Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-08 / 207. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 8. KOMMENTÁR Kincstári optika PÁKOZDI GERTRÚD Milan Cagala gazdasági miniszter rendkívül túldramatizált­nak minősítette a turócszentmártoni nehézgépgyárban bekö­vetkezett helyzetet. Kijelentései alapján arra lehet következ­tetni, hogy úgy vélte: ilyen csekélységgel nem is érdemes zak­latni a kormányt. Ezért múlt heti ülésén a kabinet nem is fog­lalkozott az egész tájegység sorsát érintő kérdéssel. A gazda­sági miniszter szerint elegendő, ha pár száz traktort eladnak, és ezt követően ha nem is mindenki, de a gyár alkalmazottai­nak zöme teljes erőbedobással dolgozhat. Tény, nem egysze­rű ország-világ előtt bevallani, hogy a kormánynak nem sike­rült elfogadható megoldást találnia erre a nem most keletke­zett problémára sem, hogy az elsősorban a gépipari ágazat ré­szére sokat ígérő revitalizációs program sem eredményezett a tárca részére semmiféle megoldást. Elsősorban azért nem, mert aligha akad bank, amely magára vállalná az ágazat ha­talmas veszteségeit. A gépgyár gondja csak látszólag egy vállalat gondja. Az eset is­kolapéldája annak, hogy Vladimír Mečiar és csapata az utóbbi négy évben nem merte megtenni a gazdaságban azokat az át­alakítási lépéseket, amelyek hiányában óhatatlanul féloldalasra sikeredett (mert másra nem is sikeredhetett) az általuk vezé­nyelt transzformáció. Igaz, egyszerűbb örökösen a lengyel, a magyar meg a cseh szomszédra mutogatni, hogy azoknál lénye­gesen nagyobb az infláció, a gazdaságnak az ottani külföldi be­fektetők dirigálnak, a külföldiek diktálják az árakat stb. A dema­góg érveket hosszan sorolhatnánk. Az igazság azonban az, hogy mindhárom, a főleg Sergej Kozlík miniszterelnök-helyettes által előszeretettel emlegetett szomszédos országban a szlovákiainál lényegesen eredményesebben halad a gazdaság piacgazdasági feltételekhez való igazítása, mint nálunk. Nem utolsósorban azért, mert a szóban forgó országok határánál nem torpant meg a külföldi tőke, amelynek számos húzóágazatot sikerült ráállíta­nia a versenyképes gazdálkodás pályájára. Közben a szlovákiai gazdaság nem hogy nem rugaszkodott el a fejlődésben, hanem jócskán el is adósodott, és nemcsak a gépgyártást, hanem az or­szág minden lakosát érintő egészségügyet és oktatást is sikerült a csőd szélére sodornia. A vállalatok jó részében mesterségesen fenntartott túlfoglalkoztatottság csak tetézi a gondokat, s legyen bármilyen felállítású is a következő kormány, egy biztos: jelen­tős csődtömeggel kell majd szembenéznie. Vagy Milan Cagala azt állítja, hogy az ilyen helyzetértékelés is túlzottan borúlátó? JEGYZET Csak félig lenne meg GRENDEL GÁBOR Kínos. Persze senki nem mer róla beszélni, mert az embe­rek félnek, hogy megütik a bokájukat (fociban ez köny­nyen megeshet). A tények azonban önmagukért beszél­nek; Szlovákia labdarúgásá­nak és politikai életének több közös vonása van. Talán korai erről töprengeni, de mintha mindkettőn a sikertelenség átka ülne. Legyen szó EU-ról vagy Eb-ről, ahova tényleg csak a legjobbak hivatalosak. A győzelemtől eltekintve (Szlovákia-Azerbajdzsán 3:0) a hét végi Európa-bajnoki se­lejtező ismét ezt igazolta. Szóval kínos. A finnek elleni barátságoson még csak eltűr­te a nép, hogy a suomi him­nusz helyett a