Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-21 / 217. szám, hétfő

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 21. Tüntetések Rostockban Rostock. Szombaton tartotta meg választási kampányzáró nagygyűlését a szélsőjobboldali Német Nemzetidemokrata Párt (NPD). A rendezvényen 3500 ember vett részt. Ugyancsak Rostockban a Jobboldalellenes Szövetség 10 ezer híve, köztük 500 „verekedésre hajlamos" baloldali autonóm tüntetett békésen az NPD nagygyűlése ellen. A rendezvények előtt szórványos öszszetűzések voltak az autonóm tüntetők és a biztonsági erők között. A rendőrség közlése szerint 78 embert vettek őrizetbe és több fegyvert elkoboztak. Az előzetes félelmek ellenére sikerült elkerülni a két tábor összecsapását. (MTI) Több nem, mint igen Prága. Egy, a hónap elején elvégzett felmérés szerint a csehek 47,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Havelnek távoznia kellene tisztségéből. A megkérdezettek 34,3 százaléka ezen véleményét az államfő egészségi állapotával magyarázza, míg 12,9 százalék inkább politikai okokkal. Ugyanakkor az emberek 42,7 százaléka szerint Havelnek egészségügyi problémái ellenére is hivatalában kell maradnia. Ez az arány 14,9 százalékkal alacsonyabb, mint idén májusban, amikor Havel hivatalban maradását a megkérdezettek 57,6 százaléka támogatta. (MTI) Az orvosok szerint Havel már majdnem teljes egészében felgyógyult és nincs semmi akadálya annak, hogy ellássa tisztségét. (ČTK/AP) Választások Svédországban Stockholm. Tegnap parlamenti választások voltak Svédországban. A tét annak eldöntése, hogy kormányon maradnak-e a szociáldemokraták. A szavazókörök este nyolckor zártak, így az előzetes eredményekről csak holnap számolhatunk be. Hivatalos végeredményt szerdán hirdetnek. (MTI) Merénylet Algériában Algír. Pokolgép robbant egy zsúfolt piacon pénteken este az algériai Tiaret városában. 22-en szörnyethaltak, 30-an - egyes jelentések szerint 100-nál többen - megsebesültek. A robbanás a második pénteki ima után következett be, amikor a piacon különösen nagy volt a forgalom. Az áldozatok között nagy számban vannak gyermekek. Algériában több súlyos merénylet történt az elmúlt két hétben, mióta Liamine Zerual államfő bejelentette, hogy leköszön tisztéről, és kiírja az előre hozott választásokat. (MTI) Ellentmondó hírek a Princess of Orient utasairól és legénységéről, szakértők előzetes véleménye a baleset lehetséges okáról Felbillent a komp Manilában tették partra a hajószerencsétlenség túlélőit. Orosz-ukrán csúcs Zavidovóban: rövidesen közös válságstáb alakul Feltámad a barter (CTK/AP) MTI-HÍR Manila. Szakértők véleménye szerint feltehetően azért sülylyedt el a Fülöp-szigeteknél péntek éjjel egy komphajó, mert rakománya a viharos időben félrecsúszott, és felbillent. A csaknem 14 000 tonna vízkiszorítású Princess of Orient nevet viselő hajó fedélzetén mintegy 450 emberrel - Manilától mintegy 100 kilométerrel délre veszett hullámsírba. A tengeri mentők szombaton és vasárnap is folytatták a kutatást a túlélők után, de a rossz időjárási körülmények nehezítik munkájukat. A túlélőkről és a halottakról, csakúgy mint az utasok és a legénység pontos számáról tegnap eltérő adatok láttak napvilágot. Az AP manilai illetékesekre hivatkozva azt jelentette, hogy a 338 utasból és 92 főnyi legénységből legkevesebb 305en menekültek meg. Az AFP a komphajó tulajdonosának, a Sulpicio Lines Inc. vállalatnak az alelnökétől olyan értesüléseket szerzett, hogy a 351 utasból és 102 fős legénységből 326 ember élte túl a katasztrófát. A Reuters a parti őrség munkálatait összehangoló tiszttől úgy tudja, hogy a túlélők száma 294. A komp ennél sokkal több személyt is szállíthatott volna, mert 3900 utasra méretezték, és felépítése rosszabb időjárási viszonyokat is kibírt volna. Rakománya 15 járműből, 66 fémalkatrészekkel megtöltött konténerből állt. A katasztrófa okait vizsgáló szakértők a rakomány elmozdulására gyanakszanak, mert a túlélők arról számoltak be, hogy a viharos hullámzásban a komp hirtelen balra dőlt, és utána már nem sikerült kiegyensúlyozni, hiába pumpált a legénység ballasztvizet a másik oldalra. Erre az okra utal az is, hogy a hajó rendkívül szokatlan módon alig egy óra alatt elsüllyedt, no ha feltehetően nem kapott léket. Moszkva. Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kucsma ukrán elnök döntött: pénzügyi-gazdasági gondok miatt közös orosz-ukrán „válságcsoportot" hoznak létre a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokban jelentkező gondok operatív megoldására. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Moszkvától 100 kilométerre északnyugatra fekvő Zavidovóban, a Rusz államfői rezidencián zajlott a szombaton befejeződött kétnapos nemhivatalos csúcstalálkozó, amely után Kucsma úgy nyilatkozott, hogy őszinte és építő jellegű megbeszéléseket folytatott Jelcinnel. A találkozó fő témája a pénzügyi krízis, illetve a kilábalás lehetőségei voltak, s az ukrán államfő azt emelte ki, hogy a kivezető utakat közösen, együttes erőfeszítésekkel kell megtalálni, mert a két ország gazdasága szorosan kapcsolódik egymáshoz. Jelcin és Kucsma megerősítette a két ország stratégiai partneri viszonyát, s felkérte az orosz, illetve az ukrán kormányt, hogy szavatolják az alapvető fontosságú exportcikkek zavartalan kereskedelmét az őszi-téli időszakban (vagyis az orosz energiahordozók exportját, illetve az ukrán cukor és más élelmiszer importját), s ennek érdekében kormányközi megállapodással segítsék az árucsere folyamatosságát. Ezzel Jelcin és Kucsma gyakorlatilag zöld jelzést biztosított a barterkereskedelemnek az orosz-ukrán árucserében, amely az utóbbi időszakban a komoly visszaesés jeleit mutatta. A csúcs keretében Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök is tárgyalt ukrán kollégájával, Valerij Pusztovojtenkóval, tegnap pedig orosz üzletemberekkel és vállalkozókkal találkozott. Ismételten leszögezte, hogy alakuló kormánya a reformok folytatására és az elszigeteltség elkerülésére kívánja helyezni a hangsúlyt a gazdasági növekedés ösztönzését célzó erőfeszítéseiben. Megígérte, hogy a kormányprogram kidolgozása során figyelembe veszi az üzleti szféra véleményét is. Hírügynökségi jelentések szerint Primakov hangsúlyozta, hogy nem akarja feladni elődeinek szigorú monetarista, a rubel stabilizálását előtérbe helyező gazdaságpolitikáját. Egyidejűleg azonban kiemelte, hogy a válságból való kilábalást és a gazdaság motorjának felpörgetését a lakosság további szenvedésének elkerülésével szeretné elérni. Magyar-amerikai csúcs lesz október 7-én Orbán a szlovákai magyar püspökről ÖSSZEFOGLALÓNK Róma. Orbán Viktor az Egyesült Államokba látogat és október 7én találkozik Bili Clinton amerikai elnökkel és Al Gore alelnökkel. Ezt maga a magyar kormányfőjelentette be szombaton Rómában, ahol pénteken bemutatkozó látogatást tett a pápánál és találkozott Romano Prodi olasz kormányfővel is. Magyar újságíróknak nyilatkozva Orbán Viktor megerősítette: kormányának célja, hogy „befejezze azt, amit Antall József elkezdett", vagyis a külpolitikai irányultság átalakítását keletiből nyugativá. Ez a törekvés jelen van a kormány programjában és tetteiben is - fűzte hozzá. Elmondta, hogy a közép-európai viszonyok érdeklik a nyugati vezetőket, az olasz miniszterelnökkel való megbeszélésen Romániáról nem esett szó, de például Szlovákiát az olasz fél hozta szóba. Elmondása szerint Romano Prodit a regionális témák közül Szlovákia, Koszovó és Albánia érdekelte a leginkább. Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a katolikus egyház vezetőivel lezajlott találkozóin kérte: a Vatikán a határon túli magyar közösségek lelki gondozását is tekintse fontos feladatának, s igyekezett közbenjárni a szlovákiai magyarok negyvenezer aláírással is támogatott azon igénye érdekében, hogy magyar nemzetiségű püspököt nevezzenek ki az ottani lelkipásztori munkák ellátására. Örömét fejezte ki, hogy a pápa a közeljövőben ellátogat Romániába, ahol a katolikus közösség mintegy nyolcvanöt százalékát magyarok alkotják. Tegnap ismét kétezer ellenzéki tüntetett az albán fővárosban Ross befejezte legújabb közvetítését Szerény eredmény Geremelc: Békés megoldás kell MTI-HIR Tirana. Az ellenzéki Albán Demokrata Párt mintegy 2000 híve tüntetett tegnap Tiranában. Sali Berisha volt államfő felhívására már hatodik napja az utcára vonultak a párt hívei. A tüntetők az albán főváros központjából az egyik külvárosi temető felé vonultak a múlt héten meggyilkolt Azem Hajdari ellenzéki politikust ábrázoló képekkel, virágokicai, zászlókkal, és kormányellenesjelszavakat harsogtak. A Reuters