Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-28 / 4. szám
ublicisztika 1998. január 28. 9 Az állatkölyköket éjjel-nappal minden két órában cumiztatni kell, és utána a hasukat masszírozni, hogy jó legyen az emésztésük - ha az anyjukkal vannak, akkor az nyalogatja őket. Minden pénzünk elment a tejkonzer- vekre, egy kétszáz koronás tápszer egy napra volt elegendő egy állatnak. Ha akkoriban meglátogatott bennünket valaki, rögtön kapott az ölébe egy szőrmókot és a kezébe egy cumisüveget. A majmok szinte a fejünkre nőttek, bármit megengednek maguknak. Bizonyos mutatványokra megtaníthatok, de szót fogadni soha nem fognak. Őket is a nagymama rontotta el, mint a medvéket, mert titokban még a sárgabarackbefőttet is kihordja nekik a spájzból - azt nagyon szeretik. A SZERZŐ FELVÉTELEI ezte Lydiát, mi szeretne lenkislány magától értetődően te, hogy cirkuszi állatido- A tanító néni mosolygott, de csak addig, amíg meg nem tudta, hogy talán ez a legátgon- doltabb pályaválasztás az egész osztályban. Az állatvédők sokszor támadják a cirkuszokat és az állatidomárokat, de én személyesen nem találkoztam még olyan idomárral, aki ne tisztelte volna az állatot. El sem tudom képzelni, hogy lehet egy kétszáz kilós állatot kényszeríteni valamire, netán megverni, hiszen ha begurulna, hatalmasat tudna ütni. Ha én azt várom el egy állattól, hogy ne hagyjon cserben a porondon, akkor kölcsönös bizalomnak kell közöttünk lennie. lójuk legváltoztatták a világ me- Néha magunk is hajlamo- tgyunk hinni Szilárd Leó ának, hogy a kéttucatnyi akik közül most csupán ől esett szó, a Marsról ant hozzánk. Pedig csak árok voltak. Olyan magya- kik tudtak, mertek hinni adásukban, képességeik- vkik magyarságukat halá- megőrizve és ápolva tud- lágpolgárok lenni. Bátran hetjük a legmagyarabb -díjasnak a huszonöt éve yt Békésy Györgyöt: mun- etének legjavát szülőha- m töltötte, a Nobel-díjat unió felfedezéseit is szülj ában tette. natacsaládban született, ermekéveit zömében külföldön, Németországban, Svájcban, Törökországban töltötte. A berni egyetemen kémiát, fizikát és matematikát tanul, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerez doktorátust. Ezt követően az egyetemen tart előadásokat, vele párhuzamosan a Posta Kísérleti Állomásának lesz az alkalmazottja. Itt mélyül el a hangátvitel és a hangérzékelés problémakörében. Hogy jobban megértse a hallás folyamatát, emberi dobhártya-preparátumokon kezd kísérleteket. A legenda szerint ehhez kórboncnok nagybátyja „kölcsönzi” az „alapanyagot”: nemegyszer degeszre tömött aktatáskája valódi hulla fejét rejti, amelyet villamoson szállított haza, így meglehetősen kellemetlen helyzetbe kerülhetett volna, ha egy járőröző rendőr gyanúsnak tartotta volna az ifjú tudós viselkedését. Később különféle állatok belső fülét is kipreparálja, viszont ezekkel sem tud megfelelő kísérleteket végezni. Rájön, ha komoly eredményt akar felmutatni, a belső fül nagyított modelljével kell dolgoznia. így a belső fül csigájának ötszörös modelljén sikerül megfigyelnie, hogy a hangrezgés állóhullámokat kelt a Corti-féle szervben, a hangingért átalakító idegvégződések ezeket alakítják át az agy számára érzékelhető és értékelhető ingerekké. Mivel nagyméretű modellen dolgozott, nem okozott gondot számára az egyes jelenségek lefényképezése sem. Sikerül kimutatnia, hogy a belső fülben kialakuló állóhullámok és az A külföld napjainkig hitetlenkedve próbálja megmagyarázni, hogyan adhatott egy kis nemzet ennyi meghatározó egyéniséget a tudománynak. érzékelősejteket tartalmazó membrán két oldalán képződő örvénypár együttes hatása alakítja ki a hang magasságának és erejének a képzetét az agyban. Évtizedeken át folytatott kutatásait 1961-ben ismerik el a legmagasabb tudományos kitüntetést jelentő fizikai Nobel- díjjal. A díj odaítélése meglehetősen nagy vitát váltott ki, ugyanis a pályatársak közül sokan kételkedtek abban, hogy kísérleti eredményei helytállóak. A tamáskodás oka az volt, hogy olyan nagy hangerő esetében tudott kimutatható kilengéseket produkálni, amely többszörösen meghaladja az emberi fül által elviselhető értéket. Békésy rámutatott, hogy megfelelő interpolációs módszerrel sokkal gyengébb hangokra is alkalmazhatóak kutatásainak eredményei. A Nobel-díj-bizottság döntésének a helyességét 1977- ben igazolták, amikor a Mössbauer-effektussal elvégzett mérések fényesen bebizonyították Békésy felfedezéseinek helytállóságát. Akusztikai kutatásainak korai gyakorlati eredménye, hogy a harmincas évek folyamán vele terveztetik meg a Magyar Rádió stúdióit. 1940-től tanszékvezető egyetemi tanár, majd Stockholmban folytatja kutatásait. 1947-ben a Harvard Egyetem meghívására az Egyesült Államokba távozik. 1966-ban a honolului egyetemen az ő kedvéért alapítják meg az érzékszervek tudományának tanszékét, amelynek vezető teendőit 1972. június 13-án bekövetkezett haláláig ellátta.
