Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-24 / 196. szám, hétfő

KULT ÚRA ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 24. Valachi Anna könyve József Jolánról József Jolán, az édes mostoha címmel írt könyvet Valachi An­na József Attila nővéréről. A biográfia nemcsak új adatokkal és értékes információkkal szolgál a szakembereknek, de társa­dalom- és lélekrajzával, árnyalt megítéléseivel lebilincselő ol­vasmány az érdeklődők szélesebb rétege számára is. (N) Bécs a valcerkirály jubileumára készül Ausztriában jövőre Strauss-év lesz: a valcerkirály 1899-ben hunyt el. A jubileumi évre tervezett koncertek száma több tu­catnyi. A Bécsi Szimfonikusok, a Johann Strauss Zenekar, más osztrák, valamint német, cseh és magyar zenekarok szólaltat­ják meg Strauss keringőit és egyéb zenekari darabjait, (nm) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Halálos fegyver 4 (am.) 18.00, 20.30, 22.45 OBZOR: A polip (am.) 15.30,18.00, 20.30 MLADOSŤ: Az élet sója (am.) 17.30, 20.00 CHARLIE CENTRUM: Titanic (am.) 17.15 Desperado (am.) 20.30 Mortal kombat 2 (am.) 18.00 Armageddon (am.) 17.00, 20.00 Az akasztott ember háza (ju­goszláv) 20.15 Papírfejek (szlov.) 20.30 KASS A TATRA: Mercury (am.) 17.45, 20.00 DRUŽBA: Titanic (am.) 16.00,19.30 CAPITOL: Halálos fegyver 4 (am.) 15.45,18.00, 20.30 ÚSMEV: Hard Rain (am.) 18.00, 20.00 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 19.00 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM - TATRA: Ebadta eb (am.) 18.00, 20.00 PATH ­KERTMOZI: Halálos fegyver 4 (am.) 20.30 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: A vasálarcos (am.) 19.00 GÚTA - VMK: A világűr foglyai (am.) 19.30 Szarajevó. Az Armageddon cí­mű amerikai film vetítésével megkezdődött a szarajevói nemzetközi filmfesztivál. A filmünnep keretén belül egy héten át húsz ország kilencven­nyolc alkotását mutatják be. A boszniai és balkáni filmesek al­kotásai mellett tajvani, dán és mexikói filmeket is láthatnak a szarajevóiak. Játék-, dokumen­tum-, rajz- és rövidfilmek egy­aránt szerepelnek a bemutató­kon. A filmszemle igazgatója, Mirsad Purivatra szerint a rendezvény legfontosabb célja, hogy újra fellendüljön és visszaszerezze a háború előtti helyzetét a boszni­ai filmgyártás. (MTI) Michael Bay rendező új filmje, az Armageddon a nyár egyik legné­zettebb mozija, amelyet nálunk is sikerrel vetítenek. Képünkön a film sztárjai: Bruce Willis, Billy Bob Thornton, Liv Tyler, Ben Affleck, Steve Buscemi, Will Patton. Kassa kiállításon és zenészeivel mutatkozik be Zempléni Napok Sárospatakon megkezdődtek a VII. Zempléni Művészeti Napok. A hét éwel ezelőtti első ilyen rendezvényen még főként a mu­zsikáé és csak kisebb részben a prózáé, képzőművészeté volt a főszerep. Most tovább színese­dett az események palettája. Színház és folklór, festészet, szobrászat és fotó, bábszínház és táncház, fiatal tehetségek fó­ruma és elismert, köztisztelet­nek örvendő művészek fellépése is helyet kapott az augusztus 29­ig tartó eseménysorozatban. Az idei rendezvény sztárvendé­ge Tokody Iloná lesz, aki az au­gusztus 26-i sárospataki koncer­ten lép fel. A kassai dómban a Mendelson Kamarazenekar ma ad koncer­tet. A Kassai Fúvós Trió pedig a tarcali zsinagógában és a sze­rencsi Rákóczi-várban mutatko­zik be. A kiállítások közül kiemelkedik a sárospataki Rákóczi Múzeum­ban Kassa a reneszánsz város címmel rendezett bemutató és a sárospataki képtárban megnyílt V. Zempléni Nyári Tárlat. A Zempléni Művészeti Napok augusztus 29-én nagyszabású zárókoncerttel fejeződik be. Haydn a Teremtés című oratóri­umát a Liszt Ferenc Kamaraze­nekar, a debreceni Kodály Kórus és több ismert szólista adja elő a sárospataki református temp­lomban. (MTI) Nyitrai Márton a saját villamosával járt Karlovy Vary idei fesztiválján. Azóta behajtott a remízbe A megszökött pesti jármű Megkezdődött a szarajevói nemzetközi filmfesztivál Fellendíteni a gyártást Híres járat lett Nyitrai Márton pesti