Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-05-13 / 19. szám
Nagyvilág 1998. május 13 . 7 Kína: virágzó üzletág az emberi szervekkel történő kereskedés Kivégzések, futószalagon Budapesti levél Fényűzési adó Perceken belül kezelésbe veszik az orvosok Még valamikor az év elején fülelte le az FBI azt a két kínait, akik átültetésre való emberi szerveket „árultak” New Yorkban. Árjegyzékükben a máj negyvenezer, a vese húszezer, a szem szivárványhártyája ötezer dollárt ért, míg a tüdő (nem dohányos áldozattól) „szabadáras” volt. A duó egyik tagja azt állította, hogy évente 50 kínai elítélt nemes szerveit képes biztosítani, sőt több amerikai vesebetegnek felajánlotta, hogy kínai transzplantációs központba utazhat. A New York-i eset csak a jéghegy csúcsára vet fényt, hiszen köztudott, hogy a magát „a nép köztársaságának” nevező Kínában a tömeges kivégzések egy virágzó üzletággal függnek össze: az emberi szervekkel történő kereskedéssel. Míg a világ legtöbb országában a donornak beleegyező nyilatkozatot kell aláírnia, hogy szerveit halála után Az elítélt donorok nem ajándékozók, egyszerűen elveszik a szerveiket. felhasználhatják, addig Kínában más a helyzet. A kivégzett rabok szerveinek felhasználását 1984-től külön közigazgatási, igazságügyi és egészségügyi törvény szabályozza, melyet a legfelsőbb bíróság is jóváhagyott. Ez a törvény írja elő a kivégzés módját is, amely golyó általi halál. Az áldozat teste a kivégzést követően egy darabig a piszkos földön hever. Néhány perc múlva akcióba lépnek az orvosok, akik nem viselhetnek fehér köpenyt, nem érkezhetnek a helyszínre olyan járművel, amelyen egészségügyi jelzés van (a kivégzettek testének felhasználásáról szóló 4. paragrafus szerint). A felhasználandó szervet még „azon melegében”, a helyszínen vagy szállítás közben, a teherautó platóján kioperálják. Január kilencedikén a kínai Kanton városában például 45 férfit és nőt végeztek ki. (Az egész tartományban ugyanekkor 77 személyt.) A szervátültetési gépezet azonban csak bizonyos napokon üzemel. A legfélelmetesebb dátumok az állami ünnepek, amilyen például április elseje (a Kínai Népköztársaság kikiáltásának évfordulója). A helyi lapok a kivégzések időpontjáról jó előre tájékoztatnak. Az újsághír egyben jelzés a szervre váró pácienseknek; mihelyt hírt kapnak az orvosaiktól, thaiföldi, hongkongi, malajziai, tajvani, indonéziai és amerikai kínaiak kelnek útra Kantonba, hogy alávethessék magukat a szervátültetésnek. „Eleinte azt hittem, hogy a rabok önként ajánlják fel a szerveiket”, nyilatkozta Phaibul Jitpraphai bangkoki orvos. „Később megtudtam, hogy semmilyen beleegyezést nem írtak alá.” Az orvos egy kínai ellenőrző úton megállapította, hogy az elítéltet egyszerűen agyonlövik, és kioperálják a nemes szerveit. Mi több, Jitpraphai él a gyanúperrel, hogy a kivégzést olykor addig halasztgatják, míg nem találnak megfelelő pácienst. Az elítéltek nem ajándékozók, egyszerűen elveszik egy-egy szervüket. Pedig hivatalosan az ajándékozók vagy hozzátartozóik beleegyezésére lenne szükség, még a kínai jogrend szerint is. Ezt azonban hiába kérnék bárkitől, hiszen ez az évezredes hagyománnyal ütközne, amely szerint az ember lelke éppen a belső szerveiben lakozik. A kivégzettek családtagjai ugyan tiltakozhatnának, csak hát ki mer ujjat húzni az államapparátussal? Hogy mekkora üzletről van szó? 1979-ben a Beiji Shan hegység lábánál hatalmas katonai klinikát építettek. A kórházkomplexum, amely városnegyednyi területen fekszik, a legkorszerűbb orvosi technikával van felszerelve. Ezerkétszáz ágyából négyszázat a gazdag külföldieknek