Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-07 / 1. szám

Publicisztika 1998. január 7. 9 yomatják, s itt )dik fajta likőrt, r és bordesz- nyak keveréke. ; az egyes pezs- egét. A száraz : 6, a félédes -70, a de Luxe n cukrot tartal- >ezsgő alkohol­százalék, ami l magasabb az nél, a de Luxe százalékos. LVÉTELEI aviárhoz, kagylóhoz vagy tengeri ínyencségekhez fogyasztani, a félédes és äjta ünnepi alkalmakhoz >ció, esküvő, születésnap lik, a rózsaszín pezsgő a tr és a fehér pezsgő za- ;gyesíti, és leginkább elő- ez, valamint rizses éte- szaftos húsokhoz való, a tbin színű vörös pezsgő íginkább a fűszeres és va- ek után kívánkozik. A mindennapi felrázás célja, hogy az erjedés során keletkezett tisztátalanságot, üledéket kivá­lasszák, a palackot pedig azért tartják az állványon szájjal lefelé, hogy az üledék a kupaknál gyűl­jön össze, s ezáltal megtisztuljon a pezsgő. Miután kb. egy hónapig naponta felrázták a pezsgőt, a palack a rázópultokról a csoma- golóba kerül. Közben átmegy a fagyasztón, ahol az üveg nyakát mínusz 26 °C-ra hűtik, ezáltal az ott összegyűlt üledék megder­med, dugószerű jeges hengerré fagy össze. Ekkor óvatosan eltá­volítják a kupakot, az üvegben lévő nyomás pedig kilöki az üle­dék dugót, s ezáltal a palackban tiszta, átlátszó folyadék marad. Ezt a folyamatot nevezik de- gorgálásnak avagy seprőt- lenítésnek. Ehhez adják aztán hozzá a pezsgő fajtájának - szá­raz, félédes, vörös - megfelelő minőségű és mennyiségű likőrt, a degorgálás közben esetleg kifolyt mennyiséget pedig tiszta, száraz pezsgővel töltik fel 750 milliliter­re. Ezután jöhet a parafa dugó, meg az azt rögzítő drótkosár. Az így elkészített pezsgő még leg­alább egy hónapig áll raktáron, hogy az aromát adó likőr össze­érjen a pezsgővel, mielőtt a piac­ra kerül. A Hubert pezsgőnek ma már nem egészen 10 százalékát gyártják hagyományos módszer­rel. Egyébként a pezsgőgyártás­ban világviszonylatban kezdenek átállni a tankpezsgő-gyártásra, még a champagne-i borvidéken is. Ennek oka legfőképpen a munkaigényesség. A klasszikus pezsgő gyártásakor a bort egye­nesen a palackokba töltik, min­den egyes palackhoz hozzáadják az úgynevezett érlelőlikőrt, majd speciális palettákon, húszas réte­gekben egymásra rakva, fekvő helyzetben 14-16 hónapig érle­lik a pezsgőt a palackban. Az ér­lelést követően a palackokat ku­pakkal lefelé, az úgynevezett rá­zóállványokra helyezik. Ekkor ugyanis a palack száját még nem dugó, hanem a söröskupakhoz hasonló fémkupak zárja. Ezen az állványon további egy hónapig érik a pezsgő, miközben kézi erő­vel naponta minden egyes palac­kot felráznak. Naponta egy va- gonnyi pezsgőt, azaz 13 ezer pa­lackot kell felrázni. - Ezt a mun­kát nálunk csak nők végzik. Tes­sék csak elképzelni, hogy az asz- szony egy nap felráz tizenhárom- ezer darab háromnegyed literes üveget. Olyan izmai lesznek, hogy nem szeretnék a férje he­lyében lenni, ha netán megdühö­dik - hunyorít hamiskásan a bor­mester. A hűtőtartályban a pezsgőt nulla °C-ra hűtik. Az ideális fogyasztási hőmérséklete 8-10 °C, fagypont­ra kizárólag a palackozás miatt kell lehűteni a nedűt. A hűtőtar­tályokból a pezsgő csőrendsze­ren keresztüljut a palackozóba, s ha mondjuk szobahőmérsékleten próbálnák palackba tölteni, az abból menthetetlenül kihabzana. A modern palackozógépsoron három műszakban naponta ösz- szesen százezer palackot tölte­nek meg. Itt kerül a palackba a du­gó - a tankpezsgőbe műanyag, a klasszikusba parafa dugó -, arra pedig a rögzítő drótkosár, az üvegre rákerül a címke és mehet tovább a csomagolóba. Ott aztán teljesen automatizált gépsoron előbb a palackokat hatosával kar­tondobozba, majd a dobozokat hetvenkettesével szállító raklap­ra