németet enged­te le a csermely-völgyi dísz­dzsoké. Szombaton viszont a lelátón toporgó maroknyi szurkolóhad kitért a hitéből, mert amióta világ a világ, ilyen közjátékot nem látott. Egy ideig úgy tűnt, azért fe­jezték be idő előtt Azerbaj­dzsán himnuszát, mert nem bírják visszatartani a tátrai időjárási viszonyokról zengő indulót. Korai volt az öröm, a szlovák himnusz elmaradt. Se egy versszak, se egy sor, sem­mi. Talán a hatvanas években sejtették, mi történik szomba­ton. Különben aligha jött vol­na létre a „Csak félig lenne meg az, ami nincs" kezdetű sláger. Kassáról lévén szó az ember azt várta, előrángatják a „tömegből" Pavarottit vagy Dvorskýt, az ötödik PEP­jelöltet. De nem. A közjavát szolgálni igyekvő tévécsator­na(töltelékek) riportere égre­földre esküdözött, hogy erről valóban nem az SZTV tehet. Becsületes. Legalább egyszer az igazat hallottuk, mert ugye, eme adás nem objektív látószöge miatt kerül be a tör­ténelemkönyvekbe. A néző­nek viszont nincs más válasz­tása, ha csak nem fizeti elő az azeri adót. Még szerencse, hogy a szegedi kajak-kenu vi­lágbajnokság rendezői értet­ték a dolgukat. Bár az arany­érmek kárpótolták volna a kö­zönséget, hét, himnusz nélkü­li pillanat Magyarországnak is sok lett volna. %wM • • TJz •v""' Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság- (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Psszt! A vezér a választások miatt imádkozik. (Agócs Ernő karikatúrája) A hadsereg volt az ország legmegbízhatóbb közintézménye. Vajon meddig? 2. Törvényellenes csere Mintegy 70 százalékos tet­szésindexszel évek óta a hadsereg volt az ország legmegbízhatóbb közin­tézménye. GAÁL LÁSZLÓ Ezt mindenekelőtt apolitikus­ságának köszönhette, ám ta­gadhatatlan, hogy az utóbbi időben a hadseregen belül is vannak politikai megnyilvánu­lások. Mert mi másnak nevez­hető az, amikor az eperjesi lak­tanyában egy kassai kiskatona megtagadta a katonai eskü le­tételét azzal az indokkal, hogy nem hajlandó engedelmesked­ni a kormánynak és Vladimír Mečiaranak? Még csak meg sem büntethet­ték, mert a törvény eskütételre nem, csak szolgálatra kötelezi az állampolgárt. És az sem ne­vezhető másnak, mint politikai megnyilvánulásnak, hogy az eperjesi repülőezred parancsno­kának önkényesen kiadott pa­rancsára három katonai heli­Már más esetekben is megvádolták a hadsereget... kopter is szerepelt a városban tartott DSZM-nagygyűlés att­rakciói között. Már más esetekben is megvá­dolták a hadsereget a DSZM propagálásával. Például egy gyermeknapi akció kapcsán. Ak­kor egy „megnyitott" laktanyá­ba látogató iskolás gyermekek DSZM-emblémás reklámsapkát OLVASÓI LEVELEK Harcoljunk jogainkért! Idén koptatom utoljára középis­kolám padjait. Megfogadtam, minden időmet és energiámat a tanulásnak szentelem, hogy elé­gedett lehessek érettségi bizo­nyítványommal. Tehát tanulok, mint sorstársaim, akik közül so­kan nem anyanyelvükön szerzik a tudást. Sajnos, lassan én is kö­zéjük kerülök, ugyanis ebben az évben a tantárgyak 75 százalékát államnyelven oktatják nálunk. Tudom, a szakközépiskolában az viseltek és ugyanilyen „márká­jú" nyalókát nyalogattak. Ezt a vádat azonban a vezérkar tagjai azzal utasították vissza, hogy „ha ilyen nyalókát szorongattak is a gyermekek, az még nem je­lenti, hogy a katonáktól kap­ták". Az eset mögött állítólag az állt, hogy DSZM-es árusok a ka­szárnyától nem messze állítot­ták fel bódéjukat, onnét szár­maztak az emblémás dolgok. „Elvégre nem téphettük le a gye­rekek fejéről a sapkát, mielőtt beengedtük volna őket a lakta­nyába" - érvelt az egyik tábor­nok. Mintha a pénzhiány meg a NATO-ból való kimaradás nem volna elég gond, március óta még egy hiányossága van a hadseregnek: nincs valódi fő­parancsnoka. Merthogy a min­denkori főparancsnok a köztár­sasági elnök, ilyennel pedig je­lenleg nem büszkélkedhet az ország. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, augusztus végére egy­szeriben két vezérkari főnöke is lett a hadseregnek. Mialatt Ján Sitek védelmi miniszter Mexi­kóban töltötte rendes évi sza­badságát, itthon a két „fél állam­fő", vagyis a köztársasági elnöki jogköröket megosztva ellátó Ivan Gašparovič házelnök és Vladimír Mečiar kormányfő visszahívta posztjáról Jozef Tuchyňa vezérkari főnököt, és helyére a nyilvánosság előtt ad­dig teljesen ismeretlen Marián Mikluš ezredest nevezte ki. Emellett Mikluššal együtt olyan főtiszteket léptettek elő tábor­nokká, akik közül nem egy - leg­alábbis a Szlovák Katonák Szö­vetségének állítása szerint - va­iratok kitöltését, gazdasági leve­lek megfogalmazását az állam nyelvén kell megtanulni, más­ként nem érvényesülnénk. Azt szeretném, ha legalább bizonyít­ványunk kétnyelvű lehetne. S ez rajtunk is múlik. Sajnos, egyre gyakrabban tapasztalom, hogy a mai diákokat (szülőket) kevésbé érdekli, egy- vagy kétnyelvű bi­zonyítványt kapnak-e. Ezt nem tudom megérteni, hiszen saját jö­vőnkről van szó. Szeretném meg­kérni az idén érettségiző diáko­kat, hogy az érettségivel csak a középiskolát fejezzék be, ne a jo­gainkért folytatott harcot. Csépé Eszter Várgede gyon elleni bűncselekmények­ben sáros. Mindez már csak betetőzése volt annak a „puccsnak", ame­lyet Jozef Gajdoš államtitkár, Sitek miniszter „belső ellenfele" kezdeményezett. Rögtön azu­tán, hogy a tárcavezető Dél­Amerikába utazott, az államtit­kár megmásította néhány pa­rancsát, és saját belátása szerint kezdett rendelkezni a tárcánál. ... saját belátása sze­rint kezdett rendelkez­ni a tárcánál. Az új vezérkari főnök kinevezé­se nyomán előállt helyzetet bo­nyolította, hogy a törvényelle­nes lépést Jozef Tuchyňa sem is­mette el, és továbbra is saját ma­gát tekintette vezérkari főnök­nek. A gordiuszi csomót aztán a szabadságáról hazatérő Ján Sitek vágta el, azzal, hogy ő is szentesítette Mikluš kinevezé­sét. Mást nem is nagyon tehe­tett, hiszen Mečiar megüzente neki: vagy elfogadja a változást, vagy távozik. A fegyveres erőknél, jobban mondva: a vezérkarban valószí­nűleg már csak a parlamenti vá­lasztások és az új kormány meg­alakítása után rendeződik a helyzet. Főparancsnoka - az ál­lamfő személyében - pedig még később lesz a hedseregnek. Az, hogy a majdani parlament tagjai vagy referendum útján az ál­lampolgárok választják meg a szlovákiai fegyveres erők főpa­rancsnokát, még a jövő titka. Mindenesetre Tuchyňa holnap átengedi helyét Miklušnak. Kifordítom, befordítom Az SZTV 1 Kommentár nélkül című „rovatában" szívesen tájé­koztat arról, annak idején kik voksoltak a szövetségből való kiválás mellett, s kik fennmara­dásáért. Bár a kérdés fontossá­ga miatt a nemzet döntő több­sége a népszavazás kiírását szorgalmazta. A nacionalista hi­énák