Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-31 / 176. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 31. KULTÚRA ­OKTATÁS 9 Hamarosan megszűnik a kötött szakpárosítás a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán Jóval keményebb feltételekkel Az idei felvételi vizsgákon a magyar gimnáziumból ér­kező diákok között akadtak olyanok, akik nem tudták, mikor volt a mohácsi vész. KÓSIK ANDREA A kérdés a pozsonyi Komenský Egyetem néprajz tanszékének tesztlapján szerepelt, s az „ered­mény" még a tanszékvezetőt is meglepte, aki azon nyomban ér­deklődött a magyar tanszékveze­tőjénél a felvételizők iránt. Bár csupán egy kiragadott példa alap­ján nem lehet ítélkezni, a felvételi végső kimenetele már magáért beszél: magyar-néprajz szakon egyeden felvételiző sem érte el a bejutáshoz szükséges pontszá­mot. Ez már csak azért is szomo­rú, mert mint Mészáros András, a magyar tanszék vezetője mond­ta: „most már soha nem lesz nép­rajz-magyar szak". Mindezt azért írtam le, mert a jö­vőben a pozsonyi egyetem böl­csészkarára jelentkező diákok­nak fel kell kötniük azt a bizonyos ruhaneműt, ha labdába akarnak rúgni a felvételi vizsgákon. Leg­később két év múlva ugyanis a ka­ron megszűnik a kötött szakpáro­sítás. Ez azt jelenti, hogy a diákok nem olyan szakpárosításokra jelent­keznek majd, amilyeneket a kar kiír, hanem maguk választhatják ki, mely szakot vagy szakokat kí­vánják hallgatni. Ennek folytán bizonyos tanszékek megváltoz­tatják profiljukat, és „szólószak­ká" válnak, vagyis nem vehető fel melléjük másik szak. Ez vár töb­bek között a néprajz szakra is, melyet, ha az új rendszer beindul, nem lehet majd kombinálni más­sal, így a magyarral sem. Tehát Szeptembertől érdemes ráhajtani, mert a jövőben a pozsonyi egyetem bölcsészkarára jelentkező diá­koknak fel kell kötniük azt a bizonyos ruhaneműt, ha labdába akarnak rúgni a felvételi vizsgákon. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) valóban nem nyílik többé nép­rajz-magyar szak. A kötött szak­párosítás megszűnésének az elő­nyei mellett meglesznek a hátrá­nyai is. Mészáros András hangsú­lyozta: különösen a magyar gim­náziumok számára jelent majd kihívást az új rendszer. „Még nem tudjuk pontosan, milyen rendszerben folynak majd a fel­vételi vizsgák, de valószínűleg ­az eddigi gyakorlatnak megfele­lően - a diákok külön fognak fel­vételizni az egyes szakokra, mondta a tanszékvezető. - Ha valaki a magyar és az angol sza­kot választja, akkor külön felvé­telizik az angol és a magyar sza­kon. Csakhogy lesz egy hátulütő­je a dolognak. Eddig az angol­magyar kötött párosítás külön csoportnak számított. Ha az an­gol-magyar szakpárosításra fel­vételizőknek kevesebb pontszá­muk volt, mint az angollal más szakpárosításra jelentkező diá­koknak, még bekerültek a ma­gyar diákok, mert a szakpárosítá­sokat külön kezelték. Az új rend­szerben a felvételizők már egy nagy csomagba kerülnek be az angol szakon, és egy másik nagy csomagba a magyar szakon. így megeshet, hogy esetleg nyolcvan angolra jelentkező közül csupán három-négy magyar gimnázium­ból érkező diák kerül be. A jelen­leg még érvényes kötött szakpá­rosítású rendszer lehetővé tette, hogy az idén is hét diákot ve­gyünk fel, annyit, amennyit az angol tanszékkel megegyezve terveztünk." Nem