Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-02-04 / 5. szám

2 1998. február 4. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Elnöki spermium Kövesdi Karoly _________ Tu lajdonképpen meg sem le­pett a Fehér Ház, pontosab­ban a Clinton elnök személye körül zajló botrány. Miért pont ő lenne kivétel? Ameri­kai államfőnek lenni nem kéjutazás, még ha ez a fő oly­kor pajkos kéjelgésre is ra­gadtatja magát. A korlátlan lehetőségek országában so­kan (és jól) élnek a botrány­keltésből, meg aztán ott sem mindenkinek az az érdeke, hogy rendben legyen az or­szág szénája. Sokatmondó, hogy mialatt egyesek elnöki sperma után kutatnak egy bi­zonyos hölgy ruhafodrában, az amerikai polgárok jóleső- en kvittelik, hogy más aspek­tusok tekintetében jó elnöke van az országnak. Mi több, elképzelhető, hogy Nobel-bé- kedíjat kap. Az elnöki magvak ilyetén fel­értékelődése óhatatlanul ha­zai párhuzamokra ragadtatja az embert. Mert bármilyen legyen a magánélete, az or­szág első közjogi méltóságá­nak kijár a tisztelet. Megjele­nésekor a honatyák nem vo­nulnak ki székeket zörgetve, sőt a Kongresszus elnöke sem meri „vén f...inak” titu­lálni. A Fehér Ház előtti park is több demonstrációt látott már, mint amennyi kolbászt egy hazai kisnyugdíjas, de még a leggyengébb amerikai elnök orra elé sem dugtak visszaszámláló digitális kijelzőt. Persze, ez itt nem Amerika. De azért fenemód érdekelne, hogy ha már az a társaság, amely nem akarja, hogy el­nöke legyen Szlovákiának, ha egyszer csak mégis azt méltóztatja akarni, hogy le­gyen, milyen tisztelettel fog viszonyulni hozzá? Ki meri-e akasztani a boxkesztyűt az elnöki rezidencia elé? Sze­met húny-e a majdani elnök enyhén szólva diplomáciai etikettet semmibe vevő ötle­te fölött, hogy hölgykíséret­ben látogatta meg a pápát? Ilyen ómenek után milyen tisztelet illeti meg majd Őt, a legméltóságosabb közjogi méltóságot, ha az ország pol­gárainak véleményét semmi­be véve, feltolják az elnöki székbe? Vendégkommentár Képviselőkre várva Bodnár Gyula __________ Min dig akadtak királyok, hercegek, elvtársak, akik szándékosan késve jelentek meg valamely eseményen, abból az egyszerű hatalom­lélektani megfontolásból, hogy érkezésük pillanatában az ő királyi, hercegi, elvtársi fenségükre szegeződjék min­den tekintet. Fanfár, taps és hurrá csak nekik szóljon, az ő dicsőségüket zengje. Csillá- ros termekben, pezsgőspo­hárral a kézben még el is le­het viselni a várakozás gyöt­rő érzését. Mit tegyen azon­ban a honi magyar választó- polgár, aki lemondva Aca- pulcóról, Szerencsekerékről, Pokrivtsák Mónikáról, zi- mankós téli estében rohan a kultúrházba szlovákiai ma­gyar parlamenti képviselők­kel találkozni. Ám a képvise­lő urak késnek. Igaz, azelőtt sem voltak pontosak, meg sose. A honi magyar válasz­tópolgár csak ül télikabátjá­ban a kultúrházban, és vár türelmesen, merthogy ma­gyarok volnánk, vagy mi a fe­ne. Egy idő után azonban mégiscsak mocorogni kezd, „nyugodtan megnézhettem volna a szerencsekereket”. Jobban járnak azok, akik sokéves tapasztalataik alap­ján az „úgyse kezdik ponto­san” népi szlogen jegyében akár fél órát is késnek. Mint a képviselők. Legalábbis az egyik, a másik plusz tíz perc múlva fut be, a harmadik csaknem egy óra múlva. Ahány pártból/mozgalomból vannak, annyiféle időpont­ban érkeznek. Ilyenképpen: külön kocsin, külön úton, ha­bár egy koalícióba tartoznak, de ebbe most ne menjünk be­le, miért ne különcködnének, ha futja rá. Csak lennének pontosak! Különben hogyan bízzon bennük a választópol­gár, ha eleve híján vannak a legalapvetőbb emberi erény­nek? Vagy annyira elfoglal­tak lennének?! Akkor mond­ják le a misét! A szerző újságíró Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Fotó: Dömötör