Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-14 / 2. szám

Nagyvilág 1998. január 14. 7 Eltűnt atombombák, süllyedő tengeralattjárók, kiéheztetett tudósok... Az orosz maffia és az atomfegyverek veszélye Az egykor dicső hadsereg presztízse már Oroszországban sem a régi Archív-felvétel Néhány nappal azt megelőzően, hogy az USA és Oroszország szer­ződést írt alá arról, hogy hadi cé­lokra nem gyárt több plutóniu­mot, Lebegy tábornok sokkoló hírt közölt: Oroszország elveszí­tette az ellenőrzését száz darab kis atombomba fölött. Az ádagos koffer nagyságú bombákról (me­lyek kisebbek, mint az amerikai B-53-as és a B-61-es) azt sem tudják, hol találhatók jelenleg. A veszélyes fegyverek kiköthettek a volt szovjet tagköztársaságok va­lamelyikében, vagy a terrorizmu­sukról ismert országokban, Lí­biában, Iránban vagy Irakban. Bár a „zsebatombombákat” de­aktiválták, Lebegy szerint egy fél­óra alatt ismét aktiválhatok. A Kreml eleinte hallgatott a dolog­ról, végül Csernomirgyin kor­mányfő abszolút képtelenségnek nevezte az állítást, hiszen Orosz­országban állítólag ilyen bombák nem is léteznek. A szerződés alá­írása azon túl, hogy választóvo­nalat jelentett az orosz- amerikai viszonyban (ekkortól számítják a konfrontációs hangvétel meg­szűntét), hatékonyabb ellenőr­zést tesz lehetővé e fegyverne­mek fölött, amelyek felelőtlen ke­zelése veszélyt jelenthet a nem­zetek közösségére. Az USA nem nézi jó szemmel az oroszok segítségét, amelyet az iráni atomerőmű építéséhez nyújtanak, mivel így Irán olyan komponensekhez is hozzájuthat, amelyekből atomfegyvereket le­het előállítani. Hasonló vélemé­nyen van Izrael is, amely a Ros- vooruzsenyie nevű, fegyverke­reskedelemmel foglalkozó céget azzal vádolta meg, hogy nagy ha­tótávolságú rakéták gyártásában nyújt segítséget Iránnak. A plutó­nium gyártásának leállítása azt is jelenti, hogy az ezzel a hasadó­anyaggal történő kereskedelem is megszűnik. Az orosz társadal­mat viszont egyre inkább hatal­mába keríti a bűnözés; a korrup­ció már a bíróságokat, a parla­menti képviselőket is elérte. Az állami tisztviselők mellett többek közt háromezer atomtudós is hó­napok óta hiába várja a bérét... A nyugati hírszerző szervezetek már öt éve figyelmeztetnek arra a lehetőségre, hogy az orosz maffia vagy egy-két ellenséges ország megpróbálhatja lefizetni és a sa­ját szolgálatába állítani ezeket a szakembereket. Az izraeli titkos- szolgálat szerint már most is több ezer technikus a külföldieknek dolgozik. Moszkva ugyan erélye­sen cáfolta az állítást, ám Wa­shingtonnak bizonyítékai van­nak arra nézve, hogy a hasadó­anyaggal történő kereskedelem nem szűnt meg. Tavaly április­ban letartóztattak egy orosz tisz­tet, aki információkat akart elad­ni az USA moszkvai nagykövet­ségének. A Nyugat attól tart, hogy az orosz maffia az említett száz bombát jó pénzért eladhatja a terroristák­nak. Ezeket a tranzakciókat na­gyon nehéz ellenőrizni. Rolf Ekeus, az ENSZ atomfegyvereket ellenőrző bizottságának egykori főbiztosa szerint ahhoz, hogy va­laki atombombát állíthasson elő, elég húsz kiló dúsított urán. Há­rom évvel ezelőtt Jordániában hatvan rakétakomponenst sike­rült lefoglalni, amelyek Oroszor­szágból származtak, s a külde­mény célja Irak volt. De oroszor­szági radioaktív anyagot foglal­tak már le Németországban, Svájcban vagy Magyarországon is. Ha ide számítjuk azt a tenger­alattjárót is, amely Szentpéter­várról készült a