Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-07 / 1. szám
Publicisztika 1998. január 7. 9 yomatják, s itt )dik fajta likőrt, r és bordesz- nyak keveréke. ; az egyes pezs- egét. A száraz : 6, a félédes -70, a de Luxe n cukrot tartal- >ezsgő alkoholszázalék, ami l magasabb az nél, a de Luxe százalékos. LVÉTELEI aviárhoz, kagylóhoz vagy tengeri ínyencségekhez fogyasztani, a félédes és äjta ünnepi alkalmakhoz >ció, esküvő, születésnap lik, a rózsaszín pezsgő a tr és a fehér pezsgő za- ;gyesíti, és leginkább elő- ez, valamint rizses éte- szaftos húsokhoz való, a tbin színű vörös pezsgő íginkább a fűszeres és va- ek után kívánkozik. A mindennapi felrázás célja, hogy az erjedés során keletkezett tisztátalanságot, üledéket kiválasszák, a palackot pedig azért tartják az állványon szájjal lefelé, hogy az üledék a kupaknál gyűljön össze, s ezáltal megtisztuljon a pezsgő. Miután kb. egy hónapig naponta felrázták a pezsgőt, a palack a rázópultokról a csoma- golóba kerül. Közben átmegy a fagyasztón, ahol az üveg nyakát mínusz 26 °C-ra hűtik, ezáltal az ott összegyűlt üledék megdermed, dugószerű jeges hengerré fagy össze. Ekkor óvatosan eltávolítják a kupakot, az üvegben lévő nyomás pedig kilöki az üledék dugót, s ezáltal a palackban tiszta, átlátszó folyadék marad. Ezt a folyamatot nevezik de- gorgálásnak avagy seprőt- lenítésnek. Ehhez adják aztán hozzá a pezsgő fajtájának - száraz, félédes, vörös - megfelelő minőségű és mennyiségű likőrt, a degorgálás közben esetleg kifolyt mennyiséget pedig tiszta, száraz pezsgővel töltik fel 750 milliliterre. Ezután jöhet a parafa dugó, meg az azt rögzítő drótkosár. Az így elkészített pezsgő még legalább egy hónapig áll raktáron, hogy az aromát adó likőr összeérjen a pezsgővel, mielőtt a piacra kerül. A Hubert pezsgőnek ma már nem egészen 10 százalékát gyártják hagyományos módszerrel. Egyébként a pezsgőgyártásban világviszonylatban kezdenek átállni a tankpezsgő-gyártásra, még a champagne-i borvidéken is. Ennek oka legfőképpen a munkaigényesség. A klasszikus pezsgő gyártásakor a bort egyenesen a palackokba töltik, minden egyes palackhoz hozzáadják az úgynevezett érlelőlikőrt, majd speciális palettákon, húszas rétegekben egymásra rakva, fekvő helyzetben 14-16 hónapig érlelik a pezsgőt a palackban. Az érlelést követően a palackokat kupakkal lefelé, az úgynevezett rázóállványokra helyezik. Ekkor ugyanis a palack száját még nem dugó, hanem a söröskupakhoz hasonló fémkupak zárja. Ezen az állványon további egy hónapig érik a pezsgő, miközben kézi erővel naponta minden egyes palackot felráznak. Naponta egy va- gonnyi pezsgőt, azaz 13 ezer palackot kell felrázni. - Ezt a munkát nálunk csak nők végzik. Tessék csak elképzelni, hogy az asz- szony egy nap felráz tizenhárom- ezer darab háromnegyed literes üveget. Olyan izmai lesznek, hogy nem szeretnék a férje helyében lenni, ha netán megdühödik - hunyorít hamiskásan a bormester. A hűtőtartályban a pezsgőt nulla °C-ra hűtik. Az ideális fogyasztási hőmérséklete 8-10 °C, fagypontra kizárólag a palackozás miatt kell lehűteni a nedűt. A hűtőtartályokból a pezsgő csőrendszeren keresztüljut a palackozóba, s ha mondjuk szobahőmérsékleten próbálnák palackba tölteni, az abból menthetetlenül kihabzana. A modern palackozógépsoron három műszakban naponta ösz- szesen százezer palackot töltenek meg. Itt kerül a palackba a dugó - a tankpezsgőbe műanyag, a klasszikusba parafa dugó -, arra pedig a rögzítő drótkosár, az üvegre rákerül a címke és mehet tovább a csomagolóba. Ott aztán teljesen automatizált gépsoron előbb a palackokat hatosával kartondobozba, majd a dobozokat hetvenkettesével szállító raklapra csomagolják. igói laboratóriumban, ahol sodik világháború idején íer Jenő és Neumann János ^működésével megalkották >ő atommáglyát. '-ban Neumann Jánossal tt Wignert is meghívják a etoni egyetemre. Túlzott nységének újabb bizonyíté- Dgy sokáig azt gondolja, in nagyszerű matematikus ja „társalkodójaként” kapta íz állást. Sajnos a későbbi ények igazolni sejtetik e lényét: hat évvel később íosszabbítják meg a ádését, az utcára kerül, bizonyítékaként annak a ek, hogy az amerikai kis- egyetemi vezetőinek fo- i sem volt róla, mekkora móriás dolgozott a körükben. A kollégák viszont már rég tudják, kivel állnak szemben: Gregory Breit beajánlja a Wisconsin Egyetemre. Két évvel később a Princetoni Egyetem fizikusi állásának betöltésekor John van Vleck azzal utasítja vissza a neki tett ajánlatot, hogy erre egyedül Wigner lehet a megfelelő ember, így 1938-ban visszakerül előző állásába. Amikor a második világháború küszöbén Szilárd Leó kétség- beesett kísérletet tesz arra, hogy az amerikai politikusokat meggyőzze az atombomba elkészítésének szükségességéről, nehogy ez Hitlernek korábban sikerüljön, Wigner Jenő hozza őt össze Albert Einsteinnel. Aktívan közreműködik annak a négy levélnek a megírásában, amelynek utolsó változatát Einstein aláírja, majd elküldik Roosevelt elnöknek. Ez vezetett a Manhat- tan-tervként elhíresült bombaprogram beindításához. Részt vesz az első atommáglya megtervezésében, az ő nevéhez fűződik annak bizonyítása, hogy a készülő atombomba nem konyhaszekrény nagyságú lesz - mint ahogy eredetileg hitték -, mindössze focilabdányi uránizotóp kell a robbanás beindulásához. Miközben a többiek lázasan dolgoznak az atombombán, ő a hanfordi nagy plutóniumtenyésztő reaktort tervezi meg, amelyet 1943-ban helyeznek üzembe. így ő lesz az első atomreaktor atyja. A magyarok jelentős szerepét bizonyítja az atomtechnika kifejlesztésében, hogy barátja, Teller Ede, a Reaktorbiztonsági Bizottság elnöke 1948-ban bebizonyítja, hogy a Wigner-féle vízhűtéses reaktor túlhevülhet, a víz elpárolgásával A „marslakók” kétségkívül legszínesebb egyénisége a született zseni, Neumann János volt. robbanás állhat be, emiatt a hanfordi erőművet bezáratja. Ha az egykori Szovjetunióban e véleményt komolyan vették volna, meg sem építik a csernobili erőművet, amely ugyancsak Wigner-típusú volt. Tevékenységének elismeréseképp a háború után kinevezik a reaktorfejlesztés központja, az oak-ridge-i Clinton Laboratórium igazgatójává. Hamarosan visszatért a princetoni egyetemre, ahonnan 1971-ben ugyan nyugdíjba vonult, de 1995. január 3-ig, haláláig dolgozott. A „marslakók” kétségkívül legszínesebb egyénisége a született zseni, Neumann János volt. Wignerrel ellentétben apró gyermekként már lángésznek számított. Nem csoda: hatéves korában nyolcjegyű számokat szorzott és osztott fejben! Tízévesen, a gimnázium első osztályában Rátz László veszi gondozásba, aki egy év múltán már nem tud neki újat mondani. Ekkor szülei társaságában elviszi a kor fiatal matematikazsenijéhez, az egyetemi tanár Fejér Li- póthoz. Az általa kijelölt úton jut el Neumann világraszóló felfedezéseihez. Atyai barátjaként ő nevezi el a gyermeket „hazánk legnagyobb Jancsijának”. Ez a bájos becenév egy életen át rajta ragadt. Akárcsak Wignert, őt is rábeszéli az édesapja, inkább vegyész legyen. Neumann ezt sajátos módon valósítja meg: a berlini műegyetem vegyészmérnöki karának hallgatója, eközben csak úgy „mellékesen” a budapesti egyetem bölcsészkarát is elvégzi, mégpedig három specializációban: fő tárgya a matematika, melléktárgyai a fizika és a kémia. (folytatjuk)
