Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-05-20 / 20. szám
10 1998. május 20. Kópé Országhegyi Károly Pattan a labda Pötty-teli labda pattan a falra, pattan a fűre, pattan a kőre, két kicsi kézből vissza a falra. Nap pirosából váltva fehérre fordul a gömbje s elszabadul. Uccú utána! Indul is Zoltán, csakhogy a kő vet gáncsot eléje. S máris a fűben két pici labda sírva-kacagva messze gurul. Ferenczes István Az állatkerti Szomorú az oroszlán, szomorú. A horpasza homorú, homorú. Otthagyja a hús felét, hús felét, s földre hatja bús fejét, bús fejét. Éjét s napot alszik át, alszik át, Afrikát álmodja meg, Afrikát. Ki ne lenne megtörött, megtörött s kedvetlen egy rács mögött, rács mögött?! oroszlán Készítette Miroslav Motycík Segíts megtalálni az utat! A fiúcska azért áll ilyen tétován, mert nem tudja, melyik úton induljon el. Mindenképpen azon szeretne, amelyiken a legtöbb gombát találja. Melyik az az út: az A-val, B-vel vagy a C-vel jelölt? A helyes megfejtést beküldők közül öten könyvjutalomban részesülnek. Várjuk megfejtéseiteket. Megfejtés A május 6-i számunkban közölt feladat megfejtése: a látása. Nyertesek: Szomolai Mária, Gúta; Turcsek Tibor, Köbölkút; Tóth Erzsébet, Perbete; Csatáry Tamás, Eperjes; Menyhei Mónika, Bény. Balajti Árpád Hogyan lett Morgóból kutyapéldakép Morgó visszahúzódó, szégyenlős kis- kutyus volt. Ennek az volt az oka, hogy nem tudott úgy igazándiból morogni, mert az r hang helyett mindig 1 bugy- gyant ki a pofijából. Bemutatkozáskor például azt mondta: „Molgó vagyok!” Ha még nem figyeltétek volna meg, elmondom, hogy a kutyák hamarabb lesznek szülők, mint az emberek, ennélfogva iskolába is korábban mennek. Az ebek iskolaéve mindössze két hónapig tart, így nem csoda, hogy jóformán el se kezdődött, máris véget ér. Az én négylábú cimborám, Morgó nap nap után egyre szomorúbban oldalgott haza a kutyák elemi iskolájából. Pedig igazán jó tanuló volt, minden tantárgyból jelesre állt, csak beszédgyakorlatból (értsd: morgás, ugatás) éktelenkedett az osztályzóívben a csúnya hármas. Ráadásul az osztálytársai, az elkényeztetett pulik, uszkárok, spiccek, komondorok, palotapincsik kicsúfolták beszédhibája miatt. Már a nagyszünetben sem hagytak neki békét. Ilyeneket kiabáltak felé: „Még a nevedet se tudod rendesen kimondani.” Vagy: „Mondd gyorsan: répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó.” Napestig sorolhatnám a sértéseket, melyeket az én Morgó barátomnak el kellett tűrnie. „Nincs mese, Morgónak a tanév végéig meg kell tanulnia kiejteni az r hangot” - döntöttem el egy madárfüttyös reggelen. Még aznap vettem egy használt walkmant, hozzá fülhallgatót. Természetesen kazettákat is szereztem, amelyeken beszédgyakorlatok voltak a legnagyobb logopédus professzorok tanácsaival. Igen, a kutyák között is voltak logopédusok - olyan tanult ebek, akik velőscsontjuk javát már megették, és akik a beszédhibák megelőzésére és eltávolítására tették fel az életüket. A tanítás után hazafelé Morgó együtt mor- gott velem, majd miután megtanulta a másnapi leckét, a kazettákat hallgatta. Egy héttel az osztályozókonferencia előtt Morgó tökéletesen tudott morogni. „Mutasd meg az osztálytársaidnak, mit tanultál!” - biztattam cimborámat. Amikor a csengőt helyettesítő vakkan- tógép