Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-05-27 / 21. szám

Sport 1998. május 27. T Miért vált szét az atlantai olimpián kétszer is döntős Orosz-Páles sikerpáros? Kijózanító pofont kapott „Nincs idő a kísérletezgetésre, így nekem más megoldást kellett keresnem.” Somogyi Tibor felvételei J. Mészáros Károly Amikor azt gondolta, semmi­lyen meglepetés nem érheti, ak­kor jött a villámcsapás. Orosz Csaba somorjai kenus, a fővárosi SKP hivatásos versenyzője egy­szeriben társ nélkül maradt a kétszemélyes hajóban. Pedig a Dukla Trencín mezében evező Peter Pálessel az utóbbi évek legsikeresebb, nemzetközi szin­ten is eredményes párosát alkot­ták. Mi okozta a válást, és mit te (hete) tt a válogatott sportoló a kijózanító pofonnal felérő egyedül maradás után? Miért vált szét az atlantai olim­pián kétszer is döntős sikerpá­ros? Miután Peter tavaly újra kipró­bálta az egyest, s maga is belátta, hogy ebben a számban nem tud olyan eredményes lenni, mint azelőtt párosban, ősszel meg­egyeztünk, hogy az új idényben újra együtt folytatjuk. Már csak amiatt is, hogy újra közeledik az olimpia, és lassan ki kell evezni az olimpiai részvételt. A téli fel­készülést is ennek jegyében ter­veztük. Páles visszautasította a klubtársával, a hangadó Kna- zovickyval való edzőtáborozást Dél-Afrikában, s abban marad­tunk, inkább Olaszországba me­gyünk, hogy a párost gyakorol­hassuk. Először nem engedték ki, mondván, ha nem megy Kna- zovickyval, akkor sehova sem mehet. Amikor hazaérkeztem az első edzőtáborból, egy telefon- hívás fogadott. Ebből megtud­tam, hogy a Dukla vezetői idő­közben többször behívatták, s közvetve arra a lépésre kény- szerítték, hogy ne velem folytas­sa. Én mégis őt hibáztatom, mert ahelyett, hogy kiállt volna a pá­ros mellett, és hitt volna a jó eredményben, inkább lemon­dott róla. így egy gyengébb ver­senyzővel, klubtársával, Ku- bicával gyengébb eredményt fog elérni. A válás csak kettőtök ügye? Vá­logatott érdekről lévén szó nincs beleszólása a sportág ha­zai vezetésének? Három-négy világszintű kenusa van Szlovákiának, míg Magyar- országnak harminc. Csalódtam, mert mi ilyen kevesen sem tu­dunk a klubérdekek fölé kere­kedni. Vártam, hogy beleszól­nak a vezetők, de végül olyan ál­láspontra helyezkedtek, hogy hátha nem lesz rossz az új páros. Szerintem nincs idő a kísérletez­getésre, így nekem más megol­dást kellett keresnem. Akiben egyszer csalódom, azzal már nem ülök többször egy hajóba. Mennyire módosította a felké­szülésedet, hogy Páles nélkül maradtál? A telefonhívás utáni éjszakán alig aludtam, szinte sírtam az idegességtől. Ennél rosszabb nem is érhetett volna, tragikus­nak véltem a helyzetet. Hála Is­tennek, az ősszel úgy kezdtem a felkészülést, hogy ne ismétlőd­hessen meg az előző idény nyitá­nya. Tavaly ugyanis az történt, hogy az első válogatón egyéni­ben ezer méteren csak harma­dik lettem, s rögtön megkongat­ták a vészharangot, ellenem for­dították, holott előre tudtuk, hogy nincs tétje a versenynek, mert mi párosban evezünk, s ab­ban külön gyakorlás nélkül is könnyedén magunk mögé uta­síthattuk a hazai mezőnyt. Most tehát arra törekedtem, hogy ezer méteren én nyerjem az első válogatót, s ha nem sikerül, ak­kor is szorosan Páles mögött vé­gezzek. Nem Orosz győzelme követke­zett... Jól mentem, de Páles még job­ban, csak fél hajónyi különbség volt köztünk a célban. A tavalyi három-négy hajóhosszhoz ké­pest ez már biztatóbb a követke­ző válogató előtt. Nem tört le a vereség. Ötszáz és kétszáz méteren Knazovicky mellett kicsi az esély a csapatba kerülésre. Ma­radsz az ezer egyesnél? Ott is. Legalább egy-két másod­perces javulásra még számítok, de... Időközben egy hajóba tér­deltem a magyarországi Iván Gáborral, aki a tavalyi junior vi­lágbajnokságon két arany- és egy ezüstérmet szerzett. Hazá­jában az egyik legnagyobb te­hetség, de otthon még nem tu­dott nyerni. A szlovákiai verse­nyeken ő is az SKP színeiben in­dul majd, így nincs akadálya szereplésünknek. Számára is hatalmas motiváció kikerülni a szegedi világbajnokságra. In­dulhattunk volna az első válo­gatón, de előtte még nem gyakoroltunk. A következőn azonban már rajthoz kell áll­nunk, ha ki akarunk jutni a vb- re. Nemzetközi szinten nincs aka­dálya annak, hogy két ország ál­lampolgára térdeljen egy hajó­ba? Világbajnokságon ez nem okoz gondot, elég a két nemzeti szö­vetségbeleegyezése. Ebben nem látok akadályt. Sőt, még az olim­piai selejtezőn sem, mert a kvóta megszerzése nem névre, hanem országra szóló. Hogy mi lesz azután, azzal még nem foglalko­zunk. Először az idei vb-re kelle­ne kijutnunk, szlovák színek­ben. Mi van a szlovák kenunégyes­sel? A történtek után meglepődtem, mikor felkértek, hogy maradjak ebben az egységben. Már gyako­roltunk is együtt. Hárman, Knazovicky, Páles és én biztos tagjai vagyunk. A negyedik he­lyért Filip és Kubica vetekszik. Ha nem hagy cserben az egész­ségem, akkor már aligha veszé­lyezteti valami szegedi vb-rajto- mat. Mert a négyesben már lesz helyem, de elsősorban egy olim­piai számban szeretnék rajtolni: mindenekelőtt ezer egyesben, vagy párosban. Túl vagy már a társcsere legne­hezebb időszakán? Kellemetlen, de kijózanító po­font kaptam. Arra jó volt, hogy pályafutásom hátralévő éveire újra összeszedjem magam, ráte­gyek egy lapáttal. Sokat mondo­gatták a sportbarátaim, hogy na­gyokat fogok még csalódni, mert túlságosan naiv vagyok, nagyon bízom az emberekben. A szlová­kiai kajak-kenu szintjén most már szinte mindenkiben csalód­tam. Megpróbálom vagy-vagy alapon. Nem csak indulni aka­rok a vb-n, hanem jól is szeret­nék szerepelni. Engem ez visz előre. Sztár lehet a foci-vb-n Solskjaer, a babaarcú csillag Szabó Krisztián Norvégia válogatottja simán jutott ki a világbajnokságra. A selejtezőmérkőzések so­rán végig magabiztosan fut­ballozott, és megérdemelten harcolta ki a vb-részvételt. Idén harmadszor indul majd a nagy viadalon. Eddig leg­tovább a nyolcaddöntőbe került, az is már nagyon ré­gen, 1934-ben történt. Ak­kor a későbbi győztes, Olasz­ország bizonyult jobbnak. Legalább ilyen helytállásra számítanak most is a norvé­gok. Bíznak a védelemben és a csatársorban, melynek hangadója a babaarcú Öle Gunnar Solskjaer. A Man­chester United támadója meghatározó játékosa a skandináv nemzeti tizenegy­nek. A fjord ok szülöttje igazi csatárként robbant be a foci­világba. Sokáig habozott, mert a birkózás és a fut­ball egyaránt vonzotta, de vé­gül az utóbbit választotta. Első klubja a harmadosz­tályú Clausenen- gene volt. Már tizen­hét évesen a felnőttek között lista harmadik helyén vég­zett. Stavrumonnal és Sundgotommal a bajnokság legfélelmetesebb csatársorát alkották. A nemzetközi po­rondon sem rendült meg az önbizalma. Már az első for­dulóban gólt lőtt a Dinamo Minszk otthonában, és az ezt követő hazai győzelem után a Molde FKjutott a má­sodik felvonásba. Itt a sztá­rokkal megtűzdelt Párizzsal hozta össze a sors. Dávid és Góliát párharcából Góliát került ki győztesen. Együtte­se otthon majdnem végig lé­pést tudott tartani ellenfelé­vel, és csak az utolsó percek­ben kapott góllal maradt alul 3:2 arányban. Solskjaer ezen a találkozón gólt is lőtt, és a támadósor motorja volt. Idegenben lemosták őket a franciák, de a nagyobb klu­bok már felfigyeltek a kis csapat csatárára. A Man­chester United is a kérők közé sorakozott, és Alex Fergusson be­leegyezését kö­vetően 1,2 mil­lió fontért le is igazolta. Ere­detileg tarta­léknak vették, de a sors úgy hozta, hogy rö­vid időn belül a „vörös ördögök” kergette a labdát. Futószala­gon lőtte a gólokat: három év alatt hetvenegy találko­zón nyolcvanhatszor talált a hálóba. A Molde FK éppen akkortájt keresett egy olyan csatárt, aki segített volna benntartani a csapatot az el­ső osztályban. És hozzájá­rult volna a kupasikerekhez. Age