azonban olyan „kútmérge­ző" kotyvalékot pancsoltak ösz­sze, amelybe belebetegedett a demokrácia, a gyűlölet félelme­tes erővel tört felszínre pártok, nemzetek, nemzetiségek közt. TALLÓZÓ PRAVDA A Szlovák Gázművek által az el­múlt hónapokban megvalósított felettébb gyanús üzletkötésekről számolt be a lap. A cég egyebek mellett érdekelt a pozsonyi Hviezdoslav téri kaszinót üze­meltető Danube Casinos társa­ságban, s 200 mülió koronáért megvásárolta a prágai Globe 21 társaság részvényeinek 49 száza­lékát. A vállalat szóvivője nem volt hajlandó információt adni a társaságról. Valaki számára na­gyon előnyös volt a Slovnaft rész­vényeinek megvásárlása is: a gázművek augusztusban 933 ezer részvényt birtokolt, ezekért több mint 1,1 milliárd koronát adott, vagyis részvényenként 1197-et. A cég tavaly december­ben vette a részvényeket, a Nem­zeti Vagyonalap viszont két hó­nappal később 1,6 millió Slovnaft-részvényt adott el az is­meretien Colorin társaságnak darabonként 368 koronáért, va­gyis az államot közel 775 milliós kár érte. A Colorin részvényei fe­lét eladta, a jövedelmet zsebre vágta. A gázművek augusztusig közel 203 ezer Nafta Gbely­részvényt vásárolt 406 millióért, azaz ádagosan kétezer koronás árfolyamon. Ezeknek a részvé­nyeknek a piaci árfolyama ma kb. 402 korona. Ennek ellenére a múlt héten a részvénypiacon 40 ezer Nafta-részvény cserélt gaz­dát darabonkért 790 koronán­ként. Egy tőkepiaci szakember szerint ilyen áron csakis a gáz­művek lehetett a vevő. NOVÝ ČAS Pozsony egyik városrészében egy családban két holtat és egy régen emigrált személyt is „tájékoztat­tak" arról, hogy neve szerepel a választók jegyzékében. A lapot erről az a hölgy tájékoztatta, aki kénytelen minden választáskor tájékoztatni az illetékeseket, hogy édesanyja és bátyja évekkel ezelőtt meghalt, sógornője pedig 30 éve Hamburgban él. Édesany­ja születési száma alapján a hiva­talnokoknak tudniuk kellene: vagy egy 102 éves nőt, vagy egy kétéves gyermeket invitálnak voksolásra. A lap felteszi a kér­dést: ki fogja felhasználni a nekik szánt szavazócédulákat? DER STANDARD „Köszönöm, hogy elviseltetek". Horn Gyula leköszönő pártel­nöknek az MSZP kongresszusán szombaton elhangzott szavaival kezdődött a Der Standard oszt­rák független lap tegnapi beszá­molója a magyar szocialisták ta­nácskozásáról. Kovács László új MSZP-elnökkel kapcsolatban a tudósító megjegyezte, hogy a volt külügyminiszter személyé­ben olyan politikus vezeti az MSZP-t, akinek a párton belül nincs ugyan saját meghatározó hatalmi bázisa, de éppen ezért a tiszta ember imázsával rendel­kezik. A Der Standard szerint Kovács lászló kinyilvánított cél­ja, hogy az MSZP-t egyre jobban közelítse a nyugat-európai nagy szociáldemokrata pártok irány­vonalához. A sors iróniája, hogy akik 1992­ben gúzsba kötötték a népaka­ratot, s az elkövetkező időszak­ban privatizáció címszó alatt ki­fosztották az államot, szeptem­ber 25-26-ára népszavazást ír­tak ki a stratégiai vállalatok ma­gánosításának megakadályozá­sára. A sunyi stratégia célja, hogy lehetőséget adjanak ön­maguknak a konc bekebelezé­sére. Szlovákia választójának pohara azonban betelt, s remél­hetőleg a választáson úgy dönt, a feledés süllyesztőjébe juttatja a szalamandra szerepkörében tetszelgő garnitúrát. Rostás Alajos Felsőpatony

Next

/
Thumbnails
Contents