Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-14 / 2. szám
2 1998. január 14. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Szlovák Nostradamus Fekete Marian 1998 a választások éve - is lehetne. Idén kellene köztársasági elnököt, új parlamentet, új polgármestereket, új helyi és regionális képviselő- testületeket is választani. A szakemberek szinte biztosra veszik, hogy a köztársasági elnök nem lesz megválasztva. Szakemberek állítják azt is, hogy az újabb parlamenti, helyhatósági és regionális választásokat nemigen lehet a jelenleg hatályos választási törvények módosítása nélkül megtartani. A választási törvények módosítása tehát sürgős lenne, mert ha a jelenlegi államfő március másodikáig (megbízatási ideje leteltéig) nem írja alá a vonatkozó törvény- módosításokat, néhány alapvető probléma merülhet fel. Ha a tavaly májusban meghiúsított népszavazás ellenére az ország lakossága mégis választani akarna, ugyan mi hiányozhatna még Meciarnak ahhoz, hogy a választások eredményeit érvénytelennek, semmisnek tekinthesse? Mi akadályozhatná abban, hogy az államfő hiányában szenvedő ország kormánya őt nevezze ki a nemzet, az ország Nobel- díjra ajánlott, teljhatalmú vezérének? A meghiúsított népszavazás után és Meciar fejetlen kapkodását tapasztalva igazán nem látom a jövőt - ellentétben egy szlovák Nostradamusszal, aki nekünk hihetetlenül sokat jövendölt, és sajnos hatalmában volt az is, hogy a gonoszabb jövendölései megvalósításáról tegyen is. Meciar kormányfő azt jósolja nekünk, hogy az 1998-as választások után sem lesz nyugalom. Veszélyes jövendőmondás, fenyegető üzenet ez. Nem jövendölök, de el tudom képzelni, hogy a parlamenti választásokat is meghiúsítják, vagy ha elveszti a választásokat, nem lesz hajlandó távozni, céljai érdekében beveti, felhasználja a rendőrséget, a titkosszolgálatot, a hadsereget, a törvényalkotást dekrétumokkal helyettesíti. Nehéz év áll előttünk! Vendégkommentár Lőjön a rendőr? JURAJ HRABKO ____________ Tö rténjen bármilyen botrány Szlovákiában, a törvényből egyszerű megállapítani, hogy rossz jogszabályról van szó. Még az sem kivételes eset, hogy a rendőr egy egész pisztolytárnyi golyót kilő egy fiatalemberre és gépkocsijára. A távozó autó után lőni, mint az megtörtént a minap, ugyan kizárólag csak „közvetlenül az államhatár térségében” engedélyezett, miközben a rendőr kötelessége először felszólítani a személyt, hagyjon fel törvényellenes cselekedetével. A szlovákiai törvények filozófiája azon alapszik, hogy az emberek jók, és nem tiltja a rossz elkövetését. „A lőfegyver használata előtt a rendőr köteles figyelmeztető lövést leadni” - található a törvényben. Ezt csak akkor mellőzheti, „ha rátámadnak, vagy ha más élete vagy egészsége kerül veszélybe, vagy a dolog elodázhatatlan.” A rendőri céltáblául szolgált autós elmondta, hogy a földön fekvő, megkötözött barátja fölött állva vették őt észre az egyenruhások. Vagyis egyszerű a rendőri válasz - más személy egészsége került veszélybe, vagy a „dolog” elodázhatatlan volt. „Fegyver- használat közben a rendőrnek megfelelő elővigyázatossággal kell eljárnia, főleg azért, hogy ne kerüljön veszélybe más személyek élete és a lehető legjobban óvja a beavatkozás célpontjául szolgáló személyt” - áll a törvényben. A válasz megint egyszerű: a rendőr tudatosan nem veszélyeztetett más személyt, mindössze