Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-28 / 4. szám
2 1998. január 28. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Akár a mesében Kövesdi Károly __________ An nak dacára, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánya bennünket, magyarokat nem tart államalkotó elemnek (miként a többi nemzetiséget sem), hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egyenjogú polgárai vagyunk ennek az országnak. Hogy mekkora tévedésben élünk, időről időre tudtunkra adja a Meciar- kormányzat. A közelmúltban éppen a sok vihart keltő kétnyelvű bizonyítványok kapcsán született egy óriási ötlet az oktatási minisztérium háza táján: Slavkovská miniszterasszony szerint mi sem bizonyítja fényesebben a kormányzat ,jó szándékát”, mint hogy megengedi a kétnyelvű bizonyítványok kiadását a nem szlovák anyanyelvű gyerekeknek. Igaz, hogy okmánybélyeggel kell ellátni, s igaz, hogy okmánybélyeggel ellátva sem minősül hivatalosnak. Magyarán: megfizettetik a magyar szülőkkel azt az illúziót, hogy jogaik vannak, holott nincsenek. Ezek után csak arra tudok gondolni, hogy a minisztérium ötletgyártói mégiscsak fejlődőképes emberek, vagy legalábbis (ha már szellemi szintjük feljebb nem ér) szeretik a meséket. Hoztam is meg nem is, adok is meg nem is, mondta a szegény leány a királynak, aki hangos kacaj kíséretében nézte az elröppenő galambot, amely a kosárból kirepült. A mesében a méltó ajándék sem maradt el: fele királyság, fele király és egyebek kerültek az asztalra. A szlovákiai magyarság legfeljebb az alkotmány- bíróság asztalára teheti le a maga ajándékát, kinyilvánítva, hogy enyhén szólva cinikusnak és alkotmánysértőnek tartja az ötletet. Ha valaki díjazható mégis, az újra a kormány elnöke, hiszen tavaly Győrben megígérte: lesznek kétnyelvű bizonyítványok. Úgy látszik, a nagy Ötletgyártó is kedveli a meséket, hiszen úgy gondolhatta, a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. Hogy irodalmi Nobel-díjra mégsem javasolhatjuk e művet, egy oka van: a plágiumért nem díjak járnak, hanem büntetés. Vendégkommentár Kutyagumi és köhögés BERECKJÓZSEF ___________ Sz lovák házszomszédaink az államiság ötéves szülinapi bulijával indítottak az év első óráiban, irodalombolond barátom Petőfi után nyúlt, mert mint később mondta, ma is kevesen mondhatjátok el magatokról azt, amit ez a 175 éve született, talán legnagyobb autonóm magyar: „Lehetnek ékesebb, nagyszerűbb lantok s tollak, mint az enyém, de szeplőtlenebbek nincsenek, mert soha lantomnak egy hangját, toliamnak egy vonását nem adtam bérbe senkinek; énekeltem és írtam azt, mire lelkem istene ösztönzött, lelkem istene pedig a szabadság.” Amúgy pedig, mint minden évkezdéskor, rend volt a szívekben, bor, búza és békesség szirmo- zott a homlokok mögött. Hiszen évek fordulója olyan idő, amikor újrakezdések és szent fogadalmak köttetnek, amikor még érvényesek a változás, a megjavu- lás, a nemesebb élet mellett elkötelezett kinyilatkoztatások. De lám, alig telt el néhány hét, s a legszebb fogadalomból, a legnemesebb újrakezdésből is semmi, kutyaszar lett a fagyos utcán. Mostanra éppen olyan ez az ország, mint tavaly volt: becsapott, gyűlölködő, kisstílű, szorongó, modortalan, hazudozó, buta, kicsinyes, önző, szemérmetlen és nagyon, de nagyon kiábrándító. Az RM-S fiókok előtt tömött sorokban köhécselő idősek ugyan némi pénzmaghoz jutnak - ha minden igaz - a vagyonalapi kötvényeikért, de ha belegondolunk, hogy még ennek kifizetéséhez is külföldi hitelt kellett felvenni... Hiába, igaza volt Mikszáth- nak, a nagy palócnak: a szegénységet és a köhögést nem lehet titkolni! A szerző prózaíró, a