Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-04-29 / 17. szám
2 1998. április 29. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Közszolgálati uszítás Szűcs Béla Minden este végignézem a tévéhíradókat. Hat órakor a Duna Televízió híradójával kezdem, amely az utóbbi időben a szlovákiai eseményekről is gyakrabban tájékoztat. Hét órakor következik a Markíza, amely a legszélesebb körű, legalaposabb képet nyújtja a hazai belpolitikai helyzetről. A Markíza hírei után tízpercre átkapcsolok a prágai CT 1- re, ahonnan sok érdekes dolgot megtudok, aztán fél nyolckor kezdődik a négy híradó közötti váltogatás. A VTV, a magyar tv 1-es csatornája, a cseh Nova és a pozsonyi 1-es csatorna között. Az utóbbi nem más, mint a közszolgálati uszítás, elvakult kormánypárti dicshimnusz csatornája, amelyből csöpög a nacionalizmus. Felesleges felsorolni a magyar- ellenes történelmi visszaemlékezéseket, kerekasztal-be- szélgetéseket, primitív kommentárokat, melyekből jóformán minden estére jut, csupán a legutóbbi párkányi népszavazás körüli uszítóhadjáratot említem meg. Meciartól kezdve a belügyminiszteren át a kormány- párti politikusokig mindenki azt bizonygatta, mennyire törvényellenes. A városról közölt előzetes riport azt sugallta a nézőknek, hogy a lakosság fütyül a népszavazásra, a többség nem is tud róla. Az ember azt várhatta, hogy ez a „közszolgálati uszítás” elrettenti az embereket a népszavazástól. Nem így történt. Párkány vegyes lakossága megmutatta, hogy a Slovenská republika hazugságai, egyes politikusok közvéleményt izgató, ijesztgető handabandázásai, melyek Párkány elszakadásának, az autonómiának a rémképét ragozták, mind ócska rágalmak. Igaz, hogy a megfélemlítés következtében nem sikerült elérni a szavazatok ötven százalékát, azért több ezren mégis elmentek szavazni. Ez biztató jele annak, hogy ha demokratikus választások lesznek szeptemberben, megdöntik a meciarizmus hatalmát. Kollégánk halálára Elment egy ember, egy társunk, kollégánk, barátunk, akinek rövidre szabta a földi útját a Teremtő. Közhelyként hangzik, de élhetett volna még sokáig, hiszen csak ötvenhat esztendős volt, amikor a halál elragadta szerettei, barátai, kollégái és ismerősei köréből. Ilyenkor az ember még teli van tervekkel, megvalósításra kész álmokkal. Legalábbis távol áll tőle az összegezés, az elszámolás gondolata. Ordódy Vilmos kollégánknak termékeny éveket adott a Teremtő. Újságíró volt, aki szerette a szakmát. A nagy társadalmi változások hozták be napilapunk szerkesztőségébe, 1990-ben. De annak előtte is újságíró volt, szinte egész életét a pályán töltötte: a Csehszlovák Sport szerkesztőségében kezdte 1965-ben, innen a Szabad Földműveshez került, s ott hét termékeny évet töltött. 1974-től a Pravda szerkesztője volt. Az Új Szóban olvasóink szívesen olvasták riportjait. 1996- ban került a Vasárnap szerkesztőségébe, ahol megbecsült, közkedvelt kolléga volt. Békés természetének, emberi értékeinek köszönhetően mindenki szerette, hiszen sosem kereste a konfliktust. Azon kevesek közé tartozott, akik a békés, toleráns légkört erősítik már a puszta jelenlétükkel. Sokáig küzdött a halálos kórral, de még munkabírásának utolsó napjaiban is példaképül szolgálhatott a többieknek helytállásból, munkaszeretetből. Emlékét megőrizzük, akárcsak olvasóink. Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Tallósi Béla (52-38-313) Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314), Fotó: Dömötör Ede Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dacé, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ A kormányfő és a feketepénzek útja Mosnánk-e, ha volna mit? Klein, Kövesdi _______________ Vl adimír Meciar miniszterelnöknek a közelmúltban megeresztett „elszólására”, hogy tudniillik a kormány szemet huny a fekete, adózatlan milliók eredete fölött, ha azt a szépreményű vállalkozók állami kötvényekbe fektetik, valószínűleg nemcsak itthon kaptuk fel a fejünket. Hasonló buzdításért (amely a jogászok szerint bíróért kiált) a civilizált világ bármely táján le kellene mondania az illető politikusnak. Azóta találgathatjuk, komolyan gondolta-e a miniszterelnök, amit mondott, vagy újabb vicceinek egyikéről van szó. Persze tudjuk, hogy a grandiózus autópálya-építési tervek rengeteg pénzt emésztenek fel, s az őszi választási kampány sem kerül bagóba. De hogy ennyire drága legyen?! Az alábbiakban - nem minden él nélkül - azt tudakoltuk megkérde- zetteinktől, állami kötvényekbe fektetnék-e a feketepénzünket. Ha volna... O Élnék a lehetőséggel Q Viccnek is rossz Holnap népszavazást tartunk arról, hogy a postásnak joga van-e elfutni a házőrző ebek elől... Rajz: MS-Rencín Bárdos Gyula, MKDM-képviselő: ä A kérdésre csak elméleti ^ síkon tudok válaszolni, mivel sosem volt, nincs és nem is lesz feketepénzem. A kérdésfeltevést biztosan a miniszterelnök kijelentése indukálta, aki hivatalos felszólítást tett a pénzmosásra. Szerintem nem elszólás, nem véletlen, amit és ahogyan mondott, hanem egyértelmű jel azoknak, akikkel a korrupt hatalom együttműködik és együtt kíván működni a jövőben is. Demokráciában, normális jogállamban a miniszterelnöknek ilyen kijelentés után egyértelműen távoznia kellene a posztjáról, mert a pénzmosást akarja legitimálni. Ez elfogadhatatlan. A fölösleges pénzeket a megszokott úton- módon illik befektetni, nem ilyen elképesztő módon. Mi például felszólítottuk a miniszter- elnököt, hogy mondjon le. Hodossy Gyula, a Lilium Aurum könyvkiadó Igazgatója: Q Maga a kérdés feltételezi azt, hogy tisztességtelen pénzforrások is vannak az országban. A tisztességes emberek ezt nem tudják, ezért nincs is pénzük. Ami nyilván elszomorítja a szlovákiai polgárt. Ha volna tisztességes pénzem, akkor sem fektetném állami kötvényekbe. Valószínű, hogy több könyvet adnék ki, mint eddig. De mindenképpen a szlovákiai magyar kultúrára fordítanám. Écsi Gyöngyi énekes: A Attól tartok, nincs kellő humorérzékem ahhoz, hogy elképzeljem, mibe is fektetik az emberek a feketepénzüket, vagy hogy én mit csinálnék vele, ha volna ilyen. Ha volna a birtokomban olyan ösz- szeg, amivel szabadon rendelkezhetnék, pontosabban ami nem arra kell, hogy a létfenntartásra fordítsam, biztosan megtalálnám a helyet, ahol nagyon nagy szükség van a segítségre. Nem kellene sokáig törnöm a fejem, hiszen óriási nyomorúságban élnek az emberek. Ez eddig is így működött, mert a pluszpénzemnek mindig biztos helye volt, adakozunk, segítünk, ahol lehet, és amennyire tudunk. A környéken, a családban, ismerőseink körében gyakran sokat segít pár korona, egy-egy pár új tornacipő. A férjem lelkész lévén, az egyház javára is adakozunk. Ha biztos volnék abban, hogy az állam jobb célokra fordítaná ezt az összeget, rábíznám, hogy intézze el helyettem ezeket a dolgokat. Itt persze felmerül a kérdés, hogy az ember bízhat-e ebben az államban, a jelenlegi kormányban. A saját hasznom végett pedig egészen biztos, hogy nem vennék állami kötvényeket. Tilajcík Imre zenész: A Távol áll tőlem ez a gondo- ** lat, és általában a felhalmozott feketepénzek meg a tisztára mosott summák gondolata. Azon kevesek közé tartozom, akik ebben az országban még úgy próbálnak boldogulni, hogy tisztességesen megdolgoznak a havi fixért, ráadásul éjjel-nappal zenélek, dalokat írok, hogy valahogy megéljek. Rosszul vagyok az egésztől, ami ebben az országban folyik. Ha eddig Amerikáról mondták, hogy a korlátlan lehetőségek hazája, az most egy csapásra Szlovákia lett, csak pejoratív értelemben. Naponta megfogadom, hogy többé újságot sem veszek, de mindig azt mondom magamban: na, még ma, utoljára. Elolvasom, és el van rontva a napom. Ezek után hogyan bízhatnék ebben a kormányban annyira, hogy rájuk bízzam a pénzemet? Se a feketét, se mást! Olvasói levél A főpásztori pálca nem erre való Korec püspök megbotránkoztató pásztorlevelet küldött szét a szlovák plébániákra, amelyben magyarellenes tevékenységre szólítja fel a szlovák hívőket. Tette ezt pontosan nagyhét előtti virágvasámap, amikor éppen békességre és szeretetre kellett volna serkentenie mind a magyar, mind a szlovák hívőket. Az igazi hívő húsvét előtt keresztényi gyónással, bűnbánattal megtisztítja lelkét a bűnöktől. Egy ilyen magas méltóságot betöltő személy pedig gyűlöletre hívja feí a szlovák hívőket a magyarok ellen. Amit Őexcellenciája a körlevelében széjjelküldött, az nem más, mint aljas rágalom. Vajon hogyan felelne őkigyelme az Úr előtt? Az ő viselkedése olyan, mint a mesében, amikor a pásztor döfni tanítja bárányait, amikor kutyák gyanánt uszítja a csendes legelésző bárányokra híveit. Körlevelében Korec úr a délszlovákiai szlovákok helyzetét Krisztus megfeszítése előtti megpróbáltatásaihoz hasonlítja. A szlovákok e levélből azt is megtudhatták, hogy a szlovákoknak éppúgy nincs helyük a saját hazájukban, mint Jézusnak a zsidók között, és vérrel, verejtékkel kell szenvedniök az igazukért, miközben a Pilátusok (magyarok) ítélkeznek felettük. Ezért a szlovák népnek össze kellene fognia és a magyar Barabások bűnhődését követelnie, hogy ne kerülhessen többé sor ártatlanok megfeszítésére. Uram! Ha Ön hinne Istenben, nem hinném, hogy bátorkodna ilyen gyalázatos rágalmakkal uszítani a hívőket. Ez égbekiáltó bűn. Ebből semmi sem igaz. Bizonyíték rá az én falum, Nyitragerencsér, melynek lakossága néhány évvel ezelőtt 90%-ban magyar volt. Ma a szlovák misén a templom telistele van hívőkkel, a magyar misén kong az ürességtől. így van ez nagyon sok faluban. A magyar falvainkat és városainkat teljesen elszlovákosítják, tehát a szlovákok e téren nagyon szép eredményeket érnek el, és még ez sem tetszik a tisztelt Korec úrnak? Tudja-e, Uram, hogy ilyen és hasonló megnyilvánulásaival nagyon sok hívőt elidegenít a vallástól? Sokan hitetlenek maradnak, hitetlenekké válnak. Ön erre a példakép. Mert hiszen Ön magas fokon tanulta a teológiát, de az ilyen megnyilvánulásai miatt sokan azt föltételezik, hogy nem hisz Istenben. Nekem pedig az a véleményem, hogy Ön pont akkor nem volt előadáson, amikor ezt tanulták. Vagy Korec úr más vallást akar alapítani? A mohamedánok vallásukat tűzzel-vas- sal akarják terjeszteni, minden mást gyűlölnek, ami nem Allah tanainak a hirdetője. Ön szerint pedig minden magyart gyűlölni és üldözni kell, még akkor is, ha római katolikus. Higgye el, drága Korec úr, ez a viselkedés fáj minden magyarnak. Miért kell bűnhődnünk? Hiszen mi 1945—46-ban és a további években nem telepítettünk ki senkit... Sebők János Nyitragerencsér