villamosa. Hajnalok hajnalán megállt egy öngyilkosjelölt előtt, s míg a vezetője jóízűen fa­latozott a sínek mellett, addig meglógott szépen. SZABÓ G. LÁSZLÓ Nem sok a kitaláció a történet­ben. A legenda létezik. Évekkel ezelőtt, áramszünet következté­ben, megállt a villamos a kör­úton. Vezetője, a kart úgy hagy­va, leszállt. Nézelődött, beszél­getett, az áramkihagyásról talán már meg is feledkezett, amikor a villamos hirtelen elindult, és ment a maga útján anélkül, hogy irányították volna. A veze­tő pedig szaladt utána. Ilyet sem látott még a pesti flaszter! Előbb Berlin, majd Karlsbad fesztiválján tűzték műsorra a filmet. Nyitrai Mártonnak tetszett a mese. Némi módosítással, csa­varással, az öngyilkosjelölt „be­iktatásával" kilencperces filmet forgatott a hallottak alapján. A forgatókönyvet Marosi Gábor­ral, a film operatőrével írta. Budapesten, az idei szemlén Makk Károly A játékos című alko­tása előtt, nyitófílmként láthatta a közönség A villamost. A rakon­cátlan jármű ezek után külföldre is „kihajtott". Előbb Berlin, majd Karlsbad fesztiválján tűzték mű­sorra a filmet. Sikerrel fogadták itt is, ott is. Csak Nyitrai Márton­nak nem volt sikere - a főiskolá­val. Rendező szakra jelentkezett, ám a felvételiztető bizottság el­várásainak egyelőre nem felelt meg. Paradox helyzet: egy hu­szonhárom éves rendezőjelölt munkája két rangos fesztiválon képviseli a magyar filmgyártást, magát az alkotót azonban eluta­sítja a főiskola vezérkara. Voltam lótifutl, felvételvezető, világosító, rendezőasszisztens, és csináltam már videoklipet is. (Inkey Alice felvétele) Megtudta, miért esett ki a má­sodik forduló rostáján? Rosszul sikerült az írásbelim. De botrányosan rosszul! Nem tud­tam megválaszolni bizonyos teszdcérdéseket. Ez valóban ku­darc, mégsem zokogok. Volt pél­dául olyan feladat is, hogy írj egy propagandamondatot az ameri­kai filmek európai szereplése mellett és ellen. Érre aztán bár­mit írhat az ember. Lehet az szel­lemes, bölcselkedő, felemelő és lesújtó... a végén úgyis mások ítélik meg. A film- és művészet­történeti kérdések mellett kap­tunk általános kérdéseket is. Meg kellett válaszolnunk például, hogy mennyibe kerül egy kiló ke­nyér. Igazából nem tudom, mi alapján szelektáltak bennünket. Ha nincs A villamos, lehet, hogy a második fordulóig sem jutok el. Látta valaki a felvételiztetők közül a filmet? Biztosan. Én csak Zsombolyai Jánost ismertem a tanárok kö­zül, a többieket nem, de most már nem is foglalkozom ezzel. Főleg azok után, hogy Karlovy Varyban láthattam: minden mű­ködött, amit kitaláltunk. A kö­zönség teljes mértékben értette, és jól fogadta a filmet. Hol tanulta meg mindazt, amit A villamosba sűrített be? Magyar Televízió, Fekete Doboz, Balázs Béla Stúdió. Voltam lóti­futi, felvételvezető, világosító és rendezőasszisztens. Az Üllői úti fák nevű együttes felkérésére csináltam már videoklipet is. A villamosban egyeden szó sem hangzik el. Még a zené­ben sem. A zenét a Másfél együttes kom­ponálta. Beleláttak az agyamba, mert pontosan azt írták meg, amit hallani akartam. A történe­tet Marosi Gyulával csavartuk meg. Vele még a gimnáziumban Játékfilmben dolgoz­nék a legszívesebben, de jöhet más munka is. ismerkedtem meg. Azóta sokat üldögélünk együtt. A villamos­vezetőt Safranek Károly alakít­ja, az öngyilkosságra készülő férfit Pál Tibor. Mindketten re­mek színészek. Pál Tibor két lá­bon járó áramforrás. Vibrál az egész ember. Sikertelen felvételije után Nyitrai Márton most mennyire vibrál? Néha nagyon, néha kevésbé. Asszisztensként próbálok elhe­lyezkedni, hogy ne legyek távol a szakmától. Játékfilmben dol­goznék a legszívesebben, de jö­het más munka is. Vannak terve­im, de pénz nélkül egyiket sem tudom megvalósítani. Tehát el­kezdek „vadászni". A kisjáték­film sosem élvez olyan előnyö­ket, mint egy egész estét betöltő alkotás. Állami támogatás kell ehhez is, noha tudjuk, arra még csak esély sincs, hogy a költsé­gek megtérüljenek. Pénz nélkül