Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-27 / 248. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 27. KOMMENTÁR Adósságtörlesztés DUSZA ISTVÁN Nem véletlenül volt a múlt hét több szempontból is a bősi vízlépcső hete. Elsősorban Július Binder, a Vízgazdálkodási Építővállalat igazgatója és a Szlovák Televízió propagandája révén lett azzá. Nemcsak vasárnap délután a Lépések című vitaműsorban, hanem a folyamatos agymosás gyakorlatának megfelelően mindennapra feltálaltak valamit a nemzetük sorsáért remegő, ezért az SZTV műsorait néző szlovákoknak. Aki nem ismeri Bindert, és nem tudja róla, hogy nemcsak vízépítő szakember, hanem bronzfejű nemzetébresztő, nemzetmentő és nemzetkarakterológus is, az SZTV múlt pénteki híradójának szokásos vörös farkát látva igencsak megijedhetett. Ugyanis olyan mélynemzeti érzelmektől fűtött gondolatokat mondott a nézőknek a határokról, hogy azok akár azt is hihették volna: a Magyar Köztársaság hadat üzent Szlovákiának. Persze amit Binder úr a magyarokról és a szlovákiai magyarokról mond, azt mindig fenntartásokkal kell hallgatni. De nemcsak azt, mást is. Ha a vízlépcsőért aggódik, akkor mindegyre a Dél-Szlovákiában élőkért is aggódik, akiknek a többsége - szerinte - szlovák nemzetiségű. Igen, ha Dél-Szlovákiához soroljuk Zólyomot is, de ha a vízlépcső következményeit elszenvedő csallóközieket veszi számba, akkor aligha számol jól. Mint ahogyan az sem állapítható meg a matematika törvényei és szabályai alapján, hogy a vízmű mennyi pénzt emészt még fel. Binder úr szerint már csak 5 milliárddal tartoznak, mert a fejlesztett áram árából fizetik a hiteleket. De ebből „fizetik" a Magyar Köztársaság Szlovákiával szembeni adósságát is, mert az eredeti szerződés szerint a megtermelt energiát felezték volna. így azonban a felrúgott szerződés miatti, ún. kártérítést az eladott energia árából önkártalanításként elkezdte fizetni a szlovák fél. Most már csak az a kérdés, hogy mit szól ehhez a magyar kormány, amely mindeddig nem ratifikálta a hágai döntés után született szerződéstervezetet. Lehet, hogy Binder úr és elvbarátai számára mégiscsak jól jött az eredeti szerződés felbontása, máskülönben aligha tudnának szünet nélkül magyar veszélyről beszélni határon innen és határon túl. Sok baj van velünk MALINÁK ISTVÁN Csak gondja van velünk a szlovák politikai elitnek. A távozásra ítéltetett koalíció fő gondja az, hogy vagyunk, a színre lépőé pedig az, hogy lenni akarunk - másképpen, mint eddig. Felelősséget vállalva annak az országnak az irányításáért, amely a miénk is lenne, ha engednék. Patetikusan: apáink földjéért, ami még akkor is igaz, ha egyesek cifrazsinóros rémképeket látnak mögötte. A rémkép ugyanis nem a szülőföldhöz való ragaszkodásban van, a rémképet bennünk látják. Persze azért ott leszünk a kormányban - más kérdés, hogy nem magunk miatt. A felzárkózáshoz kellünk, amolyan zergetollnak a kalapra. Ha nem így lenne, a demokrata berkekben zajló tárcaosztogatósdi során nem mi volnánk a mumusok. Szómagyarázat: ennek ellenkezőjére klasszikus példa a közelmúltból a finn védelmi miniszter, aki nő volt és ráadásul svéd. Van-e olyan szlovák párt, amely magyarra merné bízni a szlovák hadügyet vagy belügyet, a külügyekről már nem is szólva? Ugyanez a helyzet a legfontosabb gazdasági minisztériumok esetében. Slavkovská és Hudec négy év alatt mélynemzeti ügyet kreált az oktatásból meg a kultúrából, így az marad a jövőben is, nehogy ők ketten megbántódjanak. A magyaroknak coki onnan, mert még nemzetárulónak bélyegeznék demokrata pártokbéli uraimat. Aki jó szlovák, nem bízná a nemzet egészségének védelmét egy magyarra, de a lakásépítést sem, még piros-fehér-zöldre festetné a balkonokat. Amióta kiderült, hogy az MKP a földművelésügyet szívesen felvállalná, gyorsabban terjed a bősi pánik, mint középkorban a tífusz, s a DBP is gyorsan állított egy jelöltet. Egyáltalán: van-e olyan tárca, amelyet nyugodt szíwel ránk bízhatnak? Én tudom a megoldást, a választási eredményekkel arányosat. Legyen egy magyar miniszterelnök-helyettes, a környezetvédelmi ügyekkel megbízva. Legyen két magyar miniszter, mindkettő környezetvédelmi, páros napokra az egyik, páratlanokra a másik. A két miniszternek hat magyar államtitkár is jáma. Az arányosság és egyenlőség elve alapján. És a pofánkat is befognák. Csak tudnám, honnan vettem az ötletet!? pipi ? |§§ mmM. -i m rÄťí-it? i..;,..;,..,:.,; Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezető: MadiGéza (5238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszd a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk - Nem, nem. Állatvédelmi minisztérium nem létesül. (Peter Gossányi rajza) PRAVDA A lap milliárdos gazdasági károkat okozó adókedvezményekre mutat rá. 1997 óta a vállalkozók leszámíthatják adóalapjukból a gépkocsivásárlásra költött százezreket. A kedvezmények évente 1,1-1,3 milliárd koronától fosztják meg az állami költségvetést. A Moravčík-kormány annak idején eltörölte ezeket az adókedvezményeket, viszont a Mečiar-kabinet 1995-ben ismét bevezette. Szabályozni kellene azokat a tételeket, amelyeket a vállalkozók beépítenek adóalapjukba. Ezek közé tartoznak a különféle szolgáltatások igénybevételére fordított pénzek. Előfordul, hogy egy középvállalkozó öt év alatt 100 millió koronát is elkölt üyen célra. Fönnáll a gyanú, hogy ezeknek az összegelmek a nagy részét csúszópénzként használják. A lap szerint a magas beosztású állami tisztségviselők is részesülnek adókedvezményekben. Vállalkozók ezreit rémisztette meg a Mečiar-kormánynak a minimálbér-emelésről jóváhagyott javaslata Maximálisan populista zárás Nem egy vállalkozó kapott a szívéhez vagy a zsebéhez annak a múlt heti hírnek a hallatán, hogy a Mečiar-kormány az eddigi háromezerről négyezerre javasolja emelni a minimálbért. PÁKOZDI GERTRÚD Tény, hogy a háromezer korona nem nagy összeg, és a tartósan munkanélküliek jó részét nem ösztönzi feltéüenül munkavállalásra. Hiszen a segélyből sem él meg rosszabbul, mint a minimálbérből vagy az ahhoz közeli fizetésből. Szép dolog, hogy a munkanélküliségi arány egy számjegyűre való leszorítását a programjába is beiktató kormány végül megemberelte magát, és igaz, már távoztában - hatékonynak tűnő megoldást javasolt a mindenképpen orvoslásra szoruló helyzetre. A költségvetési mérleg hiányának vészes növekedése ismeretében, az egyes tárcák katasztrofális helyzetének tudatában azonban a javaslat legalább olyan érzéseket vált ki a valamennyire is józanul gondolkodókból, mint Vladimír Mečiar eddigi utolsó televíziós szereplése. Csakhogy a miniszterelnök énekes búcsúzója alighanem kevesekből váltott ki őszinte sajnálkozást, viszont a minimálbér-emelésre tett kormányjavaslat esetleges parlamenti jóváhagyásának a puszta gondolata is vállalkozók ezreit rémisztheti meg. Jól tudják ugyanis, mivel járna egy üyen intézkedés. A minimálbér mindenkori összegéből kiindulva határozzák meg a társadalom- vagy egészségbiztosítási járulékokat, illetve a munkanélküli-segély megengedett legfelsőbb határát. Ha a parlament netán jóváhagyna egy ilyen intézkedést, várható, hogy legalább a családnak szolid megélhetést nyújtó kisvállalkozók jó része bedobná a törülközőt. Ugyanis alaposan megugranának adóterheik Nem örvendene a javaslat jóváhagyásának a Nemzeti Munkaügyi Hivatal sem, hiszen megközelítőleg egymilliárd koronával növekednének kiadásai, amelyek fedezésére aligha lenne pénze. Több, mint valószínű, hogy az új parlament nemet mond a kormányjavaslatra. Elsősorban azért, mert rendkívüli módon megnövelné a jövő évi költségvetési kiadásokat. No meg azért, mert a leköszönő kormány bírálói jól tudják: nem a minimálbéreket kell bármily áron emelni, hanem elsősorban olyan munkahelyeket kell teremteni, amelyek eleve jobb kereseti lehetőségeket nyújtanak a munkavállalóknak. És olyan adózási feltételeket, amelyek munkahelyteremtésre ösztönöznek. Persze a leköszönő kormány tisztában van vele: javaslatának parlament általi elutasítása esetén a munkavállalók jó része nem azt jegyzi majd meg, miért kivitelezhetetlen, hanem azt, hogy a leendő kormány tehetetlen. Éppen ez Meäarék célja. Stílusosan, rájuk jellemzően csapják be maguk mögött a kaput. Szlovákiában egyre több vállalat kerül a csőd szélére, és a munkanélküliek száma is újra növekszik Jobb statisztika, ám rosszabb valóság ÖSSZEFOGLALÓNK Szeptember végén 385 791 állástalant tartottak nyilván - 358 767 fő az ún. diszponibüis kategóriába tartozik, vagyis azonnal képes elfoglalni a munkaügyi hivatal által felkínált munkahelyet. Már ha erre sor kerül, ugyanis