Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-07 / 231. szám, szerda

[E

L POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 7. Imeldát felmentették Manila. A Fülöp-szigeti legfelsőbb bíróság felmentette Imelda Marcost a korrupció vádja alól, amely alapján le kellett volna töltenie az idén januárban kiszabott 12 év börtönbüntetését. A néhai diktátor, Ferdinand Marcos 69 éves özvegyét egy korrupcióellenes bíróság 1993-ban harácsolás vádjával 24 év börtönbüntetéssel sújtotta, de feltételesen szabadlábra helyezték. Idén 12 évre csökkentették az ítéletet, az özvegy ezt is megfellebbezte. A bíróság felmentő ítéletének indoklása szerint „nincs minden kétséget kizáró bizonyíték bűnösségére". Marcos özvegye ellen még több tucat más büntetőjogi és polgári per van folyamatban. (MTI) Le Pen felfüggesztve Strasbourg. Az Európai Parlament felfüggesztette Jean-Marie Le Pennek, a francia Nemzeti Front elnökének képviselői jogait. Mandátumának felfüggesztése lehetővé teszi, hogy a francia szélsőjobboldali politikus ellen a német igazságszolgáltatás eljárást indítson. Amiatt kívánnak vádat emelni, mert tavaly decemberben egy müncheni konferencián kijelentette: a gázkamrák „a második világháború történetének egyik részletétjelentik". Le Pen ellen Franciaországban is eljárás folyik, mert a tavalyi választások idején megtámadta a szocialista párt jelöltjét. A pénzbüntetésen túl két évre eltilthatják valamennyi választott tisztségtől. (MTI) Ezt mondtam, na és? Le Pen ellen eljárás indul (ČTK/AP) Albright Izraelben Jeruzsálem. Izraelbe érkezett Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, hogy kimozdítsa a holtpontról a zsidó állam és a palesztinok között 19 hónappal ezelőtt megrekedt tárgyalásokat. Albright tegnap megbeszélést folytatott Netanjahu kormányfővel. (MTI) Emberi jogok Kínában Genf. Az ENSZ üdvözölte, hogy Kína hétfőn aláírta az alapvető polgári és politikaijogokról szóló nemzetközi egyezményt, s arra kérte a pekingi vezetést, hogy a lehető leggyorsabban ratifikálja az okmányt. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának ratifikálása azt jelentené, hogy Peking kötelezettséget vállal az állampolgárokjogainak tiszteletben tartására. (MTI) Az erdőkben bujdosó koszovói albán menekültek egyetlen kapcsolata a külvilággal. Minden órában a NATO-akció bejelentését várják (ČTK/AP) Richard Holbrooke amerikai különmegbízott nem ért el eredményt Milosevicsnél Belgrád harcolni akar Washington, Belgrád. Bili Clinton amerikai elnök tegnap figyelmeztetést intézett Jugoszláviához, a NATO akcióra készen áll, ha Milosevics nem teljesíti Koszovóval kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. MTI-HlR A NATO várhatóan csütörtökön dönt a Jugoszlávia elleni légicsapásról a Koszovói válság miatt. Kedden Belgrádban Richard Holbrooke amerikai különmegbízott nem ért el eredményt Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknél az ENSZ Biztonsági Tanácsa által támasztott követelések teljesítése tekintetében. Minden jel arra utal, hogy ha Milosevics nem vonja vissza a szerb csapatokat, elkerülhetetlenné válik a NATO-beavatkozás. Holbrooke szinte a huszonnegyedik órában érkezett hétfőn este Belgrádba, hogy egy „utolsó figyelmeztetéssel" próbálja megakadályozni a koszovói válság miatt kilátásba helyezett nemzetközi katonai beavatkozást. Maratoni, három és fél órás megbeszélést folytatott Miloseviccsel. A jugoszláv hivatalos tájékoztató szerint Müosevics úgy vélte, a katonai fenyegetés bűncselekmény, s nem az albán népet, hanem a „terroristákat" támogatja. Hitet tett amellett, hogy „csakis békés úton rendezhető a válság". A hadijelentések az utóbbi napokban albán részről is megfogyatkoztak, de az állami televízió továbbra is sugározza a hazafias érzelmekre ható klipeket, amelyek azt sugallják: a hadsereg megvédi a szövetségi államot. Viszont a tájékoztatási minisztérium adásainak beszüntetésére szólította fel „a nyugati hatalmak propagandáját és lélektani hadviselését" közvetítő szerb adókat. Ezek a műsorok „felforgató tevékenységet végeznek az alkotmányos rend aláásásával", amiért „megfelelő büntetés jár". Holbrooke tegnap Ibrahim Rugovával is tárgyalt Pristinában, ám részleteket sem ő, sem a koszovói albánok vezetője nem árult el Tőkés László püspök