mellkason lőtte a férfit. Nem lőtte a golyót egyenesen a fejébe, bár lehet, hogy csak azért, mert nem találta el. Nem szabadna rendőrnek maradnia annak, aki pisztolytárának valamennyi golyóját a fiatalemberre és annak kocsijára lőtte. A szerző a Sme munkatársa Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Fotó: Dömötör Ede Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapteijesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Ez szenzáció lesz: az Európa sorsa fölött töprengő törpe MS-Rencín Közeledik az iskolai félév, s vele a bizonyítványok ügye Mihez kezdjünk vele? A tavalyi tanév végén nagy port vert fel az oktatási minisztérium rendelete, majd az azt követő bizonyítványosztás a magyar iskolákban. A szlovák nyelvet a magyarokra erőltető nemzetipártos vezetésű minisztérium a tiltakozások dacára sem hátrált meg. Ez volt a dolog egyik tanulsága. A másik, hogy a remélt egységes kiállás helyett a bizonyítványok ügye megosztotta a szlovákiai pedagógus- és szülőErdélyi Géza református püspök: © Átvenném Törökországban, Angliában, Svédortársadalmat. Volt, aki nem törődött az egésszel, volt, aki 0 Természetesen átvenném o Nem fogadnám el meglapult, aki az iskolát féltve kompromisszumot kötött, és volt, aki repült az alkotmányos szágban és még számos más helyen, de itt, a szülőföldön, ahol megadatott jog, helyes gyakorlat volt a kétnyelvű bizonyítvány, itt egész más a kérdés. S ha ezt a jogot (ami egyebütt evidens) bárki el akarja venni, meg akarja szüntetni, az más megítélés alá esik. Ez nem is speciálisan magyar kérdés, amit egyesek csinálni akarnak belőle. Ehhez minden kisebbségi sorsba juttatott népnek joga van, amely senkit se sért, senkit se bánt. Minket se bántsanak és ne sértsenek. Minden németnek, orosznak, lengyelnek drukkolok, hogy az ősi földjén - a határtologatásoktól függetlenül - meglegyenek az alapvető jogai. Ehhez ne nyúljog melletti bátor kiállása miatt. A harmadik tanulságot majd január végén vonhatjuk le ismét, amikor a kormányfő a Győrben elhangzott ígéretét (kétnyelvű bizonyítványok lesznek a magyar iskolákban) vagy betartja vagy nem. Az alábbiakban arra kerestük a választ, ki mit tenne, ha a csemetéje egynyelvű (államnyelvű) bizonyítványt vinne haza. Átvenné-e egyáltalán? janak se alattomosan, se erőszakosan. Kiss Péntek József rendező: A Nem. Úgy gondolom, az a w tény, hogy valahol kétnyelvű bizonyítványt adnak ki, nem csorbítja az államalkotó nép anyanyelvéhez, öntudatához való viszonyát. Ugyanakkor (ezt sokan állítják) a többségi nemzetnek gesztust kéne gyakorolnia a kisebbség felé. Nem arról van szó, hogy nem tudnék szlovákul. Egy kulturált nép kulturált gesztusáról lenne szó. A többi rájuk tartozik. Egyébként nem kell arra készülnöm, hogy félévkor egynyelvű bizonyítványt vegyek át. A lányom a gútai magánszakközépiskolában tanul, a fiam pedig Gödöllőn, a kertészeti egyetemen. Berényi József, az MPP politikai titkára: A Ez egyszerre két kérdést w vet fel. Az első, mi lenne, ha lenne gyermekem, mert még nincs. A másik, hogy mit tennék az egynyelvű bizonyítvánnyal. Ha a gyerekem ilyennel jönne haza, először megnézném, milyen jegyeket hozott. Ha csak államnyelvű lenne, igényelném az iskola igazgatójától a kétnyelvű bizonyítványt is. Egyébként remélem, hogy ezt a kérdést a jövőben több szempontból sem lehet majd feltenni, mert értelmét veszti. B. Kovács István egyetemi oktató: O Hogy mit tennék? Az én fiam a legutóbbi affér alkalmával sem vette át a bizonyítványát. Nem adtam neki semmilyen utasítást, saját belátása szerint döntött így. Akadtak négyen-öten az iskolában, akik elutasították a bizonyítvány átvételét. Gondolom, most is hasonlóan járna el. Családunkban, s az őt körülvevő légkörben, amelyben nevelkedik, maga is meg tudja ítélni, hogyan cselekedjen helyesen. Nem csalódtam benne, s valószínűleg nem fogok most sem. Olvasói levél Köszönet a segítségért Ezen az úton szeretném megköszönni, hogy ilyen segítőkész emberek, és már nem is egyszer közölték a segítséget kérő levelem. Nevem Fegyveres Mária. Nemrég közölték, hogy van eladó gázfűtőm, aminek az árából szenet szeretnék venni. Igaz, hogy vevő nem jelentkezett, de helyette kaptam pénzösszeget. Nem tudom, ki küldte, mert levélben volt benne, és csak annyi volt odaírva, hogy „Szeretettel”. 1000 korona volt a levélben. Ezen az úton is szeretném megköszönni a névtelen segítő embernek, és a másik adakozónak is, aki 200 koronát küldött. Egypár könnycseppet kitöröltek a szememből, amiért hálás vagyok. Nem kellemes, hogy ide jutottunk, és hogy segítséget kérek, szégyellem is. Sokszor elgondolkozom azon, hogy aki dolgozik és fizetésből él, annak nem jut mindenre. Sok munkanélküli van, aki nem megy el dolgozni, mert így is kap pénzt, de hogy él meg belőle? Én 15 éves koromtól dolgozom, de nem mondhatom, hogy jól élek, csak egyik napról a másikra. Legjobban karácsonykor szorul el a szívem, mert az újságban is arról írnak, ki kinek mit ajándékoz. Nálunk már régóta nincs ajándékozás, örülök, ha karácsonyfát állítok és egy kis gyümölcsöt tehetek alá a gyermekeimnek. Sajnos, ide jutott el az, hogy egyik ember a másikkal nem törődik, sőt a hivatalnokok se törődnek az emberekkel. Kihalt a szeretet a másik ember iránt, a megbecsülés. Tisztelet az egy-két kivételnek, akik még tudják becsülni embertársaikat. Ezúton szeretnék Önöknek békés, boldog új évet kívánni, az egész Vasárnap szerkesztőségének. Fegyveres Mária Nagymagyar Szép, modern nevek kellenek Mikor elolvastam a „Lassú halódás” című levelet, rögtön tollat ragadtam, hogy írjak Önöknek, de remélem, a levélíró is elolvassa. Igaz, hogy Szlovákiában a magyaroknak nagyon sok a problémájuk. Mint például a kedves levélírónak, akinek már az sem felel meg, hogy kinek mi a neve. Ez felháborító! És akkor csodálkozunk, hogy a parlamentben szidják a magyarokat. Hát néha jogosan, sőt némelyiket még az országból is kitiltanám. Pedig megjegyzem, én is magyar vagyok. Visszatérve a nevekre, tulajdonképpen mi baja a kedves levélírónak ezekkel a szép nevekkel? Én helyeslem is, hogy lassan a XXI. század elején elhagyják azokat régi, ókori neveket. Ma a szép, modern nevek kellenek. Hiszen ez a jele a világ fejlődésének. Csak gondoljunk vissza, régen vályogból épültek a házak, ma pedig már panelból. Hát ezt is így kell összehasonlítani. És még valamit utoljára. A kedves urat akkor nem a szép magyar nóták érdeklik, hanem csak a nevek végett hallgatja a rádiót? Mert szerintem úgy tűnik. Hát hogyan legyen megértés ebben az országban, ha már a nevek végett is problémázik valaki? Végezetül csak annyit üzenek, hogy kapcsolja be a Petőfi adót és hallgassa azt, hát ott sem tiszta magyar neveket fog hallani! B. Valéria a Tőketerebesi járásból
