Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-21 / 194. szám, péntek

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 20. Nyolcévi szünet után Szöul. Észak-Korea szeptember 5-re összehívja nyolc év után újjáválasztott parlamentjét. A hivatalos hírügynökség által tegnap bejelentett lépés megfigyelők szerint a kommunista országot vezető Kim Dzsong II államfővé választását szolgálja. Ezzel egy hosszú utódlási folyamat zárulna le, s ezzel teljhatalmú vezetőként léphetne 1994-ben meghalt apja, a néhai Kim Ir Szen helyébe. Apja halála óta Kim Dzsong II a hadsereg legfőbb parancsnoka és a kommunista párt vezetőjeként kormányozta az országot, s csak az államfői címet nem birtokolta. (MTI) Új jordán kormány Amman. Az Egyesült Államokban rákkezelésben részesülő Husszein jordániai király szerdán Fajez Taravnehet, a királyi bíróság eddigi vezetőjét bízta meg kormányalakítással, miután előzőleg elfogadta Abdesszalam Madzsali miniszterelnök lemondását. A leváltás oka, hogy a kormány bírálatok össztüzébe került a fővárosban kirobbant ivóvízbotrány kezelése, egy kemény sajtótörvény bevezetése, illetve a gazdasági mutatók jelentős romlása miatt. (MTI) Az új miniszterelnök (ČTK/AP) London cáfolja Tutu állítását London. A brit külügy szerdán cáfolta, hogy Londonnak bármi köze lenne Dag Hammarskjöld egykori ENSZ-főtitkár meggyilkolásához. A főtitkár 1961ben helikopter-szerencsétlenségben vesztette életét a mai Zambia területén. Desmond Tutu dél-afrikai püspök tette közzé, hogy az apartheid-rendszer bűntetteit vizsgáló bizottság olyan dokumentumokra bukkant, amelyek arra utalnak, hogy Hammarskjöld nyugati összeesküvés áldozata lett, és a szabotázscselekményben a Dél-afrikai Köztársaság, az Egyesült Államok és NagyBritannia titkosszolgálata is részt vett. (MTI) Százmillió a Generálitól Washington. Az olasz biztosító társaság bejelentette: megegyezett a zsidó szervezetekkel, hogy százmillió dollárt fizet a holocaust óta rendezetlen biztosítási szerződések ügyének lezárása érdekében. Ennek fejében a felperesek elállnak azoktól a csoportosan előterjesztett bírósági követelésektől, amelyek tárgya a ki nem fizetett biztosítási összeg volt. (MTI) Határon túli magyar vezetők Orbán Viktornál Hűen az ígerethez Moszkvába érkezett tegnap hajnalban az az orosz gép, amely 70 embert mentett ki Kinshasából orosz, olasz, svájci, kongói és belga állampolgárokat. (ČTK/AP) Már csak 120 kilométerre vannak a fővárostól, Kinshasától Kabila ellenfelei A lázadók sikere Goma/Harare. A Kongói Demokratikus Köztársaságban az Uganda és Ruanda támogatását élvező tuszi lázadók szerda este elfoglaltak a kormánycsapatoktól egy helyőrségi várost, az utolsó nagy erősséget Kinshasa előtt. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Bizima Karaha volt külügyminiszter, a lázadók egyik vezetője számolt be az állítólagos sikerről a BBC tegnapi adásában. Mbanza Ngungu 120 kilométerre fekszik a fővárostól. A ruandai határhoz közel fekvő Gomában nyilatkozva egyúttal azt is közölte, hogy a felkelők tárgyalásokat ajánlottak a kinshasai kormánynak. Laurent Kabila elnök kormánya visszautasította a tárgyalási javaslatot; á tájékoztatási miniszter közölte, hogy a kormány nem tárgyal „idegen hatalmak bábjaival". A tuszi törzsek tagjain kívül a lázadók között harcolnak Kabila hadseregének egyes volt katonái is, akik szembefordultak korábbi vezetőjükkel. A zendülők korrupcióval és hatalmaskodással vádolják az elnököt, és lemondását követelik. Közben a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) szerdán egyhangúlag úgy döntött, hogy beavatkozik a Kongói Demokratikus Köztársaságban folyó válságba, minden tőle telhető módon, felszereléssel és katonával segít az országnak helyreállítani békéjét és belső egyensúlyát. Nelson Mandela dél-afrikai elnök, a 14 tagú szervezet jelenlegi elnöke viszont azt mondta, hogy az SADC nem küld katonákat Kabila segítségére, mert azzal csak tovább rontaná a kongói helyzetet. Újabb politikai botrány robbant ki Romániában, mégpedig a koalíción belül Megfigyelik a DP vezetőit MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Új politikai botrány robbant ki Romániában: a kormánykoalíció részét alkotó Demokrata Párt sajtóinformációkra hivatkozva azzal vádolta a belügyminisztériumot és a rendőrséget, hogy a párt vezetői ellen különböző akciókat szerveznek, egyeseket megfigyelés alatt tartanak. A belügyminisztérium élén Gavril Dejeu kereszténydemokrata politikus áll. A vádat először Traian Basescu közlekedési miniszter fejtette ki szerdán, pártjának nyári egyetemén, majd a Demokrata Párt közleményt adott ki a témában. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke, aki egyben a szenátus elnökeként az állam második közjogi méltósága is, Emil Constantinescu elnökhöz intézett levelet és ebben a Legfelső Védelmi Tanács állásfoglalását kérte az ügyben. Ez a testület az államfőt, a miniszterelnököt, a nemzetbiztonsággal kapcsolatban álló tárcák vezetőit, a vezérkari főnököt, a titkosszolgálatok vezetőit foglalja magában. A bizalmasnak szánt levelet a Cotroceni palota közzétette. Amikor ez kiderült, a hibáéit felelős három funkcionáriust elbocsátotta az államelnökség. Constantinescu elnök az ügyben tegnap sürgős megbeszélést folytatott Petre Románnál. Arpád Tarnóczy átadta megbízólevelét Göncz Árpád magyar államfőnek Nem szabad irigykedni MTI-HÍR Budapest. - Ha mindkét fél részéről meglesz a jóakarat, biztos vagyok abban, hogy Magyarország és Szlovákia jó szomszédként tud egymás mellett élni jelentette ki tegnap Arpád Tarnóczy, Szlovákia új budapesti nagykövete az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A 62 éves misszióvezető szerdán adta át megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. - Látok lehetőséget arra, hogy a magyar-szlovák történelmi félreértéseket tisztázni lehessen hangsúlyozta Tarnóczy. A nagykövet elmondta, hogy szándékában áll leltárt készítem a kétoldalú kapcsolatok pozitív oldaláról, s erre alapozva igyekszik majd felállítani azt a stratégiát, amely hozzájárulhat a magyar-szlovák viszony javításához. Arpád Tarnóczy szerint a kapcsolatokjavulását mindenképpen segítené, ha a NATO- és az európai uniós csatlakozás tekintetében minél közelebb kerülne egymáshoz a két ország. Hozzátette: nem szabad, hogy az irigység bármilyen szempontból megjelenjen ezen a területen. „Ha a dolgok egyensúlyba kerülnek, az mindkét ország állampolgárainak javát fogja szolgálni" - szögezte le ezzel kapcsolatban a nagykövet. Közép-Európában a nagykövet megfogalmazása szerint Szlovákia egy olyan fiatal országot jelent, „mely saját nézeteket vall és saját arcát alakítja." - Lehet, hogy Szlovákia érzékeMTI-HlR Budapest. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a nemzet ünnepén határon túli magyar vezetőkkel folytatott megbeszélést az Országgyűlésben. - Szóba került az az igény, hogy a határon túli magyarok hivatalának mihamarabb alakuljon ki a pontos hatásköre - mondta az RMDSZ elnöke. Markó Béla azt is elmondta: a találkozón meggyőződött arról, hogy a miniszterelnök hű maradt ahhoz az ígéretéhéž, miszerint a határon kívüli magyar közösségek problémáit igyekszik minél pragmatikusabban kezelni. - Orbán Viktor a találkozón felvetette, hogy jó lenne rendszeressé tenni a határon túli magyarság képviselőinek együttes találkozóit a magyar miniszterelnökkel, illetve a kétoldalú megbeszéléseket is - tájékoztatott a tárgyaláson részt vevő Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára. Kijelentette: az elkövetkező egy-két hónapban a megfelelő kormányszerv tárgyalást kezd külön-külön a határon túli magyarok szervezeteivel. Atalákozón Markó Bélán kívül jelen volt Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának részéről Bugár Béla elnök és Duray Miklós tiszteletbeli elnök, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokratikus Néppárt elnöke, Szlovéniából Balaskó József, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, valamint Hámos László, az egyesült államokbeli Magyar Emberi Jogi Alapítvány elnöke. Komolyan készült a Kirijenko-kormány Ma duma lesz MTI-HÍR Moszkva. Tegnap összeült az orosz kormány, hogy az Állami Duma mai rendkívüli ülése előtt megvizsgálja a pénzügyi stabilizáció érdekében hozott hétfői intézkedések következményeit, valamint az idei állami költségvetés átalakításával és a jövő évi költségvetés új tervezetével kapcsolatos kérdéseket. Szergej Kirijenko miniszterelnök „fájdalmasaknak és kellemetleneknek" nevezte a hétfői intézkedéseket, hozzátéve, hogy az államadósság átütemezése és a valutafolyosó határainak kiterjesztése kényszerintézkedés volt, amit „meg kellett tenni, hogy elkerüljük az általános helyzet további romlását". A népszerűtlen intézkedések egyik fő oka a kormányfő szerint az volt, hogy július végéig nem sikerült legyőzni a beruházók bizalmi válságát. „Ugyanakkor semmiféle külső tényező nem hatott volna ennyire kedvezőtlenül gazdaságunkra, ha nem lennének belső problémáink" mondta. Kirijenko kijelentette: ha nem született volna döntés a belső államadósság átütemezéséről, akkor a kormánynak a bányászok, a pedagógusok, az orvosok, a katonák, az egész szociális szféra bérezését kellett volna feláldoznia. Az átütemezés 1999 végéig 200-250 milliárd rubel megtakarítását teszi lehetővé. A tálibok hajlandóak tárgyalni bin Laden sorsáról Csalc bizonyíték kell MTI-HÍR Washington. Az Afganisztán legnagyobb részét uraló, szélsőséges iszlám erők, a tálibok mégis hajlandóak lennének tárgyalni arról a washingtoni követelésről, hogy adják ki az Egyesült Államoknak az Afganisztánban élő dúsgazdag milliomost, a kenyai és tanzániai pokolgépes akciók megszervezésével vádolt Oszama bin Ladent. Ennek az a feltétele, hogy az Egyesült Államok szolgáltasson bizonyítékokat bin Laden bűnösségére - írja tegnapi számában a The New York Times című napilap a tálibok egyik vezetőjét idézve. A bejelentés a tálibok eddigi álláspontjának módosulását jelzi: szerdán a kabuli kormány külügyminisztere még azt közölte, hogy bin Ladent semmi szín alatt sem adják ki Washingtonnak. A férfi sorsa az Egyesült Államok és a tálibok közötti kapcsolatok próbakövévé vált: Madeleine Albright amerikai külügyminiszter keddi kenyai sajtóértekezletén a férfi kiadatásától tette függővé, hogy Washington egyáltalán fontolóra veszi-e a tálibok kormányzatának elismerését. Tádzsik-orosz nyilatkozat Afganisztánról Növekvő aggodalom nyebb a jószándékú tanácsok elhangzásakor. Vegyék azonban figyelembe, hogy az ország még csak öt éve független, ráadásul a történelmi átalakulás korában éli meg a szabadság első éveit: egy nagyon erősen kommunista országból válik demokratikus, szabad országgá - közölte. A nagykövet elmondása szerint az elmúlt hetekben - különböző ünnepségeken - többször is találkozott a magyarországi szlovákság képviselőivel. „Amikor a magyar himnuszt énekelték, láttam az arcukon, hogy azt hazájuk dalának teldntik" - emelte ki. Arpád Tarnóczy ennek kapcsán ldtért arra: kétségei vannak afelől, hogy a Szlovákiában élő kisebbségek egyáltalán eléneklik-e a szlovák himnuszt. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Iszlámábád/Dusanbe. Afganisztánban az ország zömét uraló fundamentalista muzulmán tálibok tegnap elfoglalták az ország északkeleti részén, a Tahár tartományban fekvő Hvádzsahár városát - jelentette a tálibokhoz közelálló, Pakisztánban működő AIP hírügynökség. A jelentést független forrásból nem erősítették meg. A várost a tálibellenes koalíció erős embere, Ahmed Sah Maszud tartotta ellenőrzése alatt. Tegnap ismertetette az ITARTASZSZ azt a Dusanbéban kiadott közös nyilatkozatot, amely szerint Oroszországot és Tádzsikisztánt aggasztják az afganisztáni polgárháború fejleményei, a szunnita muzulmán tálibok előrenyomulása a tádzsik határ felé. Orosz államférfiakból és tábornokokból álló küldöttség tárgyalt az utóbbi két nap folyamán Dusanbéban, s szemlét tartott a tádzsik-afgán határon. Tagja volt a delegációnak Borisz Pasztuhov, az orosz külügyminiszter első helyettese, Anatolij Kvasnyin vezérkari főnök és Nyikolaj Borgyuzs, az orosz határőrség parancsnoka is. Az említett közös nyilatkozat kiemeli: a külföldről támogatott tálibok előretörése Afganisztán északi részén közvetlen veszélyt jelent Tádzsikisztán biztonságára, és a Független Államok Közösségének déli határaira nézve. A nyilatkozat szerint Moszkva és Dusanbe fenntartja magának a jogot minden szükséges intézkedés megtételére, hogy elhárítsa a veszélyt Tádzsikisztán és a FÁK határaitól.