Ede Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. eme­let, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfel­dolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Kül­földi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságkül­demények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. En­gedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Amit a magyar választók joggal elvárnak: Bizalomért őszinteséget P. Vonyik Erzsébet A 17 magyar honatyával képvi seit Magyar Koalíció támoga tottsága a legkiegyensúlyozot tabb és a legkisebb ingadozáso kát mutatja a szlovák _____ tö rvényhozásban. Parlamenti képvisele­tünk eszerint ma is él­vezi a hozzávetőleg tíz százalék körüli tá­mogatottságot. A DSZM boszorkány- konyhájában készülő új választási törvény egyik be nem vallott célja, hogy a mini­mumra csökkentse az ellenzéki s ezen belül a magyar képviselők számát, netán telje­sen kiszorítsa őket a törvényho­zásból. Egy ilyen antidemokrati­kus törvény elfogadása már csak polgári kezdeményezéssel aka­dályozható meg, hiszen a parla­menti erőviszonyok ismereté­ben ott gyerekjáték bármilyen törvény elfogadtatása. A Ma­_______ gyár Koalícióra egy má sik, pontosan ki nem mutatható ve­szély is leskelődik a saját sorainkból: Q Gyengén Gyimesiék szavazat­elszippantó kísérle­tei. Hírek keringe­nek arról, hogy pél­dául tévéajándéko­zással igyekeznek meghódítani egy- egy nyugdíjasotthon szavazóinak szívét. Egy nagy­megyeri lakossági fórum részt­vevőit kérdeztük, bíznak-e a Q Bízom bennük. képviselik az érde­keinket. Magyar Koalíció képviselőiben? Istenkém, mi munka lesz ezt mind szétlopkodni... Rajz: MS-Rencín Tánczos Tibor nyugdíjas: a Azok a politikusok, akik je- v lenleg a Magyar Koalíció­ban az itteni magyarság érdeke­it képviselik, nagyon felkészült emberek, akik ismerik a politi­kai helyzetet és a magyarság ér­dekeit. A Magyar Koalíció politi­kájával elsősorban azóta vagyok elégedett, amióta létrejött a ko­alíció. Azelőtt úgy éreztem, mintha nem lett volna egységes a magyar politikusok állásfogla­lása számos olyan ügyben, amelyben az egységes fellépés nélkülözhetetlen volt. A koalíció létrehozása óta e téren javult a helyzet. Arra számítok, hogy az MK legalább annyi mandátum­hoz fog jutni, mint amennyit ed­dig elért. Még akkor is, ha új vá­lasztási törvény lesz. Varga László tanár, helyi Csemadok-elnök: A Elégedett vagyok politiku- ™ saink eddigi munkájával, mert megtették, amit megtehet­tek. Ennél többet talán a mosta­ni erőviszonyok mellett nem le­hetett elérni. Egyébként többet vártam volna, de ismétlem: a parlament jelenlegi összetétele korlátozta lehetőségeiket. Ezért van az, hogy a legtöbb esetben a döntések nem voltak számunkra kedvezőek. Remélem, hogy az egység fennmarad, egyébként pedig bízom a demokratikus erők győzelmében. Bízom a ma­gyar képviselőkben, s egyedül azt tudom nekik felróni, hogy bizonyos esetekben be kellett volna azt is látniuk, hogy mi az, amire nem futja a magyar pár­tok erejéből. Pedagógusként el­sősorban a bizonyítványügyre gondolok. Tanárként úgy látom, hogy sokszor mi mentünk bele olyan dolgokba, amit a politiku­soknak kellett volna felvállalni­uk, így eleve vesztesként kerül­tünk ld. Lehet, hogy a politiká­ban nem szokás ezt bevallani, de a választókkal szemben ez a tisztességes. szottak. A Csallóközben több szövetkezeti elnök beállt a Gyi- mesi-féle pártba. Ők hatni tud­nak az egyszerű tagokra, ösztön­zéssel vagy megfélemlítéssel. Ilyen szempontból leselkedik ránk bizonyos fokú veszély. Ne­künk minden voksra szükségünk van a koalíció támogatásához. Raffay Mária pedagógus: O á Amennyire meg tudom ™ ítélni a katedráról, azt kell mondjam: bízom bennük. Annak dacára, hogy az utóbbi időben a bennünket érintő prob­lémák dolgában nem voltak eredményesek. De ezt nem lehet az ő munkájuk rovására írni. Re­mélem, a választások után vál­tozás lesz, és továbbra is képvi­selni fogják az érdekeinket. Az az érzésem, mintha mindig idő­zavarban lennének, például a bizonyítványok esetében. Kifut­nak az időből, későn reagálnak. Hogy ennek mi az oka, azt saj­nos, nem tudom. Győri Dezső jogász: O Bosszantó volt, hogy a há­rom magyar párt jó pár évig viaskodott egymással. Na­gyon jó, hogy később koalícióba tömörültek. Mi más marad, mint hogy bízzon bennük az ember. Remélem, hogy az 1998-as vá­lasztások sokkal szerencsésebb kimenetelűek lesznek, mint a négy évvel ezelőttiek. Nem na­gyon hiszem, hogy a tíz százalé­kot újra el tudjuk majd érni. A képviselő urak ezen a fórumon ugyan azt mondták, hogy nem kell félni Gyimesitől és Schus- tertól sem, de gondolom, nem árt, ha visszapergetjük az időt. Itt, a Dunaszerdahelyi járásban is volt egy csallóközi szövetke­zet, amelynek immár megboldo­gult elnöke kijelentette az érin­tett jelenlétében, hogy: Meciar úr, én önre szavazok! Majd fut­ballmeccseket szervezett, ame­lyekre meghívta e párt képvise­lőit, Euptákék csapatával is ját­Olvasói levél Amit szabad Jupiternek... Ipolyságon történt december 10-én a délutáni órákban, 15 és 16 óra között. Ahogy ballagtam az utcán, egy csörrenésre lettem figyelmes. A főtéren lévő zebrá­nál egy gyalogos ment át, s a fő­útonjövő teherkocsi (VK- „REAL”) előnyt adott a gyalo­gosnak, tehát megállt a zebrá­nál. Az utána jövő rendőrkocsi már nem bírt megállni, belero­hant az előtte álló járműbe. Pil­lanatok alatt összegyűlt a járó­kelők apraja-nagyja. Szerencsé­re személyi sérülés nem történt, csak a „Polícia” érezte magát szégyenben. Rövid várakozás után kijött a rendőrparancsnok is, de a rendőrkollégával sem­mit sem tett, miközben megér­demelt volna két nagy pofont. XY zsebre tett kézzel csak to­vább mosolygott. Szemtanúk szerint „a rendőr úr” a megen­gedett sebességnél gyorsabban hajtott. Talán így akarta meg­mutatni, hogy neki mindent szabad. Ha pedig valami baj van, nem lehet rájuk számítani. Ha ezt egy civil csinálta volna a „rendőr úr” helyett, akkor or­szágra szóló ügyet csinálnak be­lőle. Úgy gondoljuk, hogy a rendőröknek példát kellene mu­tatni, nem pedig lejáratni magu­kat . Ezek szerint a rendőr urak sem ismerik a paragrafusokat? Ipolysági szemtanúk Kissé csalódottan Elnézésüket kérem, de a következő sorok kritikus hang­vételűek lesznek. Az ember már csak elnézi az állandó ár­emeléseket (már ami a sajtót is illeti), és nem vár sem nagyobb terjedelmet, sem egyéb válto­zást. De úgy érzem, hogy a tavalyi utolsó szám keresztrejt­vényével kissé túllőttek a cé­lon. Már ne is haragudjanak, de a közönséges évközi Vasár­napokban közölt rejtvényekért 300 koronákat sorsolnak ki. Most pedig nyugodtan állítha­tom, hogy az utolsó számban közzétett rejtvény az ötszöröse volt a normálisnak, s maguk­nak van képük ugyanúgy oda­vágni 300 koronát. Rejtvénymániás vagyok, s nem hagy nyugton egy rejtvény sem, legyen az bármely újság­ban. Néha beküldőm, néha nem. De most még a megfej­téshez való kedvemet is szeg­ték. Remélem értik, mire cél­zok? Nem a 300 korona miatt, hisz még úgysem nyertem so­ha, hanem az ember úgy gon­dolja, hogy ha már nagyobb a rejtvény, lehet, hogy a tét is nagyobb lesz! Ehelyett mit lá­tok? „Csak ha beküldőd a két bazi nagy rejtvényt, majd ak­kor kapsz! De csak 300 koro­nát!” Biztos vagyok benne, hogy ez­zel nemcsak engemet bosszan­tottak fel, de még sok kedves olvasót, akik minden szerdán szeretettel várják kedvenc Va­sárnapjukat. Kissé csalódtam. Sajnos. Egyébként ezek ellené­re is maradok hűséges olvasó­juk: János Istvánné Százd

Next

/
Thumbnails
Contents