nagyszobában félretolt bútorok között próbáltunk zenére valami kűrt tervezni. Tizenhét indulóból hatodik lettem. Mindez nyolcvanhárom tavaszán történt.” És kilencvennyolc telén Czakó Krisztina már olimpiai éremre vadászhat. Szabó Krisztián _________ Az idén a téli olimpiák történetében először az északamerikai profi jégkorongliga (NHL) csillagai is kikorcsolyáztak a jégre. Emiatt-ki- vételesen - szünetel a legerősebb pontvadászat, s így Naganóban alkalmunk van egy tornán belül megcsodálni a világ legjobb hokisainak játékát. Kivételes képességeit csillogtathatja hazája válogatottjában a finn Teemu Selánne is. Az ezer tó országának szülöttje vérbeli csatár, a hálóőrök réme. Jelszava: „Reszkessetek, kapusok!”, és ezt lépten-nyomon bizonyítja is. Legutóbb az Észak-Amerika-Európa ösz- szecsapáson villant, amikor is három gólt ütött és messze földrészünk képviselőinek legjobbja volt. Selánne azonban nemcsak most ontja a gólokat. Újonc létére első NHL-idényében hetvenhat találatot és ötvenhat gólpasszt gyűjtött össze a Winnipeg Jets együttesében. Üstökösként robbant be a jég- korongköztudatba. A védők zöldfülűnek nézték, de gyorsan rájöttek, ha nem figyelnek rá, ő egy szemvillanás alatt helyzetbe kerül és azt könyörtelenül kihasználja. Amellett, hogy sorra lőtte a gólokat, remekül indította társait is, akik éltek a lehetőséggel. A következő idényben már jobban vigyáztak rá, és keményen meg kellett küzdenie az olykor durva védőkkel. Két éve a bajnokság közben az anaheimi Kacsákhoz igazolt. Új klubjában huszonnyolc találkozón már harminchat pontig jutott, és az idény végén negyven gól és hatvannyolc gólpassz állt a neve mellett. Ez azért érdekes, mert Selánne addig góljairól volt híres, ekkor azonban megmutatta, hogy lát is a pályán, helyzetbe tudja hozni társait. Új játékstílusára többen felfigyeltek. A szakértők szerint Paul Kariyával az egyik legfélelmetesebb csatárpárost alkotják. A tavaszi idényben azonban Kariya sokáig sérüléssel bajlódott, így főleg a finnre maradt a Kacsák terelgetése. Feladatát kitűnően teljesítette. A kanadai pontozásban - több mint száz ponttal (ötvenegy találat és ötvennyolc gólpassz) - a legendás Mario Lemieux mögött végzett. Legemlékezetesebb teljesítményét a Colorado elleni hazai meccsen nyújtotta. Három perccel a befejezés előtt 2:6- os állásnál megrázta magát, ütött két gólt, adott két gólpasszt és a sírból hozta visz- sza a már elveszített mérkőzést. „Szeretek nagy lélektani nyomás alatt korongozni. Ilyenkor úgy érzem magam, mint hal a vízben, és a maximumhoz is igyekszem valami pluszt hozzátenni.” Játékfilozófiájának legfontosabb eleme a gyorsaság. Nála ez adott, és ki is használja. A megszerzett koronggal tüstént előretör, s mire a védők fölocsúdnak, már a kapuban táncol a fekete játékszer. Idén ugyanott folytatja, ahol tavaly abbahagyta. Gól gólt követ: ötvenhárom mérkőzésen harminckilencszer volt eredményes, s az NHL- mezőny pillanatnyilag legjobb gólütője. Tények, adatok Névjegykártya Magyar érmek a téli olimpiákon ______ 19 32 Lake Piacid: bronz Rotter Emília, Szollás László (műkorcsolyázás, páros) 1936 Garmisch- Partenkirchen: bronz Rotter Emília, Szollás László (műkorcsolyázás, páros) Sportolóktól hallottuk Regőczyék csárdásimprovizációja Sallay András, aki Regőczy Krisztinával olimpiai ezüstérmet szerzett a Lake Placid-i téli olimpián (1980), hivatásos pályafutásuk egyik történetével kedveskedett: „Már az amerikai jégrevü sztárjai voltunk. Két és fél év alatt az egyik csárdást és a Víg özvegyet hat- százharmincegyszer adtuk elő. Az eredeti felfogás szerint hét perc lett volna, de hosszúnak és unalmasnak tartottuk. Lerövidítettük, kipróbáltuk az új változatot. Este előadás. Bekonferáltak, nagy parádéban, elkezdődött a szám, majd egy bizonyos ponton más zene jött. Hatezer ember előtt nem lehetett megállni. Egy pillanatra megdermedtünk, aztán nevető grimaszok közben egymásnak sugdosva végigtáncoltuk a műsort. Ha mi lélekben, testben, akaratban, szeretet- ben, veszekedésben nem lettünk volna együtt tizenhét éven át, akkor ezt meg nem csináljuk. Ha egymás szemébe nézünk, a mai napig tudjuk, a másik mit akar mondani.” Piatini a Havelange-utódról Pelé azt állítja, hogy Havelange után egykori labdarúgónak kellene a FIFA élére kerülnie. Michel Piatini, ajelöltek egyike így vélekedik: „Havelange huszonnégy éves ténykedését követően felmerült a kérdés: ki legyen utána? Johansson ugyanaz a fajta, mint Havelange. A FIFA-ban gondban vannak a 2002-es és a 2006-os vébével, töprengenek a pénzről, a tévészerződésekről, de nem a labdarúgásról. Ez már politika. Ám a futballvilágnak nem szabad önmagát meghazudtolnia. És éppen erre gondol Pelé, akárcsak a focivilágban szor- goskodók.” Villeneuve és a bukósisak Jacques Villeneuve, a Forma-1 legutóbbi világbajnoka még a toalettre is magával viszi a bukósisakját, de máshol se nagyon válik meg tőle. Vajon miért? „Hogy közvetlenül a verseny előtt senki ne zavarjon. Ha ugyanis a bukósisakot látják a kezemben, senkinek sincs bátorsága megszólítani és így összpontosíthatok. Az egész hétvégén egyetlen dologra figyelek: úgy élek, mintha alagútban lennék, ahol minél hamarabb szeretném, ha feltűnne a győzelmet jelentő világosság. Nem akarom, hogy figyelmemet bárki is fölöslegesen másra terelje. Európában a médiák képviselői túlságosan agresszívek. Nemegyszer megtörtént, hogy szinte lerohantak a kérdéseikkel. Olyankor magamba zárkózom és nem válaszolok.” .......................M Ha egyszer gyereke lesz, akkor annak kíván majd élni M. Nagy László felvétele