a betöltetlen munkahely ritka kincs, pillanatnyilag 27 munkanélkülire jut egy belőle. Az állástalanok aránya 13,76 százalék, vagyis nyáron, az alkalmi munkák évszakában is alig csökkent 14 százalék alá. Különösen tragüois a helyzet KeletSzlovákia északi részén, valamint Szlovákia déli sávjában. A Rimaszombati járás már tartósan csúcstartó: 29,77 százalékos munkanélküliséggel az elleheKinek van sok pénze? Lakodalomban voltunk, és miután már valamennyiünk nótáját elhúzta a prímás, odafordult az egyik fiatal házaspár négyéves kislányához. Tőle is megkérdezte, van-e kedvenc dala, mire a kislány kijelentette, hogy igenis van - a „Hogyha nékem sok pénzem lesz..." kezdetű. Úgy tűnik, a pénzkérdés ma már a legfiatalabb korosztály esetében is előtérbe kerül. Nem csoda. Mert mit is hallanak napról napra a tetlenülés határmezsgyéjén egyensúlyoz, s csupán egy fokkal jobb a szintén magyarok (is) lakta Nagyrőcei (28,02%), ületve Nagykürtösi járás (26,04%) helyzete. Ráadásul ezek a mutatók nem is felelnek meg teljesen a valóságnak, ugyanis január óta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előírásaihoz alkalmazkodva új módszerrel állapítják meg a munkanélküliek számát. Ennek „lényege" abban rejlik, hogy az állástalanok közé nem sorolják be a gyermekgondozási segélyen levőket, valamint a rekvalifikációs tanfolyamokon részt vevő személyeket. Összegezve: ajelenlegi adatok az ILO módszerének alkalmazása miatt mintegy 1 százalékponttal térnek el a ténylegegyermekek? „Nem mehetsz el a kirándulásra, mert nincs pénzünk." „Nem vehetem meg az Adidas cipőt, mert nincs pénzünk." Nem mehetünk nyaralni, nem mehetünk színházba, moziba, mert nincs pénzünk. A bank nem tud kölcsönt adni, mert nincs pénze, az adós sem tud fizetni, a vállalat, az üzem sem tud fizetést adni, mert nincs pénze. Kinek van? Tíz év körüli gyermekeket kérdeztem meg az iskolában, hogy szerintük kinek van manapság sok pénze. „A miniszternek, a híres sportolónak, a polgármesternek, a kamionosnak, a vietnaminak, aki a piacon árul, az énekesnek, a csempészsektől. Júliusban és augusztusban a mérsékelt csökkenés döntően nem az idényjellegű munkalehetőségeknek volt köszönhető, hanem az átképző tanfolyamoknak. Különösen augusztusban történt látványos ugrás: júliusban országos szinten 327, a következő hónapban már 5600 (!) munkanélkülit vettek fel különféle tanfolyamokra. A módszertani trükkökkel, az átképzésbe bevont személyek számának felduzzasztásával csupán átmenetileg tartható a 14 százalék alatti arány. Hol van ez a Mečiarkormány által ígért 10 százaléktól? A Nemzeti Munkaügyi Hivatal hiába jelenti: az év első nyolc hónapjában 5,472 milliárd koronát fordított foglalkoztatáspolitikára, ha mindössze 1,7 milliárnek, a péknek, a betörőnek" mondták. Talán nem is tévedtek nagyot. Petriné Garamsalló Pár héttel ezelőtt Néhány héttel ezelőtt én is a Rejtvénysziget egyik szerencsés nyertese lettem, röviddel ezután pedig egy nyereményjátékban szintén kisorsolták a nevemet. Nyertem egy ezrest. Titokban mindig abban reménykedtem, egyszer csak szerencsém lesz, és a nyereményem dot szántak munkahelyteremtésre, viszont a többit elnyelték a segélyek. Az aggasztó arányú munkanélküliség a lehető legrosszabbkor jött. A világgazdaság növekedési üteme kezd lassulni, szaporodnak a helyi válságok, az ún. szlovák út miatt mind több nagyvállalat kerül lehetetlen helyzetbe (az érsekújvári Novum, a turócszentmártoni nehézgépgyár, a breznóbányai hídgyár), ráadásul a több mint 60 ezer szlovák állampolgárnak munkát adó Csehország is szigorító intézkedéseket fontolgat. Az új kormányra nagyon nehéz feladat vár: úgy kell a gazdaságpolitikában (is) átállítania a váltókat, hogy közben a felhalmozódott szociális feszültség ne okozzon robbanást, (shz) könyv lesz. így is történt. Megkaptam a könyvet, sőt az ezrest is egy losonci könyvesboltban költöttem el. Nagyon örültem, hiszen manapság nincs az embernek annyi pénze, hogy egyszerre több könyvet is tudjon venni. Szeretem a könyveket, tisztelem az írókat. Az újságírókat is, akik vigasztalni tudnak. Mert gyakran elszomorodik az ember a sok bántó szó hallatán. Ilyenkor mindig jól esik elolvasni az Önök cikkeit, amelyek, hogy hogy nem, mindig arról szólnak, ami az olvasót is foglalkoztatja. Nagy Éva Kalonda