Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-21 / 3. szám

2 1998.január21. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor A nagy manőver Fekete Marian ___________ Né ha már az az érzésem, hogy a szlovákiai politikában semmmi sem történhet bot­rány nélkül. Nem kivétel az államfőválasztás sem. A la­kosság általi, közvetlen el­nökválasztás lebonyolítására kiírt népszavazás meghiúsí­tása után Meciar valamikor a nyár végén jelentette be, hogy már decemberben sor kerül az új köztársasági el­nök megválasztására. Az el­lenzék az alkotmányra hivat­kozva tiltakozott, mert a vá­lasztást a jelenlegi elnök megbízatási időszakának utolsó 60 napjában kell meg­tartani. Az alkotmánybíró­ság megállapította, Michal Kovác megbízatási időszaka március elején jár le. Utólag kiderült, a közvéleménynek, a politikusoknak, az alkot­mányjogászoknak egy mes­terségesen keltett konfliktus­sal kellett foglalkozniuk, hi­szen a Meciar által vezérelt kormánykoalíció még janu­árban sem tett javaslatot a köztársasági elnök szemé­lyére. Valószínű, hogy a ja­nuár végi elnökválasztás csak szomorú színjáték lesz a parlamentben. Meciar és követői számára alighanem csak maga a vezér, Meciar lenne elfogadható jelölt. Ez érthető, hiszen a populista kormányfő legközelebbi munkatársai előbb-utóbb szembekerültek vele (Vladimír Báján, Milan Cic, Roman és Michal Kovác, Milan Knazko, Jozef Morav- éík...). Nem vitás, hogy Meéiar egykori szövetségesei jobban ismerik a vezér gon­dolkodásmódját, mint bár­mely kiváló politológus. Ép­pen ezért kell odafigyelni Jozef Moravéík nézetére, aki úgy véli, Meéiar a jelenlegi legalább 61 képviselői szava­zatával megakadályozza a köztársasági elnök megvá­lasztását, mert reményei szerint a választásokat úgy tudja manipulálni, hogy leg­alább 90 szavazattal rendel­kezzen az ősszel választandó parlamentben. Akkor pedig úgy módosíttatja az alkot­mányt, hogy az államfő és a kormányfő is ő lehessen - egy személyben. Vendégkommentár A Rezes banda Mészáros Károly _______ A falusi tűzoltózenekarokra szokták volt mondani: jól játszik ez a rezesbanda! Valami ilyesmi jutott eszem­be, amikor arról olvastam, hogy a Rezes irányította kassai vasmű Diósgyőrre is kiterjesztette a hálóját. Sem­mi kifogásom ellene, hiszen a tőke beáramlása a magyar piacra csak hasznos lehet, s az is kézzelfogható, hogy az NB I-es diósgyőri labdarúgó­csapat csakhamar új lendü­letet vesz. A gondom csak az, vajon mit szólnának a mi nacionalistá­ink, ha teszem azt a Ferenc­város megvásárolná a zsol­naiak futballcsapatát? Erről persze szó sincs, hiszen a Ferencváros is kiadó jelen­leg. A„banda”azonban nemcsak Rezesből áll. Feltű­nő, hogy egyes közép-szlo­vákiai vállalkozások milyen szívesen karolnak fel dél- szlovákiai sportegyesülete­ket. Itt van például a leg­utóbbi: a liptószentmiklósi szeszgyár lett a támogatója a somorjai kosaras­lányoknak, a nagyszombati Kabát a dunaszerdahelyi labdarúgócsapatnak, s ugyancsak nagyszombati ér­dekeltségű cég támogatja - a kiszivárgó hírek szerint, nem valami fényesen - a nyárasdi extraligás kézilab­dacsapatot. Szó se róla, ezek a csapatok megérdemlik, hogy a hónuk alá nyúljanak, hiszen tisztes sporteredmé­nyekre csak ott számítha­tunk, ahol pénz is van. Pénze azonban csak ennek a rezesbandának van. Érde­kes, hogy az eperjesi extrali­gás női kézilabdacsapat ver­gődése senkit sem érdekel! S a mi kis- és középvállalko­zóink? Csak reklámértékű adományokra képesek, mert nem írhatják kiadásukat se­hová. Ilyen a törvényünk. Talán azért ilyen, hogy szeb­ben szóljon a rezesbanda muzsikája. A szerző a Csallóköz című hetilap szerkesztője Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Fotó: Dömötör Ede Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. eme­let, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfel­dolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Kül­földi megrendelések: ES PNS Vyvoz dace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságkül­demények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. En­gedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Javítunk a közbiztonságon: 2001-től minden polgárnak saját testőre lesz Rajz: MS-Rencín Köztársaságielnök-választás - de minek? Sokismeretlenes egyenlet Horváth Gabriella ________ Iv an Gasparovic házelnök janu­ár 23-a helyett 29-re tűzte ki a köztársaságielnök-választás el­ső fordulójának lebonyolítását. A halasztás oka prózai: a koráb­bi időpont ütközött a közép-eu­rópai államfők lőcsei találkozó­jával. Szó sincs tehát arról, hogy a parlamenti pártok köré­ben körvonalazódni látszana az esetleges megegyezés lehe­Mikulás Dzurinda, az SZDK szóvivője: Q A köztársaságielnök-vá­lasztás első körétől azt vá­rom, hogy a parlamenti frakciók és az egyes képviselők színt vall­janak: ki óhajtja közülük a kon­tinuitást, a stabilitást, a rendet, és ki óhajtja ennek az ellenkező­jét, a káoszt, a bizonytalanságot, tősége. A Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom nem állított o Nem lesz fölösleges o Csak formális aktus lesz saját jelöltet, az ellenzék jelölt­jeit pedig nem tartja elfogadha­a rendetlenséget. Bízom abban, hogy az SZDK-t az állam polgá­rai olyan tömörülésként ítélik meg, amely komoly és nagyra becsült személyt jelölt erre a fontos posztra, aki nemcsak a mi bizalmunkat élvezi, hanem az egész ellenzék számára elfogad­ható. Természetesen realista vagyok, matematikából mindig jelesre vizsgáztam, ezért tudom, hogy Márkus úr megválasztási esélyei nem a legjobbak. Ám azzal, hogy áldozatot vállalt, és a jelö­lést elfogadta, a demokrácia el­mélyítése érdekében sokkal töb­bet tett, mint ami jelenleg érzé­kelhető. Hozzájárult ahhoz, hogy az állampolgárok szeme kinyíljon, mivel elősegíti a kor­mányzó hatalom valódi céljai­nak és praktikáinak leleplezését. Bár matematikai szempontból úgy tűnhet, jelölése felesleges, ennek éppen az ellenkezője igaz. tónak. A legerősebb kormány­párt támogatása nélkül viszont az alkotmányban előírt há- romötödös szavazattöbbséget nem lehet megszerezni. Fel kell tehát készülni arra, hogy az új államfő megválasztására sem az első, sem a második, de vél­hetően még a harmadik körben sem kerül majd sor. Akkor vi­szont mi értelme van a jelölé­seknek? - kérdeztük az ellen­zék politikusaitól. Lubomír Fogas, a DBP alelnöke: O A köztársaságielnök-válasz- tásnak nagy fontosságot tulajdonítunk, amit azzal is bi­zonyítunk, hogy saját jelöltet ál­lítottunk. A jelenlegi államfő hi­vatali ideje lejár, s ha az első körben nem sikerül új elnököt választani, a további körökben ez megvalósulhat. A DBP min­Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke: A Mivel a DSZM képviselői w kijelentették, nem fogják tá­mogatni az ellenzéki pártok ál­tal jelölt Stefan Markus és Juraj Hrasko megválasztását, ezért csak formális elnökválasztásra kerül sor. Az aktus mégsem ér­telmetlen, hiszen a képviselők nyíltan megvallják, milyen elvek mellett teszik le voksukat, mi­lyen értékeket képviselnek. A DSZM-nek megfelelne, ha nem választana elnököt a parlament, mivel az elnöki hatáskörök többsége (négy jogkör kivételé­vel) a kormányra szállna. Mivel a négy jogkör közé tartozik a törvények aláírása, a törvény­hozó munka értelmét vesztené. Félő, hogy ebben az esetben a kormány dekrétumokkal fogja irányítani az országot. Ha pedig vesztesen kerül ki a parlamenti választásokból, nem lesz kinek benyújtania lemondását. Ez al­kotmányos válságot teremtene, hiszen nem működnének az al­kotmányos szervek. Természe­tesen nem lehet kizárni azt sem, hogy a DSZM végül előáll egy olyan jelölttel, akit a DBP is tá­mogatni tud. De az sem kizárt, hogy maga Meciar jelöltesse magát, amennyiben arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy pártja nem nyeri meg a választásokat, és a függetlenek közül megszer­zi a megválasztásához hiányzó szavazatokat. denesetre intenzív tárgyaláso­kat kíván folytatni azért, hogy jelöltje már az első körben meg­kapja a szükséges támogatást. Hogy a későbbiekben támogat­nánk-e a DSZM esetleges jelölt­jét, amennyiben a személye el­len részünkről nem merülnének fel komoly kifogások, csupán annyit mondhatok: ez politikai tárgyalások függvénye. Csak konkrét jelölteket lehet elbírál­ni, ám ilyen javaslat a DSZM ré­széről eddig nem hangzott el. A DBP-nek világos elgondolásai vannak arról, milyen feltételek­nek kell megfelelnie a minden­kori államfőnek. Szerintünk Juraj Hrasko megfelel ezeknek az elvárásoknak. Olyasói levél Mennyit ér az ember, ha...?! A kipontozott helyre sok min­den kerülhetne. Írhatnánk pél­dául arról, mennyit érünk, ha szlovákiai magyarok vagyunk, mennyit érünk, ha pályakez­dők, ha nyugdíjasok, pedagó­gusok (sőt magyar pedagógu­sok) stb. vagyunk. Mégis azzal szeretnék foglal­kozni, mennyit ér az ember, ha 40 év fölötti! Különböző mun­kaközvetítő irodák és hirdeté­sek alapján arra a következte­tésre jutottam, hogy bizony nincs mit büszkélkednem a ma­gam negyvenvalahány évével. Ugyanis a hirdetésekből ítélve a 0-nál is kevesebbet érünk, a ku­tyának sem kellünk! Figyeljük csak meg. Még a legegyszerűbb munka betöltésére kiírt hirde­tésben (pályázatról nem is be­szélve) is ott szerepel a „40 éves korig”. Hogy ez diszkrimináció a javából? Ez bizony senkit sem érdekel. Minden magára vala­mit is adó vállalat vagy vállal­kozó ifjonc szupercsapattal akar dolgoztatni. Mindenki leg­alább 40 évre akarja szerződtet­ni dolgozóit, hogy azok majd onnan menjenek nyugdíjba (mint a régi „boldog” időkben), és ezért érthető, hogy csak fia­tal, de gazdag tudással és ta­pasztalattal rendelkező szak­embert hajlandó alkalmazni. A 25-30 évesek rendelkeznek ugyan nyelvtudással, számító­gép-kezelői készséggel, de ta­pasztalattal semmi esetre sem, hiszen nem volt elég idejük erre szert tenni. A pályakezdőknek szintén nincs esélyük álláshoz jutni. Marad tehát egy szűk ré­teg... Közben senki sem veszi fi­gyelembe, hogy a 40 év körüli­ek rendelkeznek elég tapaszta­lattal, munkabírásuk a csúcs­pontján van, és a hajtóerejük is megvan, hogy bizonyítani akar­janak. Hiszen az ő gyermekeik most lettek tinédzserek, isko­láztatni kell őket, amit munka- nélküli segélyből nem lehet. Te­hát őket nemcsak a becsvágyuk, az agilitásuk hajtja, hanem bi­zony (József Attilával élve) a „muszáj” is. Nem tehetünk róla, hogy éppen abban a korban nevelkedtünk, amikor a „nagy testvér” nyelvét voltunk kötelesek tanulni, és nem volt lehetőségünk más nyelvek tanulására. Arról sem, hogy a számítástechnika akko­riban még gyerekcipőben járt. Ezek a mi hátrányaink. De ta­pasztalatunk, munkabírásunk, akaratunk (s a már említett „muszáj”) jó esélyt adnak ne­künk, hogy bármely korosztály- lyal felvegyük a versenyt. Ézért volna egy ötletem. Elkép­zelhető, hogy akad közöttünk egypár olyan vállalkozó szelle­mű egyén, aki képes lenne üze­meltetni egy munkaközvetítő irodát, ahol főleg a 40 év fölöt­tieknek lenne nagyobb esélyük munkához jutni - a már emlí­tett előnyök miatt. Lehet, hogy akadna olyan vállalat vagy vál­lalkozó, aki szívesen igénybe venné ennek az irodának a szol­gáltatásait. Hiszen a jó szerve­zésen és ügyes reklámozáson nagyon sok múlik. Ez egy ötlet, de akár vitaindító is lehet ah­hoz, hogy megpróbáljuk megol­dani a magunk problémáit. Vajda László Nagykapós

Next

/
Thumbnails
Contents