Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-05-13 / 19. szám

Politika 1998. május 13. 3 Hét nap a belpolitikában: április 30. - május 6. Netán az utolsókat rúgja? Madi Géza __________________ Úja bb hét nap telt el Szlovákiá­ban anélkül, hogy eget rengető vagy váratlan belpolitikai ese­mény történtvolna. Aparlament nem választott államfőt; a szak- szervezeti konföderáció és több politikai erő is megünnepelte május elsejét; a szövetségi párt­ról tárgyaló Magyar Koalícióban ezúttal a választási lista összeál­lítása kapcsán merültek fel újabb ütközőpontok; az egy ideje már csak kéthetente összeülő kormánynak a szokásos keddi ülésnapon is „szabadnapja” volt - „helyette” az SZDK programta­nácsa ülésezett, mert a kabinet­tel ellentétben az ötpárti ellen­zéki koalíció kezd formába jön­ni. Május van, s az országnak im­már harmadik hónapja nincs köztársasági elnöke. A harma­dik forduló második körében - a papírformának megfelelően - ,em Brigita Schmögnerová (DBP), sem pedig Milan Se- cánsky (DSZM) nem szerezte meg a szükséges 90 szavazatot. Folytatódhat tehát a lassan vé­get nem érő tévésorozathoz ha­sonlító államfőválasztás. A hó­nap végére kiírt negyedik fordu­ló előtt már a Szlovák Nemzeti Párt is jelentkezett, méghozzá meglepetésre mindjárt két je­lölttel. Vajon mi a célja Slotá- éknak azzal, hogy - nem hivata­losan -Jozef Prokes parlamenti képviselőt és Ján Sítek védelmi minisztert is benevezik? Ez nem derült ki Anna Malíková első al- elnök május 4-i nyilatkozatából. Ha abból indulunk ki, hogy a nemzetiek meg akarják nyerni a többi parlamenti erő támogatá­sát, akkor nem ezt a két sze­Amit tehát kiejtenek a szájukon, azt közük a lapok. mélyt kellene csatasorba állíta­niuk, mert az ellenzék számára egyikük sem elfogadható. Az SZNP két koalíciós partnere kö­zül például a DSZM képviselői bizonyára nemigen szavazná­nak Sítekre - például a mozga­lom színeit képviselő miniszté­riumi államtitkárhoz fűződő, ideálisnak egyáltalán nem mi­nősíthető viszonya miatt. Ma­rad tehát az ország semlegessé­gét szorgalmazó Prokes. Ha minden kormánykoalíciós kép­viselő támogatná is, az ellenzék és a DBP néhány igenje nélkül ő sem lehet köztársasági elnök. Szerencsére. „A Magyar Koalíció Tanácsa le­zártnak tekinti az eddigi nyilvá­nos vitákat, és azoktól a jövőben tartózkodik. Célunk a politikai megegyezés, amelynek a szlová­kiai magyarok érdekeit kell szó! - gálnia” - olvasható a hároi gyár politikai erő vezető’' szövetségi párt létrehoz április ín tartott ülésen nyilatkoz. végén. Az Új c nyilatkozva Csáky Pa MKDM alelnöke megjegyezte: „A gusztustalan sajtóvitákat le­állítjuk, mert öngólokat rúgtunk ezekkel az elmúlt hetekben.” Mindenkinek be kell látnia, hogy nem az újságírók tették gusztustalanná a lapok címol­dalára került vitákat. A magyar politikusok sem cáfolhatják, hogy már csaknem kilenc éve azt mondhatnak, amit akarnak. Te­hát amit kiejtenek a szájukon, azt közlik a lapok. Vannak né­zeteltérések, de mindenképpen szükség van a megegyezésre. Már csak azért is, mert Vladimír Meciar kormányfőnek - a vá­lasztási törvény tervezett módo­sításának a bejelentésével - megint sikerült összeugraszta- nia az időnként nem egységesen fellépő ellenzéki és magyar poli­tikai erőket is. Kis iróniával azt kell írnom: most már tényleg meg kellene változtatni a válasz­tójogi törvényt, hogy legyen „ér­telme” a sok veszekedésnek. Bár a kormány szerint a válasz­tások előtt elegendő, hogy csak kéthetente ül össze - amit azzal indokolt, hogy elegendő tör­vényt készített elő a parlament v imára -, mégis megváltoztat­ta eredeti elgondolását, s több olyan jogszabály-módosítást ha­gyott jóvá, amely valószínűleg az alkotmánybíróság elé kerül. A helyhatósági választási törvény beharangozott