Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-27 / 248. szám, kedd

A köztársaság történelme során először fordult elő, hogy saját erőnkből és akaratunkból alkotmánytörvénybe foglaltathattuk - ha nem is jogainkat - legalább helyzetünk szabályozását. A történészek feladata lenne annak elemzése, milyen tényezők tették lehetővé, hogy beleszólhassunk sorsunk alakulásába, milyen mértékben tudtuk javunkra fordítani az adott történelmi helyzetet, időben zárkóztunk-e fel és a haladás oldalára álltunk-e, okai voltunk-e vagy csak áldozatai a visszarendeződésnek a 70-es években? A politiológusok feladata lenne a máig érő tanulságok leszűrése. Valószínűnek tartom, hogy főleg azért tudtunk sorsunk és jogi helyzetünk meghatározásába egy adott időszakban döntő módon belefolyni, mert a köztársaA magyarság egységes maradt a jogai melletti kiállásban. ság politikai válsága miatt a vezetés megosztott volt, a szlovákiai magyarság viszont egységes maradt a jogai melletti kiállásban. A Csemadok Állásfoglalása, melyet 1968. március 15-én tett közzé az Új Szóban, az egész csehszlovákiai magyarság mozgósítója és így a nemzetiségi alkotmánytörvény alapja lett. Az 1945 utáni köztársaság első, úgynevezett május 9-i alkotmánya (150/1948 Tt.) a nemzetiségekről említést se tett, ha csak nem tekintjük annak a bevezetőben olvasható kitételt az idegen telepesek hálátlan utódairól, akik elárulták a köztársaságot. Csehszlovákia második alkotmányának (100/1960 Tt.) 25. cikkelye elismeri végre, hogy a két egyenjogú testvérnemzet, a csehek és a szlovákok államában a nemzetek tagjain kívül nemzetiségi polgárok is élnek, és számukra az állam biztosítja az anyanyelvi oktatásnak és a kulturális fejlődésnek minden lehetőségét és eszközét. A nemzetiségek helyzetét szabályozó 144/1968 Tt. számú alkotmánytörvény Bevezetője a cseh és a szlovák nemzettel együtt a köztársaságban élő nemzetiségeket - köztük minket, magyarokat - is államalkotónak nyilvánította. A magyar népcsoportnak ez az alkotmány törvény biztosította az államhatalomban való részvételét. Ez a megfogalmazás ugyanis az egyes állampolgárok egyéni jogain túlmenőleg a nemzetiségek kollektív - közösségi - jogainak az elismerésétjelentette. Az alkotmánytörvényt előkészítő bizottság munkájában a köztársaságban élő nemzetiségek, a lengyel, a magyar, a német és az ukrán-ruszin kulturális szövetségek képviselői is részt vettek. Egységes fellépésük, a hónapokig tartó mindennapos vitákban való kemény helytállásuk eredményeként jött létre az a javaslat, amelyet végül is a bizottság egyhangúlag jóváhagyott. A nemzetiségek képviselői által is elfogadott - és a kormány, mint a törvényjavaslat előterjesztője által is jóváhagyott eredeti javaslat bevezető része még ennél is tovább ment. Kimondta, hogy a nemzetiségek „... önállóan és önigazgatásilag fejlesztik saját nemzeti életüket." Továbbá „... valamennyi nemzetiségnek egyenjogú helyzetet és részvételt biztosítson az A törvénytárban megcsonkított törvény jelent meg! államakarat formálásában és az államhatalom gyakorlásában." A fentebb idézett két alapvető meghatározást a Nemzetgyűlés képviselőinek átadott kormányjavaslat tartalmazta, tehát a képviselők erről az eredeti javaslatról szavaztak. De a törvénytárban már a módosított, helyesebben megcsonkított, valakik által törvénysértően meghamisított alkotmánytörvény jelent meg! Az adott történelmi helyzetben az elért, kiharcolt jogokból eredő és az alkotmánytörvényben rögzített feladatokat a kormány, a Szövetségi Gyűlés és a nemzeti tanácsok elszabotálták! A 3. cikkely 2. bekezdése kimondta, hogy a - saját nyelven való művelődés jogát, - a sokoldalú kulturális fejlődés jogát, - a hivatalos érintkezésben a saját nyelv használatát, - a nemzetiségi kulturális-társadalmi szervezetekben való társulás jogát, - a saját nyelvű sajtóra és tájékoztatásra való jogot törvények szabályozzák. Az 5. cikkely első bekezdése újra leszögezte: „Ezt az alkotmánytörvényt a Szövetségi Gyűlés törvényeivel és a nemzeti tanácsok törvényeivel hajtják végre." (Az írás 2. részét holnap közöljük.) Leporolni a lezáratlan ügyek aktáit Černák nyolcmilliót követelt áldozatától Pittner rendet akar Hét bőrönd bankó HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Ladislav Pittner a Twist Rádiónak tegnap megerősítette: ő az SZDK jelöltje a belügyminiszteri posztra, s a párt ragaszkodik e tárca irányításához. Elmondta, első lépesei az országos rendőr-főkapitányság és a nyomozószervek struktúrájának átalakítását, működőképessé tételét célozzák majd. Legfontosabbnak a korrupció elleni harcot tartja, de az elmúlt években ad acta tett esetek felgöngyölítését is meg kell kezdeni. Pittner elképzelése szerint a szlovák titkosszolgálatot több szervre kell bontani, mert bebizonyosodott, hogy veszélyt rejt magában a különféle hírszerző részlegek irányításának egy kézben történő összpontosítása. A belügyminiszter-jelölt Vladimír Mitrót látná szívesen a titkosszolgálat élén. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A december óta letartóztatásban lévő Mikuláš Černák mafifiavezért a zsarolás mellett már emberöléssel is vádolják. Černák tavaly augusztus 27-én egy lengyel férfit fegyverrel kényszerített, hogy 8 mülió koronának megfelelő váltságdíjat fizessen. Megkötözött foglyát azonban néhány nappal később fejbe, majd szíven lőtte. A tegnapi belügyi Az Egészségbiztosítók Társulásának javaslatai a súlyos helyzet megoldására Szinkron-sztori Megelőzés és gazdaságosság A Markíza nem fizet sajtóértekezleten szó volt a múlt hétfői kettős postakocsirablásról is, melyről már beszámoltunk. Megtudtuk, hogy a rablók egy Fiat Uno típusú személygépkocsi vezetőjét fegyverrel kényszerítették a pénzszállító teherautó követésére, majd az autón ők menekültek el. A rendőrök később megtalálták a Fiatot és benne hét speciális pénzszállító bőröndöt, amelyekben piros festékkel értéktelenített bankók voltak, (gl) PÉTERFI SZONYA Pozsony. Az egészségbiztosítók a nyár végi megállapodások értelmében térítik az egészségügyi szolgáltatásokat. Bevételeik 4851 százalékát kórházi kezelésekre, 27-31 százalékát gyógyszertérítésekre fordítják. Az idén a gyógyszerszámlákért több mint 8 milliárdot fizettek ki, a kiadások havonta meghaladják a 900 milliót. - A gyógyszerellátásban kialakult vészhelyzetet nem a biztosítók okozták, hanem az évek óta nem működő egészségügyi rendszer - hangsúlyozta Vladimír Balogh, a társulás újraválasztott elnöke. A társulásba tömörülő biztosítók nevében kijelentette: a gyógyszerforgalmazók csupán követeléseiket hangsúlyozzák, viszont nem képesek kimutatni, hogy ezidáig mennyi pénzt kaptak meg. Valamennyi biztosítóban megnőtt a díjakat nem fizető üzemek száma. A Közös Egészségbiztosítóban biztosított vasúti alkalmazottakért járó havi 70 mülió korona helyett szeptemberben csak az összeg negyedét kapták meg, az októberi járandóságukat - a vasúi előrejelzése szerint - egyáltalán nem utalják át, annak ellenére, hogy a dolgozók béréből az összeget levonták utalt a nehézségek okaira, valamint a pénzügyi fegyelmezedenségre Peter Kapusta, a Közös Egészségbiztosító igazgatója. Az alakuló kormánynak azonnal lépnie kell, azonkívül, hogy az állam által biztosítottakért többet kell fizetnie, az eüátás rendszerét is módosítania, tehát üzemképessé kell tennie. A egészségügyi rendszer ez évi pénzügyi hiánya eléri a 13 milliárd korona. Pozsony. Közel kilencven szinkronszínész hónapok óta nem kapott tiszteletdíjat a Markíza Televízióval szerződéses viszonyban álló stúdióktól. A színművészek képviselőjének tájékoztatása szerint a művészeknek fejenként 20-50 000 koronával tartozik a magántelevízió. Szerződéseik ráadásul egy, már érvénytelen törvény szerint készültek, így a bevett gyakorlattal szemben a szinkronizált filmek ismétlésekor nem kapnak jogdíjat. (SITA) Németországban egy nappal később voltak a választások, mint Szlovákiában, de tegnap már megtartotta alakuló ülését az új parlament. Természetesen kész a koalíciós megállapodás és a kormánynévsor is. Siettek, mert általános vélemény szerint Németországnak komoly gazdasági és társadalmi problémákkal kell szembenéznie... (ČTK/AP) RÖVIDEN Kapva kapnának a posztok után Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elégedetlen a részére felajánlott négy parlamenti bizottsági elnöki poszttal. A Szlovák Nemzeti Párt tegnap bejelentette: ha a DSZM elutasítaná betöltésüket, az SZNP hajlandó az ellenzéknek szánt mind a hat bizottság élére és a parlament alelnökének posztjára képviselőt jelölni. (SITA) Ladislav Polka kérte felmentését Pozsony. Ladislav Polka tegnap bejelentette: kérte felmentését a belügyi államtitkári funkcióból. Egyben cáfolta azt az újságírói értesülést, miszerint a Szlovák Információs Szolgálatot ellenőrző osztályvezetői posztot készülne betöltetni. A jövőbeni terveit firtató kérdésre válaszolva elmondta, azért adta fejét jogi tanulmányokra, hogy egyszer majd ügyvédként tevékenykedhessen. (gl) Ellenzéki öröm, kormánypárti bú Pozsony. Az ország lakosságának 44 százaléka elégedett a parlamenti választások eredményével és mindössze 26 százalék elégedetlen - derítette ki a FÓCUS. Leginkább a Magyar Koah'ció Pártjára szavazók örülnek a választási eredményeknek (88 %), a legelégedetlenebbek pedig a DSZM-et választók: 62 százalékuk más eredményt szeretett volna, (ú) Szakmai szempontokat Pozsony. A televíziós alkalmazottakat és audiovizuális alkotókat tömörítő szervezet két vezetője tegnap nyílt levelet intézett a parlamenti pártok elnökeihez. Ľubomír Fifík és Ľuboš Jariabka arra kéri a politikusokat, a Szlovák Televízió Tanácsa összeállításakor a szakmai szempontokat tartsák szem előtt. A levél írói rámutatnak: új törvényekre van szükség, amelyek az SZTV működését és gazdasági helyzetét rendeznék. (SITA) Romák a védőhálóban Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt szakértőcsoportja és a szakszervezetek egyeztetni fogják álláspontjaikat a törvényalkotáskor. Erről az SZNP és a Szakszervezetek Konföderációja tegnap egyezett meg. Abban is egyetértettek, hogy a roma lakosság visszaél a szociális védőhálóval. A nemzetiek elnöke, Ján Slota a minimálbér 4000 koronára való növelésének margójára azt mondta, ezt az intézkedést már hónapokkal ezelőtt meg kellett volna hoznia a kormánynak. (SITA) A békés egymás mellett élésért Pozsony. A Helsinki Polgári Társulás által Pozsonyban rendezett konferencia résztvevői nyílt levélben szorgalmazzák: az új törvényhozás fogadjon el egy, a szlovákok és magyarok békés egymás mellett éléséről szóló nyilatkozatot. Az elmúlt hét végén megtartott találkozó résztvevői szerint minél gyorsabban ki kell dolgozni és el kell fogadni a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvényt, és elő kell készíteni a kisebbségekről szóló törvényt. (SITA)) Szétesett a szlovákok fóruma Prága. Feloszlott a Csehországban élő szlovákság érdekvédelmi szervezete, a Szlovák Fórum. Ezt tegnap közölte Nad'a Vokušová, az 1993-ban alakult Szlovák-Cseh Klub elnöke. Tájékoztatása szerint a szervezet feloszlásához a szlovák kisebbség csoportjai közti ellentétek vezettek. Csehországban kb. 300 000 szlovák él, nyolcvanezren cseh állampolgárok. (ČTK) Visszasírják a közös államot Prága. A cseh állampolgárok nagyobb része nem ért egyet Csehszlovákia szétválásával - közölte tegnap a közvéleménykutatást végző IWM intézet. A megkérdezettek 54 százaléka ellenzi a közös állam megszűnését, ellentétes véleményen mindössze 39 százalék van. (ČTK) ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 23. POLITIKA 5 Harminc éve született a csehszlovákiai nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény - I. A jognak asztalánál? 1968. október 27-én a Csehszlovák Nemzetgyűlés elfogadta azt az alkotmánytörvényt, amely kimondta a Cseh és a Szlovák Köztársaság szövetségi állammá alakulását. Egy órával később a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény is megszületett. SZABÓ REZSŐ 1968. október 27.: Alexander Dubček, a CSKP KB első titkára megszavazza a föderációról szóló törvényt. Mellette Ľubomír Štrougal miniszterelnök-helyettes. (ČTK-archívum)