Csallóköz c. hetilap munkatársa Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Fotó: Dömötör Ede Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszolgáíat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dacé, Koáická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Félelmek és bizakodás a választások évében Küszöb alatt, 1 •• •• 1 Z'»« 1 •• küszöb fölött P. Vonyik Erzsébet Nyolc hónappal a szeptember végére tervezett parlamenti választások előtt szinte csak az időpont a biztosnak látszó tényező. A többit hónapokig homály fedte, és a kormánykoalíció részéről nagy-nagy titkolózás övezte. Az utóbbi napokban azonban lassan kiszivárogtatnak egyet s mást. Az már biztosra vehető, hogy pártonként öt százalékra emelik a parlamenti bejutási küszöböt, még ha koalícióban indulnak is. Másfelől Meciarék ragaszkodnak ahhoz, hogy egész Szlovákia egyetlen választási körzetet alkosson, ami elsősorban a kormányfő karizmatikus alkatának kedvezne. Mindezek ismeretében kíváncsiak voltunk, a magyar értelmiségiek mit várnak a választásoktól. Q Győz az ellenzék O Pesszimista vagyok Szerinted Ő tudja, mi van az alagút végén? Rajz: MS-Rencín Szomolay Ferenc, a központi választási bizottság volt elnöke: A Derűlátó vagyok, és a de- ^ mokratikus erők győzelmét várom. Ezek az erők jól behatárolódtak, köztük a Szlovák Demokratikus Koalíció és a Magyar Koalíció is. A Demokratikus Baloldalt csak fenntartásokkal sorolnám ide. A tapasztalatok alapján vannak félelmeim is. A mostani hatalom mindent el fog követni, hogy a győzelmet megszerezze. Törvényrendszerünk elég sok ponton olyan cselekvési lehetőséget nyújt, hogy bizonyos lépések a demokratikus törvényeken belül is megtehetők. Ezenfelül egy olyan választási törvény várható, amely a jelenlegi hatalomnak fog kedvezni. Ebből fakadnak a félelmeim. A választási bizottságnak fontos szerepe van: megítéli a jelöléseket. Jó lenne, ha ez minél demokrati- kusabban történne. A pártoknak viszont nem szabadna ki- kezdhetőknek lenniük, mint annak idején a Demokratikus Uniónak, a Demokrata Pártnak. Én inkább a sajtóra nehezedő nyomástól tartok. A választási eredmények meghamisításától nem félek, mert rengeteg ellenőrzési mechanizmus van. Nemzetközi megfigyelők jelenlétére viszont szükség lenne, s szerintem valamilyen szerepkörben itt is lesznek. Pogány Erzsébet, a Magyarok Világszövetségének felvidéki referense: A A Úgy vélem, pártjaink v ^ helyzetét most alapvetően az befolyásolja, hogy a négy éve tartó készülődés után a három magyar koalíciós partner meg tud-e egyezni vagy nem. Ez létkérdés, és ez a legfontosabb a választások előtti időszakban. Négy évvel ezelőtt úgy fogtuk fel, hogy a koalíciós szerződés megszületése előrelépés volt. Most már látható, hogy ebben a szerződésben nagyon sok volt a formális. Ha a választási törvény arra kényszerít bennünket, hogy egységes magyar pártot hozzunk létre, akkor nemcsak a bejutást, hanem a magyar érdekek jobb képviseletét is el tudjuk érni. Mivel már most ennyi a bizonytalanság és titkolódzás az új választási törvény körül, másfelől pedig a választások idején bizonyosan nem lesz Szlovákiának államfője, szükségesnek tartanám a nemzetközi megfigyelők jelenlétét. Szabó Kinga művészettörténész: A Kissé félek az őszi választásoktól. Az emberek rendkívül csalódottak, az utóbbi évek tapasztalatai nagyon sok kétséget ébresztettek bennük. Sokan lesznek, akik el sem mennek szavazni. Fontos volna, ha küldföldi szakértők is jelen lennének, ez bizonyos fokig kötelezné a hatalmon lévő kormányt, hogy betartsa a legelemibb demokratikus játékszabályokat. Szükséges lenne, hogy egyenlő eséllyel indulhasson ennek az országnak minden polgára, tekintet nélkül a nemzetiségre és egyebekre. Nagyon fontos, hogy az egyes régiókban mindenki a maximumot tegye meg azért, hogy az emberek érintkezzenek, bátorítsák és felvilágosítsák egymást a választási kilátásokról. Mert ha mindenki magában töpreng, eljuthat addig a pontig, hogy mégsem megy el szavazni. Félek, hogy magyar vonalon is ilyen a közhangulat. Ezért az SZDK-val, másrészt a magyar pártoknak egymást közt nagyon szorosan és hatékonyan együtt kell működniük. Attól félek, késő, hogy elkezdjük a már említett felvilágosító munkát. Flórián Károly vegyészprofesszor: O Mindig optimista voltam, és most is abban reménykedem, hogy be lesznek tartva a törvények. A magyar pártokat illetően bízom abban, hogy legalább a választások idejére az egységben lesz az erő. Azt pedig magától értetődőnek tartom, hogy nemzetközi megfigyelők ügyeljenek a választások menetére, hiszen nemcsak hozzánk járnak, hanem más európai országokba is. Épp ezzel lehetne bizonyítani, hogy valóban regulárisak a választások. A magyar pártok helyzetét bonyolítja, hogy minden koalíciótagnak öt százalékos küszöböt kellene átlépnie. Ha korrekt lesz a törvény, szerintem semmi sem akadályozhatja meg, hogy a magyarságot képviselő magyar párt vagy párttömörülés bejusson a parlamentbe. Olvasói levél Jelenlétvesztés A „Szép modern nevek kellenek” című írásra válaszolnék. Nem értek egyet a levélíró gondolatfejtegetésével. Véleményem a következő: a jelenlétvesztés korunk egyik legveszélyesebb betegsége. A XX. század értékrendszerei összeomlanak. Ide tartoznak a magyar nevek is. A név is gazdagságot jelent, mert benne van az egész famíliám. Én történetesen külön örülök annak, hogy a szlovák parlamentben a történelmi magyar családnevek is elhangzanak: Miklós, Árpád, Béla, Edit. A vályog és a panel összehasonlítás sem helytálló. Az öreg házak ép falaiból éppen a vályogfalakat mentik meg - azokat veszik körül új építőelemekkel. A vályog a szegénység, a szerénység jelzője. A vályog melegségét, az egészségre ható szerepét nem részletezem, a panel szürkesége, ridegsége országos probléma. Ha már nincsenek stílbútoraink, a rácsos kapu, rácsos ablak helyett a vaskonstrukciók vesznek körül, ha már leszegényedtünk, a lélek süllyedését nem szabadna támogatni. Tisztelem és becsülöm azon magyar családokat, akik a XXI. század elején vállalják múltjukat, gyökereiket, hiszen az iskolában már nem lesznek Ilonkák, Erzsikék, Margitkák stb. „A modern ember sokszor úgy fut, hogy kitüzesedik a csapágya - mert hiányzik belőle a szeretet kenőolaja” (Morgenstern). Ez a szeretet kenőolaja kell csak a mi magyar családi neveink megőrzéséhez. Hajtman Kornélia Nána Mégsem jött el... Elmúlt a karácsony. Vajon a szeretet megmarad-e vagy azt is belepi a köd? Az ünnepek alatt valamennyi templomban elhangzott „Áldd meg Urunk egyházad egységét, Köszöntsétek egymást a béke jelével!”. Milliók imádkoztak, Jöjjön el a te országod - és mégsem jött el. Ha én a fiamat Ferencnek akarom nevezni, azt nem lehet az anyakönyvbe írni, ha Istvánnak, ha Bélának, azt se. A nép meg van félemlítve. Ha valakinek üzlete van, magyarul nem meri kiírni a nevét. Sehol nem olvasható, hogy férfi- és gyermekruha, vagy felnőtt- és gyermekcipők, vendéglő, gyógyszertár, borbély, órás és ékszerész, vagy bármi más. A NATO- ba való belépéstől hangos a föld, ez jó. De miért kell a legkorszerűbb harci eszközöket milliárdokért megvenni, ki ellen? Minden hadi eszközt meg kellene semmisíteni, mert szégyene az emberiségnek, hogy testvérnépek közé békefenntartókat kell küldeni! Gyökér János, Léva