Hareide edző választása Solskjaerre esett. Nevetsé­ges összegért vitte fel a pro­fik közé. Öle továbbra is re­mekelt. Az idény végéig hússzor volt eredményes, ami új klubcsapata rúgott góljainak a harmadát tette ki. Zöldfülű létére a góllövő­kezdő csapatában lépett pá­lyára. A fiatal norvég élt a le­hetőséggel, és ma már szinte kihagyhataüan a kezdő ti­zenegyből. Két év alatt két bajnold cím, kupagyőzelem és rajt a BL-ban. Idén a bajno­ki cím elúszott, mert az Arse­nal került a trónra. A nemzet­közi porondtól a BL-negyed- döntőben a Monaco elleni 1:1-es hazai találkozó után búcsúzott a manchesteri gár­da. Solskjaer gólja kevés volt a továbbjutáshoz. Most már a közelgő vb-re igyekszik össz­pontosítani, hogy teljesítmé­nyével megörvendeztethesse a norvég szurkolók szívét. Sportolóktól hallottuk Puhl az eltorzult értékrendről Puhl Sándor, a világ legjobb labdarúgó játékvezetője az el­torzult emberi értékrendről nyilatkozott: „Sok gyönyörű dolog van. Reggel felkel a nap, zöldell a fű, télen hull a hó. És nem a Karibi-szigeteken a leg­szebb a naplemente. Úgy ér­zem, az emberek szüntelenül hajszolnak valamit, s közben megfeledkeznek az aprósá­gokról. Anyagiasságuk és a technika révén olyan világba hajszolták magukat, ahol a va­lódi értékrend már nem érvé­nyesül. Az ősember sajátos törvények szerint élt - ha a másiknak nagyobb hüsdarabja volt, és történetesen ő volt a gyengébb, akkor elvette tőle. Ha megtetszett neki más nője, elvette őt. Lassan éppen ide té­rünk vissza, sőt néha az az ér­zésem, hogy még rosszabbak vagyunk. Manapság néhány garasért megölik az embert, az ifjúság a kábítószerekhez me­nekül. És nem csak a fiatalok: a gazdag emberek repülőgépe­ket, jachtokat, drágaköveket vásárolnak - és amikor már nincs mit venniük, akkor kábí­tószerre költekeznek.” Németh Helga vegyes érzelmei A World Handball Magazine szaklap által szervezett szava­záson a magyar Németh Hel­ga, a horvát Podravka Koprivnica légiósa lett az el­múlt esztendőben a világ má­sodik legjobb női kézilabdázó­ja: „Először nagyon örültem a megtiszteltetésnek, de később vegyes érzelmeim lettek. Az a tény, hogy a világ második leg­jobb kézilabdázója vagyok, kö­telez a jó szereplésre. Ismerve magam, hogy mennyire »lel- kis« típus vagyok, nyomaszta­ni fog ez az érzés. Mindeneset­re megpróbálok a kívánalmak­nak megfelelni.” Lipcsei és a portói visszatérés Furcsa módon Lipcsei Péter kölcsönjátékos a Fradiban. Megkérdezték az ismert labda­rúgót: van reális esélye, hogy nyáron klubcsapata, a Porto visszahívja? ,A mostani játé­kom alapján aligha... És így azt is el kellett fogadnom, hogy nem vagyok benne a váloga­tottban (közben már megjelent Bicskei bő keretében - a szer­kesztő megj.) Tudom, hogy a Portóban figyelnek. Amikor például Málta ellen gólt lőt­tem, azt a portugál tévé a fény­képemet mutatva közölte. Hát, mit mondhatnék? Mindent el­követek azért, hogy a váloga­tottba és a Porto együttesébe is mihamarabb visszakerüljek.” Kiss Balázs és a harcművészetek Atlanta kalapácsvető olimpiai bajnoka, Kiss Balázs a harcművészetekkel ismerke­Kiss Balázst (képünkön atlantai hazaérkezése után nyilatkozik) arra tanítják, hogy érezze, ho­gyan működik a saját teste Prikler László felvétele dik: „Az edzőm, Dan Lange szerezte az új gimnasztikave­zetőnket. Óránként százötven dollárt fizetünk neki. Minden­féle szokatlan pózokban kell öt percig mozdulatlanul állnunk, ami nekem nehezen megy. Szidnak is eleget, mondván, hogy olimpiai bajnok létemre még a saját testsúlyomat sem bírom el. Különféle lépéssoro­zatokat is gyakorolunk. Arra tanítanak, hogy érezzem, hogyan működik a saját tes­tem. Tudjam, hogy melyik mozgás során honnan jön az erő. Úgy gondolom, egy három-négyezer éves mozgás- kultúra megismerése csak elő­nyömre válhat. Különben is vallom, hogy mindig valami újat kell csinálni. Nem akarok belegyöpösödni.”

Next

/
Thumbnails
Contents