csomagolják. igói laboratóriumban, ahol sodik világháború idején íer Jenő és Neumann János ^működésével megalkották >ő atommáglyát. '-ban Neumann Jánossal tt Wignert is meghívják a etoni egyetemre. Túlzott nységének újabb bizonyíté- Dgy sokáig azt gondolja, in nagyszerű matematikus ja „társalkodójaként” kapta íz állást. Sajnos a későbbi ények igazolni sejtetik e lényét: hat évvel később íosszabbítják meg a ádését, az utcára kerül, bizonyítékaként annak a ek, hogy az amerikai kis- egyetemi vezetőinek fo- i sem volt róla, mekkora móriás dolgozott a körük­ben. A kollégák viszont már rég tudják, kivel állnak szemben: Gregory Breit beajánlja a Wisconsin Egyetemre. Két évvel később a Princetoni Egyetem fi­zikusi állásának betöltésekor John van Vleck azzal utasítja vissza a neki tett ajánlatot, hogy erre egyedül Wigner lehet a megfelelő ember, így 1938-ban visszakerül előző állásába. Ami­kor a második világháború kü­szöbén Szilárd Leó kétség- beesett kísérletet tesz arra, hogy az amerikai politikusokat meg­győzze az atombomba elkészíté­sének szükségességéről, nehogy ez Hitlernek korábban sikerül­jön, Wigner Jenő hozza őt össze Albert Einsteinnel. Aktívan köz­reműködik annak a négy levél­nek a megírásában, amelynek utolsó változatát Einstein aláír­ja, majd elküldik Roosevelt el­nöknek. Ez vezetett a Manhat- tan-tervként elhíresült bomba­program beindításához. Részt vesz az első atommáglya meg­tervezésében, az ő nevéhez fű­ződik annak bizonyítása, hogy a készülő atombomba nem kony­haszekrény nagyságú lesz - mint ahogy eredetileg hitték -, mindössze focilabdányi uránizo­tóp kell a robbanás beindulásá­hoz. Miközben a többiek lázasan dolgoznak az atombombán, ő a hanfordi nagy plutónium­tenyésztő reaktort tervezi meg, amelyet 1943-ban helyeznek üzembe. így ő lesz az első atom­reaktor atyja. A magyarok jelen­tős szerepét bizonyítja az atom­technika kifejlesztésében, hogy barátja, Teller Ede, a Reaktor­biztonsági Bizottság elnöke 1948-ban bebizonyítja, hogy a Wigner-féle vízhűtéses reaktor túlhevülhet, a víz elpárolgásával A „marslakók” kétségkívül leg­színesebb egyéni­sége a született zseni, Neumann János volt. robbanás állhat be, emiatt a hanfordi erőművet bezáratja. Ha az egykori Szovjetunióban e véleményt komolyan vették vol­na, meg sem építik a csernobili erőművet, amely ugyancsak Wigner-típusú volt. Tevékenysé­gének elismeréseképp a háború után kinevezik a reaktorfejlesz­tés központja, az oak-ridge-i Clinton Laboratórium igazgató­jává. Hamarosan visszatért a princetoni egyetemre, ahonnan 1971-ben ugyan nyugdíjba vo­nult, de 1995. január 3-ig, halá­láig dolgozott. A „marslakók” kétségkívül legszínesebb egyéni­sége a született zseni, Neumann János volt. Wignerrel ellentét­ben apró gyermekként már láng­észnek számított. Nem csoda: hatéves korában nyolcjegyű szá­mokat szorzott és osztott fejben! Tízévesen, a gimnázium első osztályában Rátz László veszi gondozásba, aki egy év múltán már nem tud neki újat mondani. Ekkor szülei társaságában elviszi a kor fiatal matematikazsenijé­hez, az egyetemi tanár Fejér Li- póthoz. Az általa kijelölt úton jut el Neumann világraszóló felfede­zéseihez. Atyai barátjaként ő ne­vezi el a gyermeket „hazánk leg­nagyobb Jancsijának”. Ez a bájos becenév egy életen át rajta ra­gadt. Akárcsak Wignert, őt is rá­beszéli az édesapja, inkább ve­gyész legyen. Neumann ezt sajá­tos módon valósítja meg: a berli­ni műegyetem vegyészmérnöki karának hallgatója, eközben csak úgy „mellékesen” a buda­pesti egyetem bölcsészkarát is elvégzi, mégpedig három specializációban: fő tárgya a matematika, melléktárgyai a fi­zika és a kémia. (folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents