Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-01 / 177. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 1. KULTÚRA - OKTATÁS 9 Zord külső mögött érzékeny lélek. Fábián Gyula magyar kaszkadőr, de ha kell, albán terrorista Tűzzel oltja szomját Három hónap alatt három filmben dolgozott. Ott volt egy német krimiben, egy olasz erotikus filmben, és Patrick Demsy dublőre­ként az amerikai produk­cióban készült Bűn és bűn­hődésben. Mindazt, amit Raszkolnyikov kapott, ne­ki kellett elviselnie. SZABÓ G. LÁSZLÓ Fábián Gyula hatodik éve állja a sarat. Kaszkadőr. Nagy mutat­ványok, hátborzongató jelene­tek mestere. Kezdjük a német krimivel. Ho­gyan lesz egy magyar kaszka­dőrből germán „importcikk"? Úgy, mint másutt, az isme­retségen a mi pályánkon is ren­geteg múlik. Kollégáim egyike, aki ez idáig inkább Németor­szágban ért el sikereket, szólt, hogy szeretne kivinni a Soko cí­mű tévésorozatba, amelyet ugyanolyan sebességgel forgat­nak, mint a Cobra 11-et vagy a Rex felügyelőt. Tömegvereke­déshez kellett egy albán figura ­az voltam én. Jött a főszereplő és kegyetlenül elpáholt. Ököllel orrba, lábbal oldalba? Volt ez is, az is. Turmix. Ha be­mozdul áz ember, valóban meg­érzi. Ha nem, akkor eljátssza, hogy mekkorát kapott. Bemozdult már? Mindenkivel megesik. Egyszer én rúgtam szét a kollégám száját, máskor nekem vérzett äz orrom. Mit visel nehezebben? Ha cél­ba talál véletlenül, vagy ha egy váratlan rúgás mondjuk a lába között éri? Ez mindig a mozdulat erejétől függ. Idegesít, ha rosszul adok, fáj, ha kapok. Lelkizésre nincs idő. Káromkodunk egyet, és már csináljuk is tovább. Történhet bármi, az benne van a pakliban. Az is előfordult már, hogy kiha­raptam a számat. Az idő aztán mindent begyógyít. Felejt az ember. Fájdalomdíj? Jó szerződés, magas árral. Miért fizetnek a legjobban? Ezt nem lehet meghatározni. Az olasz filmben például, amelynek Dracula a címe, de végig az ero­tikáról szól, „töltelékanyagként" megtámadtunk egy hölgyet, és el akartuk venni a táskáját. De jött a „vérszívó", és természetfe­„A hitelesség kedvéért rám is sózott egy nagyot..." (Szlovák Judit felvétele) letti erővel szanaszét dobált bennünket. Én egy pályaudvari bádogkocsiban landoltam. Elő­ször azt vettük fel, hogy elkapja a grabancomat és felemel, a má­sodik képsoron repülök, de hogy gumiasztalról, azt a néző nem látja, aztán újabb vágás, és már puffanok. Ez például elég jó me­lónak számított. Nem kerestem rosszul vele. S ha a „csődör" csődöt mond az ágyban, akkor a kaszkadőr beugrik helyettte? Ez nem így működik. Azokból a jelenetekből nem is látunk sem­mit. Ahhoz, hogy részese le­gyek az „örömnek", másfajta szerződés kell. Amire szintén volt már példa. Ezen a téren is szert tettem némi szakmai ta­pasztalatra. Bűn és bűnhődés? Sok lila folt, ficam, törés? Semmi. A Raszkolnyikovot ját­szó színész dublőre voltam. Csu­pa akció. Az első napon nekivág­tak a falnak, és le kellett gurul­nom a lépcsőn. A budapesti New York kávéház hátsó kijáratánál vettük fel a jelenetet egy olyan lépcsőn, amelynek a széle elég éles volt és eléggé cikcakkos. Ilyenkor megnézem, mire kell vigyáznom, s amikor azt hallom, hogy „Próba!", vagy hogy „Fel­vétel!", akkor keményen levá­gom magam, és már gurulok is lefelé. A gerincvédőt természe­tesen nem felejti el felvenni az ember. Másfajta izgalmat jelent egy tüzes jelenet. Erre már na­gyon vártam. Égett a vágytól, hogy lángok nyaldossák a testét? Nem vagyok piromániás, de szakmailag ez nagy kihívásnak számít. Tűz ütött ki egy földszin­ti lakásban, az anya már kint si­koltozik, hogy bent maradt mindkét gyereke, Raszkolnyikov pedig berohan a bázba és kimen­ti őket. Égett az ajtó, de kifelé nyílt, hogy még csak véletlenül se lehessen berúgni. Gázcsövet vezettek a keretbe, hogy jobban nyomhassák a lángokat, de égett az ablakkeret és a kétszer három méteres szoba is, a plafon pedig már be volt szakadva. Az arco­mat, a hajamat, a kezemet, a nyakamat bekenték zselével. Tűzállóval? Mi ezt hőállónak nevezzük. Har­minc másodpercig hűti a bőrö­det. Amit utána érzel, az már a „frissensült" szaga. Ez még ak­kor is megeshet, ha a jelmez alatt ott az azbesztruha. De megúszta. Figyelmeztettek, ha érzem, hogy baj lesz, akkor azonnal jöj­jek ki, de nem éreztem sajnos semmit. Annyi levegő volt, hogy akár két percig is elidőzhettem volna odabent. Meg sem gyul­ladt rajtam semmi, bár ahogy ki­Egyesek szerint gazdaságtalanok, mások szerint pótolhatatlanok - egy biztos, okot adnak a támadásra Mikor dől el a kisiskolák sorsa? VRABEC MÁRIA A nyitrai kerületi elöljáró, Štefan Fašanek múlt heti sajtó­tájékoztatóján hangzott el az a gondolat, hogy elkerülhetetlen a kerület egész iskolarendszer­ének átszervezése, túl sok a kis­iskola, ráadásul némelyikben több a tanító, mint a diák. Az elöljáró szerint ezek az iskolák emésztik fel a kerületi hivatal pénzforrásainak háromnegye­dét, ami tarthatatlan. Példaként azokat a falvakat em­lítette, amelyekben még óvoda sincs, de a kisiskolákban 4 gye­rek miatt kell fizetni egy peda­gógust, vagy amelyekben a szlo­vák mellett még magyar kisiskola is működik, pedig a magyar kisdiákok a szomszéd faluba is járhatnának. Štefan Fašanek hangsúlyozta, tudatá­ban van annak, ha esetleg be­zárnának néhány iskolát, a „ma­gyarok ezt az elnyomásukról szóló propagandára használnák fel, de őt kizárólag a gazdasá­gosság elve vezérli". Kitért arra is, hogy a kerületi hivatal a kö­zeljövőben megvizsgálja az olyan iskolák létjogosultságát, amelyekbe kevesebb diák je­lentkezett, mint amennyit fel­vehettek volna. Példaként az ipolysági magyar gimnáziumot említette. A témával kapcsolatban az is el­hangzott a sajtótájékoztatón, hogy a szlovákiai iskolák sok nyugati állam iskoláival össze­hasonlítva is fényűző paloták. Az elöljáró pl. Belgiumban olyan iskolákat látott, ahol va­kolatlan falak között ültek a di­ákok, és télen 18 fok sem volt a tantermekben Az elhangzottak­kal kapcsolatban szerettük vol­na megkérdezni az elöljárót, tervez-e konkrét intézkedése­ket, de csak annyit sikerült megtudnunk, hogy egyelőre „a mérlegelés fázisában van a do­log". Konkrét iskolák bezárásá­ról, vagy összevonásáról nem tudnak a járási hivatal oktatás­ügyi osztályán sem. Vladimír Ďuga osztályvezető szerint azonban a közeljövőben biztos nem fenyeget ilyesmi A kerületi hivatal oktatásügyi osztályának munkatársa, Ivan Pastier azt nyilatkozta, hogy az alapiskolákkal kapcsolatban nem illetékes, ezekkel csak má­sodfokú intézményként áll kap­csolatban a kerületi hivatal. Egy magát megnevezni nem kívánó, vezető beosztású kerületi hiva­talnoktól azonban megtudtuk: „házon belül" is nagyok az ellen­tétek az ügyben. Míg a hivatal vezetői gazdasági okokra hivat­kozva a leépítést szorgalmaz­zák, a pedagóguspártiak a kisis­kolák mellett állnak, hiszen egy hasonló intézkedés sokkal több szlovák összevont osztályt érin­tene a kerületben, mint ma­gyart. A másik nyomós érv a kis­iskolák mellett az, hogy az ott tam'tó pedagógus ellátja az igaz­gatói teendőket is, tehát semmi­képp sem drágábbak, mint egy több osztályos iskola. A kisisko­lák létjogosultságát támasztja alá az az érv is, hogy sok faluban ezek jelentik az egyetlen intéz­ményt, amely a lakókat mara­dásra és nemzetiségük megőr­zésére ösztökéli (a hivatal szem­szögéből nézve elsősorban a dél-szlovákiai szlovák kisis­kolákról van ugyan szó, de ha el­fogadjuk ezt az elvet, a magyar kisiskolákra éppúgy érvényes). Információnk szerint néhány átszervezésre mégis sor kerül még nyáron, már csak azért is, mert a vakáció alatt nehezebb bármiféle szülői tiltakozást megszervezni. Hogy az esetle­ges leépítések és megszünteté­sek során érvényesek lesznek-e a tanügyisek amúgy racionális érvei a magyar iskolákra is, az majd kiderül. MOZI POZSONY HVIEZDA: Armageddon (am.) 17, 20 OBZOR: Mercury (am.) 17.30 Titanic (am.) 19.30 MLADOSŤ: Big Lebowski (am.) 15.15, 17.30, 20, 22 CHARLIE CENTRUM: Őrült város (am.) 18.30, 20.30, Vörös sarok (am.) 18, 20.15, Az ördög ügyvédje (am.) 17.45, Titanic (am.) 17.15 Blade Runner (am.) 20.15 1914-1918 (francia) 20.30 KASSA DRUŽBA: Armageddon (am.) 17.45, 20.15 TATRA: Álljon meg a nászmenet! (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Armageddon (am.) 18, 20.30 ÚSMEV: A megsemmisítő becsapódás (am.) 17.30, 20 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 19 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: A gömb (am.) 18, 20 DUNASZER­DAHELY-LUX: A megsemmisítő becsapódás (am.) 21 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: A vörös sarok (am.) 19 PATHI FÜRDŐ ­KERTMOZI: Álljon meg a nászmenet (am.) 21.30 LÉVA - JU­NIOR: Vad játékok (am.) 18 KERTMOZI: Rivers of Babylon (szlov.) 21 RIMASZOMBAT - KERTMOZI: Őrült város (am.) 21 GALÁNTA - KERTMOZI: Armageddon (am.) 21.30 jöttem, poroltóval lefröcskölt a főnököm. Akkor viszont mégis égtem, csak nem „szervezetten". Dosztojevszkij regényében van még néhány kemény jele­net. A filmben is. Azon a képsoron, amelyet a Vajdahunyad várában vettünk fel, átugrom a korlátot és majdnem a lovak alá esem. De lefékez a kocsis, és jó nagyot rám vág az ostorával. Mennyit érzett belőle? Elsőre semmit. Nem akart meg­ütni. Csak úgy meglegyintett. Aztán megkértem őt, hogy ne kí­méljen. A hitelesség kedvéért rám is sózott egy nagyot. Csak annyi instrukciót kapott, hogy nyaktól lefelé érjen az ütés, mert ha rámcsavarodik az ostor vége, kicsaphatja a szememet. Be is mérte jól az ütést. A hátam kö­zepén csattant. Szibéria, munkatábor? Volt az is. Harminchét fokos hő­ségben, műhóban. Vizesvödör­rel a kezében jön ki Raszkol­nyikov a barakkból, s a fogoly­társai verik a falhoz. Szép, látvá­nyos jelenet. A fogamat, szeren­csére, nem köptem ki. Most már csak egy autós üldözésre vá­gyom. Abban még nem volt ré­szem. Hatalmas kihívás lenne. De hát egy kaszkadőrnek ez a kenyere. A veszély. A hátbor­zongató izgalom. Fleischmann-Neiger Miriam festő kiállítása Otthonom, Jeruzsálem Komárom. A Medicina magán szakrendelő folyosóján a komá­romi születésű, ma izraelben élő Fleischmann-Neiger Miriam al­kotásait tekinthetik meg a látogatók.A festőnő 1948-ban született Komáromban, nem volt egészen egyéves, amikor szülei­vel kivándorolt Izraelbe. Művé­szeti tanulmányait Jeruzsá­lemben végezte. Nemcsak festé­szettel foglalkozik, hanem verse­ket is ír. „A látható világ szavai" címmel 1992-ben megjelent ver­seskötetét az előkelő The Fund of Bellesletters díjjal jutalmazták. Fleischmann-Neiger Miriam festményeit 1994-ben állították ki először Komáromban, a Duna Menti Múzeumban, Az én Jeru­zsálemem címmel. A Mediciná­ban látható alkotások jelentős ré­sze szintén a festőnő lakóhelyét, Jeruzsálem városát ábrázolja. Fleischmann-Neiger Miriam ér­dekes, merészen élénk színekkel festett alkotásait a nyár végéig tekinthetik meg. (-cza) Abszurd krimikomédia szürrealista elemekkel Tökéletlen emberek ERDÉLYI EDIT A Coen testvérek, Joel és Ethan független amerikai filmesekként nagyszerűen kiegészítik egy­mást. Joel rendez, Ethan a gyár­tásra figyel, a forgatókönyvet pe­dig közösen írják. Filmjeik alap­ját szinte kivétel nélkül az embe­ri tökéletlenségre építik. A Big Lebowski ötletes, eredeti humorú krimikomédia. A film fő­hőse Jeffray Lebowski (Jeff Brid­ges), akit mindenki csak Dude­nak szólít. Eszébe sem jut dol­gozni; a legszívesebben a baráta­ival, a vietnami veterán Walter­ral (John Goodman) és a mentá­lisan visszamaradt Donnyval (Steve Buscemi) tekézik. A slam­pos, hosszú hajú Jeffet a világon mindennél jobban érdekli, van-e tej a speciális italába. Áz sem hozza ki a sodrából, amikor a sa­ját lakásában két alak pénzt kö­vetel tőle, bele akarja fojtani a vé­cékagylóba, mert összetévesztik a milliomos Lebowskival. Dude csupán kedvenc szőnyegét saj­nálja, amelyet az egyik kemény­fiú lepisilt. Fölkeresi az igazi Lebowskit, hogy kártérítést köve­teljen. Később elrabolják a toló­kocsihoz kötött milliomos fiatal feleségét, és ő Jeffet bízza meg, hogy némi részesedésért adja át az emberrablóknak az egymillió dollárt. Walter azonnal tervet eszel ki, hogyan tarthatnák meg a pénzt. Ezután jobbnál jobb és bizarrnál bizarrabb ödetek tanúi lehetünk. Coenék a nagyszerű di­alógusokon kívül nem várt for­dulatokkal, kitűnő helyzetkomi­kummal, abszurd és szürrealista képekkel lepnek meg. Megeshet, hogy a nézőnek érthetetlennek, furcsának tűnik például a Dude álma-vagy víziójaként felbukka­nó broadwayi musicalbetét, ám ha Coenék alkotását egyszerűen játékként fogjuk fel, és nem kere­sünk mögötte hatalmas gondola­tokat, biztosan kitűnően fogunk szórakozni. A szerzőpárosnak u­gyanis sokkal fontosabb a hely­zetkomikum, a stílus, mint maga a tartalom. Mint mindig, a tekepályán a három jóbarát, hiszen életük legfőbb eseménye a tekézés. (Fotó: Tatrafilm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents