Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-10 / 158. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 10. KOMMENTÁR Legitim dinnyészelc TÓTH MIHÁLY Az új magyar miniszterelnök egy mondatban válaszolt arra a kérdésre, hogy kormánya miként szándékozik kezelni a környező országokban élő magyarok ügyét. Orbán Viktor válaszának lényege: szomszédpolitikájában ez a kormány soha nem tesz fontos lépéseket a kisebbség legitim képviselőinek megkérdezése nélkül. Biztos vagyok benne, hogy nagy érdeklődéssel várják a magyarok: a gyakorlatban ez hogyan valósul meg. Ugyanis az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy a kisebbségekkel való teljes konszenzus még sohasem valósult meg a döntéshozatalban. Jó példa erre a magyar-szlovák alapszerződés megkötése, vagy a magyar-román viszony alakítása. Ha a Budapesten legismertebb szlovákiai, illetve erdélyi magyar személyiségre hallgat a kormány, még mindig tépelődhetne, képviselője elmenjen-e Párizsba aláírni az alapszerződést. Ha az RMDSZ keményvonalasaival is egyeztetni kívánt volna Budapest, még mindig kimért, nem pedig a korábbinál sokkal szívélyesebb lenne a magyar-román viszony. Ebből azt a következtetést kell levonni, bogy végső soron a szomszédpolitikai döntésekben is mindig a kormánynak kell vállalnia a felelősséget. Ám legyen, a budapesti kormány a legfontosabb ügyekben kérje ki a legitim kisebbségiek véleményét. A „legitim kisebbségi képviselők" szóösszetétel - politikai fogalom, és politikai pártokhoz kapcsolódik. Viszont az életben vannak értékek, amelyek kezelését bűn lenne pártpolitikusokra bízni. Márpedig a szlovákiai magyar politikusok többsége is éberen figyeli, hol alakul társadalmi szervezet, ifjúsági csoport, hol készülnek lapalapításra stb. A kisebbségi politikai vezérek legnagyobbikáról köztudott, hogy ha szerdán megalakul a Szlovákiai Magyar Dinnyészek Egyesülete, csütörtökön reggel már kísérletet tesz arra, hogy pártjához csatlakoztassa, és még aznap délután Budapestre utazik, hogy végigtarhálja a kulturális alapítványokat, azzal érvelve, hogy szegről-végről a dinnyészet is része a magyar nemzeti kulturális örökségnek. Ami botrány eddig Erdélyben, Dél-Szlovákiában, vagy a Vajdaságban a kisebbségi politikai szervezetekben kirobbant, annak hátterében mindig felbukkant a pénz. Egy példa: van kisebbségi lap, amelynek kasszája feneketlen hordóhoz hasonló. Ez az egyetlen eset is jó ok lenne arra, hogy Magyarország új kormánya felülvizsgálja a legitimek finanszírozásának rendszerét. Churchill riposztját módosítva: a kisebbségi kultúra finanszírozása túlságosan komoly dolog, semhogy politikusokra lehetne bízni. JEGYZET Budapesti egyensúly P. VONYIK ERZSÉBET Orbán Viktor nem dőlt be a győzelemittas májusi éjszakán sem a nyulat a bokorból minderiáron kiugratni akaró kérdésnek: vajon hány millió magyar kormányfője akar lenni? Elegáns válaszában számot nem is említve mégis egyértelműen fogalmazott: a kormány a magyar nemzet részének tekinti magát, jóllehet a magyar állam és a nemzet határai nem esnek egybe. Ami más szóval majdnem ugyanazt jelenti, mint amit néhai Antall József mondott. Sokunkat akkor szívet melengető érzés fogott el, ugyanakkor páran kikérték maguknak, hogy az MDF elnöke kéretlenül is a miniszterelnökük legyen - akár lélekben is. Szinte megmagyarázhatatlan, hogy most elmaradt a felhördülés. Még abban a táborban is, amely az akkor ellenzéki liberálisokat tekintette odaáti partnerének, s ezért kötelességének tartotta, hogy a 15 millió dolgában Antall torkának ugorjon. Ám most a szlovákiai magyar politikai porondon Orbánéknak egyetlen partnere az egyesült párt, s remélhetőleg platformjai nem kezdenek versengeni a Fidesz kegyeiért. A volt Együttélés nem próbál politikai tőkét kovácsolni abból, hogy az utóbbi hónapokban elszippantotta a másik kettő orra elől Orbánt. A volt MKDM-nek napirendre kell térnie afölött, hogy néhai testvérpártjának utóda eltűnt az Országházból, az MPP-nek pedig meg kell békélnie azzal, hogy a szabaddemokraták együtt buktak Hornékkal. A nemrég létrejött MKP és a hivatalosan tegnaptól hatalomra került Fidesz vezette koah'ció új lapot nyithatna a kétoldalú viszonyban. Az MKP külpolitikai céljainak sem mond ellent az, amit a szomszédpolitikában az új budapesti vezetés akar: nagy hangsúlyt kíván helyezni arra, hogy ezentúl a kisebbségi politika ne csak morális kérdés legyen, hanem sok áldozattaljáró kötelesség is. S ez talán még egy demokratikus új szlovák kormány számára sem jelentene vörös posztót. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság- (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamon'n. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Karrierista. (Szalay Zoltán karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA - Megvegyék-e a polgárok a használatukban levő lakást vagy ne? - kérdezte a lap Robert Ficótól, a DBP parlamenti képviselőjétől. „Arra törekszem, hogy a polgároknak minél több információ álljon rendelkezésükre. A lakásbérlőket először is óvatosságra szeretném inteni. Az állam ugyanis a polgároknak soha semmit nem ajándékozott ingyen, főleg az utolsó kilenc évben nem. A viszonylag alacsony áron megvásárolható lakások eladása mögött az állam részéről az a szándék húzódik meg, hogy a lakások katasztrofális műszaki állaga okozta terhet áttegye a polgár vállára. Ha a polgár a lakás megvásárlása mellett dönt, akkor ne vegyen zsákbamacskát; ezért tájékozódjon a lakás állapotáról, vizsgálja meg jól az adásvételi szerződés minden egyes pontját, valamint annak is járjon utána, hogy a többiekkel közösen milyen módon fogják kezelni, karbantartani a megvásárolt ingatlant" -válaszolta Fico. A közkegyelem gyakorlásának alapvető feltétele nem a hatalom, hanem az erkölcsi autoritás Pozsonyi „amnesty national" A kegyelemosztás hagyományos uralkodói jog. A feudalizmusban, ahol az uralkodó a mai értelemben vett végrehajtó hatalom és törvényhozás feje volt egyben, senkinek nem jutott eszébe, hogy ezt a jogot kétségbe vonja. LOVÁSZ ATTILA A polgári társadalmak kialakulásakor a mentelmi és a menedékjoghoz hasonlóan a kegyelemosztás joga is megmaradt. Annak viszont egy új, intézményesített formája érvényesült és érvényesül a mai napig a nyugati típusú demokráciákban is. A kegyelemosztás vagy annak elterjedt formája, a közkegyelem (amnesztia) nem azt a célt szolgálja, hogy köztörvényes bűnözők meneküljenek meg a büntetéstől s főleg nem azt a célt, hogy a bűncselekmények elkövetői ilyetén módon legitimálják tevékenységüket. A kegyelem azokban az esetekben pozitív döntés, amikor a formális jog képtelen megoldást találni olyan helyzetekre, amikor a büntetés végrehajtása társadalmi szempontból károsabb, mint eltörlése. Kiváló példa erre egy német eset: a bíróság egy deviáns gyermekgyilkost készült felszabadítani elmeállapotára hivatkozva. A vádlottat a tárgyalóteremben az áldozat - egy nyolcéves kislány - édesanyja lőtte le. A német jusztícia annak rendje és módja szerint emberölésért emelt vádat az anya ellen, ami a német lakosság tiltakozását vonta maga után. Az akkori államfő az ítélethirdetést megelőzően a televízió főműsoridejében közölte: bűncselekmény történt, és helytelen, ha valaki a saját kezébe veszi a törvénykezést. Tekintettel azonban arra, hogy az anya a létező legnagyobb büntetést kapta a sorstól, hiszen meggyilkolt gyermekét kellett eltemetnie, a köztársasági elnök alkotmányos jogával élve beszüntette a bűnvádi eljárást. Ez a döntés azért példaértékű, mert a formális jog által megoldhatatlan problémát - figyelembe véve a társadalom igazságérzetét - erkölcsi tekintély, az államfő oldotta meg. A döntés feltétele azonban az volt, ami a kegyelemosztást a polgári társadalomban elfogadható intézménnyé emeli: a morális autoritás. Ennek alapján oszthat ma kegyelmet a brit uralkodó, a francia vagy éppen a szlovák elnök. Morális autoritásról beszélni a jelenlegi szlovák kormányfő esetében a legenyhébb értékelésben is cinizmus. A szlovák közkegyelemosztás precedens. Bűnözőket ment fel a felelősség alól olyan bűncselekmények esetében, amelyek ügyében a társadalom igazságérzete, íratlan etikai és erkölcsi szabályai szöges ellentétben állnak a kihirdetett amnesztiával. A szlovák „amnesty national" így a közkegyelem nevetségessé tételének precedensét teremtette meg. Nietsche szerint „a hatalom természeténél fogva gonosz". A tegnap kihirdetett hatalmi amnesztia természeténél fogva rossz. S ha a törvények ezt lehetővé teszik, altkor azok is rosszak - de, hajói sejtjük, a törvényeket emberek alkotják. Képviselők. Őket pedig a polgárok választják. Például idén szeptemberben. Miloš Zeman és Václav Klaus tegnap aláírta a hosszú távú politikai stabilitásról szóló egyezményt Kezet fogott a két legnagyobb „kakas" ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A cseh politikai udvar két legnagyobb kakasa - ahogyan a Mladá fronta Dnes nevezte Miloš Zemant és Václav Klaust megegyezett az együttműködésben; ennek eredményeként tegnap délben a két pártelnök aláírta a hosszú távú politikai stabilitást feltételező egyezményt. A szerdán megszületett szerződés folytatásaként létrejöhet az egyszínű - kizárólag szociáldemokrata összetételű - kisebbségi kormány. Václav Klaus, a PolOLVASÓI LEVÉL Zártkörű emlékezés Június első hetében Éberhard önkormányzata is „méltóságteljes" megemlékezést tartott a kitelepítettek, meghurcoltak és száműzöttek emlékére. Könynyes szemek, újra felszaggatott, soha be nem gyógyuló sebekből sugárzó keserű fájdalom jellemezte a szomorú félévszázados évfordulót. Idősek és fiatalok még ötven év után is úgy érzik s mondják, „hazajöttünk, mert mi itt vagyunk otthon". Itt születgári Demokrata Párt elnöke azonban sietve leszögezte: a szerződésből nem következik a két párt programja közötti szövetség, vagyis szigorúan ellenzéki, nem pedig koalíciós szerződést írtak alá. A dokumentum lényege, hogy az a párt, amelyik a parlamenti választásokon a második helyen végzett, lehetővé teszi az első helyet szerző pártnak a kormányalakítást, miközben azt reméli, hogy a következő választásokat követően fordított sorrend alakul ki. A szerződést a kisebb parlamenti pártok (a Lux vezette keresztem, ez a hazám, még mindig hazahív a harangszó. A megemlékezés a teremtő házában szentmisével kezdődött. Utána a temetőben találkozók egymástól kérdezték: „TéTci vagy?" Családokat, testvéreket, rokonokat és barátokat ártatlanul szakítottak szét, telepítettek egymástól távolra. Sokan ezen a szomorú emléknapon újra ismerkedtek. Ismét eszembe jutottak a gyermekként hallott igazságok: „Megy a ldncs, jön a nincs."; „Elvitték a falu gerincét." A résztvevők a község főutcájáról vonultak be a művelődási házba. A legfájdalmasabb és legszomorúbb a magyar nemzetiségű ténydemokraták és a Rumi irányította uniósok) nem jó szemmel nézik, ugyanis egyes vélemények szerint a megegyezés azzal a céllal jött létre, hogy az alkotmány módosítása révén szűkítsék az államfő mozgásterét, illetve emeljék a kisebb pártok számára kellemetlen akadályt jelentő parlamenti küszöböt. Áz alkotmánymódosításra egyébként minden esélyük megvan, hiszen a két nagy pártnak együttesen 137 parlamenti képviselője van. Bár a Zeman vezette szociáldemokraták az önálló Cseh Köztáréberhardi lakosok számára, hogy minden tiltakozás ellenére ez az utca viseli még ma is a kitelepítést kivitelező főrendezőnek, magyargyűlölő bajnoknak, Beneš nemzetvédelmi miniszterének, Svodoba tábornoknak a nevét. A bolsevizmus gyümölcse, községünk mai bolsevik élgárdája értékrendjéhez formálva tudatos megfontolásból zártkörűen emlékezett meg történelmünk legsötétebb eseményéről. Miért csak a kitelepítettek, deportáltak és az elvhű társak lehettek a meghívottak? Ez a szomorú történet nem az egész község magyarságának tragédiája? Tevékenységüket érdekeiksaság történetében először alakítanak kormányt, az új kabinetben mégis számos, kormányzati tapasztalatokkal rendelkező politikus bukkan fel. A novemberi bársonyos forradalmat követően miniszteri, illetve miniszterhelyettesi funkciót betöltő politikusokról van szó; például Pavel Rychetský, Jan Vrba és Kvétoslava Koŕínková tér vissza a politika első vonalába. Némi meglepetést jelent, hogy a szociáldemokrata párt két legnépszerűbb tagja, Stanislav Gross és Petra Buzková nem kért a miniszteri bársonyszékekből. nek alávetve rendezik, ha szükséges könnyet hullajtanak, és „méltóságteljes" zártkörű emlékezést tartanak, vagy utcát neveznek el a magyarság kálváriáját előidéző bűnözőjéről. Teszik mindezt az elvhű barátokkal tudatosan, emelt fővel - zártkörűen! Ez bűncselekmény, a magyarság kigúnyolása, arcon köpése! A külső ellenség nyíltan egyenruhában támad és pusztít, a belső pedig báránybőrbe bújva, rafináltan belopakodik mindennapi életünkbe, rombol, és még jobban felszaggatja a be nem gyógyult sebeinket. Nagy János Éberhard