Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-30 / 300. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 30. EUROMORZSÁK Csak három ország stabil Párizs. A tizenegy eurózóna­örszág közül csak három tud­ja betartani a zóna stabilitási paktumát, ha a gazdaság •visszaesik - állította j elenté­sében az OECD. Nyolc tagor­szág a GDP 1-2 százalékának megfelelő államháztartási hi­ányt tervez középtávra, és ez „nem ad elegendő rugalmas­ságot az automatikus stabili­zátorok működéséhez a stabi­litási paktum értelmében" ­állítják a jelentés szerzői. Az érintett nyolc országban te­hát a deficit át fogja törni az egyezményes 3%-os GDP­arányos határt, ha ezekben az országokban nagyon lelas­sul a gazdasági növekedés és ezért kisebb lesz az adóbevé­tel. Ugyanakkor a kormányok nem fogják tudni eléggé csökkenteni az adókat és a központi kiadásokat a gazda­ság föllendítésére - értelmez­te a jelentést a Dow Jones hírügynökség. Az eurózóna országai hamarosan új stabi­litási paktumot kötnek, amely szerint törekedni fog­nak egyensúlyos költségvetés elérésére 2002-re. (MTI) Már verik az eurót Madrid. Spanyolország titok­ban megkezdte az euro pénz­érmék verését -jelentette az El Pais. Az újság szerint a madridi Országos Pénz- és Bélyeggyár már nyár elején megkezdte az euro próbave­rését, októbertől pedig a so­rozatgyártást, pedig ez elvi­leg csak decembertől lett vol­na esedékes. A madridi pénz­verde nagyösszegű beruhá­zásra volt kénytelen az euro miatt: hat új, rendkívül gyors pénzverőt vásárolt Németor­szágban 1 billió pezetáért, 7 billió pezetáért pedig svájci bankjegynyomó gépeket szerzett be. A pénzverde a nyár elején megkapta az euro pénzérmék mintáját, az 1,5 és 20 centes érmék „spanyol" oldalán a Santiago de Compöstela-i katedrális, illet­ve Miguel de Cervantes képe látható. (MTI) Az osztrákok vitatkoznak Bécs. „Csak a testemen ke­resztül" -jelentette ki Klaus Liebscher, az oszták jegybank elnöke egy televíziós vitában, meghallva Viktor Klima kan­cellár elképzelését, miszerint az euro bevezetése után csök­kenthetők Ausztria devizatar­talékai, s a felszabadult ösz­szeget át kellene irányítani a kutatásba. A jegybank elnöke szerint ez jogilag is lehetet­len, a tartalékokkal a pénz­forgalmat kell biztosítani. Vé­leménye szerint ha már vala­mire fel akarják használni az összeget, akkor inkább az osztrák államadósság csök­kentésére. (MTI) Euró-premier Ázsiában Tokió. Az ázsiai pénzügyi szakemberek éles vetélkedés­re számítanak Tokió, Szinga­púr és Hongkong, a régió leg­fontosabb pénzpiacai között. A tét az, hogy melyik válhat a január elsejétől induló euro kereskedelme ázsiai központ­jává. Az eurót január elsejével indítják útnak, a közös euró­pai valuta forgalmazása azon­ban majd csak az első üzleti napon indul meg, először Ázsiában. Az ázsiai pénzpiaci kereskedők óvatos euro adás­vételre, az új pénz dollárhoz és jenhez számított árfolyama „belövésére" számítanak. A dollárban csalódott ázsiai központi bankok tartalékaik egy részét várhatóan euróra konvertálják. (MTI) Az ügyeskedők befektetnek Madrid. Spanyolországban az utóbbi időkben rendkívüli mértékben megemelkedett a mezőgazdasági befektetések száma, és egyes vidékeken hatalmas felárral kelnek el olyan földterületek, amelye­ket eddig lehetetlen volt elad­ni. A jelenség oka a szakem­berek szerint az, hogy az euro bevezetése előtt a pénzmosók meg akarnak szabadulni a pezetától. Az utóbbi időben a mezőgazdasági befektetők többségének semmi köze a mezőgazdasághoz. Részint arra spekulálnak, hogy a vá­sárolt földek a mezőgazdasá­gi kategóriából esetleg átke­rülnek a beépíthető kategóri­ába, részint egysezrűen pénz­mosási akciókat hajtanak vég­re. Egyes körzetekben a 100 százalékot is eléri a rossz mi­nőségű földek áremelkedése, s ezzel a tényleg gazdálkodni akarókat kiszorítják a piacról. Szakértők szerint a Spanyo­lországban forgó pénzössze­gek mintegy 40 százaléka „fe­kete" pénz. (MII) Mennyire elégedettek az euróval? 65 60 Olaszország Hollandia Spanyolország %-ban I A?L EU tagországok allafiban 48 v. : VÄ t.Ü T ÄÄE rÖ t Ý A M O K ; Érvényben 1998. december 30-án a Szlovák Nemzeti Bank Valuta által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valut a Árfolyam A ngol font 61,525 Osztrák schilling 3,117 Francia frank 6,543 Svájci frank 26,876 Kanadai dollár 23,715 USA-dollár 36,694 Német márka 21,923 ECU, EU 43,077 Olasz líra (1000) 22,140 Cseh korona 1,232 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Nyugat-Európa tizenegy országában január elsejétől - egyelőre számlapénzként - bevezetik az eurót Lázas készülődés az új pénzre Az Európai Unió felkészült a közös valuta január 1-jei bevezetésére. Az eurót egyelőre csak a pénzügyi elszámolásokban használ­ják, készpénzként három éwel később jelenik meg, ám az átmeneti időben csak a lakosságnak lesz ideje hozzászokni. ÚJ SZÓ-HÁTTÉR A bankoknak és más pénzintéze­teknek azonnal alkalmazniuk kell a szabályokat, melyek között Brüsszel még azt is meghatároz­ta, miként kell kerekíteni az euróra átszámított összegeket. Ezekben a napokban, órákban lázas munka folyik EU-ban ­most kell ugyanis végrehajtani az 1992-es maastrichti szerződés­ben elhatározott pénzügyi unió (EMU) harmadik, befejező sza­kaszának az előkészületeit. De­cember 31-én visszavonhatada­nul rögzítik az EMU-ba az első körben belépő 11 ország-Auszt­ria, Belgium, Finnország, Fran­ciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spa­nyolország - nemzeti valutáit, il­letve az egységes valuta, az euro közti átváltási árfolyamokat. Et­től kezdve az EU-n kívüli orszá­gok valutáival szemben az euró árfolyama lebeg majd, míg az egységes valutához a jelenlegi árfolyam-lebegtetési mechaniz­mushoz (ERM) hasonló megálla­podás köti az EMU-ból kimaradó tagországok pénznemét, a dán koronát, a görög drachmát, az angol fontot és a svéd koronát. Az euróval - amely egy ecuvel, azaz hozzávetőleg 1,2 USA­dolárral lesz egyenlő - az EU­országok lakossága egyelőre nem ismerkedhet meg „testkö­zelből". Az átállás január 4-étől ugyanis csak számlapénzként műdödik, például a banlö, illetve kereskedelmi tranzakciókban ve­szi át a nemzeti valuták, illetve az ecu szerepét. Az eurobankjegyek és -pénzérmék csak 2002. január l-jén jelennek meg, s még fél évig együtt forognak a nemzeti valutákkal, 2002. július l-jével pedig lezárul egy korszak a nyu­gat-európai integráció történeté­ben, az euroövezetben a nemzeti valutákat végérvényesen kivon­ják a forgalomból. Mindez persze nem jelenti, hogy az EU nem készítette volna a ja­nuár l-jén kezdődő úgynevezett átmeneti időszakra részletes szabálygyűjteményt. Ez elsősor­ban a bankokat és egyéb pénzin­tézeteket érinti. Számukra a brüsszeli bizottság valóságos vi­selkedési kódexet dolgozott ki, benne jogilag kötelező, illetve „elvált" feladatokkal, amelyek elsősorban az eurokonverzió költségeire vonatkoznak. A cél az, hogy a tranzakciók valuta­nemének átállításánál minél ki­sebb teher nehezedjen a vállala­tokra és a magánszemélyekre. Ez persze nem jelenti, hogy a cé­gek olcsón megúsznák az euro bevezetését - a pénzügyekkel foglalkozó alkalmazottaikat át kell képezniük, s módosításokat kell végrehajtaniuk szoftverei­Az euróval a lakosság még nem ismerkedhet meg „testközelből" ken is, hogy azok ismerjék és használni tudják az eurót. A vál­lalatokra és a bankokra váró költségekről eltérő becslések láttak napvilágot: a legkisebb összeg 100 milliárd, a legna­gyobb 400 milliárd dollár, s függ attól is, hogy az euróbarát szá­mítógépes környezet kialakítá­sával együtt orvosolják-e a 2000. év számítástechnikai ér­telmezési problémáját is. A viselkedési kódex szerint a ja­nuár l-jén kezdődő hároméves átmeneti időszakban a bankok és a pénzintézetek kötelesek, a Vállalatok, illetve a lakosság számláira valamely nemzeti va­lutában érkező összeget díj fel­számítása nélkül átváltani euróra és viszont, ám a költség­Az euróval kapcsolatos pénzpolitika ura a majna-frankfurti székhe­lyű Központi Európai Jegybank lesz, amely az „Eurotower"-ben szé­kel nagy német és nemzetközi bankok tőszomszédságában. (Archív felvétel) mentesség a kifizetéseknél vég­rehajtott konverziónál csak aján­lott. Ugyancsak nem kérhetnek pénzt azért, ha az átmeneti idő­szak végén a nemzeti valutában vezetett számlát euróban meg­határozottra alakítják át, ám az ezt megelőző váltás költségmen­tessége ismét csak ajánlott. Az euróban végzett banki művele­tek díja nem különbözhet a nem­zeti valutában végrehajtottétól. A számlákat az átmeneti idő­szakban a nemzeti valutában és az euróban e gyárán vezetniük kell, s ezért nem kérhetnek pénzt. Ráadásul az euro­övezeten belüli 11 ország vi­szonylatában megszűnik a valutaátálásból származó üzle­tük is, ami a eddig évi mintegy 3 milliárd dollárt hozott nekik. Az sem mindegy, hogy az egyes valutákat miként váltják át. A bi­zottság az átszámításra és a ke­rekítésre is részletes szabályokat dolgozott ki. Januártól az euroövezeten belüli nemzeti va­luták keresztárfolyamait közvet­lenül nem, csak az euro beiktatá­sával lehet kiszámolni. Ugyanezt nem kell alkalmazni az egyéb EU-valuták (így az angol font), illetve a külső valuták (a dollár) átszámolásakor, ám Brüsszel szerint a gyakorlatban várható­an mégis ez történik majd. A nehézségek igazán csak 2002­ben, az eurobankjegyek és ­énnek megjelenésével kezdőd­nek. A bankoknak az átváltás­hoz jelentős mennyiségű kész­pénzt kell fölhalmozniuk, ami nemcsak az alkalmazottakra ne­hezedő nyomást növeli, de meg­követeli a biztonsági intézkedé­sek szigorítását is. Nincsenek jobb helyzetben az üzletek sem, ahol nemcsak a pénztárgépeket kell - a féléves végső szakaszra ­alkalmassá tenniük arra, hogy az eurót és a nemzeti valutát egyaránt kezelni tudják, de föl kell készülniük aprópénzzel is. Ez egyes becslések szerint akár 21 milliárd dollárjába is kerül­het az eurozóna kiskereskedői­nek. Arról nem is beszélve, hogy a nemzeti pénznem és az euro együttes használata milyen ká­oszt okozhat. Különösen mert a brüsszeli bizottság a készpénz megjelentetését nem volt haj j landó elcsúsztatni, márpedig a felkészülési időszak a karácso­nyi bevásárlási szezonra, a pre­mier pedig a januári kiárusításra esik, ami amúgy is rendkívül zaklatott periódus az üzletek életében. (A HVG alapján) Gőzerővel folyik az europénzek készítése - a vakok és a pénzautomaták üzemeltetői sorolják kifogásaikat Jön az új európai közös pénznem FELDOLGOZÁSUNK Az europénzérmék készítése már gőzerővel folyik, ám prob­lémák ezen a téren is jelentkez­tek - találtak kifogásokat a va­kok éppúgy, mint az árusító au­tomatákat üzemeltetők. Az igazi próba azonban akkor kö­vetkezik, amikor az euroérméket használók szembesülnek azzal, hogy azok egyszerre azonosak és különbözőek. Míg ugyanis az egyébként bármely tagállamban felhasználtató érmék „írás" olda­la egységes, a „fej" oldalon lehe­tőség van az egyes országok nem­zeti karakterének megőrzésére, Franciaország például kitart a frankon is látható Marianne-alak mellett. A bankjegyek ugyanak­kor mind a 11 eurotagállamban azonosak lesznek - kialakításuk­kor semleges témaválasztásra tö­rekedtek. Az 5,10,20,50,100,200 és 500 eurós bankjegyek tömeges nyomtatása ajövő év elején kez­dődik, s a hamisítás megakadá­lyozása érdekében a mikroszko­pikus méretű betűktől a hologramábrákon keresztül a szí­nét a ráeső fénytől függően vál­toztató festékig mindent bevetet­tek. Vannak azonban olyanok is, akik attól tartanak, hogy a szokat­lanul nagy címletű 500 eurós ­amely mintegy 600 dollárt ér majd - átveszi a közkézen forgó legmagasabb címletű amerikai valuta, a százdolláros szerepét a hamisítók kedvenceként. Ezeket a félelmeket látják igazolva ab­ban, hogy az idén májusban a Pá­rizs és München közötti repülő­úton eddig kideríteden módon lá­ba kelt a Nürnbergbe biztonsági ellenőrzésre szállított - a maga­sabb címletű eurobankjegyekre szánt - hologramnak, amelyről aztán Brüsszelben siettek kije­lentei, hogy csupán kísérleti pél­dány volt. (HVG) Általános Hitelbank 16,150 17,850 Szlovákia alapvető érdeke bejutni az EU-ba, csak így élvezheti az unió által nyújtott előnyöket Az üzleti élet már várja az eurót KONCZER LAJOS Január elsejétől az Európai Unió tagállamainak többségében az árcédulákon egy új pénznem is fel lesz tüntetve, az euro. Bevezetésében három szakasz határolható be: Az átmeneti idő­szakban (1999. január 1-től 2001. december 31-ig) az euro párhuzamosan fog létezni az adott országokban. Készpénz­ként nem kerül forgalomba. 2002. január l-jétől az összes pénzügyi művelet csak euróban fog történni, forgalomba kerül­nek az új bankjegyek és pénzér­mék. A nemzeti fizetőeszközök 2002. június 30-ig lesznek ér­vényben, de e határidőn túl is még beváldiatóak lesznek. Az euro bevezetése szervesen össze­függ az EU fejlődésével, beveze­tésének terve már az 50 évektől datálódik. Az Európai Pénzügyi Unió tervei és céljai a 60-as évek­ben fogalmazódtak meg és a maastrichti szerződésekben csú­csosodtak Id. Az euro bevezetése kétségkívül hatással lesz konti­nensünk és a világ gazdasági éle­tére. Bevezetése után rendkívül kezdvező környezet alakul ki az üzleti élet számára. Csökkennek a kamatlábak és az infláció. Mi­vel az euro és a nemzeti pénzne­mek árfolyama kötött lesz, kizár­ható az árfolyam változásának a kockázata, csökkennek a banki illetékek az átváltásnál. Az álta­lános várakozás szerint az árak az ipari termelésben hozzávető­leg 1,25%-kal csökkennek. Az euro bevezetése kialakít egy 350 milliós lélekszámú egységes pia cot, melyen azonos körűimé nyek között rendkívül sok vállal­kozás fog versengeni. Ez jelentős konkurenciát fog gerjeszteni, mely kétségkívül a fogyasztók ja­vát szolgálja majd. Ez az óriási és stabil piac vonzza majd a kül­földi beruházásokat. Az euro­zóna, vagy euroland kialakulásá­val felerősödnek azon politikai áramlatok, melyek a politikai spektrum liberális szárnyán he­lyezkednek el. Természetesen hazánk gazdasági életében is észlelhetőek lesznek bizonyos folyamatok, mint a korona árfo­lyamának változása az euróval szemben, mely kb. 42 Sk lesz. A vállalatok bizonyára értékelik majd a tényt, hogy csökkennek a banki illetékek, felgyorsulnak az átutalások, kiküszöbölhető lesz az árfolyam változásának a koc­kázata. Viszont negatív fejle­ménykéntbizonyára csökkenik a külföldi tőke beáramlása. Szlo­vákia alapvető érdeke bejutni az EU tagállamai közé, megteremt­ve a gazdasági fellendülés és sta­bilitás előfeltételeit. Csak így le­het élvezni az unió által nyújtott előnyöket. A szerző a PKB Rt. komáromi fiókigazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents