Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-05-20 / 20. szám
2 1998. május 20. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Újra az iskoláink ellen Szűcs Béla A Szlovák Nemzeti Párt ismét rohamra készül a magyar iskolák ellen. Terve nem újkeletű, az alternatív oktatás leple alatt már megpróbálkozott vele; ez azonban a magyar szülők ellenállásán megbukott. Az elszlo- vákosítás módszeréhez kapcsolódik a magyar iskolák oktatási rendszerének átszervezésére benyújtott parlamentijavaslat. Lényege, hogy a magyar iskolákban lehetőleg minél több tantárgyat szlovákul tanítsanak. Eszerint az országban kizárólag szlovák iskolák lennének, amelyek némelyikében néhány tantárgyat magyarul is oktatnának. Ezzel kiirtanák a magyar gyerekek identitástudatát, történelmi hovatartozásuk érzését, és alapjában rombolnák szét a magyar iskolarendszert. Már az „alternatív oktatás” proponálása idején elhangzottak nyilatkozatok, hogy a magyar iskolákban is szlovák pedagógusoknak kellene tanítaniuk azokat a tantárgyakat, amelyeket államnyelven fognak tanulni a gyerekek. Sajnos, a magyar közösség nem elég határozottan reagál a nemzetiségi létünket fenyegető veszélyre. Igaz, a provokációt szervező Szlovák Nemzeti Pártnak csupán hétszázalékos támogatottsága van, nacionalista rohamukkal azonban sokkal nagyobb tömegek értenek egyet, és a demokratikus ellenzék soraiban is akadnak hívei. Úgy tűnik, a nacionalista hullám más országokban is problémákat okoz. Romániában, Ukrajnában, Jugoszláviában ugyancsak harc folyik a magyar iskolák, az anyanyelvi oktatás megőrzéséért. Ha ettől sikerül megfosztani bennünket, semmi sem állja útját az elszlovákosításunk-nak. Vegyük tehát komolyan a veszélyt, és minden törvényes eszközzel harcoljunk ellene, ha útját akarjuk állni az asz- szimilálásunknak. A magyarság száma így is egyre apad, a vegyes házasságnak „köszönhetően”, s mert sok magyar szülő szlovák iskolába íratja a gyerekét. Vendégkommeníár Ideológiai etetés Bodnár Gyula Vagy két tucat pozsonyi középiskola érettségi előtt álló diákjait terelték be a minap az Istropolis nagytermébe. Dehogyis hangversenyre! A szerencsétlen maturandusok minisztériumi államtitkárokat, kerületi illetékeseket voltak kénytelenek hallgatni, akik arról meséltek nekik, micsoda szép jövő vár rájuk. Ne féljenek, lakása is lesz mindenkinek - mondták a szónokok a találkozón, mely egyébiránt hivatalosan tanítási órának nyilváníttatott. A gyerekek nem vették a lapot. Közönyös arccal ültek, sőt a hírek szerint egyikük-másikuk megjegyezte: „Mintha már hallottunk volna efféle szöveget.” Nem volt zene fülüknek, ahogy azt a szervezők elképzelték. Köztudott, ebben az országban minden lehetséges. Ilyenképpen én nem csodálkozom azon, hogy tanítási időben - még ha felvételi vizsgák napja volt is - politikai fejtágításra, propagandaórára hajtották a diákokat, méghozzá úgy, hogy tetszik, nem tetszik, a részvétel kötelező. Hiszen nevelés ez a javából. Hanem azon azért eltöprengtem, hogy államtitkár uramék kerületi uszályhordozóikkal egyetemben vajon mit mondanának a szép jövőről a maturandusoknak például azokban a dél-szlovákiai városokban, régiókban, ahol egyre-másra szűntek meg a kisebb-nagyobb üzemek, rohadnak milliárdos értékek, ahol a munka- nélküliség nem négy-, hanem huszonnégy százalékos. Vajon talál-e ott munkahelyet, aki nem jut be a főiskolára? És talál-e ott lakást, ahol idestova egy évtizede egy sem épült? Svájc. Az. De nem az ifjúságnak, nem az egyszerű halandónak. Százezrek bolondulnak már bele a kilátástalanság- ba, a nyomorba. A szerző újságíró, a nagymegyeri STUDIO PLUS TV szerkesztője Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Tallósi Béla (52-38-313) Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314), Fotó: Dömötör Ede Tördeíők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Én csak két barátomban nem csalódtam soha: Müllerben és Thurgauban... Rajz: MS-Rencín A parlamenti demokráciába ez is belefér... Verjük félre a harangokat? Klein, Kövesdi______________ A magyarországi parlamenti választások első fordulója érdekes eredményt hozott, amelyet ki-ki a szája íze és politikai ízlése szerint magyaráz. A liberális sajtó nagy veszélyt lát a Csurka-féle MIÉP parlamentbe kerülésében. Mások szerint szükség van a radikális nemzeti érdekek fokozott artikulálására a parlamentben. Azt is látO Nem kell pánikba esni O Bajban a demokrácia nunk kell, hogy a Munkáspárt és a MIÉP fej fej mellett haladt a választások első fordulójában, s csak hajszálon múlott, melyik szerez jobb pozíciót. Politológusok véleménye szerint a szélsőbal és -jobb előretörése a négyéves kormányzási ciklus hibáinak róható fel. Az alábbiakban szlovákiai magyar értelmiségieket kérdeztünk: tartanak-e a magyarországi szélsőség előretörésétől, veszélyes-e a jelenség? Kolár Péter, a Csemadok OT elnöke: A Úgy gondolom, nem ke- v rülhet hatalomra semmiféle szélsőség a magyarországi választások után. Nem tartok ilyesmitől, mert bízom az emberek józan eszében, és hiszem, hogy saját maguknak nem akarnak rosszat. Az erőviszonyok sem utalnak egyelőre ilyesmire, a választópolgárok tisztában vannak azzal, hogy egyik szélsőséges nézeteket hirdető pártnak sem szavazhatnak abszolút bizalmat. Bár vitathatatlan, hogy Csurka programját egyre többen érzik a magukénak, és sokan támogatják, hiszen azt a hangot, amelyet ő képvisel, sokan hiányolták a politikai palettáról. Ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt magában, hiszen nehéz határt húzni a nemzeti jellegű politizálás és a nemzeti szocialista politika között. Egyetlen nép sem lehet kiváltságos. Legyen mindenki büszke a hagyományaira, a kultúrájára, de ne helyezze magát mások fölé. Dobos László, a Madách-Posonium igazgatója: A Nem látom veszélyét V ilyesminek, hiszen a többi esélyes párt, az MSZP és a FIDESZ-MPP súlya ezt semlegesíti, leföldeli. Olvasom a külföldi sajtóban is, hogy Magyar- országon jobboldali veszély van. Nézetem szerint ez nem igaz, persze a választások második fordulójáig csak találgatni lehet. Egyértelmű, hogy jóval erőteljesebb nemzetiségi érdekvédelemre van szükség, de ez még egyáltalában nem nevezhető szélsőségnek. Való igaz, hogy a választópolgárok többségében hiányérzet alakult ki, hiszen az elmúlt négy év kormányzata adósságokat hagyott maga mögött, amelyek közül a három legkomolyabb: a szociális igazságosság megteremtése, az állam és a nemzet viszonyának rendezése, valamint a kultúra és az értelmiség megbecsülése. Csáky Pál, az MKDM alelnöke: a Magyarországon nem fe- nyeget a szélsőséges nézetek megerősödésének veszélye, ugyanakkor figyelmeztetés ez mindeni számára, hiszen az ilyen hangok egyre erősödnek Európa-szerte. Kihívás ez minden politikus számára, meg kell előzni azokat a hivatkozási alapokat, amelyek a szélsőségek táptalajává válhatnak. Ide vezetett a munkanélküliség, a szociális különbségek és a kedvezményezett rétegek kialakulása, amely visz- szatetszést kelt a társadalomban. A megoldás egyértelműen egy szociálisan érzékeny demokrácia. Koncsol László író: A Magyarországon V 1989-90-ben győzött a demokrácia, s ez a harmadik szabad választás. Minden politikai felállást az előző politika bírálataként kell felfognunk. Évről évre erősödött a magyar- országi társadalom lecsúszó rétegének kritikája, s ez nem az elszegényedő családok, de a politikai elit műve (a dolog előtörténetét és erkölcsi vonatkozásait most ne firtassuk). Ez a szembenállás még csak egy patthelyzet előidézéséhez volt elég, s ha a most kormányra lépő koalíció nem akarja, hogy az - akár jobb-, akár baloldali - szélsőség fölerősödjék, úgy politizáljon. Ha egy ötszázaléknyi szélsőség bekerült a parlamentbe, ez csak annyit jelent, hogy ott is artikulálja az érdekeit. Ez az eddigi politikával és eddigi helyzetével nagyon elégedetlen magyarság politikai képviselete lesz. Egy hang, egy stílus, amely mögött nem sötétlenek majd koncentrációs táborok. így kell vele számolnunk. Olvasói levél Jelentés „Palócia végvári kapitányának” Május 8-án volt egy éve, hogy Palást hű fia, „Palócia végvárának kapitánya”, a Palástkönyv írója, Zsilka László örökre elhagyta őrhelyét. Nem áll a vártán, hogy vigyázó szemét rajta tartsa övéin, s ugyan nem bajvívó szablyá- val, hanem pennájával szolgálja faluját. Meghalt a „kapitány”, de ki lép helyébe? Hiányzol, Zsilka László! Mi mindent írhatnál most a nagy eseményről, a palásti templombúcsúról, a százéves istenháza ünnepéről! Ilyen nagyszabású megmozdulása régen volt a falunak. Talán a hősi emlékmű avatása fogható hozzá, amire már csak az idősebbek emlékezhetnek. Megírhatnád az ünnepélyes bevonulást, a cserkészek, a tűzoltók, a népviseletbe öltözött menyecskék impozáns menetét, miközben zengett, zúgott a harangszó. A misék áhítatát, amit külön emlékezetessé tett, hogy a pa lásti születésű atyák és az egykor itt működők koncelebráltak. A mértéktartó ízléssel újjá festett templom belsejét is jó volt látni. Akiknek mindebben részük volt, nagy elismerést érdemelnek. A község vezetőinek mindenre kiterjedő figyelme, igazi felvidéki vendégszeretet, szervezői szakértelme példaadó volt. A Palásthy család élő leszármazottainak megbecsülését is jelentette a díszpolgárrá avatás. Mindezt olyan nívós kulturális műsor követte, miben mindenki megtalálhatta a neki tetszőt: az egyházi iskola énekkara, a lendületes népi tánc, a palásti keresztelő üde jelenete! Mennyi ötlet, találékonyság, játékos kedv, művészi hajlam van ezekben a palásti ifjakban, menyecskékben, nagymamákban! Maguk „hozták össze”, írták meg, vitték színre ezt a jóízű jelenetet, amely mellett a televízió lapos szappanoperái pironkodva bújhatnának el! Ez a mi falunk, a mi palásti népünk, Zsilka Laci! Vigyázzad őket továbbra is valahonnan a mennyei vártádról! Varsányi Viola Dunabogdány
