Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-30 / 300. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 30. POLITIKA 5 Csak az alulról építkező tudományos szerveződés teremt kultúrnemzetet gazdagító kisebbségi tudományosságot Államközi megértésben bízva Pozsonyban rendezték a közelmúltban a Szlovákia integrációja az Európai Unióba nemzetközi konfe­renciát. A rendezvényen felszólalt Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke is, aki egye­bek mellett a kultűrnemzet felfogása és a tudomány­politika közötti összefüg­gésekkel foglalkozott. KISS JÓZSEF Úgy tűnt, érdeklődéssel kísért fejtegetései egyes résztvevő­ket szinte meglepték, főként az a kijelentése, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia határozottan támogatja vala­mennyi magyarra vontkoztat­va - állampolgárságától füg­getlenül -, hogy a kultúrnem­zeti közösség tagja. Nem először adtam hangot eb­beli véleményemnek. A most megjelent Tudománypolitika az ezredforduló Magyarországán című könyvemben is hansúlyo­zom azt a követelményt, hogy a globalizáció és az integráció ko­rában a kultűrnemzet tartalmát megfogalmazva tisztázzuk a tu­dománypolitika szerepét, mely csakis kultúrnemzeti alapokon teljesedhet ki. A Tudományos Akadémia civil szervezet, s mint a magyarországi kutatók auto­nóm köztestülete képes igazán szerves kapcsolatot teremteni a magyar kultúrnemzethez tarto­zó tudósközösség szervezetei­SS A tudományos megismerés módszerei egyeteme­sek, de a tudomány­nak van nemzeti i* funkciója. >> vei. Vagyis azzal az alkotó értel­miséggel, amelyre az anyanyelvi, tudományosság és az egész nemzeti kulturális hagyomány­rendszer modernizációjának, fenntartásának a feladata hárul. Ä tudományos megismerés módszerei egyetemesek, de a tu­dománynak igenis van nemzeti funkciója, a hagyományőrzés, mely a 21. századi Európa kultu­rális sokszínűségének záloga. A kultúrnemzeti keret a tudo­mánypolitika számára tehát nemcsak adottság, hanem kö­telezettség- és felelősségválla­lás is, kiváltképp a határon tú­li magyar kisebbség életké­pességének szellemi erőforrá­sait táplálva. Ezt kimondva óhatatlanul, eleve a gyakorlati segítség eszköztárá­nak kialakításával, működteté­sével kapcsolatos teendőkkel és gondokkal találjuk magunkat szemben. Én azonban az elvi alapokra, kiindulópontokra, a tudománypolitika stratégiai szempontjaira hívom fel a fi­gyelmet, kisebbségi vonatkozás­ban is. A kisebbségi közegben végzett kutatói aprómunka sem nélkülözheti az egyetemes kite­kintést. A kor kihívásait érzékel­ve kell messzemenően élni a nemzeti-közösségi szálláshely emberi és természeti viszonyai­nak bensőséges ismeretéből adódó lehetőségek kihasználá­sával, tudatosítva, hogy ezt sen­ki sem végezheti el olyan hatás­fokkal, mint a helyhez, a szülő­földhöz kötődő kutató, s ilyen értelemben szerepvállalása pó­tolhatatlan. De talán épp az ilyesfajta átfo­góbb, ha úgy tetszik koncepci­ókban gondolkodó kisebbségi kutatási igény érvényesülését nehezíti, hogy még a szerve­ződés stádiumába eljutó ki­sebbségi kutatási igyekezet is elszigetelt marad, úgymond a „levegőben lóg". Nos, bármennyire érdesen hangzik is, erre csak azt tudom mondani, hogy akkor a szerve­ződések magukra vessenek. Csakis alulról, belső erőforrá­sokból