Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-18 / 267. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 18. F KOMMENTÁR Mozgalomból párt? TÓTH MIHÁLY Az 1989-es fordulat 9. évfordulója táján úgy alakult a helyzet, hogy a HZDS vezetőit az események rákényszerítették a „hogyan tovább?" vizsgálatára. A mozgalom néhány vezetője - más-más módon - sejtetni engedi elképzeléseit. De csak módjával. Mint minden egy személyre épülő politikai szervezetben, úgy Mečiáréban is óvatosan fogalmaznak meg új koncepciókat az alvezérek, az udvari ideológusok. Az óvatosság már csak azért is indokolt, mert a vezér eltökélten hallgat a vereség nyilvánvalóvá válása, tehát a HZDS részvételével elképzelt kormányalakítás meghiúsulása óta. Két csoportba sorolhatók az eddig megnyüvánult vezetők. Az egyikbe egyetlen ember tartozik: Augustín Marián Húska. Mesterségesen bonyolított mondatamak szövevényéből az bogozható ki, hogy ha rajta múlna, egyfajta „vének tanácsára" bízná a mozgalom elvi irányítását. Indoklása: az idős emberek azért válnának a nemzet és az állam érdekeinek megingathatadan letéteményeseivé, mert hajlott korban már sem anyagi javakkal, sem ármánykodással nem lehet az embereket a helyes útról letántorítani. Az érett szocializmus évtizedeiben csak gerontokráciának nevezték az ilyen társadalmi irányítási modelt. Ha Húska 35-40 éves lenne, talán még érdemes is lenne öt percet vesztegetni koncepciójának vizsgálatára. Ma még virgonc öregember, de lassan már a hamut is mamunak mondja. Tehát hazabeszél. A másik koncepció lényege: a mozgalom változzék át párttá. Ez valószínűleg megmenthetné Mečiar politikai szervezetét a teljes eljelentéktelenedéstől. És nem is megvalósíthatatlan. Minden azon múlik, melyik társadalmi réteg érdekeit kívánná reprezentálni a párt elitje. Mečiar előbb-utóbb rühellni kezdi a remeteséget, és prófétaként majd véleményt nyilvánít alvezéreinek különbejáratú koncepcióiról. Feltételezhető, hogy nem fordít sok időt Húska elképzelésének tanulmányozására. Viszont nincs kizárva, hogy mozgalma pragmatikus szárnyának néhány vezetőjét még figyelemre is méltatja, és koncepciójukat értékelve felsorolja, miért leheteden a megvalósítás. A volt kormányfő 1992 óta tetteivel egyfolytában azt bizonygatja, hogy számára a társadalom csak egy rétegének megnyerése egyszerűen kudarcot jelentene. Ugyanazzal az érveléssel próbálta (és nem sikertelenül) zászlaja alá terelni a multimilliomosokat, parasztokat, munkanélkülieket, kisvállalkozókat, demokrata nyanyákat, művészeket... Sokan a szemére vetették, hogy Moszkvában járt iskolába. Ez önmagában ma már nem érv. Valószínűleg mindent elfelejtett abból, amit a Komszomol akadémiáján tanult. Egyet azonban nem felejtett el, és az a bolsevizmus lényege: a „mindenkit egy karánba terelés" óhajtása. JEGYZfT Követeljünk egyetemet! GÖRFÖL ZSUZSA Már két napja fontolgatom, hogy aláírásgyűjtést kellene szervezni a függeden, kisebbségi egyetemért. Mert szükség van rá, ez nem vitás. Mielőtt valaki kétségbe vonná politikai realitásérzékemet, sietek kijelentem: a 70 ezernyi belgiumi német egyeteme mellett ágálok. Hiszen sorstársaink, ők is az első világháború után kényszerültek kisebbségi sorba. A második világháború alatt-utánőkis nemszeretemek voltak, de ezt az intermezzót már rég kiheverték - mindkét oldalon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy van a németeknek saját közigazgatásuk, parlamentjük, kormányzatuk. Csak egyetemük, az nincs! Fővárosuk is van, Eupen - de ki látott már fővárost egyetem nélkül? Megtámadhatatlan érvek ezek, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a németek kikezdheteden hazafiak: Belgium egységének hívei, miközben a francia nyelvű vallonok és a holland ajkú flamandok egyfolytában marják egymást, s az utóbbiak egyre-másra függetlenednének. A németeket persze senki sem kérdezi. Mondom, sorstársaink őkmég ebben is. Hát álljunk ki mellettük! Mit lehet tudni? Ha besegítünk nekik a hón vágyott egyetem megszerzésében, esedeg majd ők is segítenek nekünk. Saját tapasztalataikból kiindulva feltehetően arról próbálnak majd meggyőzni minket, hogy az egyetem, az még odébb van. Előbb meg kell teremteni az önálló egek, majd' azt írtam: autonóm - igazgatást, a saját kormányt miniszterelnököstül, és majd aztán jöhet az egyetem. Mi meg majd hagyjuk magunkat rábeszélni, elvégre nekik már vannak tapasztalataik. Svájc is él, Dél-Tirol virul, Portugáliában hivatalos nyelv lett a mirandai, amelyet vagy 15 ezren beszélnek, Spanyolország sem dől össze attól, hogy ott nemcsak spanyolul, illetve kasztíliaiul, hanem katalánul, galíciaiul és baszkul is beszélnek. Tehát a jelszó: „Egyetemet a belgiumi németeknek!" Főszerkesztő: Lovász Attila (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (58238341) Kiadásvezetó: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), Juhász László- kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A P- O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkeszlőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-výroz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-maü: voxnova@isternet.sk - Sajnálom, a főnök most nem tudja fogadni, mert leugrott bevásárolni. A spanyol tengerparton villákat akar venni. (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ PRAVDA Az építés- és közmunkaügyi minisztérium évi 14 ezer lakás építésével számol, s ez a kormány programnyilatkozatába is bekerül - nyilatkozta Harna István tárcavezető a lapnak adott interjújában. Szerinte ha sikerül új hitelkonstrukciókat találni, még nőhet is a befejezett lakások száma. Ami azonban a kérvények elbírálását illeti, a miniszter szkeptikus, hiszen az Állami Lakásfejlesztési Alapban nincs elegendő pénz. „Kemény tárgyalásokat fogunk folytatni a pénzügyminisztériummal az 1999-es évre elkülönítendő pénzeszközökről, legalább azokat a kérelmezőket ki tudjuk elégíteni, akik idén jelentkeztek" - mondta Harna. A bérleti díj fizetésének elmaradásával kapcsolatban közölte: szigorítani kell a fizetési fegyelmet, valamint olyan szabályokat kell elfogadni, amelyek bővítenék a tulajdonosok hatáskörét, hogy bizonyos körülmények között a nem fizető lakót kiköltöztethessék. A megcsapolt cégóriás, avagy megmenthető-e a hiteltörlesztési problémákkal küszködő kassai vállalat? Személycserék előtt a vasmű Ha a kassai vasmű holnap nem fizeti ki a november 9-e óta halogatott 35 millió dolláros adósságát, akkor életbe lép az ún. crossdefault, azaz a cég valamennyi hitelezője azonnal követelheti pénzének viszszafizetését. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A vasmű hétfőn elutasította a kormány segítségét; a Dzurindakabinet gazdasági szakértői a cég vezetőivel tartott november 10-i találkozójukon állítólag azt kérték, hogy mondjon le a vasmű teljes elnöksége és felügyelő tanácsa. Bár ezt Rezešék elutasították, függeüenül a kormány kérésétől mégis személycserék várhatók. A holdingnál kialakult helyzet miatt változtatásokra van szükség a vállalat vezetőségében, és a cég jelenleg mérlegeli, hogy az elnökségben és a felügyelő tanácsban milyen jellegű változásokat kellene végrehajtani" - nyilatkozta Jozef Marko, a vasmű szóvivője. A lényegi döntéseket valószínűleg november 23-án hozzák meg, amikor az elnökség és a felügyelő tanács közös tanácskozást tart. A vasmű fizetésképtelensége egyébként rossz hatást gyakorol a cég részvényeire is. A közelmúltban az óriásvállalat egy-egy részvénye még 300 koronát ért, viszont ezen a héten már csak 155 koronát. Ez már csak azért is kínos, mert a különböző bankgaranciák fejében a vasmű részvényeinek mintegy 40 százaléka a Szlovák Takarékpénztárnál, az Általános Hitelbanknál és az Iparbanknál van letétben. Csakhogy a részvények értékvesztése folytán (40 százalékos részesedés esetében ha a részvényenkénti áresés eléri a 100 koronát, az 660 millió koronás értékvesztést jelent) a ... az óriásvállalat egy-egy részvénye még 300 koronát ért... cég jelenlegi bankgaranciái nem elegendőek, ezért vagy sürgősen törleszteniük kell, vagy további garanciákat kell nyújtaniuk. Ezzel összefüggésben jogos Ľudovít Černák gazdasági miniszter tegnapi vélekedése; szerinte ha a vasmű nem oldja meg a problémát, akkor megteszik helyette a bankok, amelyek a vasmű tényleges tulajdonosai. A Práca című napilap értesülései szerint a vasmű tudatosan rossz üzletpolitikájának köszönheti nehézségeit. Az óriásvállalat közvetítőkön keresztül exportál, illetve importál, s a közvetítőcégek a szokottnál nagyobb haszonkulcscsal dolgoznak. A lap információi szerint a közvetítők szolgáltatásaik fejében évente mintegy 150 millió dollárt, azaz 5,2 milliárd koronát vágnak zsebre. Ami viszont a legkülönösebb, hogy a közvetítőcégekben a vasmű jelenlegi vezetőinek jelentős érdekeltségei vannak... (shz) DSZM-irodák meghatározatlan időre szóló, jogilag kikezdhetetlen szerződéssel, évekre „kifizetett bérlettel" Húska apó és az „okozati láncolatosság" VRABEC MARIA Vették batyujukat november 12én a kerületi és járási elöljárók sokan szó szerint is, mert a választások óta mást sem csináltak, mint szépen összekészítették azt, amit magukkal akartak vinni. Ezért bizonyára egyiküknek sem okozott meglepetést „az elbocsátó szép üzenet": elég volt felkapniuk aktatáskájukat, és elegánsan búcsút inthettek a korlátlan lehetőségek hivatalának. Megtehették, ugyanis azok az iratok, amelyek a fiókokban maradtak, bőven adnak okot magabiztos, sőt gúnyos mosolyra is. Az új elöljárók meg majd Mečiar arcképének hűlt helye alatt ülve törhetik a fejüket, hogyan bondiatnák fel a vezető beosztású munkatársakOLVASÓI LEVELIK Mi segítene rajtunk? Dusza István a Honti arcképcsarnok című könyv méltatása kapcsán nem hisz abban, hogy Csáky Károly könyve hozzásegít mindannak megismeréséhez, amit nemzedékek lelkéből kitöröltek. Elképesztő, hogy azon a vidéken, ahol annyi híres magyar született, tizenöt óvodából hétben a szülők kérték az alternatív oktatás bevezetését. Keleti metropolisunkkal kötött, holtig érvényes munkaszerződéseket anélkül, hogy százezres végkielégítéseket kelljen kifizetniük; hogyan menekülhetnének a rengeteg előnytelen szponzorálási kötelezettség alól; hogyan bújhatnának ki elődjük papírra fektetett, többmilliós ígéretei alól. Mert valószínű, hogy valamennyien csak a hivatalba lépésük után tudják meg, hány harmadosztályú futballklubot kellene támogatniuk, hány Maticapalotát építtetniük, illetve kik azok a kollégák, akik örökös munkaviszonyba kerültek hűségük jutalmául. És ami még ennél is keményebb dió: az ország szinte valamennyi járási hivatalának épületében ott maradnak a helyi DSZM-irodák-érvényes, meghatározatlan időre szóló, jogi szemban érdeklődés híján elmaradt egy színházi előadás. A vegyes házasságokban a magyar nyelv háttérbe szorul. A magyarországi szlovákok - saját bevallásuk szerint - már nem tudnak szlovákul, most tanulják a nyelvet, de mivel őseik szlovák nemzetiségűek voltak, anyanyelvüknek érzik a szlovákot. Ez az ottani pozitív diszkrimináció eredménye. Lehet, hogy rajtunk is segítene, de bizonyára nem következik be, ha úgy várjuk, mint a sült galambot. Zilizi Tihamér Pozsony pontból kikezdhetetíen szerződéssel, évekre előre „kifizetett bérleti díjjal", sőt az elöljáró irodájának közvetlen közelében, ami már csak stratégiai szempontból sem mellékes. Háromszázezer koronát biztos megér a dolog, mert ennyit fizetett az egyik járási szervezet annak az ügyvédnek, aki kidolgozta a kiskapuk nélküli szerződést. Elöljáró legyen a talpán, aki mindezek után meg tud majd szabadulni a kellemeden albérlőktől, és nem kell minduntalan figyelő tekintetekre, hallgatózó fülekre, ártó, árulkodó szándékra ügyelni. Persze az is lehet, hogy csak mi nem értjük az egészet, mégpedig azért, mert nem a maguk „okozati láncolatosságában szemléljük a dolgokat", hogy a DSZM legbölEgyedül nem megy Ez így van. Az én szelídgesztenyefám sem megy semmire. Mármint a termése. A fa már kétszer akkora, mint én, csak a termésével van gond. Satnya, aszott, fejletlen - egyszóval ehetetlen. Talán öt-hat éve kaptam a facsemetét, s nem reméltem, hogy megmarad. Ma már büszkén nyúlnak ágai az ég felé, gyönyörű lombkoronáját mindenki megcsodálja. Ritkaság a szelídgesztenyefa, de termését sokan szeretik. csebb ideológusát és legragyogóbb stilisztáját, Augustín Marián Húskát idézzük. Nagy kár, hogy legsikerültebb szókapcsolatait mégcsak le sem lehet fordítani, mert biztosan sok minden világosabbá válna számunkra. Talán még az is, hogy értette Ágoston apó azt az aranyköpést, mely szerint „a demokrácia felsőbb szinergikus formája érvényesülne, ha a DSZM-irodák a járási hivatalokban maradnának, és a belső ellenőrzés szerepét töltenék be". El tudom képzelni, mekkora sikere lesz Húskának és társainak ezzel az elmélettel Nyugat-Európában, ahová panaszkodni készülnek. Feltéve, hogy találnak olyan tolmácsot, aki mindezt a maga nemes egyszerűségében képes lesz más nyelvbe is átültetni. Ma is sütik az utcákon, illata betölti a városokat. Fámmal kapcsolatban egy szakember azt tanácsolta, szerezzek mellé egy-két csemetét, mivel nincs, ami beporozza. Nem tudom, mit tegyek, hogyan, honnan szerezzek párt a fámnak. Ha én gesztenyefa volnék, mindent beporoznék - de ez csak ábránd. Ha valaki tudna segíteni, nagy örömet szerezne. Igaz, néhány évet várni kellene, de remélem, még megkóstoljuk fám termését. Ondró Ernő Kéménd