azonban nem lehet forgatni. Én pedig szeretnék még celluloid­szalagot látni. A főiskola felejtve? Nem. De most „nyertem" három évet. Legközelebb ugyanis csak három év múlva nyílik rendezői szak. Megjelent a Változó Világ új kötete, Gyivicsán Anna és Krupa Mihály munkája, A magyarországi szlovákok Az előítéleteket igazság váltsa fel TALLÓSI BÉLA Az Útmutató Kiadó Változó Vi­lág könyvsorozatának tizenha­todik köteteként jelent meg A magyarországi szlovákok című tanulmány, Gyivicsán Anna nemzetiségkutató és Krupa András néprajzkutató munkája. Az Útmutató független magán­kiadó elsősorban ismeretter­jesztő irodalmat, szakkönyveket és tájékoztató évkönyveket je­lentet meg. Egyik könyvsoroza­ta, a Változó Világ tíz témakör­ben (történelem, jog, életmód, földrajz, kultúra, égészség, gaz­daság, politika, mesterségek, tudományok) dolgoz fel aktuá­lis témákat tudományos igény­nyel, ugyanakkor közérthető nyelvezettel - zsebkönyvformá­ban. S ami manapság egyáltalán nem mellékes, kiadványait a legszélesebb olvasóközönség ál­tal is megfizethető áron kínálja. A magyarországi szlovákok cí­mű kötet mindössze kétszázki­lencven forintba kerül. Ez a könyv - alkotóinak szándé­ka szerint - elsősorban azt a célt kívánja szolgálni, hogy „a ma­gyarok és a szlovákok jobban megismerjék egymást", vagyis egymás életkörülményeit, nép­szokásait, azonosságukat és a különbözőségeiket. Azért van erre szükség - mutat rá a kötet fülszövege -, mert: „A jövő Eu­rópájának egyik fő kérdése, hogy megvalósítható-e egy tole­ráns, szolidáris, a gyengébbek, így a kisebbségek jogait tiszte­letben tartó együttélés." Ha ÜL j szJjM H SÍ ...,,/'.. •.: . s .• * - * ; IffO | mm s 1 : 1111 4 : f A békéscsabai Szlovák Kultúra Háza 1996 óta szolgálja a magyar­országi szlovák lakosság kulturális életét. Termeiben különböző idő­szaki kiállításokat rendeznek. (Archív felvétel) igen, akkor az ehhez vezető első lépés „a kölcsönös megismerés, az előítéletek felváltása az igaz­sággal." Ehhez kíván hozzájá­rulni Gyivicsán Anna és Krupa András munkája azáltal, hogy megmutatják, „hogyan látja a magyarországi szlovákság az együtt töltött évezredet." Gyivicsán Anna a kiadvány po­zsonyi bemutatóján elmondta: „Könyvünkben nem foglalko­zunk a magyarországi nemzeti­ségi politikával. Az nem a mi fel­adatunk. Mi antropológiai szempontból próbáltuk megkö­zelíteni a témát. Arra töreked­tünk, hogy feltárjuk a magyaror­szági szlovákság mentalitását, tehát, hogy az embert ismerjük meg." Egyrészt történelmi tü­körben, a magyarországi szlová­kok etnogenéziséből, másrészt a közelmúltból, illetve a mából. A magyarországi szlovákság struktúrájából, vallási tagozó­dásából, népi szellemi kultúrá­jából, nemzetiségi-etnikai tuda­tából, nyelvhasználatából. A kötet külön fejezetben foglalko­zik az 1945 utáni helyzettel: az oktatás, a művelődés és a tudo­mány hátterében. Ennek az idő­szaknak az elemzésével többek között azt is szem előtt tartotta a szerző, hogy az olvasó meg­értse, miként, milyen körülmé­nyek hatására váltak fokozato­san a szlovák nyelvszigeteken kialakult, a szlovák nyelvre, il­letve szlovák kultúrára épülő úgynevezett etnokulturális mo­dellek kétnyelvű etnokulturális sii«i# mát ä Irta öyMcftán Aíhiw ös Kiupa Ami'Äs sOrMimtóí modellekké. Ahogy Gyivicsán Anna ezzel kapcsolatban el­mondta, az utolsó nagy vátozások 1965 és 1975 között történtek. A fiatal nemzedék el­magyarosodása ebben a tíz év­ben zajlott le radikálisan. Ennek hátterében, a nemzetiségkutató szerint, egyrészt a lakosságcse­re áll, másrészt az a gazdasági változás, amely Magyarorszá­gon a hatvanas években, 65 és 68 között zajlott le, s amelyet óriási belső gazdasági, szociális migráció kísért. „Mi ezzel kap­csolatban tudományos lépések­kel bemutatjuk azt, miként esett szét egy kultúra azáltal, hogy egy zárt közösségbe be­épült egy egészen másfajta kö­zösség" - mondta a kötet nem­zetiségkutató szerzője. Mintha ismerős lenne a kép!

Next

/
Thumbnails
Contents