építkezve, az együttmű­ködés útjait-módjait kiizzadva hozhatják létre azt a tudomá­nyos potenciált és belső rend­szert, amely révén társas-szer­ződéses viszonyt alakíthatnak ki a Magyar Tudományos Akadé­miával. Csakis így tagozódhat­Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter az 1999-es állami költségvetésről Több milliárdos adóhátralék TA SR-HLR Besztercebánya. Az elkövetkező hetekben és hónapokban az adó­zás hatékonyságának növelésére kell összpontosítanunk. Jelentős mértékben nőttek az adóhátralék­ok a költségvetés adókból szár­mazó bevételei pedig jelentősen csökkentek - nyilatkozta Brigita Schmögnerová pénzügyminisz­ter, a Központi Adóigazgatóság­nál tett munkalátogatása során. Az adóbevételek nemzeti összter­mékhez (GDP) viszonyított ará­nya az 1994 és 1997 közötti évek­ben 27,1 százalékról 22,4 száza­lékra csökkent. A legnagyobb csökkenést a fogyasztói adóknál és a jogi személyek jövedelem­adóinál észlelték. Tavaly a fo­gyasztói adók a GDP 3,4 százalé­kát képezték, míg 1994-ben ez az érték 4,8 százalékos volt. A jogi személyek jövedelemadója drasz­tikusabban csökkent, 1994-ben még a GDP 7,2 százalékát tette ki, tavaly már csak 3,7 százalékát, és idén még jelentősebb csökkenést jósolnak. A harmadik negyedév­ben az adóhátralékok már elérték a 38 milliárd koronát, ehhez je­lentős mértékben hozzájárultak az adócsalások. Az 1999-es állami költségvetésről szóló törvény elő­készítésénél abból indult ki a kor­mány, hogy a GDP jövő évi növe­kedése 3 százalékos lesz. Az inflá­ció mértékének 9 és 10 százalék között kéne mozognia, a munka­nélküliek arányának pedig nem szabad meghaladnia a 15 száza­lékot. Az állami költségvetés jövő évi bevétele várhatóan 175 milli­árd korona körül mozog, míg a ki­adások 190 milliárd koronát tesz­nek ki, vagyis 15 milliárd koronás hiánnyal számol a kabinet. A kor­mány a költségvetési év elkezdé­sét április l-jétől tervezi. Külön fi­gyelmet szentel a vállalati hite­lekhez nyújtott állami garancia­vállalásoknak, és jövőre részlege­sen átalakítja az állami tartozá­sok szerkezetét, konkrétan a rö­vid lejáratú hiteleket szeretnék hosszú lejáratúvá módosítani. nak be egy olyan szakmai közeg­be, amely természetes érték­rendjénél fogva ösztönzést je­lenthet számukra. Nem tarta­nám helyesnek, ha Budapest eb­be bele akarna szólni. Egyéb­ként elképzelhető, hogy az Aka­démiának vidéki tagozataihoz hasonlóan esetleg határon túli szervezetei is létrejöhetnek. Befejezésül, elnök úr, szeret­nék rákérdezni a határon túli kutatások támogatási rend­szerének továbbfejlesztésére. Ismeretes, hogy az ez irányú úttörő lépéseket éppen On szorgalmazta miniszterként még a rendszerváltás küszö­bén. De tudjuk, az érdemleges döntések, állami szintű meg­oldások épp most vannak ki­forróban. SS A kisebbségi kö­zegben végzett kutatói aprómunka sem nélkülözheti az egyetemes ki­tekintést. \\ Annyit azért megjegyeznék, hogy a kultűrnemzet és tudo­mánypolitika összefüggéseiben gondolkodva megítélésem sze­rint eredményes rendszer csak akkor alakulhat ki, ha e téren si­kerül államközi szinten is őszin­te, kölcsönös megértésen alapu­ló megállapodásra jutni. Ehhez, alighanem göröngyös út vezet. Én mindenesetre bízom benne, hogy az új évben, talán már a kö­zeli hónapokban és hetekben si­kerül tervezett pozsonyi találko­zásaim során kollegiális és kor­rekt, eredményekkel kecsegtető megbeszéléseket folytatnom a Szlovák Tudományos Akadémia vezetőivel, Luby elnök úrral és személyes jó barátommal, Du­šan Kováč történésszel, aki most lett akadémiai főtitkár. Az interjúban felvetett kérdé­sekkel kapcsolatos ankétunkat a Vasárnap január 13-án megjele­nő számában olvashatják. Vavroušek-emléktúra Közösen csúcsra Pozsony. A szlovák és a cseh Tartósan Megőrizhető Életért Társaság immár hetedik alka­lommal szervez közös szilvesz­tert, melynek célja a cseh­szlovák kölcsönösség gondola­tának támogatása. A szervezők tisztelegni kíván­nak a volt csehszlovák környe­zetvédelmi miniszter, Josef Vavroušek emléke előtt is, aki a Tátrában egy túra alkalmával vesztette életét. A rendezvé­nyen jelen lesz a szlováki kör­nyezetvédelmi miniszter, Mik­lós László, valamint cseh és magyar kollégája, Miloš Kuž­vart és Pepó Pál is. (ú) RÖVIDEN „Kár, hogy nem tudtuk megakadályozni" Pozsony. A parlamenti választások szempontjából sikeres­nek mondható az elmúlt év a Szlovák Nemzeti Párt számára. „Kár, hogy az előző kormány nem tudta megakadályozni a jelenleg kormányzó politikai pártokat abban, hogy megsze­rezzék az alkotmányos többséget" - nyilatkozta Rastislav Šepták, a párt parlamenti képviselője. Szerinte érdemes megjegyezni, hogy a többséget csak a magyar pártokkal együtt érték el. (SITA) Jó napot, önkormányzat! Pozsony. Az önkormányzatok számára szervezett „Jó na­pot, önkormányzat!" elnevezésű rendezvényen a szlovákiai városok és falvak legalább fele képviselteti magát. A több mint 40 ezer önkormányzati képviselő munkáját már egy szakkönyv is segíti, amely jogaikat és kötelességeiket tar­talmazza. (SITA) Marihuána a középiskolában Pozsony. Minden ötödik pozsonyi középiskolás lány legalább egyszer fogyasztott már hasist vagy marihuánát. Az Extázy tab­letta használata az elmúlt két évben megkétszereződött. A di­áklányok tíz százaléka beismeri különféle nyugtatók használa­tát, két százalékuk pedig már fogyasztott heroint. Havonta leg­alább egyszer 37 százalékuk rágyújt egy cigarettára. (SITA) 2100 korona a temetkezési hozzájárulás Pozsony. Január elsejétől változik a temetkezési hozzájárulás fizetésének módja és összege. A temetkezési hozzájárulás ösz­szege januártól 2100 korona lesz, a kérvényeket a juttatás fo­lyósítására az adott járási hivatal szociális osztályán kell bead­ni. A Szociális Biztosító fiókjai és a munkaügyi hivatalok csak az 1998 december 31-ig intézett temetések költségeihez járul­nak hozzá. (SITA) Márkaszőnyeg az autópályán Koblenz. Hetvenhétezer márka zúdult érmék formájában az autópályára Koblenz közelében, amikor súlyos baleset ért egy pénzszállító gépkocsit. A helyszínre érkező német rendőrök több mint egy órára „köztisztasági alkalmazottakká váltak: ennyi idő kellett ahhoz, hogy összesöpörjék és fellapátolják az aprópénzt a pályaszakaszról, amelyet a takarítás idejére ter­mészetesen le kellett zárni. A pénzszállító autó vezetője és kí­sérője súlyosan megsérült a baleset következtében. (MTI) Eduard Kukán Franciaországba látogat Két döntő hónap SITA-HÍR Pozsony. Január 4-én Eduard Kukán külügyminiszter Párizsba utazik, ahol találkozik francia