Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-05-20 / 20. szám

Politika 1998. május 20. 3 Hét nap a belpolitikában: május 7-13. Mennyit ér a lovasbrigád? Malinak István _____________ Nagy Sándor apja, makedóniai Philipposz, aki szintén kiváló hadvezér volt, azzal is nevezetes­sé tette magát, hogy az akkori időkre nem éppen jellemzően rendkívül óvta katonái életét. A „sánta róka” ha csak lehetett, el­kerülte a nyílt megütközést, in­kább csellel vívta ki győzelmeit. Ellene írta gyújtó hangú szónok­latait nem kevésbé híres ellenfe­le, az athéni Démoszthenész, akit a makedón uralkodó talpnyalói megpróbáltak pocskondiázni. Philipposz azzal intette le őket, hogy Démoszthenész minden be­széde ér annyit, mint egy lovas­brigád! Nagyobb elismerést az­óta sem kapott publicista, igaz, a mai vezércikkek sem vonulnak be az irodalomtörténetbe, mint Démoszthenész filippikái. E tör­ténet - talán igaz, talán nem - rá­világít az aktuálpublicisztika je­lentőségére, de művelőinek fele­lősségére is. Mindez a Freedom House jelentéséről a már orszá­gossá dagadt vita okán jutott eszembe. Pontosan akkor, ami­kor a szlovák kormányfő kifejtet­te véleményét az őt bíráló honi új­ságírókról, miszerint csak a tör­lesztés vágya vezérli őket (ben­nünket) meg az, hogy a tájékoz­ztatás helyett politikát akarnak (akarunk) csinálni. Philipposz ko­ra óta nagyon elkorcsosult a ke­ménykezű uralkodók erkölcse és értékítélete; ha Démoszthenész kolléga ma élne Pozsonyban, he­tente felrobbantanák az autóját, és nem értené, miért, hiszen csak Athén függetlenségéért és az el­nyomó ellen harcolt. Vagyis: a munkáját végezte. Kormányfőnk kinyilatkoztatása előtt egy nap­pal, május 7-én Kassán megver­Az utóbbi hónapok legnagyobb ellenzé­ki baklövése... tek egy újságírót, ami talán nem történt volna meg, ha a Vezér philipposzi bölcsességgel leg­alább egyszer leintette volna talpnyalóit. Ráadásul tudatosan csúsztatott, mert tisztában van azzal, hogy ha az újságírók akar­nák csinálni a politikát, az más­milyen politika lenne. Igaz, kö­zülünk sem mindenki Démosz­thenész, de az is igaz, hogy a ha­talom bértollnokai nem téveszt- hetők össze a feladatát tisztessé­gesen végző többséggel. Amely, más eszköze nem lévén, csak úgy védekezhet a pofonok ellen, hogy ír. Abban a hitben, hogy fi- lippikát. Az utóbbi hónapok legnagyobb ellenzéki baklövése is az értékelt héten történt. Az ellenzéki pár­tok részt vettek Meciar május 11-i kerékasztalán, pedig már többször megtapasztalhatták, hogy a kormányfő a hasonló ren­dezvényeket mindig a saját pro­pagandacéljaira használja ki. Naiv az ellenzéknek az az érvelé­se, hogy meg kell akadályozni a fenyegető alkotmányos válsá­got. Mert ez nem tőlük, hanem egyedül Meciartól függ. Ha akarta volna, réges-rég megold­hatta volna ezt a kérdést, már ál­lamfője is lehetne az országnak. Hiú ábránd azt remélni, hogy akad olyan elnökjelölt, aki mindkét tábornak megfelel. A másik megoldás pedig: ő nyújt be javaslatot a parlamentnek ar­ról, hogy egyes elnöki jogkörö­ket a házelnök gyakorolhasson - porhintés. Hiszen az ugyanerre vonatkozó ellenzéki tervezetet a kormánykoalíció képviselői két nappal később leszavazták a parlamentben. Ezért sikerként értékelni Meciarnak a törvény- javaslat benyújtására tett ígére­tét - ahogy az ellenzéki pártve­zetők tették - nevetséges. Mert mindenképpen csak Meciar nyerhet. Először is kerekasztal tényével bizonyítja a világ előtt, hogy demokrata, aki tárgyal az ellenzékkel. Másodsorban: ha teljesíti ígéretét, beterjeszti ja­vaslatát - amely nem lesz jobb, mint az elutasított ellenzéki -, és azt el is fogadják, akkor