tartanak fenn. Egy veseátültetésért hetvenezer márkát számláznak, miközben a tényleges költségek mintegy hétezer márkát tesznek ki. Ha hozzászámítjuk a gyógyszerek árát (kb. tízezer márka), egy elítélt után még mindig ötvenezer márkányi tiszta haszon üti a hadsereg, az egészségügyi apparátus, a felhajtok és közvetítők markát. S mivel a szervátültetésre előre kiszemelt rabok semmivel sem részesülnek különb bánásban társaiknál, ugyanúgy tucatszámra zsúfolódnak a szűk cellákban, mint a többiek, s esetükben ugyanúgy fennáll a fertőzés veszélye, ők is alultápláltságban szenvednek, a kínai kórházak prospektusokat adnak ki, melyekkel az USA kínai negyedeiben élő gazdagok bizalmát igyekeznek megnyerni. A propaganda szerves részét képezi a „gyártási folyamatnak”. S mivel az agyonlövésnél a szem általában megsérül, új, kíméletesebb (nem a rabok, a belső szervek szempontjából) kivégzési módszereket igyekeznek alkalmazni. Kun Ming tartományi városA kivégzettek családtagjai tiltakozhatnának, de nem mernek ujjat húzni az államhatalommal. ban például olyan mérgező anyaggal kísérleteznek, amely megkíméli az elítélt szerveit. Igaz, az áldozat rettenetes kínok közt pusztul el... A páciensek közül sokan tisztában vannak vele, honnan szerezték be számukra az életet jelentő májat és vesét, ám kevesen gondolkodnak el az emberi sors kifürkészhetetlenségén. Azért akad erre is példa: egy Jirapom nevű thaiföldi hölgynek álmában megjelent a „donorja”. Rabruhát viselt, és mosolygott. Jirapom azóta imádkozik a lelki üdvéért, és gyertyát gyújt a leendő életéért. Nemrég egy kis házat is vásárolt neki Bangkokban, személyzettel és Mercedesszel a ház előtt. Mindezt kartonpapírból. A Stern alapján Martin József, Magyar Nemzet Negyvennyolcas lapozga- tónkban a forradalom hevületében született „Marczius Tizenötödike” 39. számából idézünk, amely éppen másfél száz esztendeje jelent meg. Az esti napilap temesvári keltezésű, rövid tudósítása a súlyosbodó nemzetiségi gondokat vetíti előre. Temesvárott csend van ugyan, de a szomszédban „zavarláng lobog” - írja a névtelen tudósító -, Nagy- Kikindán két szenátort lemészároltak, „szerb zászló lön kitűzve, a nemzeti zászlók mindünnen eltűntek”. Ezt a kerületet a „Magyarhontól elszakadni törekvő ráczok” lakják, s szeretnének Temesvárott is „zendülést támasztani”, - állítja a krónikás, „de hiába, mert a többség német”. S még egy kis ízelítő a már szinte kibogozhatatlan nemzetiségi csomókból: nemcsak a rácok szakadnak el a magyaroktól, hanem az „oláhok” is a rácoktól, mert külön püspökséget akarnak, ami eléggé bosszantja a rácokat. Amit a tudósító egy elröppenő beszámolóban fogalmazott helyi érvényű eseményekről, azt Wesselényi Miklós, a politikus nagyívű szónoklatban foglalta össze, amelyet a Pesti Hírlap május 1-jén közölt. Hiába zengtek a szabadság örömhangjai - mondta a báró Kolozsvárott a „köri ebéden” -, már „elperegtek a vigalom háborítatlan órái”, mert a szerbek a Bánátban és Bácskában több helyen „szláv szellemben és érdekben” „szakadást proclamáltak s egyesülést Szerbországgal”. De „mi e soknál is több”, „a horvát bán - Jellasich - kinyilatkoztatta, miszerint ő ellen- forradalomnak, vagyis a dolgok régi lábrai visszaté- telének álland élére”. Wesselényi persze észreveszi, hogy Bécs „ismeretes pokoli ügyességével” „felbujtja a horvátok és ilirek, szerbek ferde bár, de dühös nemzeti érzetét s irántunki ellenszenvét”. Tudjuk, milyen következményekkel, de tudunk-e már mindent arról, mi állt a „ferde bár, de dühös” szerb, horvát, román s más nemzeti érzetek hátterében, s belenézünk-e olykor az ő tükreikbe, hogy azokból is lássuk magunkat? Értjük-e pontosan, mit jelentenek nekik a mi fogalmaink, hagyományaink, ünnepeink? Vagy csak dobáljuk, törjük egymás tükreit? Mint a többi korabeli újság, a Marczius Tizenötödike is rendszeresen beszámol a külföldi eseményekről - „Prussiában”, vagyis Poroszországban a reactio félreismerhetetlen jelei, az orosz ezalatt fegyverkezik, Krakkóban a legnagyobb zavar-, de ezeknél figyelemreméltóbb az angliai gazdasági híradás, amely szerint az ország „direct jövedelmeinek” nagyjából az egy- nyolcadát az úgynevezett fényűzési adó teszi ki. Mire vetettek ki ilyen adókat 1846 Angliájában? Bérszolgákra, kocsikra, hátaslovakra, kocsilovakra, öszvérekre, kutyákra.Sokat, s mégis mily keveset változott a világ. Kínában tömegével tartják a nyilvános kivégzéseket Archív-felvételek $% KEDVEZMÉNY nwaeblsgu SPANYOLORSZÁG Costa del Maresme 6990-től Costa del Maresme 9990-től Maüorca 12990-től Haza 9990-től Costa del Sol 14490-től FRANCIAORSZÁG Riviéra Nie© 4 890-től Cannes 3290-től szálloda, apartman, ■ teljes/félpanzió, utazás, I GÖRÖGORSZÁG :i;iCÍ " Chatkkttci 3 990-tőll vmimmm cnéuu 7790-m Kréta 7990-tőli Korfu 7990-tőJ OLASZORSZÁGI Sorrento 7190-tőll RirnW 4690-tőll Btotone 1090-tőll Mierové nám. 1.903 01 SENEC. tel ./tax: 07/592 3063, tel.: 07/592 5325 Blumentálska 11,81107 BRATISLAVA, telefax: 07/395 319, repülőjegyek tel.: 07/396186 ((ipa- Hlavná 8.04001 KOSlCE, tel-rtax: 095/623 1378 .ggraarali, Jókaiho 32.945 01 KOMÁRNO. tel/fax: 0819/701 823 VK-119/4 Vasárnapi koktél Liz Taylor új románca? Liz Taylor (66) valaha a világ legszebb asszonya volt, Rod Steiger (72) pedig Hollywood szívtiprója. Manapság a magány köti össze a két filmsztárt - ám ez a helyzet hamarosan megváltozhat. Taylort nemrég engedték ki a klinikáról, ahol gerincfájdalmakkal kezelték. A film egykori szépsége már jobban érzi magát, s hollywoodi pletykák szerint olyan szerelmes, mint egy diáklány. Rod Steiger, az Oscar-díjas színész arca szintén ragyog. Negyedik felesége, Paula (37) oldalán rövid ideig talált boldogságra, jó fél éve nyújtotta be a válókeresetet, mivel hitmég mindig nem épült fel teljesen, továbbra is gerincfájdalmak gyötrik, és depresszióban szenved. Egyik közeli barátja a National Enquirer című lapnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy Lizt már semmi sem érdekli, s már csak a halál gondolatával foglalkozik. Nehéz persze ilyesmit elhinni Taylorról, aki mindig tele volt életerővel, aki másokat biztatott: AIDS-betegeket, alkoholistákat, depressziós sztárokat. Bosszúságot okozott Különleges kívánságaival bosszúságot okozott a francia televíziónak Claudia Schiffer német topmodell. A „Céléb- rités” (Hírességek) című műsor szerkesztője, Henry-Jean Servat ezért aztán hevesen kifakadt, és a Le Párisién című lapban bírálta vendégét. A szőke düsseldorfi szépség, miután egy óra késéssel érkezett meg az interjúra, ragaszkodott hozzá, hogy a beszélgetés során ne mint „Caludiát”, hanem mint „a sztárt” jelentsék be. A felvétel elkészülte után pedig követelte, hogy töröljék a beszélgetésből annak egyes részeit. Servat szerint a törlendők közé tartozott a francia tévésnek az a kérdése is, miként van, hogy a szőrmeviselés elleni tiltakozása után Dior-bundában jelent meg. A topmodell válasza így hangzott: „Az nyúlszőrme”. Schiffer, „a sztár” vesét félrelépésen érte. Liz és va kilencedszer is oltár elé áll-e Rod románca nagy feltűnést egy új vőlegénnyel az oldalán, keltett Amerikában. A legiz- Más forrásokból származó galmasabb kérdés, vajon a dí- pletykák szerint viszont Liz Két fotó - és köztük negyven év Archív felvételek
