Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-04-29 / 17. szám

b 1998. április 29. Teljesül Petr Korda kiváló cseh teniszező dédelgetett álma? Világelsőnek lenni! - legalább egy hétre Urban Klára „Amikor Jessica megszületett, csodálatos érzés volt. Egyszerre hárman lettünk, egy család. Amikor az első Grand Slam- tornát nyertem, megint csak hárman voltunk, megint csak az egész család. Nem tudom pontosan szavakba foglalni, mit jelentett nekem, mennyire segített, hogy ők kerten velem vannak.” Januárban Melboume-ben fo­galmazódtak meg ezek a sorok, s nemcsak a hivatalos protokoll mondatta őket az ünnepelt győztessel. Petr Kordát fiatal kora óta ismerem, s tanúja vol­tam, milyen változást hozott életébe a házasság, főleg kislá­nya, Jessica születése. Míg má­sok teljesítményét a család sok esetben visszaveti, nála ponto­san az ellenkezője történt. Re­gina Rajchrtová, aki maga is profi teniszező volt, csodát mű­velt. S talán még nagyobbat a kicsi Jessica. Ó a papa legna­gyobb szurkolója, még akkor is, ha nem mindig van türelme megnézni a meccset. „Az én pa­pám a legjobb” - magyarázta száját csücsörítve a kicsi lány, amikor két éve a New York-i Flushing Meadow-ból a szállo­dába tartottunk, s néhány perc múlva, bár még nem ért mon­danivalója végére, a kimerültségtől el­aludt az ülésen. Két esztendeje New Yorkban egy hatal­mas, tátongó szaka­dékból kilábalva Petr ismét felszálló ágban volt. Az év elején Melbourne- ben még csupa ke­serűség kísérte, lá- gyéksérüléséből nem és nem tudott kilábalni. Hozzá még egyebek is társultak... „Három éve senki nem adott ér­tem egy lyukas garast - mesél­te. - S amikor tavaly az India elleni Davis Kupa-meccs után kijelentettem, hogy a csapat- versenynek vége, ezentúl min­dent az egyéni sikereknek ve­tek alá, sokan kinevettek. Most láthatják, mire voltam képes. Ez járt a fejemben, amikor az első Grand Slam-győzelemért kijáró kupát a fejem fölé emel­tem.” Ehhez persze hoss-zú utat kellett megtennie, s közben nemcsak a sérüléseivel küsz­ködni, de elsősorban önönmagával. Ezt maga is belátta. „Az idegességem elmúlt. Lehet, ha azelőtt is így álltam volna hoz­zá a dolgokhoz, ta­lán már korábban jobban mentek vol­na. De még inkább lehet, hogy termé­szetes fejlődés ered­ménye az egész - emberileg és játékosként is előbbre léptem. Elég időt töltöttem holt vizeken evezve, sötétebbnél sötétebb sarkakba bújva, de a csodálatos életvíz újra feltámasztott. Ké­pes voltam újra fölkapaszkodni a csúcsra. Hát nem csodála­tos?” De az! Mert nagy utat tett meg. Isteni tehetséggel volt megáld­va, csak éppen sokáig nem tu­dott vele mit kezdeni. Ugyan­úgy, ahogy egykori tanítómes­tere, Vladimír Zedník sem tu­dott sokszor mit kezdeni vele. Úgy mondogatta, ha valami megpattan a fejé­ben, vége. Kiabál, dühöng, toporzé- kol. Jó ideig eltar­tott, míg a halálo­san nyugodt mester megértette, hogy bi­zonyos esetekben forrófejű tanítványa nem ura saját magá­nak. „Ha nem hi­szek csodás tehetsé­gében, már rég ott­hagytam volna” - mondogatta Zed­ník. Aztán kilenc- venben elfogyott a türelme. A durcás gyerek ha­mar rájött, hogy egyedül nem nagyon boldogul a dzsungel­ben. Elhagyatottnak érezte magát, de büszkesége vagy még inkább bizonytalansága nem engedte, hogy Zedník aj­taján kopogtasson. New York­ban véletlenül (?) találkoztak - és a mester még egyszer meg­könyörült tanítványán. Az új­rakezdés nem volt könnyű. „Mindkettőnk számára meg­próbáltatást jelentett.” Ha Zedník nem ismerte volna kis­gyerek kora óta, ha nem tudja, egykori Davis Kupa-társának fia mi mindenen ment keresz­tül, aligha lett volna képes vé­gigcsinálni. „Petr olyan tizen­három éves lehetett, amikor a szülők elváltak. Ő ugyan nem sokat volt otthon, járta a torná­kat. Bár nagy hévvel szedeget­te a labdákat példaképe, Ivan Lendl mellett, a pályán túl alig lehetett szóra bírni, bezárkó­zott saját álom- és fantáziavilá­gába. Még a vele egykorúak sem tudták megközelíteni.” Erről az időről Petr, érthetően, nem szívesen beszél. Sokáig csak Zedníknek volt szabad. De neki is csak tapintatosan. Mert mint a mester mondogat­ta: „Petr személyiségfejlődése ebben a pubertális szakaszban megroppant. Huszonhárom évesen még mindig olyan volt, mint egy kisgyerek.” Zedník nemcsak edzőként, hanem pótpapaként is sikeres volt. Védence Tampában má­sodszor jutott Grand Prix- torna döntőjébe - ezt a mont­reali, majd a washingtoni finá­lé követte, míg jött a New Haven-i győzelem: a hasonló karakte­rek küzdelmében a Goran Ivanisevics elleni siker. Az üz­let beindult. „Apám azt mondo­gatta, mindegy, hol játszom, akár krumpliföldön vagy háromszögle­tű labdával, csak el kell találni azt úgy, hogy a lehető leg­jobban a háló má­sik oldalán kössön ki. Hát ilyen egy­szerű az egész...” Kilencvenegy októberében a berlini torna döntőjében a francia Boetsch fölött aratott győzelme után a huszonhárom éves Kordát csak egyetlen hely választotta el a legjobb tíztől, két hétre rá a párizsi Bercyben rendezett esemény után már ott volt a helye. Három cseh­A gondolkodó Korda CTK-felvételek Három éve senki nem adott érte egy lyukas garast. Apám azt mondogatta, mindegy, hol játszom, akár krumpliföl­dön vagy há­romszögletű labdával. Öröm a teniszpályán szlovák játékos is volt akkor a világ legjobb tíz játékosa kö­zött: Lendl, Novácek és Korda. Kilencvenkettőben még gazda­gabb volt az aratás, s ez meg­hozta Korda önbizalmát. A Ro­land Garros-n élete első Grand Slam-fináléjában ugyan ő húz­ta a rövidebbet, de utána meg­nyerte a washingtoni rendez­vényt, hat héttel később pedig Long Islandon egykori példa­képét, Lendlet verte laposra. Júliusban már ötödik volt a vi­lágranglistán. A soron következő esztendő­ben ő lett a müncheni Grand Slam Kupa győztese. S itt meg­szakadt a szál... Csaknem hároméves hullám­völgy után aratta első torna- győzelmét - Dohában. S aztán lassan-lassan érett a mel- bourne-i diadal. Harmincéve­sen érte el élete legnagyobb si­kerét, s ez közel hozta álmá­hoz. „A Grand Slam-győzelem csodálatos, most már csak az jöhet, hogy világelső legyek. Legalább egyetlen hétre meg­valósulna életem legkevésbé teljesíthetőnek hitt álma...” Névjegykártya Név: Petr Korda Született: 1968. január 23- án, Prágában Családi állapota: nős, ötéves kislánya Jessica Lakhelye: Monte Carlo, Prá­ga Magassága/ testsúlya: 190 cm/ 72 kg Jelenlegi edzője: Tomás Petera Legjobb helyezése az ATP- világranglistán: 2. (1998. ja nuár 2-án) Sikerei: pályafutása során tíz ATP-tornát nyert, 1998- ban először Grand Slam- versenyt (Australian Open) Pénzdíjai: több mint tízmil­lió dollár Kuritmimkosár Profi-fociliga indul Magyarországon Magyarországon a sporttör­vénynek megfelelően átalakít­ják a labdarúgás bajnoki rend­szerét. Létrejön a profibaj­nokság, az NB I/B elnevezés megszűnik, a következő idény­től NB I lesz a második vonal neve. Az átalakítás nem érinti az NB Il-t és az NB III-at, amely változatlan marad. Idő­közben megalakult a Profesz- szionális Labdarúgó Liga, amely az élvonalbeli klubokat tömöríti. „Elsődleges feladata, hogy a hivatásos bajnokság ki­írásával kapcsolatban érdekelt valamennyi féllel egyeztessen, valamint a bajnokságban indu­ló sportszervezetek érdekeit hatékonyan képviselje.” - áll a szervezet első közleményében. Szlovákiai edzővándorlás Lassan már az lesz a furcsa Szlovákiában, ha valamelyik él­vonalbeli labdarúgóedző egy- egy bajnoki évadot végig kibír ugyanannak a csapatnak a kis- padján. Jelenleg is mindössze öten vannak, akik az 1997/98- as pontvadászat elejétől április 20-i lapzártánkig élvezték a klubvezetés bizalmát: Griga (Irénéin), Rusnák (Ruzom- berok), Prochotsk/ (Slovan), Galis (Tmava) és Bubenko (Inter). A többi Mars Szuperli­gás csapatnál legalább egyszer szakvezetőt váltottak a kispa- don, négy egyesületnél már kétszer folyamodtak ehhez a megoldáshoz. A szlovákiai edzők pedig felcsaptak újkori vándoroknak. Nézzük, ki távo­zott, és ki került a helyére a honi első osztályban. Rimaszombat: Szikora-Jurkemik (3. forduló után), Jurkemik-Vas (21.). 1. FC Kosice: Kozák-Pecze (6.), Pecze-Kozák (22.). Lokomo- tíva: Farkas-Szikora (6.), Szikora-Kisel’ (17.). Bardejov: Kisel’-Belejcák (2.), Belejcák- Radolsky (16.). DAC: Skorpü- Liba (17.). Humenné: Danko- Gombár (3.). Presov: János- Danko (6.). Zilina: Radolsky- János (15.). Prievidza: Dra- gún-fflco (15.). Petrzalka: Strapek-Weiss és Stromsík (16.). Banská Bystrica: Bene- dik-Chochlík és Báláz (17.). Könyv Puskás Ferencről Puskás Ferenc hetvenegyedik születésnapja alkalmából dob­ták piacra Budapesten a róla írt Egy legenda életre kel című könyvet. A mű az 1997-ben megjelent Puskas on Puskas cí­mű angol bestseller magyar nyelvű, bővített és átdolgozott változata. Megvásárolható a magyarországi könyvesboltok­ban (lehet, hogy már nálunk is), vagy megrendelhető a Puskás Marketing Tanácsadó Kft.-nél, a 361-0065-ös és 166-4680-as A hét fotója, avagy amikor a foci grimaszbemutatóval párosul. Balról budapesti telefonszámon. Alessandro Birindelli (Juventus) és Alen Boksic (Lazio). CTK-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents