Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-23 / 245. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 23. POLITIKA 5 Interjú Mészáros Lajossal, az MKP jogi szakértőjével, megválasztott parlamenti képviselővel Hónaprakész javaslatok Az ellenzéki pártok jogász­csoportja lázasan keresi a megoldást, hogyan és fő­leg mikor lehet megvalósí­tani a helyhatósági válasz­tásokat, miután az alkot­mánybíróság alkotmány­sértőnek minősítette az ide vonatkozó törvény egyes részeit. A csoport tagja Mészáros Lajos, a Magyar Koalíció Pártjának megválasztott képviselője. HOLOP ZSOLT Elmondható, hogy az alkot­mánybíróság „rossz" időpont­ban hirdette ki határozatát? Tehát hogy vagy hamarabb kellett volna, vagy pedig csak a novemberi választás után? Nem követelhető meg a bíróság­tól a határozat kihirdetésének időzítése, viszont a gyorsított el­járás igen, s ezt kérték is a beter­jesztők. Éppen ezért jóval hama­rabb kellett volna dönteniük az alkotmánybíráknak. Most az a legnagyobb kérdés, lesz-e voksolás november 13­14-én. felálló új parlament elnökének nincs jogi eszköze kitolni az idő­pontot. Nincs olyan jogszabály, amelyre támaszkodhatna, tehát mindenekelőtt egy ilyen tör­vényt kellene elfogadnia az új parlamentnek. De ha tartam akarjuk az eredeti, novemberi dátumot, a törvény elfogadása csakis gyorsított eljárással lehet­séges, viszont ilyen javaslatot csak a kormány kezdeményez­het. Egyszóval az első feltétel, hogy mihamarabb megalakul­jon az új kormány, a parlament csak azután léphet. Új választás kihirdetéséről, vagy a lebonyolítás elhalasz­tásáról van szó? Jobb lenne, ha a választási fo­lyamatot csak megszakítanánk, s egy bizonyos fázisig, az új jelö­lőlisták leadásáig mennénk visz­sza. Ugyanis alkotmánysértő lis­tákat adtak le, mivel a sokat em­legetett „nemzetiségi kulcs" sze­rint állították azokat össze a ve­gyesen lakott településeken. Ezenkívül az alkotmánybíróság határozata értelmében lehetővé kell tenni azoknak a személyek­nek is, hogy jelöltessék magu­kat a polgármesteri tisztségre, • ^ vv Az első feltétel, " hogy mihama­rabb megalakul­jon az új kormány. \\ Jogi szempontból az sem tisztá­zott, elhalasztható-e a már ki­hirdetett választás. A voksolást a parlament elnöke hirdette ki, azonban sem Ivan Gašparovič­nak, sem a szeptember 29-én akiknek nincs egy éve állandó lakhelyük az adott településen. Ha a választások időpontjának kitolásáról szóló alaptörvényt november 10-ig elfogadná a parlament, az új listák leadása után, optimális esetben valami­kor december 10-e tájékán já­rulhatnánk az urnákhoz. Ha új választásokat hirdetünk meg, akkor leghamarabb január vé­gén lehetne azt megvalósítani. Ez egyszerűnek tűnik. ről a fontos törvényekről. Is­mét lesz éjszakai ülés, ha a hosszú kések nem is kerül­nek elő? Nem hiszem, hogy ennek jó visszhangja lenne, de ha a hely­zet megkövetelné, lehetne foly­tatni az ülést, akár éjszaka is. ^ Annyira bonyo­lult a helyzet, hogy már nem lé­tezik jogilag tiszta . . megoldás. \\ Somogyi Tibor felvételei Nem az, mivel valamennyi vo­natkozó törvényt meg kell vál­toztatni. Például törvény kell a jelenlegi képviselők és polgár­mesterek mandátumának meg­hosszabbítására is, s nincs egyetértés abban, hogy ezzel nem követnénk-e el újabb alkot­mánysértést. Annyira bonyolult a helyzet, hogy már nem létezik jogilag tiszta megoldás. Éppen ezért alkotmánytörvényt kelle­ne elfogadni, mert az nem tá­madható meg az alkotmánybí­róságon. Hatályba lehetne helyezni a már bevált helyhatósági vá­lasztási törvényt? Eltelt négy év, új törvények szü­lettek, például a közigazgatási törvény, új kerületek, járások alakultak. Módosult a nyüván­tartás, a számítógépes feldolgo­zás nem három, hanem nyolc kerületre van beállítva. További bökkenő, hogy a parlament alakuló ülésének kötött a programja, tehát 29­én sem lehet tárgyalni ezek­Olyan vélemények is elhang­zottak, hogy a legegyszerűbb lenne mégis megtartani a vá­lasztást, az alkotmánysértő törvény szerint. Ha valamiről kimondták, hogy alkotmánysértő, s ha még nem is jelent meg a törvénytárban, akkor sem szabad aszerint cse­lekedni. Tehát nem szabad megtartani a választásokat, ha ez alkotmányt sértene. Mi len­ne, ha a nemzetiségi kulcs he­lyett az szerepelne a törvény­ben, hogy nőket nem lehet vá­lasztani? Akkor is megtarta­nánk a választásokat? Mi a véleménye a Csekes-Vi­lági műhelyben született meg­oldási javaslatról, melyet teg­nap közölt az Új Szó? Mindenképpen megoldást kell találnunk, s ezért jó, hogy ez a javaslat is megszületett. Támo­gatni tudom és a jogi bizott­ságban igyekszem érvényt sze­rezni neki, hiszen szintén azt célozza, hogy legkésőbb kará­csonyig megtartsuk a választá­sokat. Az idei év végéig még legalább 2,4 milliárd korona kellene. Az új parlamenthez fordulnak Lakásfűtés: a dotáció már elfogyott ÖSSZEFOGLALÓNK Az állami költségvetésből az év végéig legalább 2,4 milliárd ko­ronát kellene fordítani a hőener­gia támogatásra - jelentette ki tegnap Michal Sýkora, a Szlová­kiai Városok és Falvak Társulá­sának elnöke. Az állami költség­vetésből az idei évre elkülönített 1,6 milliárd korona fél évre sem volt elegendő, további 2,1 milli­árdra van szükség a költségek té­rítésére, 0,3 milliárdot pedig a tavalyi évről maradt tartozások tesznek ki. Az SZVFT az új parla­menthez fordul, hogy az állami költségvetésről szóló törvény módosításával biztosítsa a hi­ányzó állami dotációt. Michal Sýkora arról is tájékozta­tott, hogy a jelenlegi ellenzéki pártokkal folytatott megbeszélé­seken a helyhatósági választáso­kat illetően négy fő pontban egyeztek meg: 1. a választásokat mindenképpen az alkotmánnyal összhangban kell megtartani; 2. a választási törvényt olyan for­mában kell módosítani, ahogy az a legutóbbi módosítás előtt volt érvényben; 3. az egynapos választásokat december 19-én kellene megtartani; 4. Meg kel­lene változtatni a törvénynek az egyetlen választókörről szóló cikkelyét. Bár ez utóbbi pontot az alkotmánybíróság nem kifo­gásolta, a szerdai megbeszélé­sen mindannyian megegyeztek abban, hogy vissza kell állítani a több szavazókörös választási rendszert. Ehhez szükséges, hogy a községekben új választó­köröket és ennek megfelelő új választási bizottságokat jelölje­nek ki, valamint új jelöltlistákat kell a bizottságok elé terjeszteni. Tegnap a Magyar Koalíció Párt­jának képviselőivel is tárgyalt az SZVFT. A küldöttséget vezető Kvarda József lapunknak el­mondta, egyetértettek abban, hogy az új parlamentnek el kell fogadnia az önkormányzatok európai chartáját, valamint a re­gionális önkormányzatok euró­pai kartáját. Az önkormányzati­ság elvét ponosabban kell meg­fogalmazni az alkotmányban és meg kell erősíteni a SZVFT sze­repét. A közigazgatás reformja terén a decentralizáció elvének kell érvényesülnie, (gl, vkm) RÖVIDEN Új brit nagykövet Pozsony. David Lyscom, az új brit nagykövet tegnap átadta meg­bízólevelét Vladimír Mečiar leköszönő kormányfőnek. Hivatalba lépése előtt a diplomata a brit külügyminisztérium környezetvé­delmi, tudományos és energetikai részlegét vezette. (SITA) Szabó Tibor Pozsonyban Pozsony. A Márai Sándor Alapítvány meghívására - a Democracy Network elnevezésű program keretében - beszél­getésre kerül sor Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hi­vatalának elnökével, október 28-án szerdán, 11 órai kezdettel a Mladosť mQzi épületében. (TA SR) Pert vesztett az SZDK és a DP Losonc. Az önkormányzati választásokon nem indulhatnak az SZDK és a DP képviselőjelöltjei - a losonci járásbíróság ítélete szerint. A két párt azért került bíróság elé, mert kiderült: olyan tisztségviselők írták alá a jelöltlistákat, akik erre nem voltak fel­hatalmazva. Az ítélet jogerős. (TA SR) Szlováktan árok, figyelem! Léva. A Skabela-Bóna szlováknyelv-oktatási program szeminá­riumára kerül sor a lévai magyar iskola épületében (Dopravná utca 35.) október 24-én, szombaton, kilenc órai kezdettel - első­sorban a Nagykürtösi és Aranyosmaróti járás pedagógusainak ajánlva. Rá egy hétre, november hetedikén a szemináriumot a Királyhelmeci Városi Hivatal nagytermében megismétlik, (ú) Medveinvázió Liptószentmiklós. Mivel az idén nem nőtt elég boróka, az éhes barnamedvék a szállodák és üdülők környékén kutatnak táplálék után. Különösen egy öttagú medvecsalád garázdálko­dik a környéken, pár napja súlyosan megsebesítettek egy kör­nyékbeli lakost, akinek életét az orvosok csak négyórás műtét­tel tudták megmenteni. (ČTK) A kormányprogramról tárgyaltak a négyek Maratoni egyeztetés ÚJ SZÓHÍR Pozsony. Tegnap lapzártánk után is folytatódott a négypárti koalíciós tárgyalás, amely va­lószínűleg éjféíig tartott. A meg­beszélés tárgya a koalíciós szerző­dés és a kormányprogram volt. Bugár Béla, az MKP elnöke la­punknak elmondta: a magyar párt több javaslatát is elfogadták a partnerek. Személyi kérdésekről nem esett szó, valószínűleg nem is nyitották ki a kérdést. Az MKP kezdeményezte, hogy tárgyalja­nak a miniszteri posztok elosztá­sának kulcsáról, ám erre lapzár­tánkig nem került sor. (mert) A Szlovák Rádió kérdésében nincs egyetértés A közszolgálatiságról ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Szlovák Televízió közszolgálati jellegének felújítá­sára teendő konkrét lépésekről tárgyaltak tegnap az SZDK, a DBP, az MKP és a PEP média­szakértői. A megbeszélésekről lapunkat Bárdos Gyula tájékoz­tatta, aki a Magyar Koalíció Párt­ját képviseli a médiabizottság­ban. „Kissé türelmetlenek va­gyunk, mert a közszolgálatiság mint olyan megérdemli azt, hogy a jövendő kormánykoalíció ezt a kérdést gyorsan és határo­zottan kezelje" - tolmácsolta Bárdos az MKP álláspontját, mely szerint eléggé lassan foly­nak a tárgyalások. Már elkészült ugyan a közszolgálati televízió­ról és rádióról szóló törvényter­vezet, de a pártok csak a követ­kező napokban öntik konkrét formába véleményüket a változ­tatások megvalósításáról. Első­sorban - és minél gyorsabban - a tévé- és rádiótanács kérdésében kellene módosítani a törvényt, úgy, hogy a két tanács tagjait törvényes úton vissza lehessen hívni. Az MKP álláspontja: csakis olyan emberek lehetnek a köz­szolgálati televízió és rádió élén, akik a közszolgálatiságot garan­tálni tudják. A Szlovák Rádió ve­zetőjének kérdésében a média­bizottság tagjai egyelőre nem tudtak megegyezni. A DBP úgy nyilatkozott, tényekkel kellene alátámasztani a rádió igazgatója ellen felhozott vádakat, (-sik) Kisebbségvédelem p r ' Svájci ratifikálás Strasbourg. Svájc szerdán rati­fikálta az ET kisebbségvédelmi keretegyezményét, amely 1999. február elsején lép életbe. Svájc rámutatott, hogy az egyezmény elvei nem változtatnak az állam­szövetségben és kantonokban a hivatalos nyelvek (német, fran­cia, olasz, illetve rétoromán) meghatározásával kapcsolatos elveken. Az ET 23 tagországa ratifikálta eddig az egyezményt, melynek értelmében nem csu­pán az erőszakos asszimiláció minden fajtája tilos, de a hatósá­goknak biztosítaniuk kell a ki­sebbségek nyelvén folyó okta­tást is. (MTI) DSZM-SZNP-találkozó: megvárják a DBP kongresszusát. Malíková érveléseihez még az Új Szót is idézte Mélynemzeti aggodalmak ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A DSZM és az SZNP továbbra is aggódik Szlovákia fejlődéséért, főleg ami a nem­zetállami érdekeket illeti - je­lentette ki Ján Smerek a két párt rövid tárgyalásai után, melynek témája a kormányala­kítás volt. Elmondta, megvár­ják a Demokratikus Baloldal Pártja hét végi kongresszusá­nak eredményeit, hogy a jövő héten már végérvényesen beje­lenthessék Ivan Gašparovič házelnöknek, felállítják-e az új kabinetet vagy sem. A DSZM részéről a tárgyalásokat vezető Smerek szerint a DBP kong­resszusáig nyitott marad a bal­oldaliakkal való esetleges e­gyüttműködés kérdése. Anna Malíková (SZNP) viszont úgy véli, a kongresszus már nem változtat azon, hogy a DBP visz­szautasítja a DSZM és az SZNP ajánlatát arra vonatkozólag, hogy a baloldaliak egyedül ala­kítsanak kormányt a Mečiar­mozgalom és a nemzetiek támo­gatásával. „Mi azért tettük aján­latunkat a DBP-nek, mert tuda­tosítjuk: az MKP politikusai egész Szlovákiára nézve nagyon veszélyes lépéseket tesznek" - nyilatkozta az SZNP első alel­nöke a Twist Rádiónak. Mali­kovának fenntartásai vannak az MKP képviselőivel szemben, nem nemzetiségük, hanem „be­teges politikai nézeteik miatt". Példaként az Új Szóban közölt, Bugár Bélával készített interjút hozta fel, melyben az MKP elnö­ke kifejezte a magyarok igényét a földművelési tárcára. Kifogá­solta, hogy Bugár a támogatá­sok elosztása kapcsán csak a dé­li régiókra gondolt, s feltette a kérdést: „Hogyan fog kinézni a földművelésügy Észak-Szlová­kiában?" Az SZNP azért is elfogadhatat­lannak tartja azt, hogy az MKP szakértője álljon e tárca élén, mert ehhez a reszorthoz tarto­zik a bősi kérdés is. Migaš, Slota és Mečiar a parlamentbe bekerült pártok tegnapi talál­kozóján (ČTK-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents