Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-04-29 / 17. szám

4 1998. április 29. Háttér Egy törvény kálváriája A második világháború ide­jén Oroszországba hurcolt műkincsek körül 1990-ben, a kelet-európai rendszervál­tási hullám után kezdett re­pedezni a hallgatás fala, ek­kor kezdődtek az első, na­gyon óvatos puhatolózások, majd a hivatalos diplomáciai tevékenység is megindult. Ötévnyi reménykedés után azonban jött a hideg zu­hany! 1995. április 21. Az orosz parlament alsóháza, az Álla­mi Duma határozatban til­totta meg a háborúban zsák­mányolt műkincsek vissza­szolgáltatását. 1996. július 5. A duma kom­munista többsége - szövet­kezve a nacionalistákkal, akik ebben a kérdésben ma­ximálisan egyetértettek ve­lük - elérte annak a törvény­nek az elfogadását, amely Oroszország tulajdonának nyilvánította a zsákmányolt műkincseket. Az igennel sza­vazó többség impozáns volt: 450 képviselő közül 303 állt ki a szabad rablás törvénye- sítése mellett. 1996. július 17. A törvény nem lépett hatályba, mert a Kreml-párti többségű felső­ház nem szavazta meg. 1996. október 4. A duma meghosszabbította a műkin­csek visszaszolgáltatásának befagyasztásáról szóló dön­tésének hatályát. 1997. február 5. A duma is­mét elsöprő többséggel - 291 igen, 1 nem, 4 tartózkodás mellett - meg­szavazta a műkincstörvényt. 1997. március 5. Ezúttal a felsőház okozott bombameg­lepetést: egyhangúlag támo­gatta a műkincsek orosz tu­lajdonná nyilvánítását. 1997. március 18. Borisz Jelcin államfő megtette, amit beígért: vétót emelt a műkincstörvény ellen. 1997. április 4. Az alsóház visszavágott: kétharmados többséggel leszavazta az el­nöki vétót. 1997. április 16. A felsőház diplomatikusabb: Jelcin né­metországi útjára való tekin­tettel elhalasztotta a szava­zást. 1997. május 13. A felsőház bepótolta a késést: az írás­beli szavazás során 135 hon­atya utasította el az elnök vétóját, 4 tartózkodott, s mindössze 13 állt ki Jelcin mellett, akinek ezek után hét napon belül kellett volna aláírnia a törvényt, de ezt el­utasította. A honatyák az al­kotmánybírósághoz fordul­tak. 1998. április 6. Az alkot­mánybíróság kötelezte az ál­lamfőt a műkincstörvény aláírására, tekintet nélkül a hozzá benyújtott elnöki ke­resetre, amely nem élvezett elsőbbséget a parlament be­A szentpétervári Ermitázs antik gyűjteményében már most is nagyon sok műkincs eredetét homály fedi. (Archívum) Eseménykrónika A kommunisták és nacionalisták makacskodása kényes helyzetbe hozhatja Oroszországot Görföl Zsuzsa ______________ Se nki nem vonja kétségbe, hogy Oroszország, illetve a Szovjet­unió óriási veszteségeket szen­vedett el a második világháború alatt. Anyagiakat is, amelyek - elméletileg - pótolhatók. Példá­ul a háborús jóvátétel által, amelyet a nemzetközi jog is el­ismer és alkalmaz. Nem ismeri el azonban a jóvátétel önkényes behajtásának jogát. Márpedig a Az oroszok immár nem tagadják, a műkincsek náluk vannak. háború éveiben nemcsak har­cok folytak, hanem szabad rab­lás is. Előbb a megszálló német csapa­tok vittek mindent, ami mozdít­ható és értékes volt, sőt az is bi­zonyított, hogy a hitleri vezetés német alapossággal külön ter­veket dolgozott ki a megszállt országok értékeinek begyűjté­sére. Ismert az a szomorú tény is, hogy a zsidókat „törvénye­sen” fosztották meg minden va­gyonuktól: a műkincsektől kezdve az - aranyfogakig. Évtizedeken keresztül nem volt ildomos beszélni erről, de attól még igaz: a felszabadító szovjet csapatok lényegében ugyanezt tették: vitték, ami maradt, és vitték azt, amit a németek által összegyűjtve találtak. A folyta­tás azonban már különböző: Németország fizetett és fizet kártérítést, visszaszolgáltatott bizonyos értékeket a nemzetkö­zi törvényszék döntései értel­mében és kétoldalú megállapo­dások alapján, Moszkva azon­ban ettől mereven elzárkózott. Az az igazság, hogy nem is na­gyon kértek tőle semmit a káro­sultak, mégpedig két okból. Vagy azért, mert a Nyugaton él­tek, s a szovjetek elvből szóba sem álltak velük, vagy azért, mert a kelet- és közép-európai szovjet befolyási övezet vala­mely államában éltek, s még csak kérni sem mertek. Egy politikai földrengésnek kel­lett bekövetkeznie ahhoz, hogy ez a kényes téma napirendre kerüljön. Gorbacsov idejében a szovjet-német párbeszéd köz­ponti témája ugyan a két német állam egyesítése volt, de ami­kor Moszkva ennek megkérte az árát - a milliós segélyeket -, a német fél is benyújtotta saját Jelcin hiába érvelt, hiába könyörgött, a parlament úgy látta, itt van az újabb jó alkalom, hogy bizonyítsa erejét - akár Oroszország nem­zetközi kapcsolatainak kárára is. Archívumi felvétel kívánságlistáját, amelyen az el­tűnt katonák sorsának tisztázá­sa, az oroszországi németek emigrálásának megkönnyítése mellett volt még egy terjedel­mes jegyzék. Ezen 200 ezer műkincs szerepelt, továbbá 2 millió régi könyv, valamint a német írásbeliség legősibb em­lékei. És elindult a lavina. A „hálátlan” felszabadítottak egy­re újabb és újabb tekintélyes listákkal álltak elő. Az egyik legkitartóbb követelő Magyar- ország, amelynek jegyzékén több mint 60 ezer tétel szere­pel, köztük a Hatvány- és a Herzog-gyűjtemény képzőmű­vészeti alkotásai, illetve a sá­rospataki református kollégium könyvtárának értékes ritkasá­gai. Ebben az időszakban, a kilenc­venes évek elején még úgy tűnt, hogy ha nem is mindent, de az elhurcolt értékek egy ré­szét sikerül visszaszerezniük a jogos tulajdonosoknak. Ezt a re­ményt fokozta az is, hogy az oroszok immár nem tagadták, hogy ezek az értékek valóban náluk vannak, sőt több nagysza­bású kiállítást is rendeztek ezekből a művekből. Remb­randt, Rubens, Goya, Tinto­retto, Renoir, Van Gogh, Monet remekeit láthatta a közönség, a csodás antik műtárgyakat, s végre a Priamosz-kincseket is, a Heinrich Schliemann által Tró­jában kiásott arany ékszereket és műtárgyakat. És ezzel egy időben az orosz társadalom­ban két tábor alakult ki. Az egyik szerint az emberi felelőt­lenség és ostobaság csúcsa el­zárva tartani ezeket a remeke­ket, amelyek milliós piaci érté­ke is eltörpül szellemi értékük mellett. Ez a tábor még vissza­szolgáltatásukat is elképzelhe­tőnek tartja, hiszen erre nem­zetközi törvények vannak, s a lényeg az, hogy a művek hoz­záférhetőek legyenek. A másik, sokkal népesebb tábor szerint ez a kincs Oroszországnak jár, hiszen „vérrel fizetett érte”. Ezt a tábort még az sem érdekli, hogy a kincseket mostoha kö­rülmények között lakat alatt tartják és pusztulnak, hiszen a restaurálásra nincs pénz, s nem is értékesíthetőek. Ha megje­lennének egy külföldi árveré­sen, azonnal lefoglalnák őket - mert erre is vannak törvények. Oroszországnak viszont most már más törvénye van: olyan, amely orosz tulajdonnak nyil­vánítja a zsákmányolt műkin­cseket. Hiába hadakozott elle­ne Borisz Jelcin, a kommunis­ta-nacionalista többségű parla­ment leszavazta elnöki vétóját, az alkotmánybíróság pedig kö­telezte őt a törvény aláírására. Persze ott van már a taláros testület előtt az államfő ellen­keresete, amely nemcsak arra mutat rá, hogy a törvény ellen­tétes Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, te­hát nem lehet hatályos, hanem arra is, hogy teljesen nyilván­A harcok mellett szabad rablás is folyt. való csalások történtek a sza­vazás során a parlament mind­két házában. A dumában társa­ik szavaztak a távollévők he­lyett is, a felsőházban pedig lis­tás, írásos szavazás volt, amit a házszabály elfogadhatatlannak tart. Itt tart az ügy, elméletileg még minden lehetséges. Akár az is, hogy belátható időn belül leg­alább a kincsek egy része visz- szakerül tulajdonosához, hi­szen a nemzetközi restitúciós szabályozás külön kezeli az egyházaktól, felekezetektől, vallási, faji okokból üldözöt­tektől elhurcolt műtárgyakat. S az sem kizárt, hogy szép lassan megszaporodik az orosz múze­umokban és képtárakban az olyan műtárgyak száma, ame­lyek mellett a mű neve és szer­zője fog csak szerepelni, az ere­dete viszont nem. Apróhirdetés--------Ismerkedés--------­25 /167/60, csinos, főiskolai vég­zettségű lány szeretne megismer­kedni komoly gondolkodású fiúval a Dunaszerdahelyi, Komáromi és Ér­sekújvári járásból. Jelige: Tűzvirág. V-640 16/170, falun élő, hosszú, barna hajú, barna szemű, középiskolás, csinos lány szeretne komoly, intelli­gens fiúval megismerkedni 22 éves korig. Fényképes levelek előnyben. Jelige: Együtt szebb az ősz. V-661 47/178/75, fiatalos külsejű özvegy­asszony várja minden káros szenve­délytől mentes intelligens férfi isme­retségét, aki szimpátia esetén hoz­zá költözne. Jelige: Rossz egyedül. V-662 53/163, molett, elvált hölgy bará­tot, társat keres józan életű, becsü­letes, absztinens férfi személyében. Jelige: Nyugat-Szlovákia. __________________________V-670 37 /175, főiskolát végzett nő egy gyermekkel társat keres. Jelige: Dunaszerdahelyés környéke. V-671 62/170, özvegyasszony józan életű élettársat keres. Jelige: Rozsnyó. V-672 30/165, vidám természetű, házias nő szeretne megismerkedni intelli­gens férfival 40 éves korig (fotót ké­rek). Jelige: Május. V-673 40/172/85, szeretnék megismer­kedni korban hozzám illő hölggyel, elvált vagy özvegy assszonnyal. Egy gyermek nem akadály. Jelige: Érsekújvár és környéke. V- 674 —Munkát keres-kínál t. Az ERGO biztosító dunaszerdahelyi kirendeltsége üzletkötő pénzügyi előadókat keres előnyös feltételek mellett kiváló kereseti lehetőséggel, mellék- vagy főállásba. Tel.: 0709/529 474, 529 475, 0810/512 022, 0707/806 627 VSV-417 Mindennemű teherszállítást válla­lunk Liaz teherkocsival és pótkocsi­val, valamint 8 tonnás daruval. Cím: Almási Pál, 930 13 Horné Myto 206. Tel.: 0709/951492 DSV-43---------Adásvétel---------­Ho lland kategóriák szerint szortírozott használt ruha - KERESKEDŐKNEK! Jelentősen csökkentettük árainkat! Most: 1. osztályú trikó csak 112 ko- rona/kg, 1. osztályú gyermeknadrág csak 122 korona/kg, 1. osztályú női nadrág csak 97 korona/kg. Tel./fax: 0819/741043 ________________________VSV-426 SVÁJCI HASZNÁLTRUHA-NAGYKE- RESKEDÉS. ÓRIÁSI VÁLASZTÉK, KEDVEZŐ ÁRAK! TEL: 0819/731 444, 0863/235 37 VSkV-414 Régi pénzeket és használati tárgya­kat vásárolok. Tel.: 0905/153 818 DSV-39 írógépek eladása és javítása, pos­tázva is. Farkas Tibor, Nádszeg 1163. Tel.: 0706/778 25 12 __________________________V-633 Berná thegyi kutyakölykök eladók. Tel.: 0709/907 116 DSV-40 Eladó vállalkozásra is alkalmas csa­ládi ház 12 áras telken Rimaszom­bat központjában. Tel.: 0866/226 53______________________DSV-41 Tűzdelt zellerpalánta eladó nagyobb mennyiségben. Tel.: 0707/932 98, 18-tól 22 órág. __________________________V-658 Ela dó holland muskátli, petúnia, salvia meg több másfajta virágpa­lánta, valamint eladók vízszivattyú és villanymotorok. Sándorová, Trstice 141. V-676 Eladó 5 ajtós, meggypiros Citroen AX 1,1, 4600 km-rel. Ára 240 ezer korona. Eredeti ár: 280 ezer korona. Tel.: 087/416 693 V-675 Eladó Zetor 7745-ös traktor. Tel.: 0942/971 264 V-687 Eladó telek, teljes tervdoku­mentáció és építési engedély többfunkciós épülethez; Ér­sekújvár központjában, az épület alapterülete 430m2 térfogata 5420 m3, közműve­sítéssel együtt. Tel.: 0817/426 178, 428 957 VSVk-432 Eladó Ford Tranztit 2,5 D, teherbírás 1,41. Tel.: 0709/928 325 V-650 Műkincsek és műbalhék

Next

/
Thumbnails
Contents