megváltoztatása után a kabinet gyorsított eljárás­ban akarja módosíttatni a tör­vényhozással a községekről szó­ló jogszabályt is. A belügymi­nisztérium szerint a párkányi és a szentgyörgyi népszavazás tet­te szükségessé az utóbbi törvény oly módon való megváltoztatá­sát, hogy lehetővé váljon a tör­vénysértő községek hárommil­lió koronáig terjedő megbírsá­golása is. Amit a Meciar-kabinet közel négy év alatt nem tett meg az önkormányzatok ellen, azt megbízatásának utolsó heteiben még mindenáron meg akarja lépni. Csak nem az utolsókat rúgja? Nem történt áttörés a közel-keleti békefolyamatban Jasszer Arafat Tony Blair brit kormányfővel folytatott múlt keddi londoni tárgyalása­in sem. A palesztin vezető e hét elejére fehér házi látogatásra szóló meghívót kapott, ám magukat megnevezni nem kívánó amerikai kor­mánytisztviselők pesszimistán nyilatkoztak annak lehetőségéről, hogy rövidesen egy tárgyalóasztalhoz ülhessen Bili Clinton, Arafat és Netanjahu izraeli kormányfő. Az utóbbi Arafat szerint nem hajlandó a kompromisszumra, a részleges ciszjordániai kivonulásra, s megsze­gi a palesztinokkal kötött megállapodásokat. CTK/AP-felvétel Somogyi Tibor felvételei Beszélgetés Mészárosné dr. Lampl Zsuzsanna szociológussal, a Spectator TM kutatásvezetőjével Várhatóan a magyarok 90 %-a megy szavazni P.Vonyik Erzsébet _________ A szlovákiai magyar politikusi és pártpreferenciákra vonatko­zó adatokat olykor-olykor a Focus ügynökség teszi közzé, ezek azonban a Spectator Tár­sadalomkutató Műhely munka­társai szerint szakmailag érté­kelhetetlenek és pontos követ­keztetésekre alkalmatlanok, mivel az országos méretben ezer megkérdezett polgár köré­be száznál több magyar nemze­tiségű eleve nem kerülhet be. A műhely által folytatott kutatás­ról és eddigi eredményeiről an­nak vezetője, Mészárosné dr. Lampl Zsuzsanna nyilatkozik. Kinek a megbízásából készül­nek a kutatások? A budapesti Balázs Ferenc Inté­zet (BFI) a helyi társadalomku­tató műhelyekkel karöltve 1994 óta végez nemzetközi összeha­sonlító szociológiai kutatásokat a szlovákiai, az erdélyi, a kár-' pátaljai és a vajdasági magya­rok körében. A szlovákiai part­nerszervezet, a Szepsiben szé­kelő Spectator Társadalomku­tató Műhely 1995-ben kért fel független kutatóként a progra­mok vezetésére. Azóta három kutatásunk készült el: 1995- ben az értelmiségkutatás, 1996-97-ben az asszimiláció és az iskolaválasztás, valamint az anyanyelvhasználat összefüg­géseit taglaló kutatás, 1997- ben pedig a reprezentatív értékrendkutatás. Sem hazai, sem más párt, de egyéb politikai szervezet sem rendelt tőlünk ez idáig kutatást. A témát magunk választjuk meg, nem valamiféle divathullámoknak, hanem a ki­sebbségi lét prioritásainak meg­felelően, s a BFI mint csúcsszerv a programmenedzselés általá­nosan bevett szokásai szerint ezekhez a témákhoz teremti meg az anyagi fedezetet. Mennyire tekinthetők ponto­saknak a felmérések? Nem klasszikus közvélemény­kutatásokat végzünk, tehát hogy egy adott időpontban ki, mit és mennyire tart fontosnak, hogyan rangsorol, hanem a ki­sebbségben élő magyarok életé­nek mozgatórugóit próbáljuk feltérképezni, amit eddig még rajtunk kívül senki sem csinált. Ezért beszélünk kutatásról, nem pedig felmérésről. A szoci­ológus mindig élő rendszerrel, a társadalommal dolgozik, tehát tökéletes pontosságot sosem ér­het el. A szigorú módszertani szabályok megtartásával azon­ban garantálható az ún. repre­zentativitás, tehát hogy a min­tasokaság bizonyos paraméte­reket tekintve a valóság modell­jeként szerepelhessen. Leg­utóbbi kutatásunk során a fel­nőtt szlovákiai magyarokat ne­mek, korcsoportok, iskolai vég­zettség, a települések nagyság­rendje, tömb-szórvány és régi­ók szerinti megoszlásban kér­deztük. A szlovák közvéle­mény-kutatók