Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-28 / 4. szám

Nagyvilág 1998. január 28. 7 Budapesti levél Más szemében a szálkát A gyerekeknek szoktuk mondani, ha nem tudnak elaludni Számold a bankákat... Agyar agyar hátán. Ember legyen a talpán, aki megtudja számolni őket. Archív-felvételek Az emberekhez hasonlóan az ál­latokat is szükséges megszá­molni. A ritka és veszélyeztetett fajták esetében ez a nyilvántar­tás egyáltalán nem meglepő. Ar­ról viszont keveset tudunk, ho­gyan állapítják meg például a vadkacsák számát Európában, vagy milyen módszerrel tudják kimutatni, hány hangya él egy bizonyos területen. A Pireneus- hegységben élő bamamedvék nyilvántartása nem okoz túl nagy gondot a szakemberek­nek, hiszen azokat az ujjúkon megszámolhatják. Hasonló a helyzet a szibériai tigrisekkel vagy mondjuk az orrszarvúkkal, amelyek szintén a veszélyezte­tett állatfajok közé tartoznak. Hogy miért van erre szükség? Többévi eredményt összeha­sonlítva így állapítják meg a tu­dósok, nem került-e végveszély­be egy-egy fajta, vagy nem sza- porodott-e el túlságosan. Az összehasonlítási módszerrel ál­lapították meg például, hogy az Antarktiszon élő albatroszok közül minden évben legalább negyven elpusztult. Mivel a szorgos halászok végveszélybe sodorták őket, nagy körzetben kénytelenek voltak megtiltani a nappali halászatot, hogy ele­gendő hal maradjon ezeknek a ritka madaraknak is. Egyes állatfajták esetében azon­ban nem elég az egyszerű szá­molás. A legfontosabb a megfe­lelő módszer kiválasztása, mi­közben ügyelni kell, hogy a vég­eredmény a lehető legkisebb el­térést mutassa. Ha például tud­ni szeretnék, hány madár kel vándorútra ősszel melegebb vi­dékekre, a legjobb, ha a költözés idejét választják. Ilyenkor köny- nyű megállapítani, hány madár vonul el az égbolton egy perc alatt, s a kapott összeg beszo­rozható az egész költözés idejé­vel. Ez a módszer elég megbíz­ható; a végeredményben mutat­kozó eltérés alig éri el a tíz szá­zalékot. A nem költöző mada­raknál más a módszer. Ha pél­dául tudni szeretnék, hány peli­kán él egy bizonyos területen, egy kis repülőgépből filmsza­lagra veszik, vagy lefényképezik a madárrajokat, s a kinagyított filmen végzik el a számolást. Ismét más módszerrel számol­ják a veszélyes és a fürge mozgá­sú vadakat. A krokodilokat éj­szaka számlálják, miközben csónakokból reflektorokkal vi­lágítják meg a víztükröt. Ahány szempár villog a vízen, annyi krokodil. Ezt megelőzően azon­ban felparcellázzák a vizet, s több csónakból végzik a műve­letet, hogy álljon elő duplicitás. A nagy tömegekben élő fajokkal sincs különösebb probléma. A többezres kolóniákban élő roz­márokat és fókákat szintén re­pülőgépből fotózzák, s a terület egy bizonyos szeletén található mennyiséget beszorozzák az ál­latok által elfoglalt egész terület nagyságával. A tengeri élőlényekkel már kissé bonyolultabb a helyzet. Ezek mennyiségét nem számolással állapítják meg, hanem egy bizo­nyos vízfelületi egységre számí­tott sűrűség, biomassza, test­súly, életkor stb. alapján. Míg egy halastóban található pon­tyok mennyiségét könnyű meg­állapítani, addig a tengeri halak esetében a fogást veszik alapul. A halak belső fülében található csonton egyfajta „évgyűrű” ta­lálható. (Ez a szerv irányítja a mozgásukat.) Ha tudják, hány évig él s milyen gyorsan szapo­rodik a megfigyelt faj, a kifogott „minta” életkorából következ­tetni tudnak arra, mennyi egyed él az adott területen. A becslés nagy szerepet játszik a vadonban élő állatok esetében. Egyes madárfajokat nem lehet megszámolni, ezért a hangjuk alapján azonosítják be őket. Némely párban élő fajnál csak a hímek adnak ki hangot. Az egy­mástól eltérő hangok alapján meg lehet saccolni a hímek szá­mát, s ebből következtetni az egész populáció nagyságára. Olykor azonban túl sok „aggle­gény” fordulhat elő egy-egy te­rületen. Máskor viszont megkö­zelíthetetlenül félénk lehet egy- egy fajta. Az ornitológusok ilyenkor magnetofonra játszott hangokkal csalogatják elő őket. A különböző trükkök és mód­szerek azonban sosem lehetnek elég tökéletesek. Például nyomkövetéssel felbecsülték, hogy Afrikában napjainkban mintegy 286 000 elefánt él. Csakhogy egy másik felmérés szerint 580 000! A valóságban csak egy kis területen ismerjük az elefántok számát. Mi követ­kezik ebből? Az állatok eseté­ben sajnos csak a legveszélyez­tetettebb fajtákat tudjuk olyan könnyen nyilvántartani, mint például az európai barnamed­véket. Más élőlényeknél csak óvatos becslésekre hagyatkoz­hatunk. CA M’ INTÉRESSE FAGGYAS SÁNDOR, Magyar Nemzet ________ Nin cs okunk meglepődni azon, hogy a közelmúltban megjelent Gallup-közvéle- mény-kutatás eredményét- miszerint a magyar felnőt­tek fele nyíltan vállalja, hogy ő maga „idegenkedik a cigányoktól” - a Reuter nyo­mán a CNN világgá röpítet­te. Az etnikai kisebbségek és a harmadik világból töme­gesen bevándorló szegé­nyek problémáinak kezelése a legfejlettebb nyugati or­szágok számára is egyre na­gyobb gondot jelent. Gon­doljunk csak a németországi törökök, a franciaországi arabok, az Itáliába mene­kült albánok és kurdok „ké­nyes helyzetére” vagy arra, hogy nemrég Kanada és Nagy-Britannia kormánya is „nemkívánatosnak” nyilvá­nította a bevándorolni kívá­nó csehországi romákat. Az Európai Unióban már most sokaknak borsódzik a háta attól, hogy a néhány év múl­va csatlakozó kelet-közép- európai országok - szegény tömegeikkel gyütt- „Schengen-föld” határain belülre kerülnek. Kormányunk, országunk nem reménykedhet abban, hogy helyettünk majd a gaz­dag EU fogja megoldani égető szociális gondjainkat, Egyre több a gond az öreg tele­fonokkal. A németországi Goslarban lévő speciális raktár­ban például csaknem kétmillió telefonkészülék vár „feldolgo­zásra”. Nagy-Britanniában a ki­beleértve a több mint félmil­liós cigány kisebbség szociá­lis és kulturális felemelését, életesélyeinek javítását, be­illeszkedését. Miként a ro­ma polgárjogi szervezetek is aligha várhatják, hogy a meggyengült teherviselő ké­pességű többségi társada­lom, ha nem látja, hogy a nyomorgó emberek maguk is segíteni akarnak önmagu- kon és gyerekeiken: tanulás­sal, munkavállalással, a tár­sadalmi viselkedési normák követelésével, akkor is segít­séget fog nyújtani a rászoru­lóknak. Egyébként a pártpo­litikai harcokban a kirekesz­tés vádjával sokszor megala­pozatlanul hadakozó „elem­zők” és aktivisták tévednek, hogyjobboldali politikai erők műve volna a romaelle- nesség erősödése. Markáns adat az említett felmérés­ben, hogy 1994 óta (hat par­lamenti párt közül) a Fidesz és az MDF szimpatizánsai körében csökkent a cigá­nyoktól idegenkedők ará­nya. Ezzel szemben a KDNP és az SZDSZ potenciális sza­vazói a korábbinál jobban idegenkednek a cigányok­tól, és különösen nagy az emelkedés az FKGP és a ve­zető kormánypárt, az MSZP támogatói körében. Hogy is szól a közismert bibliai pél­dázat a gerendáról és a szál­káról? szolgált készülékek mintegy hetven százalékát megjavítják vagy alkatrésznek használják, a többi (évente két és fél millió darab) hasonló sorsra jut, mint a németországiak. A pelikánokat is lelövik, ugye? Az ornitológusok csak fotopuskával... Richard - Chamberlain -, bár a városban volt, mégsem tisz­telte meg a jelenlétével a bé­csieket az Operabálon. Ki a legnépszerűbb? Amerika, Amerika, mondd meg nekünk, ki a legnépsze­rűbb filmsztárunk? Erre a kérdésre keresték a választ a legújabb felmérés készítői, s mint az eredményekből kide­rült: a legtöbb amerikai vá­laszadó Harrison Fordra, il­letve Julia Robertsre szava­zott. Olyan kisebb konkurenseket előztek meg, mint Tom Cruise és Demi Moore. Pap lesz vagy inkább megnősül? ség nevét azonban még titok­ban tartja. Van egy jó hír is a női rajon­gói számára: állítólag Gere lesz az idei bécsi Opera­bál díszvendége. Meg­bízható források szerint Richard elfogadta egy bécsi ékszerész meghí­vását, s még csak „gá­zsit” sem kér a jelenésé­ért. Az osztrák báli sze­zon fénypontja minden évben február közepén a bécsi Operaházban megtartott bál, amelyre világhírű vendégeket „hoznak”. Volt már itt Sophia Loren, Joan Collins és Fergie is. Ha valóban igaz a hír, ak­kor Richard Gere meg­jelenése talán némileg meg­vigasztalja azokat, akik ta­valy csalódottan vették tudo­másul, hogy egy másik Bond nagypapa lesz Az örökifjú, jóképű James Bond nagypapa lesz. Nem, nem a filmben, hanem a valóságos életben - tudat­ták a hírügynökségek, hoz zátéve: Pierce Brosnan, a legújabb 007-es ügynök az érintett nagypapaje­lölt. Igaz, a kis jövevény nem lesz vérbeli unoká­ja, ugyanis Pierce rákban elhunyt első feleségének, Cassandrának az első há­zasságából született lánya a kismama. Brosnan azonban mindig saját lányaként tekin tett a most 25 éves Charlotte- ra, és sajátjának tekinti majd unokáját is. I Brosnan, a nagypapajelölt .Amerikai dzsigolótól” budd­hista papig - életének e két állomása közötti szakaszt kívánja mihamarabb le­zárni Richard Gere. Egyes hírek szerint a so­kak által legszexisebbnek tartott színész vissza akar vonulni a filmszakmából, hogy végre kizárólag a val­lásnak szentelhesse idejét. Ki ne tudná: a 48 éves Gere-t régóta fűzik baráti szálak a dalai lámához. Más pletykák szerint viszont az amerikai megasztárnak teljesen más tervei van­nak: újra meg szeretne nősülni. A leendő fele­Gere, a csinos pap?

Next

/
Thumbnails
Contents