bírálja a magyar külügyminisztert Románbarát Martonyi MTI-HIR Bukarest. Nagy visszhangot váltott ki a romániai sajtóban Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az a magyar sajtóban megjelent interjúja, amelyben Martonyi János magyar külügyminisztert románbarátnak nevezte és Szent-Iványi Istvánt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét is. A román rádió tudósítása szerint „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke egész sor kritikát fogalmazott meg a Romániával kapcsolatos hivatalos magyar politikával szemben - románbarát magatartással vádolta meg Martonyi János külügyminisztert és Szent-Iványi Istvánt, a külügyi bizottság elnökét", aki nemrég Romániában járt. Tőkés azt vetette a magyar külügyminiszter szemére, hogy érthetetlen módon támogatta az RMDSZ kormányban maradását. A minisztert külön is bírálta a kettős állampolgárság ügyében tanúsított magatartásáért. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az a véleménye, hogy a magyar államnak meg kellene találnia azt az intézményes formát, amely szavatolni képes a határon túli magyarok - a magyar nemzet részeiként való jogait, példát véve Ausztriától, amely vállalni tudta a dél-tiroli osztrákok védelmét - jelentette a román közszolgálati rádió. Magyarellenes nemzeti gárdát akarnak létrehozni Fúj a román ellenzék MTI-HIR Bukarest. A román ellenzék továbbra is hevesen támadja a magyar-német egyetem tervét. Az ellenzék többsége szerint a határozat alkotmány- és törvényellenes, de a szélsőségesen nacionalista pártok egyenesen polgárháború lehetőségét emlegetik az egyetem kapcsán. Teodor Meíescanu szenátor, volt külügyminiszter, a Szövetség Romániáért párt elnöke szerint a magyar-német egyetem létrehozása csak félmegoldás, ami senkit sem elégít ki, hiszen az RMDSZ nem mond le a magyar nyelvű állami egyetem létrehozásáról. Hangsúlyozta, elképzelhetetlen egy olyan multikulturális egyetem, amelynek ne legyen erőteljes román nyelvű részlege. Valériu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke úgy vélekedett, hogy „az RMDSZ sosem válik ki a kormányból, mert Budapest arra kötelezi, hogy maradjon a koalícióban". Grigore Zanc, volt Kolozs megyei prefektus, az SZDRP kolozsvári szervezetének vezetője kijentette: az RMDSZ minden lépésével azt bizonyította, arra törekszik, hogy az erdélyi térségben viszszaállítsa a bécsi diktátum időszakában fennállt helyzetet. Ebből nem hiányozhat a kolozsvári horthysta egyetem újraalapítása sem". A Nagy Románia Párt egyik megyei szervezete odáig ment el, hogy kezdeményezte egy magyarellenes nemzeti gárda létrehozását, amelyet Maros, Hargita és Kovászna megyékbe vezényelnének. „Románia válságba került, halálos veszély fenyegeti, mert a Markó Béla vezette szövetség magatartásával és igényeivel polgárháborút robbanthat ki" fogalmazta meg a szervezet félelmét Ion Mazina, a párt szenátora. A NATO koszovói beavatkozása visszatérést jelentene a hidegháborúhoz Brüsszelbe várják a három leendő NATO-tagot Hívják a jelölteket is Moszkva és Peking vétózna MTI-HIR Peking, Moszkva. Oroszország és Kína ellenzi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazást adjon a katonai fellépésre Koszovóban. Igor Ivanov orosz külügyminiszter hangsúlyozta: Oroszország élni fog vétójogával, ha a BT fontolóra veszi a katonai beavatkozást", s hogy bombákkal nem lehet megoldani az etnikai problémákat. A pekingi külügyminisztérium tegnap szintén tudatta, hogy Kína nem támogatja a katonai akciót., s elutasítja a szankciók bevezetését is. Borisz Jelcin orosz elnök eközben folytatta diplomáciai erőfeszítéseit a koszovói válság politikai rendezése érdekében: Jacques Chirac francia államfővel vitatta meg a kérdést telefonon. Hétfőn éjszaka Bili Clinton amerikai elnökkel, Kofi Annan ENSZ-főtitkárral és Gerhard Schroder leendő német kancellárral folytatott megbeszéléseket. Igor Szergejev marsall, orosz védelmi miniszter szerint a NATO koszovói katonai beavatkozása visszatérést jelentene a hidegháborúhoz. A katonai lépés esetén a következő hónapokban nem ratifikálnák a START-2 szerződést, s az orosz közvélemény változtatást követelne a szövetséggel való kapcsolatokban. Az olasz kormány szerint sem merültek ki a tárgyalásos rendezés esélyei a koszovói válságban. Lamberto Dini olasz külügyminiszter szerint még van idő a diplomáciai cselekvésre és ez „kitolhatja drasztikusabb lépések meghozatalát". Olasz megfigyelők szerint az Európai Unió tagjai között távolról sem Olaszország az egyetlen, amely vonakodik a katonai akciótól és óvatosságot tanácsol a koszovói albánok követeléseinek támogatását illetően. A republikánusok tizenöt pontban foglalták össze az elnök elleni vádjaikat Eljárás Clinton elnök ellen MTI-HIR Washington. Az amerikai kongresszus képviselőházának republikánus többségű igazságügyi bizottsága hétfő este javasolta a Bili Clinton elleni impeachment eljárás megindítását a Lewinsky-szexbotrány miatt. Az impeachment olyan alkotmányos felelősségre vonás, amelynek következménye a közhivatalból történő eltávolítás lehet. Az eljárás megindításának alapjául súlyos bűncselekmények (árulás, vesztegetés) vagy olyan főbenjáró vétkek szolgálhatnak, amelyek fényében a képviselőház ezt indokoltnak minősíti. Clinton hónapokig eskü alatt tagadta, hogy viszonya volt Monica Lewinskyvel. Kenneth Starr ügyész az igazságszolgáltatás akadályozásával, tanúbefolyásolási kísérlettel, hatalommal való visszaéléssel is vádolja az elnököt. Ha a javaslatot a képviselőház is elfogadja, megindul az eljárás. Végső soron a szenátus dönt arról, hogy eltávolí(ja-e hivatalából az elnököt. Ehhez kétharmados többség szükséges, mellyel a republikánusok nem rendelkeznek, de november 3-án időközi választásokat tartanak az Államokban. A megszavazott javaslat értelmében a vizsgálat korládan ideig tarthat, és Clinton bármely cselekedetére vonatkozhat. „Ez nem Watergate, hanem házasságtörés" - hangsúlyozzák a demokraták, és remélik, hogy a szexuáltechnikai részletekkel zsúfolt leleplezéssorozatba már belefáradt közvélemény a republikánusokat is visszakozásra készteti. A republikánusok tizenöt pontban foglalták össze vádjaikat, s azzal érvelnek, hogy „a hamis tanúzás az hamis tanúzás", bármennyire igyekeznek is a demokraták lekicsinyelni a ténylegesen elkövetett cselekmények közjogi súlyát. MTI-HIR Brüsszel. A három leendő NATO-tag külügyminiszterére is számítanak a szövetség csütörtöki találkozóján - közölték tegnap a NATO-források. Ennek azonban előfeltétele, hogy a találkozót miniszteri szinten is megrendezzék. Brüsszelben a hét elején terjedt el, hogy Madeleine Albright amerikai külügyminiszter csütörtöki látogatásával összekötve a NATO-tagállamok külügyminiszterei nem hivatalos ülést tartanak a koszovói válságról. Egyelőre azonban csupán anynyi bizonyos, hogy csütörtökön a NATO állandó brüsszeli nagykövetei üléseznek, és találkozójukon részt vesz az amerikai diplomácia vezetője, illetve „annyi külügyminiszter, ahány el tud menni". Ilyen értelemben a meghívás a cseh, a lengyel és a magyar külügyminiszternek is szól, hiszen a három leendő tagállam mindvégig részt vett a koszovói válsággal foglalkozó NATOüléseken. A kínai államfő elfogadta a brit királynő meghívását Tony Blair Pekingben MTI-HIR Peking. Az emberi jogokról, a kétoldalú kapcsolatokról és a London általjavasolt világgazdasági reformokról tárgyalt kedden Pekingben Tony Blair brit és Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök. A nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy Blair kínai útja jelentősen hozzájárult a két ország viszonyának javításához. Blair elismerően szólt azokról a lépésekről, amelyeket Csu tesz az elmaradott pénzintézetek és ipari létesítmények modernizálása, valamint az állami bürokrácia leépítése érdekében. A tárgyalásokon nyílt eszmecsere folyt azokról a kérdésekről is, amelyekben a két ország nem ért egyet. A kínai kormányfő bejelentette: Csiang Cö-min kínai államfő elfogadta II. Erzsébet brit királynő londoni meghívását, s az útra várhatóan az év második felében kerül sor, ő lesz az elsó kínai elnök, aki a diplomáciai kapcsolatok 1972-es megteremtése óta Londonba látogat. Csu Zsung-csi nagyra értékelte Blair szerepét abban, hogy az egykori brit koronagyarmat, Hongkong egy éwel ezelőtt visszakerült Kínához, s hozzátette: személyes barátság alakult ki közte és a brit kormányfő között. Blair hat napot tölt Kínában, meglátogatja Sanghajt és Hongkongot is. A látogatástól London azt várja, hogy tovább nő a kínai brit befektetések jelenleg is magas értéke.