Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-21 / 194. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 21. Oktatás - hI RdeTÉs 25 Kétszemélyes visszaemlékezés 1968 rosznyói eseményeire, az ország megszállásának első óráira ... és folytatódott a film 1968 augusztusában a be­vonuló orosz tankokat Csehszlovákiában sehol sem várták tárt karokkal. Rozsnyó város polgárai sem repestek az örömtől a megszállók érkezése mi­att. Sőt, hangot is adtak nemtetszésüknek. • KMOTRIK PÉTER A szedett-vedett teherautókkal, tankokkal érkező oroszok végül Rozsnyón is rendet teremtettek - sok szóbeszédet lehet hallani erről. Az események szemtanúi így vallanak: Lipták János 17 éves volt akkor: - Augusztus 18-án jöttem haza Magyarországról, kirándulni voltunk. A határ magyar oldalán már mindenhol tankok álltak. Nem gondoltunk semmi rossz­ra, azt hittük, hogy gyakorlat van. Aztán 21-én reggel azzal ébresztett édesanyám: „Kelj fel fiam, kitört a forradalom". - Á, mama bolondokat beszél - vála­szoltam. „Fiam, nem hallod? Mennek a tankok az utcán" ­mondta ő. - Csak a kombájnok mennek aratni. „Eredj le, nézd meg a saját" szemeddel, ahogy ömlenek végig a Kassai úton." Lementem az utcára s láttam, hogy igaza volt a mamának: vo­nultak a tankok. Mi fiatalok csak csodálkoztunk, nem tudtuk, mit akar ez jelenteni. Az idősebbek már gyülekeztek az út szélén, kiabáltak nekik szlovákul, ma­gyarul és oroszul: Kollaborán­sok! meg Az anyátok...] Úgy ti­zenegy óra körül egy polomai Tőlem tíz centiméter­re állt meg a tank. ember kihozta a közeli szlovák alapiskolából a csehszlovák zászlót. Én meg elkaptam tőle és leültem vele az út közepére, hát­tal a közelgő tanknak. Később azt mondták, tőlem tíz centimé­terre állt meg - és mögötte az egész oszlop. Ezután mások is leültek mellém, a többiek a jár­dáról kiabáltak nekik. Már dél­után volt, amikor az úton fel­jebb, a Drázus patak hídjánál A prágaiak megpróbálnak megállítani egy orosz harckocsit. Hason­ló próbálkozások az ország más városaiban is voltak. v (ČTK-archívum) nagyobb szóváltás alakult ki a civüek és a katonák között. Egy­szer csak arra lettünk figyelme­sek, hogy lőnek. Mi sem voltunk restek, a patak partján levő kö­vekkel hajigáltuk a tankokat ­erre még egy sorozatot meg­eresztettek. Ekkor beugráltunk a patakba, meg a híd alá. Hár­man megsebesültek közülünk, egy betléri fiatalembert, Ciberaj Štefant pedig a fordulás közben az egyik harckocsi nekinyomta egy ház falának. Ezek után Rozsnyót megkerülve - Hárskú­ton, Várhosszúréten és Jólészen keresztül - vonultak a tankok. Persze a városban is maradt elég ruszki, ezek a milicistákkal együtt járőröztek. A rendőrök­nek rögtön 21-én elvették a fegyvereiket, csak két hónap múlva kapták vissza. Mi fiatalok abban az időben városrészen­ként bandákat alkottunk - éjje­lente, a kijárási tilalom ellenére jártuk a várost és festettük a bol­tok kirakatát meg a házfalakat. A rendőrök többsége velünk volt, még ha látott is valamit, in­kább félrenézett. A szemtanú által elmondott ese­ményről amatőr filmfelvétel is készült, amely egy rosznyói ar­chívumban még ma is megtalál­ható. Négy nappal később, au­gusztus 25-én egy másik ese­mény bolygatta fel a megszállt város életét - csak a szerencsén múlott, hogy nem estek újabb áldozatok. A történet ma eléggé nevetségesnek tűnik, sőt már néhány órával utána is akadt, aki jót mulatott rajta, aki viszont ott volt, nem nevetett. Cs. József: - Tizennyolc éves vol­tam 1968-ban, akkor érettségiz­tem. A ČSAD-nál dolgoztam, reg­gel három órakor jártam munká­ba, mert mi mentünk a tejért a falvakba. Nálunk dolgozott Šte­fan Ciberaj is. Néhány nappal a halála után gyűjtést szerveztünk a családja számára. A 21-i bevo­nulás után mindenki azt mondta: ha itt vannak, legyenek, az élet megy tovább. A lakosság igyeke­zett ignorálni az oroszokat. Au­gusztus 25-én újra megnyílt a Kras Szálló, és üzemelt a mellette levő mozi is. Az inkák kincse ment - valahol még mindig meg­van az aznapi belépőjegyem. Ta­lán húszan lehettünk a moziban. Már javában folyt a vetítés, ép­pen nagy lövöldözés volt a vász­non, amikor halljuk ám, hogy kint is ugatnak a géppisztolyok. Leállt a vetítés. Erre kint is csend lett. Aztán tizenöt perc múlva folytatódott a film, de ekkor még nagyobb lövöldözés hallatszott, sőt néhány golyó berepült a te­rembe is a ventillátor nyílásán keresztül. Ismét megszakadt a vetítés, a nézők addigra már a székek alatt lapultak - én is. El­Valaki megértette vele, hogy„Éto kinó". telt egy kis idő, mire kimerész­kedtünk. Szoros katonai kordon között jöttünk ki a moziból. Ha­zafelé az őszes kapu alatt mogor­va oroszok álltak géppisztollyal a kezükben. Mint később megtud­tam, a szállodában két orosz tiszt iszogatott, amikor meghallották a moziból kihallatszó lövéseket. Egyikük kirohant és kilőtt egy jel­zőrakétát. Erre aztán minden­honnan tűz alá vették a megijedt ruszkik a Kras-t. Egyetlen ablaka sem maradt épen, az épület falá­nak alsó részén még ma is látni a golyók ütötte lyukakat. Az étte­remben is mindenki a földre ve­tette magát. Csak a szerencsének köszönhető, hogy senki sem sé­rült meg. Állítólag a másik tiszt vetett véget az égiháborúnak, amikor valaki megértette vele, hogy „Éto kinó". Rozsnyón a második világhábo­rú végétől 1968-ig nem volt ka­tonaság, a régi kaszárnya épüle­te raktárként szolgált. Az 1968­as megszállás után az oroszok „ideiglenesen" elfoglalták, és egészen a kilencvenes évek ele­jéig a városban állomásoztak. A kiskatonákkal jól kijöttek a lako­sok - benzint, cigarettát és kato­nai felszerelést lehetett tőlük venni. A tiszteket viszont nem nagyon szerették a rozsnyóiak, mert ha berúgtak, mindig köte­kedtek a civilekkel. A diplomaták állítólag jó helyen vannak Alapos kiképzés EBESZ-bizottság a választásokon Hosszú távú ellenőrzés ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Eva Garajová, Szlová­kia bécsi ENSZ-missziójának, és Ľubica Ďurčová, a strassbourgi Európa Tanács mellett működő misszió új nagykövete megfelelő felkészítésben részesült, ezért Milan Tokár külügyi szóvivő sze­rint Pavol Hamžík jobban tenné, ha lakatot tenne a szájára. - Meg­gondoladanul, minden erkölcsi és etikai szabályt felrúgva vonta két­ségbe a Polgári Egyetértés Pártjá­nak alelnöke a diplomaták kép­zettségét - véli Zdenka Kramp­lová jobbkeze. Megemlítette, ez­által nem csak a személyek, az or­szág imidzse is romlott. Pavol Hamžík korábban bírálta a nagy­követek kinevezését, mondván, képtelenek lesznek ellátni felada­tukat és senki nem fogja őket partnerként kezelni. A PEP alel­nöke rámutatott: a két hölgy fö­löslegessé vált a DSZM számára, csupán pártérdekből nevezték ki őket. Tokár ezt bevett szokásnak tartja, hiszen fejlett, külföldi álla­mokban is így járnak el. Garajová évekig az Európa Tanácsban mű­ködött, ezért a szóvivő megalapo­zadannak minősítette Hamžík ál­lítását. - Ellenkezőleg, mielőtt Pavol Hamžík Szlovákia németor­szági nagykövete lett volna, Bécs­ben dolgozott, mint bármelyik polgár. Valószínűleg a választá­sok előtti harc nem tetszik neki ­mondta Tokár, (greg) A miniszeter bezárással fenyegetőzik Patikák büntetésben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A külügyminisztérium meghívása alapján az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intéz­ményekért és Emberi Jogokért Felelős Hivatala létrehozta a szlovákiai választásokat megfi­gyelő bizottságát. Erről a bizott­ság elnöke, a norvég Kare Vollan tájékoztatott tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén. Azt is el­mondta, hogy 11 országból húsz megfigyelő érkezik „hosszú tá­vú" megfigyelésre, a választások napjaiban pedig akár 20 ország­ból 100-250 is lehet a külföldi megfigyelők száma. Az EBESZ­bizottság tagjai elsősorban a vá­lasztási kampányt figyelik majd, kapcsolatban lesznek a Központi Választási Bizottsággal és a járá­si választási bizottságokkal, a választáson induló pártokkal és mozgalmakkal, a sajtó képvise­lőivel, a diplomáciai testületek­kel és különböző polgári társulá­sokkal. Egyik legfontosabb fel­adatuknak az elektronikus mé­diák, elsősorban a Szlovák Tele­vízió és a Markíza Televízió mo­nitorozását tartják. Vollan hang­súlyozta: a nemzetközi megfi­gyelőknek semmilyen lehetősé­gük nincs befolyásolni a válasz­tási kampány menetét, s csak a választások befejeztével adnak ki értékelő nyilatkozatot. Előze­tes értékelést rögtön a választá­sokat követő napon, alaposabb értékelést az azt követő néhány héten belül hoznak nyilvános­ságra. (G. L.) TA SR-HIR Pozsony. Az egészségügyi mi­niszter büntetőeljárást indítvá­nyozott a Legfelsőbb Bíróságon azon szervezetek és gazdasági társulások ellen, amelyek nem fi­zetik az egészségbiztosítást, tehát rosszhiszeműen megkáro­sították a biztosítókat. Javorský felhívja a lakosság figyelmét: ké­sedelem nélkül tájékoztassák az egészségügyi tárcát arról, mely gyógyszertárban kérték, hogy té­rítsék meg az I. és II. kategóriába sorolt orvosságok árát. Ezektől a patikáktól lehet, hogy megvon­ják a működési engedélyt. Mégis, ki fizesse a gyógyszert? Nincs egyetértés Pozsony. Az egészségügyi mi­nisztérium nem ért egyet azzal a megoldással, amelyet a Szlovák Gyógyszerészeti Kamara javasol. A kamara szóvivője szerint az Apollo, Perspektíva, Kölcsönös Bi­zalom és Sidéria-Istota egészség­biztosítókügyfeleivel meg kellene fizettetni a gyógyszerek árát, amelyet a betegek igényeljenek vissza a biztosítótól. A minisztéri­um kereken elutasítja ezt a meg­oldást: alkotmány- és törvényelle­nesnek minősíti. (TA SR) RÖVIDEN Demszky levele Václav Havelhez Budapest. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere tegnap levélben kért bocsánatot Václav Havel cseh köztársasági el­nöktől, amiéit 30 éve a Magyar Népköztársaság részt vett Csehszlovákia megszállásában. A főpolgármester egyben mi­előbbi gyógyulást kívánt a Cseh Köztársaság elnökének. (MTI) Többszemközt - Volzová nélkül Pozsony. Pavol Rusko, a Markíza Televízió vezérigazgatója, a CME amerikai társaság, valamint a Gamatex Kft. képviselői tegnap folytatták a tárgyalásokat a Markíza-Slovakia Kft. tu­lajdonjogáról. A tárgyalásokon nincs jelen Sylvia Volzová, aki Pavol Ruskóval azonos arányban volt tulajdonosa a Markíza-Slovakia társaságnak. (TA SR) Koncepcióváltás: velük élhetünk Pozsony. Az SZTV Tanácsa jóváhagyta a speciális szerkesztő­ségi csoport létrehozását, amely hetente félórás magazinmű­sort készít a szlovákiai nemzetiségekről, illetve nemzetiségek­nek - Velünk élnek címmel. A koncepció megváltoztatására ál­lítólag azért volt szükség, hogy minden szlovákiai nemzetiség egyforma teret kapjon a televízióban. (TA SR) Kéz a kézben a PEP és a Markíza Pozsony. Meggyőződésem, hogy a Markíza profi módon és jól propagálta pártunkat, de a Polgári Egyetértés Pártjának sikere nem függ a Markízától - vélekedik Ferdinand Petrák, a PEP alelnöke a Markíza tulajdonosváltása kapcsán. Petrík nem vonja kétségbe, hogy a Markíza körüli vihar politikai színezetű. (TA SR) Régi tévétanács új elnökkel Pozsony. A szlovák televízótanács titkos szavazással egyhan­gúlag megválasztotta új elnökét - Ján Majerník személyében. A korábbi elnök, Dušan Jarjabek etikai okokból mondott le funkciójáról: indul az őszi parlamenti választásokon. (TA SR) Kiskatonák az urnáknál Pozsony. Az őszi parlamenti választásokon 16 ezer kiskatona járul az urnákhoz, mégpedig abban a községben, ahol az állo­máshelye, vagyis a kaszárnyája található. A hadseregen belül a választásokat a parancsnokok útmutatásai szerint szervezik, miközben a legfőbb útmutatást a vezérkari főnök adja ki. (gl) A PEP adóreformmal pályázik a voksokra Csökkenő terheket SITA-HÍR Pozsony. Alapos adóreformot szorgalmaz a Polgári Egyetértés Pártja. Olyan adórendszert kell kialakítani, amely mind a köz­gazdászoknak, mind a lakosság­nak megfelel. Jelentős lépés len­ne a PEP képviselői szerint a közveden adózás csökkentése és a közvetett adózás megszün­tetése. Ugyancsak elkerülhetet­len az állami költségvetés hiá­nyának csökkentése. A PEP ter­vei szerint „külföldi befektetők Szlovákiába csábításával" javul­na az ország gazdasági helyzete. Schusterék egyik legfontosabb választási programpontja az adócsalások felszámolása. Fer­dinand Petrák, a párt alelnöke hiányolja az adóbíróságokat: „Szlovákiában langyos a hely­zet, amely kedvez a spekulán­soknak és azoknak, akik nem fi­zetnek adót". Az adóterhek csökkentése az első tényező, amely hozzájárul a motiváló kö­zeg és a reális jövedelem növe­kedésének kialakulásához. Három járásban kritikus a helyzet Több az állástalan ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A Rimaszombati já­rásban gyakorlatilag minden harmadik produktív életkorban lévő polgár munkanélküli - ez derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal legfrissebb kimutatásá­ból, amely már a júliusi adato­kat is tartalmazza. A legriasz­tóbb, hogy az említett járásban júliusban az előző hónaphoz vi­szonyítva 2,25 százalékkal e­melkedett a munkanélküliségi ráta. Immár kritikussá vált a helyzet a Nagyrőcei járásban is, ahol a munkanélküliek aránya 28,66 százalékra kúszott fel, va­lamint a Nagykürtösi járásban, ahol a munkanélküliek aránya 28,18 százalék. Csupán a Pozso­nyi, a Szenei és a Trencséni járá­sokban volt a munkanélküliség aránya 5 százaléknál alacso­nyabb. Az országos átlag július­ban 14,1 százalék volt. A regisztrált munkanélküliek­nek több mint a fele nő, az isko­lából frissen kikerülők 8,2 szá­zalékot, a megváltozott munka­képességűek pedig 5,9 százalé­kot tesznek ki. (gyor) Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Next

/
Thumbnails
Contents