helyszíni jelentése szerint a forgalom hosszú időre megbénult, és a tüntetés útvonalán a múlt heti fosztogatások megismétlődésétől tartva - az üzleteket bezárták vagy eltorlaszolták. Tiranában közben befejezte tárgyalásait Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke. Szombaton külön-külön találkozott Fatos Nano miniszterelnökkel és Sali Berishával. Geremek élesen bírálta mind a kormányzatot, mind pedig az ellenzéket és sürgette őket: minél előbb találjanak békés politikai megoldást. A kormányzatnak tiszteletben kell tartania az ellenzék jogait, az ellenzék helye viszont a parlamentben van, s nem az utcán, vagy a börtönben - nyilatkozta Geremek. Elmondotta: közölte Sali Berishával, hogy pártjának taktikája aláássa a demokratikus intézményeket és ha ez folytatódik, akkor a nemzetközi közösség nemcsak a Demokrata Párt lépéseitől, hanem magátóla párttól és elhatárolódik. MTI-HIR Jeruzsálem/Gáza. Legújabb kéthetes ingadiplomáciájának utolsó napján, szombaton Dennis Ross, az Egyesült Államok közel-keleti közvetítője még egy tárgyalási fordulót tartott Gázában Jasszer Arafat palesztin elnökkel, majd Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel. Arafat kijelentette, hogy elvben kész az Egyesült Államokban találkozni Netanjahuval, míg az utóbbi úgy nyilatkozott, hogy ilyen találkozó egyelőre nmcs tervbe véve. Ross az Arafattal tartott kétórás tárgyalása után meggyőződésének adott hangot, hogy erőfeszítései nyomán némi haladást sikerült elérni, bár „még sok munka maradt hátra". Az előrelépés az, hogy Arafat és Netanjahu a héten, az ENSZ-közgyűlés soron következő ülésszakának peremén külön-külön tárgyal majd Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. Marosvásárhelyen zárt ajtók mögött tanácskoztak az RMDSZ vezetői Nyugatra szökött Szaddám Húszéin tanácsadója Jobb lenne a koalícióban maradni Hálátlan diktátor MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Zárt ajtók mögötti tanácskozást tartottak szombaton Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megyei elnökei a szervezet vezetőivel, kormánytisztviselőivel és prefektusaival. A találkozóról kiszivárgott hírek szerint az RMDSZ megyei elnökeinek többsége azt reméli, hogy a román kormánypártok pozitív döntést hoznak a magyar állami egyetem ügyében, így elkerülhetővé válik, hogy a szövetség kilépjen a kormánykoalícióból. A döntést követő koalíciós egyeztetések eddig nem sok eredménnyel jártak. Radu Vasile miniszterelnök pedig pénteki kolozsvári látogatásán kijelentette: az egyetlen reális lehetőA koalíciós egyeztetések eddig nem sok eredménnyel jártak. séget csak egy olyan magyarnémet egyetem alakítása jelentheti, amely „nagyobb részt magyar és sokkal kisebb részt német lenne". A szombati marosvásárhelyi tanácskozáson Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ismertette az eddigi koalíciós tárgyalások eredményeit. A vitában többen felvetették, hogy a hónap végére újabb rendkívüli SZKTülést hívjanak össze. Az a markáns álláspont rajzolódott ki, hogy ha az RMDSZ végül kénytelen is lesz kilépni a koalícióból, képviselői - államtitkári poszttól lefelé - a helyi szinteken maradjanak bent az államapparátusban. Hangot kapott az az aggodalom, hogy a kormányból való kilépés esetén nagyon nehéz lesz úgy politizálni, hogy az RMDSZ eredményt is érhessen el. MTI-TUDÓSÍTÁS London. A The Sunday Telegraph szerint Nagy-Britanniába szökött Szaddám Húszéin iraki diktátor egyik fő személyi tanácsadója, aki megszervezte az iraki olaj szankciósértő csempészesét. A brit és az amerikai titkosszolgálatoknak adott beszámolója nyomán a két ország elkezdhette a csempészhálózat felszámolását - írta a legnagyobb vasárnapi konzervatív brit lap. Számi Szalih, aki a beszámoló szerint a legfontosabb iraki disszidens, amióta Szaddám Húszéin magához ragadta a hatalmat, felfedte a lapnak: az iraki olaj csempészetére fedővállalatok hálózatát hozta létre a Közel-Keleten és Európában. Közölte, hogy az Öböl-háború óta nemzetközi megszorító intézkedésekkel sújtott bagdadi rezsim a bevételből főként fegyvereket importált a szankciók falán ütött réseken, amelyeken át az olaj is külföldre került. A The Sunday Telegraph szerint a 38 éves Számi Szalib februárban menekült el hazájából, ahol előzőleg kémkedés vádjával letartóztatták és megkínozták.