kolumbiai kábí­tószeres maffiához „vándorolni”, láthatjuk, hogy Oroszországban meglehetősen gyenge lábakon áll a hasadóanyagok ellenőrzése. Egyes politikusok szerint Lebegy kijelentése csak a 2000-ben tar­tandó elnökválasztás előtti „lát- tatás” eszköze volt. Chris A Nyugatot nyugtalanítja, hogy Oroszország atomreaktort segít építeni Iránnak. Donnelly NATO-szakértő szerint 1994 óta az orosz atomfegyverek ellenőrzés alatt állnak, ám nem tudni, mi történt addig. Lebegy azt állítja, hogy a kisbombák 1994 előtt tűntek el. Oroszország területén jelenleg mintegy húsz­ezer taktikai atomrakéta találha­tó. Lehetséges, hogy a már szét­szerelt atomfegyverek 1200 ton­nányi hasadóanyaga ellenőrizet­lenül vándorol a világban. Van azonban más veszély is. Az orosz radioaktív hulladék ten­gerfenékre süllyesztése valósá­gos puskaporos hordóvá változ­tatta a part menti vizeket. Tavaly májusban elsüllyedt egy atom­tengeralattjáró, amelynek rozs­dás volt a feneke. Vlagyimir Kurojedov, a csendes-óceáni tengeri flotta parancsnoka sze­rint még hat tengeralattjárót fe­nyeget hasonló veszély. A Kola- félszigeten évek óta száz tenger­alattjáró váija, hogy szétszerel­jék; ezek fele aktív reaktorral van ellátva. Pénzhiányban évente legfeljebb egyet vagy kettőt tud­nak szétszerelni. Az orosz atom­fegyverek állapota tehát nem mondható éppenséggel meg­nyugtatónak... Forrás: Tribuna A véletlen műve Két évvel ezelőtt könnyen katasztrófa következhetett volna be, amikor az orosz ra­darok egy norvég kutatóra­kétát atomrakétának néztek. Jelcin elnök már csaknem ki­nyitotta a koffert, amely az orosz atomrakéták indító- rendszerét tartalmazza. Va­lójában három ilyen koffer van; az elnökön kívül a vé­delmi miniszternél és a fegy­veres erők főparancsnokánál van egy. A három rendszer közös kódja indítja el az atomrakétákat. A veszély el­múltával maga a kód készítő­je is ellenőrizte a koffereket, s bevallotta, hogy a rendszer nem tökéletes. Budapesti levél A választás esztendeje Molnár Pál, Magyar Nemzet Baloldali kormánnyal jobb­ra tarts! E KRESZ-szabályt 1994 nyara óta gyakorolja a koalíció. A szociális érzé­kenységjelszavával akkor választást nyert szocialisták jobbra: a vagyonosodás, a (nagy) polgárosodás felé ha­ladtak. Százmilliós villákat emeltek, tőzsdéztek, off­shore cégeket működtettek, Audikban, Mercedesekben siettek dolgaik után. Vonzóvá, sőt irigylésre mél­tóvá tették a baloldalisá- got... Hogy közben a társadalom hová jutott, láthatjuk. Egy mátraderecskei friss olvasói levél csak a bajok kis részét érzékelteti: „ahol csinálják a riportokat, rá tetszenének kérdezni, hogy nincs-e vé­letlenül munkaerőre szük­ség. Mert mi negyvenen, nők, férfiak egyaránt, jöve­delmi pótlékból élünk, és mindannyiunknak családjai vannak, és nehéz a megél- hetőség”. Hogy Csikós Géza ott Mátraderecskén mit gondol, amikor nap nap után a győ­zelmijelentések, a stabilizá­ciós, privatizációs, bank­konszolidációs sikerhírek áramlanak felé, csak talál­gathatjuk. Csupán sejtése­ink vannak arról is, hogy a derecskeiek több millió sorstársa előtt megvilágoso­dik-e: az idei a választás éve. Májusban - bárhogyan is bizonygatják egyes politi­kusok, hogy „nincs alterna­tíva” - a Csikós Gézák milli­ói döntik el: beteljesedjen-e a balvégzet vagy sorsuk né- milegjobbra forduljon. Elkótyavetyélt stratégiai ágazatok, milliárdos kor­rupciók, elszegényített hon­védség és rendőrség, riasz­tóan csökkenő népesség, el­lenőrizetlen bevándorlás ér­zékelteti az ország elmúlt négyévi „rendbetételét”. A demokrácia állapotát az al­kotmánybírósági ítéletek és az ÁSZ-jelentések félrema­gyarázása, a népszavazás el- mismásolása jellemzi. Ez utóbbiakról azonban csak keveset tud a vidéki Ma­gyarország. A hibák még drámaibb hatása csak a jö­vőben éri el a társadalmat. A lappangó balsejtelmeket pe­dig még elnyomja a harsány sikerpropaganda, így a fordulatban reményke­dőknek legföljebb a balolda­li politikusok fokozódó ide­gessége ad okot némi opti­mizmusra. Egymillió embert kell kitelepíteni Gigantikus erőmű Archiv-felvetel Kína az új évezredbe is a legek országaként akar belépni: a Jangce folyón 2010-ig a világ egyik legnagyobb víztározóját készül felépíteni. A vízi erőmű miatt több mint egymillió em­bert fognak kitelepíteni, köztük Fengdu város háromszázezer lakóját is. Bár a tervezett vízi erőmű ellen világszerte tiltakoz­tak, Kína hajthatatlan. így a fel­vételen látható festői táj hama­rosan csak fényképeken látható majd. Jackson-emlékhely Michael Jackson kiszemelt ma­gának egy lengyelországi ba­rokk kastélyt, mert emlékhelyet kíván berendezni, olyasvalamit, mint a memphisi Elvis Presley- központ. Az amerikai popsztár a palotát állítólag hosszú távra bérbe venné: ő Tizemé a felújí­tás és a berendezés költségeit, majd az épület egy részét meg­nyitná rajongói eíőtt. A bevéte­lek más lengyelországi műem­lékek felújítását szolgálnák. Az első nagyszabású rendezvény a palotában Jackson 40. születés­napja lenne. Jacksonnak van egy másik terve is Lengyelor­szágban: családi szórakoztató­parkot szeretne építeni Varsó­ban. A városvezetés a közeljö­Az amerikai játéküzletek polca­in a Barbie-és Ken-babák mel­lett sorakoznak immár a Jack- son-babák is. A műanyagból készült 30 cm-es Jacko gomb­nyomásra énekelni is tud. Vasárnapi pletykák vőben dönt arról, hogy az erre a célra kiszemelt területet - egy használaton kívüli repülőteret - odaadja-e a beruházáshoz. Hallotta már? Eddie Fischer, Liz Taylor (egyik) exférje könyvet írt az amerikai dívával töltött éveiről. A szerző szerint Taylor „elké­nyeztetett gyerek volt, mindig babusgatni kellett”. Liz egyelő­re nem reagált a hírre, viszont kijelentette, hogy soha többet nem megy férjhez. „Teljesen fe­lesleges dolognak tartom a há­zasságot. Mindig csak vesztes voltam” - nyilatkozta Taylor, aki mint ismeretes, összesen nyolcszor mondta ki a „boldogí­tó” igent. Robin Wright Penn „megparan­csolta” férjének, hogy operál­tassa meg magát: ugyanis már nem tudta elviselni a horkolá­sát. Sean Penn azonban fél a műtéttől, pontosabban a fájda­lomtól, ezért inkább kuruzsló­hoz ment, aki hipnózis alatt állí­tólag meg is gyógyította őt. Jean-Claude van Damme beval­lotta: annyira rászokott az alta­tókra, hogy három hónapos el­vonókúrán kellett részt vennie. Most már úgy érzi, kigyógyult, s teljes erőbedobással dolgozhat. Nehéz az élet - tapasztalja mos­tanában Shannen Doherty, a Beverly Hills 90210 sorozatból „kiesett” színésznő. A közel­múltban a szomszédnője jelen­tette fel, mert Shannen három kutyája rátá­Jean-Claude van Damme (a felvételen feleségével) meggyógyult. Teljes erőbedobással dolgozhat. madt, mostanság pedig „szadis­ta barátja” kínozza folytono­san... A haragos szomszédnő valóságos, a szadista barát azonban csupán annak az új tévéfilmnek a szüleménye, amelyben Shannen főszerepet kanon.

Next

/
Thumbnails
Contents