a harmadik óra végét jelezte, és a kutyák kitódultak a tízóraiszünetre, Morgó belefújt a szájharmonikájába. Erre minden szempár rászegeződött. Morgó pedig levegőt sem véve, érces hangon harsogta: „Morgó vagyok! Répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó. Kréta, pracli, sztra- pacska, krumpli, krémes, krakszli...” A kutyaiskola tanulói fergetegesen tapsoltak. Az udvar visszhangzott a zajos tetszésnyilvánítástól: „Ez igen! Bravó! Felülmúlhatatlan! Hűha! Ez a Morgó valamennyiünknél szebben morog!” - hangzott mindenfelől. Az már csak természetes, hogy a produkció megtette a hatását, s Morgó színjeles bizonyítvánnyal örvendeztette meg a körtefa alatti eblakban várakozó szüleit. És itt véget is érhetne a Morgóról szóló kis történet. Az esetnek azonban híre ment. A Velős Csont című magazinban a legfinomabb ebkonzerv feltalálója, Eb Lóránt vezércikkben méltatta Morgó kitartását, s példaképül állította azok elé, akik hasonló gondokkal küzdöttek, mint ő. Rövidesen logopédiai tanfolyam indult A kutyák beszédhibáinak megelőzése és kezelése címmel. Később iskola is nyílt, ahová külföldről is sokan jelentkeztek. Jöttek ír szetterek, németjuhászok, magyar vizslák, afgán agarak és mások. Morgó azóta nyugdíjba vonult, és jómódban él. A három selyp leány A három selyp leány Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy özvegyasszony. De nem magában élt, volt neki három lánya is Szépek voltak, csinosak voltak, de mind a hárman olyan selypesen beszéltek, mintha egy foguk se lett volna. Már ugyancsak ott volt az idejük, hogy férjhez menjen^, de amint megszólaltak, minden legénynek elment tőlük a kedve. Egyszer egy idegen legényjött a faluba leánynézőbe. El- kommendálták az özvegyasszonyhoz is. Az asszony mindjárt kál icLi ici, nugy uiciju megkínálja a legényt, a lányoknak meg megparancsolta, hogy egyik se szóljon egy szót se, majd beTurcsányi szél ő helyettük. Be is állított a legény, még a széket is letörölték neki. Beszélt annyit az öregasszony, hogy a legény alig jutott szóhoz, a leányok meg hallgattak, mint a tojásban a csirke. Egyszer csak elkezdett futni a tej. Elkiáltja magát a nagyobbik leány: Put a té, put a té, édöszanám! A közbülső meg mindjárt rámondja:- Ne fólj te, nem fabad befélni! De a legkisebbik se hagyja:- Láttátok, én ed fót te fólok! A legény csak nézett széjjel, s úgy elment, hogy Antal rajza még a kávét se várta meg. Talán még most is házasodik, ha eddig meg nem házasodott. A legidősebb panda Egy kínai állatkertben él a világ legidősebb pandája, amely harminchat éves, és Dudu névre hallgat. A közép-kínai Vuhanban élő nőstény mackó jó egészségnek örvend. Dudu 25 éve lakója a vuhani állatkertnek. A világon 117 panda él állatkertben. Közülük csupán hárman idősebbek 25 évnél, s mindhárom kínai állatkertek lakója. A bambuszevő pandák átlagéletkora amúgy húsz év. Sajnálatos, hogy a vadon élő pandákat a kihalás fenyegeti. Rózsa kékben Számos próbálkozás ellenére nem sikerült még fénylő kék színű rózsát kinemesíteni. A genetikusok ma már tudják: azért nem, mert a rózsáknak a színeket meghatározó génjei közt nincsen olyan, amely kék színű festékanyag termeltetését kódolná. Ezért aztán minden nemesítési, ke- resztezési kísérlet kudarcba fulladt. Balajti Zsolt rajza