ő lesz a hős, aki megakadályozta a vál­ságot. Harmadsorban: ha nem tudnak megállapodni, azzal ér­velhet, hogy ő mindent megtett, az ellenzék a hibás. Ráadásul az ellenzéknek eszébe sem jutott, hogy ragaszkodjon a közvetlen elnökválasztáshoz, hiszen akkor mi a fenének gyűjti az aláíráso­kat most, a választások előtt? Akárcsak az sem, hogy a ke­rékasztal feltételéül szabja: Meciar tegyen le az új választási törvényről, amelyről ezerszer el­mondták, mennyire antidemok­ratikus, és mekkora politikai disznóság. Csak egy kis követke­zetességre lett volna szükség. Végül Meciar kétszínűségét bi­zonyítja: a kerékasztalnál elfo­gadhatatlannak és törvényelle­nesnek nevezte az SZNP oktatá- sitörvény-tervezetét, ám képvi­selői egy nappal később mégis mellette szavaztak a parlament­ben. Pedig a kormányfőnek csak egy szavába került volna... India május 11-én három, két nappal később pedig további két föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Az első három robbantás együttes ereje megegyezett a hirosimai atombombáéval. Ennek megfelelő volt a nemzetközi felháborodás is, de ez Atal Bihari Vadzspaji nacionalista kormányátajelekszerinthidegen hagyja.Sőt, már a sikeres kísérletek másnapján bejelentette az illetékes minisz­ter: készek bármikor nukleáris robbanófejekkel felszerelni rakétái­kat. CTK/AP Eubica Trubíniová, a Greenpeace szlovákiai vezetője szerint: Dömötör Ede felvételei Ne a politikusok döntsenek, hanem a lakosság! Gágyor Alíz A minap huszonkét szakértő Mohiban vizsgálta, mennyire felel meg a nemzetközi biz­tonsági előírásoknak az atom­erőmű, melyet Szlovákia júli­us 21-én üzembe akar helyez­ni. A nemzetközi szakértők csoportja azt ígérte, hogy júniusban nyilvánosságra hozza álláspontját. Ennek kapcsán beszélgettünk Eubica Trubíniovával, a Greenpeace szlovákiai szekciójának veze­tőjével. Vannak-e már jelzéseik, mire jutott a szakértőcsoport, az­az mit tartalmaz a nyilvános­ságra kerülő jelentés? Vannak információink, ám a kérdés érzékeny volta miatt csak teljesen megbízható hí­reket, információkat akarunk közreadni. A nemzetközi misszió kapcsán viszont sze­retnék rámutatni arra, hogy a Szlovák Villamosművek ma­nipulálja a közvéleményt - visszaél a szakértői vizsgálat tényével, amikor a nyilvános­ság előtt azt terjeszti, hogy a mohi atomerőmű megfelel a nemzetközi biztonsági szint­nek. Ez egyszerűen nem igaz. Független szakértők vélemé­nye szerint a mohi atomerő­mű sem most, sem a befejezé­se után nem éri el a nemzet­közi biztonsági szintet, azaz sem az USA-ban, sem pedig az EU-ban nem kapna enge­délyt az üzembe helyezésre. Alapvető tervezési hiányos­ságait utólag el sem lehet tá­volítani. A reaktor feletti védőburokra gondol, amelyet Mohi eseté­ben a tervezők másként ol­dottak meg? Erre is. A barbotázs-megoldás meggyőződésünk szerint nem bírna ki egy súlyosabb nukleá­ris balesetet. Ám Mohinak nem ez az egyetlen hiányossá­ga. A turbinákat is meglehető­sen szerencsétlenül helyezték el. Nagy a valószínűsége, hogy ha baleset történne, a turbinákra törmelékdarabok hullanának. De sorolhatnám még a kifogásainkat. Az atomlobby ezeket bagatelli­zálja, de tény, hogy az erőmű hat éven keresztül állt, nem üzemelt, s nem hiszem, hogy az eltelt két évben, amikor is döntés született a megindítás­ról, az utolsó csavarig, hegesz­tésig mindent ellenőriztek volna. Ez fizikai képtelenség. Az ön által említett hiányos­ságok megjelennek a szakér­tők jelentésében? Konkrétumokba nem akarok bocsátkozni, általánosságban viszont elmondhatom: sem­milyen misszió, amely komo­lyan veszi a küldetését, nem érthet egyet azzal, hogy á mo­hi atomerőmű - a biztonságot illetően - egy szinten van a nyugati erőművekkel. Remél­jük, a szakértők objektív je­lentést dolgoznak ki. Gondolja, hogy Vladimír Meciar kormánya vagy a vá­lasztások utáni kabinet vál­toztatna a döntésen, hogy Mohit befejezik? Az SZDK ve­zéreinek kijelentései sem er­ről árulkodnak. Felelős kormány nem hagy­hatja figyelmen kívül az alap­vető hiányosságokat, melyek­re a környezetvédők és a füg­getlen szakértők évek óta fi­gyelmeztetnek, ám az atom­lobby ezeket eddig semmibe vette. Az SZDK vezéreinek nyilatkozataival kapcsolat­ban csak annyit mondhatok: az SZDK még hivatalosan nem foglalt állást Mohiról, a szakértői vita csak most zaj­lik. Önök népszavazást javasol­nak, azaz azt akarják, hogy a polgárok mondják ki, akar­ják-e Mohit, vagy sem. Nem tartanak attól, hogy az erő­műpártiak intenzív kampány­ba kezdenek? Reméljük, hogy az új kormány demokratikus lesz, s megte­remti annak a feltételeit, hogy a lakosság hiteles információkat kapjon az erőműről, a veszé­lyekről, az anyagi terhekről és egyéb problémákról, amelyek az üzembe helyezés esetén fel­merülnek. A döntést nem a po­litikusoknak kell meghozniuk, hanem a lakosságnak. Csakhogy Szlovákia már júli­us 21-én meg akarja indítani az erőművet... Az ausztriai Zwentendorfban már az üzemeltetési próbákat végezték, amikor a lakosság döntése nyomán az erőművet leállították. Ez még a cserno­bili katasztrófa előtt történt. De említhetném Greifswaldot is. A német egyesítés után a bonni kormány úgy döntött, nem építi meg a félig kész erő­művet, mert a nyugati bizton­sági szint megteremtése olyan pénztömeget igényelt volna, amelyet Németország nem engedhetett meg magá­nak. Az nem érv, hogy Mohira tömérdek pénzt fordítottunk. Ez még mindig csak a töredé­ke annak, amit az üzemelteté­sére, karbantartására, majd későbbi felszámolására kelle­ne fordítanunk. Szlovákiának már van egy atomerőműve, az Al-es, amely húsz évvel ez­előtt balesetet szenvedett, s amellyel most sem tudunk mit kezdeni. A Májusi eső 50 ezret ér nyereménylistája A Májusi eső 50 ezret ér já­tékunkra 24 227 kitöltött játék­terv érkezett. Sorsolással a követ­kező 20 szerencsés játékos nyert értékes díjakat. A fődíjat, vagyis 50 ezer koronát, amely az Új Szó és a Vasárnap ajándéka, Mogyorósi Ilona kő- hídgyarmati olvasónk nyerte. 2. díj: Daewoo színes televízió, a komáromi Euro Car Centrum ajándéka - Bohács Mihály, Tiszacsemyő; 3. díj: kétszemélyes üdülés Elba szigetén, a CK M. A. T.-TOUR ajándéka - Bencze Szilvia, Ér­sekújvár; 4. díj: lakásajtók teljes felszere­léssel, a nagymegyeri OSP PORTE ajándéka - Németh And­rás, Izsa; 5. díj: Daewoo mikrohullámú sütő, a komáromi Euro Car Centrum ajándéka - Cernansky Géza, Komárom; 6. díj: Entity szőnyeg, a duna- szerdahelyi Entity Szőnyegház ajándéka - Hajdú Józsefné, Nagytárkány; 7. díj: nyári üdülés, a Seneca Tours ajándéka - Erdősi Sándomé, Taksony; 8. díj: lakáskiegészítők, az érsek­újvári EMKA bútorház ajándéka - Molnár család, Csata; 9. díj: birkagyapjú ágyneműkész­let, a zsolnai RUNO cég ajándéka - Marsai Imre, Béke; 10. díj: Ultra Viola mosószercso­mag, a párkányi LEV-ESZT cég ajándéka - Lamos Bálint, Nagy­magyar; 11-15. díj: édességcsomag, a rozsnyói GRANUM cég ajándé­ka - Kisléghy Andrea, Lég; Csap­iár Gabriella, Dunaszerdahely; Gyetvai Erzsébet, Kalonda; Piri Mária, Szalatya; Károlyi Erzsé­bet, Dunaszerdahely; 16-20. díj: Scenia kozmeti­kumcsomag, a bősi GAIA cég ajándéka - Lackó Lajos, Léva; Vajkai Ferenc, Örsújfalu; özv. Gulyás Gizella, Fülek; Csudái Mária, Oroszka; Horváth Ró­zsa, Kassa. Gratulálunk a nyerteseknek.

Next

/
Thumbnails
Contents