Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-18 / 215. szám, péntek

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 21. ETA: egyoldalú tűzszünet Madrid. Határidő nélküli egyoldalú fegyverszünetet hirdetett a törvényen kívül •helyezett baszk terrorszervezet. Az ETA eddigi 30 éves történelme folyamán ez az első eset, hogy a fegyvernyugvásnak nem szabott határidőt. A tervezet az ír példát veszi alapul a baszkföldi béke eléréséhez, a béketárgyalások előmozdításához. Jósé Maria Aznar jobbközép kormánya elutasította a felhívást, propagandamanővernek minősítve a kezdeményezést. (MTI) Hasimoto Oroszországban Moszkva. Az orosz gazdaság fellendítésének lehetőségeiről tárgyalt tegnap Borisz Jelcin orosz elnök és Rjutaro Hasimoto volt japán kormányfő, jelenlegi külpolitikai tanácsadó. A két politikus megvitatta a tavaly novemberi, gazdasági kapcsolatok újjáélesztésére vonatkozó terv teljesítését. A találkozóról adott tájékoztatás nem tér ki arra, szóba került-e a két ország területi vitája, a Kurilszigetek kérdése. (MTI) Jelcin keletre is, nyugatra is tekintget (Archív) Felszedik a taposóaknákat New York. Burkina Faso szerdán 40. államként ratifikálta a taposóaknák tilalmáról tavaly decemberben megkötött egyezményt, és ezzel a dokumentum fél év múlva életbe lép. Az egyezményt mintegy 130 állam írta alá, vállalva, hogy négy éven belül megsemmisítik taposóaknáikat, és tíz éven belül megtisztítják területüket. Az USA, Oroszország és I<ína nem írta alá a konvenciót. (MTI) Irak szakít az ENSZ-szel Bagdad. Irak felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát: vonja vissza határozatát, amely szerint felfüggeszti az Irak elleni szankciók kéthavonkénti felülvizsgálatát. Irak emellett végrehajta parlamentje indítványát, a még megmaradt ENSZ-ellenőrzés befagyasztását. Ez teljes szakítástjelent az ENSZ fegyverzetellenőrző bizottságával, az UNSCOM-mal. (MTI) Véget vetnek a viszálynak Szöul. Oroszország és DélKorea megállapodott: véget vetnek annak az állítólagos kémkedéssel kapcsolatos viszálynak, amely mindkét fél részéről diplomaták kiutasításához vezetett, s többé nem emlegetik fel az ezzel kapcsolatos ügyeket. (MTI) Jan Kavan a közép-európai együttműködésről Szlovákiára várva MTI-HIR Prága. Csehország, Lengyelország és Magyarország együttműködése elősegíti ezen országok felvételét az Európai Unióba, de az egymás közötti versengést nem engedi meg - nyilatkozta Jan Kavan cseh külügyminiszter egy lengyel lapnak. Ugyanakkor megjegyezte: Szlovákia nélkül nem teljes a közép-európai együttműködés. "Összeköt minket a közös múlt. Ezt nem lehet kiradírozni, hiszen túlságosan hosszú ideig egy államot alkottunk". A szociáldemokrata cseh kormány egyik célldtűzése, hogy javítsa Prága és Pozsony viszonyát. Kavan elismerte, hogy a cseh-szlovák kapcsolatok jelenleg nem a legjobbak, de reményét fejezte ki, hogy „a szlovákok olyan kormányt választanak, amely az ország demokratikus érdekeit fogja szolgálni". Úgy vélte, minél nagyobb lesz a demokrácia Szlovákiában, annál jobbá válik Szlovákia és szomszédai viszonya is. "Lehetetlen, hogy újabb vasfüggöny jöjjön létre" - mondta. Folyik a tárgyalás az unió és a tagjelöltek közt Pozícióegyeztetés Rizskov: Oroszország piacgazdaságot épít és ügyel a demokráciára Bíznak a Nyugatban Strasbourg. Az Európai Unió és az Európai Parlament azzal segítheti legjobban Oroszországot a jelenlegi válság megoldásában, hogy minden tőle telhető támogatást megad Moszkvának -jelentette ki szerdán Vlagyimir Rizskov, az orosz duma alelnöke. MTI-HÍR Az orosz politikus azt hangoztatta, hogy a válságot demokratikusan igyekeznek megoldani, miközben a reform és a piacgazdasági.átalakulás folytatódik az országban. Rizskov az Orosz Duma küldöttségét vezeti az Európai Parlamenttel alkotott vegyes bizottság harmadik találkozóján. Egyetértett azzal a brüsszeli hivatalos véleménnyel, hogy az orosz válság hatása korlátozott az európai országokra, beleértve a kelet- és közép-európai államokat is. Az alelnök kijelentette, Moszkva maga is mindent megtesz annak érdekében, hogy a válság minél kevésbé legyen érezhető külföldön, és reményét fejezte ki, hogy Az EU eddigi lépései nem bizonyultak elegendőnek. így is lesz. Leszögezte és garantálta, hogy az orosz külpolitika nem változik, és ennek megfelelően az EU-val is az együttműködés fokozására törekszenek. Többször megismételte, hogy a válság valamennyi szereplője ügyel arra: a demokrácia szabályain belül maradjon. Sem Borisz Jelcin elnök, sem a parlament nem sértett meg egyetlen jogszabályt sem a politikai válság megoldására tett erőfeszítések idején. Óvott attól, hogy a válságot eltúlozzák, misztifikálják, s kiemelte, a demokrácia és a piacgazdaság építése Oroszországban folytatódik. Constanze Krehl, a vegyes bizottság európai parlamenti társelnöke úgy ítélte meg, hogy amit az EU tett eddig az orosz együttműködésben, az nem bizonyult elegendőnek a válság megoldásához. Az EU nevében készségét fejezte ki, hogy hozzájáruljanak egy olyan megoldáshoz, amely lehetővé teszi a reformok folytatását. MTI-HIR Brüsszel. Az Európai Bizottság megkezdte az Európai Unió tárgyalási pozícióinak összeállítását, miután minden csatlakozási tárgyalásokat folytató ország átadta álláspontjait. A csatlakozási tárgyalások két szakaszból állnak. Az elsőben az EU és a hat tagjelölt - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia, Magyarország - szakemberei átvizsgálják a közösség joganyagát, illetve a nemzeti törvénykezést, és megállapítják, hol ütközik problémába az uniós szabályrendszer átvételében. Ahol problémát azonosítanak, arról további tárgyalásokat nyitnak - ez a tárgyalások második, részletes szakasza. A tagjelöltek saját álláspontjaikat az elmúlt két hétben folyamatosanjuttatták el Brüsszelbe. Az első hét fejezetben kevés probléma merült fel, Magyarország két esetben - a távközlésben és az iparpolitikában - jelzett kisebb nehézséget, Csehország és Lengyelország egy-egy könnyítési kérelmet jelzett. Sali Berisha elveszítheti mentelmi jogát Albán sebesültmérleg MTI-HÍR Tirana. Heten haltak meg és nyolcvanan sebesültek meg vasárnap óta a tiranai zavargásokban -jelentette be az albán belügyminisztérium. Hétfőn hárman haltak meg a Sali Berisha volt elnök, az ellenzéki Demokrata Párt elnöke és a biztonsági erők közti összecsapásokban, 76-an pedig megsebesültek. Tiranában tegnap is folytatódtak a Sali Berisha volt elnök vezette ellenzék Fatos Nano kormányfő távozását követelő tüntetései, mintegy kétezer ember vonult fel. Berisha híveihez szólva a korrupció Európa-bajnokának nevezte Nanót. Tiranában egy parlamenti bizottság vizsgálja meg Berisha mentelmi jogának felfüggesztését, ugyanis a kormányfő államcsíny-kísérlettel vádolja a képviselőt. Az Európa Parlament Koszovóval kapcsolatos határozatot fogadott el Magyarország a lista élén, Szlovákia ötödik Katonai beavatkozást kérnek Uniós szimpátia MTI-HIR Strasbourg. Az Európa Parlament NATO-hoz és más nemzetközi szervezetekhez eljuttatandó szerda esti határozata szerint kívánatos lenne, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa kilátásba helyezné egy katonai akció engedélyezését Belgráddal szemben a koszovói albánok megvédése érdekében. A parlament támogatja a NATO katonai készülődését, nemcsak a koszovói nép megvédelmezésének szükségét látva, hanem megelőzendőnek ítélve a válság kiterjedését is a szomszédos államokra. Az Európa Parlament továbbá azt kéri az Európai Unió államaitól, hogy ne fordítsák vissza a Koszovóból érkező menekülteket. A képviselő-testület szerint ugyanis az elsöprő többségében albánok lakta szerb tartományban nem lehet garantálni a visszatérők biztonságát. Az EU képviselő-testületének tagjai a koszovói helyzetről folytatott vitában ismét keményen elítélték az emberi jogok immár folyamatos megsértését, az etnikai tisztogatást és a szerb rendőrség agresszív akcióit. Sokadszor is felszólították Belgrádot, hogy azonnal hagyjon fel az erőszakos akciókkal Mindkét féltől azt követelik, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és teremtsék meg a tartós politikai megoldás feltételeit. A parlament üdvözölte az EU miniszteri tanácsának politikáját, amely a szerbeket sújtó nyomásgyakorlás növelését helyezi előtérbe, s egyetértenek a képviselők a koszovói EU-különmegbízott kinevezésével is. MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Unió lakossága legszívesebben Magyarországot fogadja be tagjai közé a kelet- és közép-európai térségből. Egy felmérés szerint a tizenegy tagjelölt állam közül egyedül Magyarország élvezi a lakosság több mint felének - 53 százaléknak- a támogatását, a többi pályázóé nem éri el az 50 százalékot. A lista első öt helyéből egyébként négyet a visegrádi országok szereztek meg - Szlovákia ötödik a tizenegyes listán -, közéjük csupán Ciprus tudott bekerülni. Legkisebb támogatottsága Romániának és Szlovéniának van, mindkét esetben 39 százalékos. Az elemzés szerint fél év alatt valamennyi tárgyaló állam támogatottsága emelkedett, átlagosan 6 százalékot. Magyarország felvételét a lakosság 24 százaléka nem támogatja, Romániáét 37, Szlovéniáét 35 százalék. Az uniós lakosság 95 százaléka igen fontosnak tartja, hogy csak olyan államot vegyenek fel, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a demokrácia szabályait. A cseh elnök jószerével csak a szexbotránnyal kapcsolatos kérdést kapott, de elmondta, Amerikának ezt az arcát nem ismeri Havel Monica árnyékában MTI-HÍR Washington. Václav Havel a demokratikus fejlődés legfontosabb biztosítékának nevezte az Egyesült Államok európai jelenlétét, és kifejezte határozott reményét, hogy a NATO bővítése nem áll meg a cseh, a lengyel és a magyar határnál. Elismeréssel szólt Clinton szerepéről, amit az európai demokratizálódáshoz nyújtott amerikai támogatásban játszik. A washingtoni látogatáson tartózkodó cseh köztársasági elnököt szerdán a Fehér Házban fogadta Bili Clinton, majd délután közös sajtóértekezletet tartottak. A sajtóértekezlet súlyponti témáját előre sejteni engedte, hogy a Starr-jelentés közzététele óta az elnök először állt a sajtó nyilvánossága elé áll. Ennek megfelelően csak annyi hangzott el a kétoldalú tárgyalásról, hogy szó esett a koszovói helyzetről, a tél közeledtével egyre fenyegetőbbé váló tragédia réméről és a NATO-bővítésről. Clinton elmondta, nincs szándékában lemondani a Lewinskyügy miatt, igyekszik helyrehozni családi életét és tovább kívánja vezetni az országot. Rögtön az első kérdés arra irányult, nem érzi-e Clinton, hogy elveszítette a vüág ügyeinek intézéséhez szükséges erkölcsi tekintélyt. Erre és az ezt követő kérdésekre az amerikai elnök ismételten azt válaszolta, hogy tovább kíván dolgozni Amerika érdekében. Sorolta a fontos és égető feladatokat, visszatérően utalt arra, hogy a Lewinsky-üggyel összefüggésben a megbánás őszinte a részéről, és hogy be kívánja gyógyítani a családon ejtett sebeket. Havel jószerével csak olyan kérdést kapott, ami a szexbotrányhoz kapcsolódott. Ő azonban leszögezte: Amerikának rengeteg arca van, ezek közül az arcok közül sokat ő is ismer és ért, de Amerikának van olyan arca is, amit nem ért. Amit pedig nem ért, arról nem szeret beszélni. Fehér Oroszlán érdemrenddel díszített Clinton (ČTK/AP) " t: f ' Ú • -' "• Nincs pénz? Öldd meg a bankárokat!" Orosz falfirka 1998-ból (ČTK/AP)