ugyanezzel a módszerrel dolgoznak, ám szá­mukra, érthetően, Szlovákia valamennyi felnőtt lakosa ké­pezi az alapot, nem a magya­rok; így mintavételük az összla­kosság szintjén ugyan repre­zentatív, de a magyarság szint­jén nem az. Honnan ered az Új Szóban meg­jelent feltételezés, hogy a Spectator TM az Együttélésnek kedvező eredményeket mutat ki? - hiszen a táblázatok nem ezt mutatják. A szociológusnak mindig szá­molnia kell azzal, hogy valaki­nek nem tetszenek majd az álta­la feltárt tények, és részrehajlás­sal, manipulációval vádolják. Ezzel csak úgy lehet együttélni, ha az ember érti a szakmáját, és tiszta a lelkiismerete. Kutatása­inkat a kérdésfeltevésektől a zá­rójelentés megírásáig egyedül végzem, sem a BFI kutatási igazgatója, dr. Dobos Ferenc, sem a Spectator TM igazgatója, Mihályi Molnár László nem szólnak bele, ezért a kutatások eredményeiért csakis én vagyok a felelős. Nekem nem a pártok és politikusok előtt kell tisztá­nak lennem, hanem Isten előtt, aki számon kérne minden ha­misságot. Időszerűek, közérdekűek, ám eddig mégsem kerültek nyilvá­nosságra a tavalyi kutatás eredményei. Miért? Három évig keményen dolgoz­tunk, s nemigen jutott idő a pub­likálásra. Január óta azonban már a sajtóban jelentek meg részeredményeink, külföldi ku­tatótársaimmal pedig interjúso­rozatot adtunk a BBC rádiónak. Ám nem egy-egy kellő időben felvillantható adatra „utazunk”, hanem alapvető összefüggések, alapvető identitás- és érték­rendtípusok feltárására. E bo­nyolult összefüggéseket pedig nem lehet 2-3 oldalon ismertet­ni. Mit mutatnak a magyar pártok és politikusok preferenciái? Az ezeket tartalmazó részdoku­mentációt a három magyar pártelnök még januárban meg­kapta. Az 1997 nyarán 600-as mintán lefolytatott adatfelvétel eredményei szerint a megkér­dezettek 59,7 százaléka bizto­san, 26,2 százalékuk valószínű­leg elmenne szavazni. 42,4 szá­zalékuk szerint a magyar pár­toknak a választásokon válasz­tási koalícióban, 45 százalékuk szerint egy pártba tömörülve kellene indulniuk. (További adatok a 4. oldalon.) Právo Összeesküvés volt? Václav Klaus tavaly őszi távozása a kormányfői posztról, illetve a júniusra kiírt idő előtti képviselő- házi választások állítólag titkos összeesküvés eredményei, amelyben Václav Havel államfő és Jan Rumi volt belügyminiszter is részt vett - olvasható a doku­mentumban, amelynek másola­tát a baloldali Právo közölte. Az „összeesküvők” a csehül írt, de a szlovák belügyminisztérium pe­csétjével ellátott irat szerint dön­töttek arról, hogy kormányvál­ságot előidézve menesztik Klaust, és kikényszerítik az elő­rehozott választásokat. A doku­mentumot ismeretlen szemé­lyek juttatták el néhány prágai szerkesztőségbe. Zeman már ko­rábban megkapta, s átadta az ügyészségnek. Szerinte a doku­mentumból kitűnik, hogy a ko­rábban Rumi vezette belügymi­nisztérium folyamatosan provo­kációkat készített elő a szociál­demokraták ellen, így próbálva lejáratni őket a közvélemény szemében. Rumi ezt határozot­tan tagadta, a dokumentumokat hamisítványoknak tartja. Süddeutsche Zeitung Partnerből ellenség Régóta nem tapasztalt feszült­ség jellemzi a német-francia vi­szonyt, amiért döntően Jacques Chirac francia elnök felelős. Az Európai Központi Bank elnöki posztjának betöltése kapcsán ki­robbant, kompromisszummal végződött kínos brüsszeli vita után nem tudni, mi lesz a sorsa a német-francia tengelynek, amelyet Adenauer kancellár és Charles de Gaulle francia elnök kovácsolt. A német-francia ki­békülés teremtette meg az euró­pai egyesülési folyamat és a kö­zös valuta alapját. „Az egykori ellenségekből partnerek lettek, és testvéri viszony alakult ki. De nem kétséges, hogy melyik a na­gyobb jogokkal rendelkező idő­sebb testvér.”

Next

/
Thumbnails
Contents