kollégájával. Látogatása célja a két ország kapcsolatainak erősí­tése, valamint Franciaország tá­mogatásának elnyerése az uniós csatlakozás terén. A rövid lejára­tú politikai feltételeket, Eduard Kukán szerint Szlovákia már a jövő év első hónapjaiban teljesí­ti. Ezek közé sorolta az államfő megválasztását, a kétnyelvű bi­zonyítványok kiadását, a kisebb­ségi nyelvtörvény megalkotását valamint a gazdasági problémák megoldásának felvázolását. Támogatást vár Párizstól (archívumi felvétel) A Greenpeace bírálja a szlovákiai gazdálkodást Zöld prognózis SITA-HlR Pozsony. Jövőre érezhetővé vál­nak a rossz gazdálkodás negatív hatásai Szlovákiában, s főként az energetikában jelentkeznek ­nyilatkozta Ľubica Trubíniová, a Greenpeace szlovákiai fiókszer­vezetének elnöke. Szerinte még hátrányosabb helyzetbe kerül a lakosság, amelynek életszínvo­nala már így is elmarad egyes posztkommunista országokétól. Idén a Greenpeace óriási kam­pányt folytatott a mohi atomerő­mű egyes blokkjának befejezése ellen. Bár nem sikerült elérni a kitűzött célt, erőfeszítéseik mégis eredményesek voltak, hiszen si­került felhívni a lakosság figyel­mét az atomerőművek veszélyes­ségére. Túl sokat törődtünk az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek emberi jogaival Az év elején még a bűnüldözés állt az első helyen, most a munkanélküliség Törvény az erőszak ádozatairól Mit kíván a polgár? ÚJ SZÓ HÍR Pozsony. Január elsején életbe lép az erőszakos bűncselekmé­nyek áldozatainak kárpótlásáról szóló törvény. Előkészítője, Ró­bert Fico, a DBP képviselője el­mondta, ezzel egy súlyos hiá­nyosságot pótolnak, mivel a szlo­vákjogrend eddig többet törődött a bűncselekmények elkövetőinek emberi jogaival, mint az áldoza­tokkal, azok kárpótlásáról pedig egyáltalán nem rendelkezett. Az új törvény szerint ha valaki egy támadás során megsérül, és sem a tettestől, sem más forrásból nem kap kárpótlást, az igazság­ügy-minisztériumhoz fordulhat kártérítésért. Ugyanezt tehetik a nemi erőszak áldozatai, akkor is, ha csak lelki sérülést szenvedtek. Mindehhez akkor van joguk a kérvényezőknek, ha bizonyítani tudják, valóban bűncselekmény áldozataként sebesültek meg. Az erőszakos támadások halálos ál­dozatainak hozzátartozói kérhe­tik a kártérítést. A kárpótlást megnehezíti az ország rossz gaz­dasági helyzete, de Fico szerint Szlovákia is elérheti az európai színvonalat ezen a téren, (sóti) Pozsony. Csökkenjen a munka­nélküliek száma, javuljon a helyzet az egészségügyben és növekedjen az életszínvonal - a statisztikai hivatal közvéle­mény-kutatása szerint ezt sze­retné Szlovákia legtöbb polgára. A megkérdezettek 74 százaléka tartotta fontosnak a munkanél­küliség csökkenését, 65 az egészségügy helyzetének javu­lását és 64 az életszínvonal emelkedését. A válaszadók ne­gyedik kérdéssel is módosíthat­ták a kérdőívet. Négy százalé­kuk élt a lehetőséggel, s közülük a legtöbben az iskolaügy helyze­tének javulását üdvözölnék. Egy év eleji hasonló témájú felmérés adatai szerint akkor még a bűn­üldözés javulását tartottuk a legfontosabbnak. (TA SR) A munkanélküliség 74 0/ 0 A z eietafnvona! emelkedése i 65 % .; 64' A hagyományőrzés a 21 századi Európa kulturális sokszínűségének záloga (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents