Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-07 / 1. szám

8 1998. január 7. Riport ­A nagy tartályokban a fehér, a ki­sebbekben a vörös pezsgő érik. Az egyik 25 ezer literes tartályból ép­pen a de Luxe fajtát kezdik, amelynek Irsay Olivér és Ottonel Muskotály az alapanyaga, éppen ezért erősebb aromájú, meg aztán édesebb, gyengébb alkoholtartal­mú a többi fajtánál. A hatalmas tartályokban különféle műszerek­kel mérik az erjedési folyamatot, hőmérsékletet, cukortartalmat, nyomást. A gyártási folyamat ele­jén a tartályba töltik a bort, s ah­hoz a pezsgőfajtától függően kü- hűtőtartályt lönféle élesztőket és cukrot ada- adják hozzá goinak, mutat a hatalmas tartályra amely bor alkalmi idegenvezetőnk. A cukrot tillátum, va azonban nem tiszta formában, ha- Ez a likőr a> nem egyfajta likőr, azaz bor-cukor- gőfajták vé keverék formájában adagolják. Az pezsgő lite így kezelt bor a tartályban egy hó- 30-40, az < napig erjed, s azalatt a cukorból pedig 60-9 fejlődő szén-dioxid a tankban 5-6 máz. Az eg atmoszféra nyomást termel ki. Ez- tartalma 1! zel a nyomással a pezsgőt speciá- kb. egy szí lis, az erjedés során keletkezett egyszerű b üledéket felfogó szűrőn keresztül a ezzel szeml Dömötö A pezsgő standard csomagolása a 7,5 decis palack. A tankpezsgő karcsúbb, a klasszikus hasasabb üvegbe kerül. Ezenkívül van 3,75 decis „piccolo” kiszerelés, ezt el­sősorban légikisasszonyok kínál­ják a repülőgép utasainak, aztán vannak 1,5 literes palackok, a legnagyobbat, a háromliterest az alkalmazottak maguk között csak „miniszteri” pezsgőnek nevezik. A gurmánoknak illik még tudni, hogy a száraz pezsgőt aperetif­Tavaly vol az általa felvetett kérdéseket. Ennek okán az akkor már világ­hírű jó barát, Neumann János és Hilbert mellé kerül. Az ő kérésé­re mélyed el Wigner a csoportel­méletnek nevezett matematika rejtelmeiben. így hamarosan ő is Hilbert munkatársa lesz. Itt is­merkedik meg több későbbi, ugyancsak Nobel-díjas munka­társával, közöttük későbbi sógo­rával, Paul Dirackal. 1929-ben publikálja alapvető jelentőségű munkáját a csoportelméit kérdé­seiről. A fizikusok számára rej­tély volt, hogy ha az azonos töl­tésű részecskék iszonyatos erő­vel taszítják egymást (Coulomb- féle erők), miképpen lehetséges, hogy a csupa pozitív töltésű pro­tonokból álló atommag nem rob­ban fel. Wigner érdeme annak bizonyítása, hogy az egybillio- mod milliméter távolságban mű­ködő, ún. rövid távú magerők le­győzik a Coulomb-erőket. Emy Noether 1918-ban vetette fel, hogy minden fizikai megma­radási törvény a természet egy- egy szimmetriatulajdonságából ered. Ebből következik, ha sike­rül egy új szimmetriatulajdonsá­got felfedezni, ehhez egy meg­maradási törvény rendelhető. Hat évvel később Otto Lapotre észleli, hogy a páros számú pro­tont (és neutront) tartalmazó atommagok kötési energiája jó­val nagyobb, mint a szomszédos, páratlan számú nukleont tartal­mazóké. Ráadásul kimagaslóan nagy a kötési energia azoknál az atomoknál, amelyek 2, 8, 20, 28, 50, 82 és 126 nukleont tartal­maznak. Ennek az ún. rövid é hosszú távú periodikusságnal nevezett jelenségre adott 192 ben Wigner magyarázatot az; hogy ez csakis az elektromági ses erők szimmetriájának a k< vetkezménye lehet. Évtizedei később - 1963-ban - megkap érte a fizikai Nobel-díjat. 1934-ben publikálja azt a tan mányát, amely szerint alacso energiaszinteken a fémben rr gó elektronok úgy viselkedhe nek, mintha szabályos kristál csőt alkotnának. Felismerésé forradalmi jelentőségét mi se bizonyítja jobban, minthogy ven évvel később(l), 1984-be sikerül bizonyítani az ún. Wigner-féle rács létezését szí rávezető állapotban. A sors k nős kegye folytán ugyanabbí Champagne után Pozsonyban volt az első pezsgőgyár „Kicsit furcsa az angol kiejtésük” Ozogány Ernő Rajongásig szerette kora legjobb matematikatanárát, Rátz Lász­lót, akinek fényképét haláláig a dolgozószobájában őrizte. Fizi­kus szeretett volna lenni, de édesapja rábeszéli, inkább le­gyen vegyész belőle, mivel ez idő tájt Magyarországon csak há­rom elméleti fizikusi állás volt. Ez utóbbi volt az oka annak, hogy a kor többi nagyszerű el­méje, Hevesi György, Békésy György, majd Neumann János és Teller Ede is vegyésznek tanult. Budapesten megkezdett tanul­mányait Berlinben folytatja. Jó oka volt rá; a szülői felügyelet alól kikerülve, a bőrcserzés tech­nológiája mellett szorgalmasan látogatja a Német Fizikai Társu­lat üléseit, ahol a kor legna­gyobb tudósai: Albert Einstein, Max Planck, Max von Laue, Walter Nerst adnak elő. Közben a kor legjelentősebb kutatóinté­zetében, a Vilmos Császár Inté­zetben folytat szakmai gyakorla­tot, ahol megismerkedik Polányi Mihállyal (a későbbi Nobel-díjas Polányi János édesapjával). Szi­lárd Leóval kötött ismeretsége évtizedek múltán komoly tudo­mányos kapcsolattá mélyül, az első magreaktor megszerkeszté­séhez vezetve. Tanulmányai be­fejeztével apai kívánságra haza­tér, belép a Mauthner cipőgyár­ba. Polányi Mihály nem nyugszik bele az apai akaratba, 1926-ban Wemer Heisenberggel meghí­vatja a Vilmos Császár Intézetbe. Édesapja, belenyugodva a ma­gyar bőripart ért veszteségbe, ál­dását adja fia tudományos pályá­jára. Ebben az időben már nyil­vánvaló, hogy a hagyományos matematika módszereivel nem írhatók le az atomi szinteken le­játszódó események. A megol­dást a kor legjelentősebb mate­matikusától, David Hilberttől váiják. Csakhogy a német géni­usz már erősen betegeskedik, így azt a megoldást eszelik ki, hogy fiatal zsenikkel dolgoztassák ki Amivel az óévet búcsúztattuk Szeredbe, három borvidék - a galgóci-nagyszombati, a nyitrai- verebélyi és a Duna menti szőlő­termő régió - határán fekvő vá­rosba költöztették. A szőlőt is nagyrészt az említett vidékről szerzik be, s a gyár saját présüze­mében készítik a pezsgő alap­anyagául szolgáló bort. A fehér pezsgő alapja elsősorban Olasz Rizling, Zöld Veltelini, Müller Thurgau, Ottonel Muskotály és Irsay Olivér, a rózsaszínű és a vö­rös pezsgőhöz a Kékfrankos és a Szentlőrinci keverékeit használ­ják. A bort a hétszáz vagon kapa­citású raktárban tárolják, és szükség szerint szállítják a pezs­gőgyárba. A kezdeti néhány ezer palackos évi termelésről mára több mint 10 millió palackra növekedett a Hubert J. E. Rt. - 1995 óta rész­vénytársaság - évi gyártása. Igaz, ennek legnagyobb része már nem klasszikus módon, hanem úgyne­vezett Charmant eljárással ké­szül, amit tankpezsgőnek is ne­veznek. A Hubert üzemben 1970 óta használják ezt az eljárást. Megnevezése abból adódik, hogy míg a hagyományos pezsgőkészí­tés során a pezsgő palackokban érik, addig a tankpezsgőt hatal­mas tartályokban - tankokban - érlelik. A szeredi pezsgőgyárban ma 0,5; 1; 2,5 valamint 3,5 vago- nos tartályokban érik a pezsgő. Merthogy a nagyüzemi borászat háza táján nem literben vagy hek­tóban, hanem vagonban mérik a bort. Ez az általánosan elfogadott mértékegység tízezer liternek, avagy száz hektoliternek felel meg. A legnagyobb különbség a klasszikus és a tankpezsgő között az, hogy míg a hagyományos el­járás esetében a pezsgő a palack­ban 14-16 hónapig érik, addig a tankpezsgő a tartályban egy hó­nap alatt elkészül. Különbséget kell tenni a pezsgő és a habzóbor (perlivé víno) között, ez utóbbi nem a cukorból benne fejlesztett szénsavtól, hanem az utólag a borhoz adott szénsavtól habzik. Gaál László __________________ Öt, négy, három, kettő, egy, ÉJ­FÉL! - harsogja kórusban az ün­neplő társaság s a falióra másod­percmutatójának utolsó ütését kö­vető ÉJFÉL! felkiáltás mintha csak egy őrmester TŰZ! vezényszava lenne, puskaropogásnak beillő hangzavart okozva, egymás után repülnek ki a dugók a pezsgőspa­lackokból. Folyik a habzó nedű a karcsú, magas poharakba, hogy a szilveszteri buli résztvevői egy­másra és az új esztendőre emeljék poharukat. A szilvesztert és az Új­Champagne borvidéken készítik, a neve is innét ered (sok helyen sampusznak, a szlovák nyelvben „sampanské”-nak nevezik), de pezsgőt ma már a világ számos országában gyártanak. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy Franciaországon kí­vül a világon elsőként Pozsony­ban kezdtek pezsgőt gyártani. Itt alapíttatott 1825-ben a Hubert J. E. pezsgőgyár. A legenda szerint az alapító, Jean Evangelista Hu­bert francia katona volt, aki Bona­parte Napóleon hadseregében vett részt az oroszországi hadjá­év köszöntését ma már szülte el sem tudjuk képzelni pezsgő nél­kül. De mi is tulajdonképpen a pezsgő, és hogyan készül? „Természetes borból készített olyan szénsavdús bor, amelyben a szénsav cukor hozzáadásával természetes úton kierjesztés által benne fejlesztetett és visszafojta- tott.” - olvasható a pezsgő pontos meghatározása a Révai Nagy Le­xikonban. A pezsgő címszó alatti szövegből azt is megtudhatjuk, hogy a pezsgőgyártást állítólag don Perignon, a hautevillersi apátság pincemestere találta föl 1670 és 1715 között. Azt szinte mindenki tudja, hogy a valódi pezsgőt ma is a franciaországi ratban, az itt szerzett sebesülésé­ből felépülve azonban nem tért haza franciahonba, hanem - miu­tán beleszeretett egy pressburger kocsmáros leányába - Pozsony­ban telepedett le. Mivel szárma­zását tekintve champagne-i volt a hadfi, és az apjától a pezsgőkészí­tés mesterségét is megtanulta, ezt a tudományát próbálta kama­toztatni a pezsgőgyár megalapítá­sával. Nem is sikertelenül, hiszen a Hubert pezsgő az 1946-os bécsi pezsgőkiállításon sikert aratott, később Párizsban, Budapesten, Bordeaux-ban és sok más helyen kapott aranyérmet vagy egyéb ki­tüntetést. Pozsonyban 1951-ig működött a pezsgőgyár, akkor

Next

/
Thumbnails
Contents