alaptalan tehát Mészáros András figyelmeztetése a gimná­ziumok feié. Mivel minden sza­kon egy általános sorrendet vesznek majd figyelembe a fel­vételin elért eredmények alap­ján, keményebbé válnak a felté­telek - a diákoknak az eddigiek­nél is jobban fel kell készülniük a megmérettetésre. Ugyanakkor a szakok szabad párosításának a lehetősége demokratikusabb a kar által meghatározott, kötött szakpárosításoknál, hiszen a di­ák maga választhatja meg, mi­lyen szakpárosítást akar hallgat­ni az egyetemen. Egy gondolat körül mindig kialakul a közösség. Ma nemzetiségi nap van a budapesti Söndörgő együttessel Visszahozhatók-e a régi táborok? VRABEC MÁRIA Van abban valami igazság, hogy egy rendezvény vagy akkor von­zó, ha a tűrt és tiltott határán mo­zog, vagy akkor, ha már annyira befutott, hogy szinte fogalommá vált. Ebből a szemszögből nézve nem volt könnyű dolguk az idei Gímesi Nyári Ifjúsági Tábor szer­vezőinek, hiszen a tiltás réme (egyelőre) nem fenyegeti a ha­sonló összejövetelt, az utolsó művelődési tábort pedig Órsújfalun 1992-ben szervezte meg a Diákhálózat. Látogatá­sunk napján, szerdán, körülbelül hatvanan lehettek a táborozók, és ez nemcsak a hajdani 500­600-as vagy a legutóbbi őrsúj­falusi 1200-as létszámhoz viszo­nyítva kevés, de a szervezők el­képzeléseit sem éri el. „Az igazat megvallva, legalább 150 ember­re számítottunk - mondja Lajos P. János, a szervezőstáb egyik tagja. - Fokozatosan minden nap érkeznek páran, hétvégére talán leszünk is annyian. De a kis lét­szám ellenére, a hangulattal nincs baj, a jelenlévők valameny­nyien eljárnak az előadásokra részt vesznek a programokban, és ami nagy pozitívum, jól megis­merik egymást. Ez egy 1200 fős táborban már lehetetlen, az már nem közösség, hanem tömeg. Azért sem folytattuk Őrsújfalut, mert mindenhez hasonlított már, csak művelődési táborhoz nem. Jó, ha a résztvevők tíz százaléka eljárt az előadásokra, a többi csak a buli kedvéért jött. Az ál­munk úgy 300 fő, ennyi éppen ki­tölt egy tábort, és még tudnak kapcsolatot tartani egymással az emberek. Remélem, hogy egy­két éven belül sikerül itt, Gíme­sen is hagyományt teremte­Nem kell a tömeg. A szervezők álma 300 fő. (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) nünk." Amint a táborozóktól megtudom, az eddigi műsorok közül Gerendás Péter koncertje, és az 1968-as Európáról szóló ki­állítás volt a legérdekesebb, ame­lyet Takács M. József magyaror­szági publicista állított össze a sa­ját gyűjteményéből. És mivel a je­lenlegi táborlakók nem emlékez­hetnek már a 60-as, 70-es évek klubmozgalmára a két „veterán" táborszervező, Kolár Péter és Tóth Lajos visszaemlékezéseit is szívesen hallgatták. Vajon mi az, ami a hajdani táborok hangulatá­ból visszahozható, és mi az, ami a változó idővel örökre elmúlt - kérdeztük mi is a szerdai gímesi tábor vendégeit? „A kassai Fábry Klub vezetője voltam 1968-tól 71-ig. Az egy igazán lelkes idő­szak volt - mondja Kolár Péter, a Csemadok országos elnöke. ­Persze később is rendszeresen el­jártam nyári művelődési tábo­rokba. Legszívesebben a somodi táborra emlékszem. Más volt ak­kor a közeg, könnyeb volt lekötni az emberek figyelmét a rendez­vényekkel, és a meghívott vendé­gekkel. Ma ez a médiadömping miatt szinte lehetetlen. Sokak számára akkor a tiltás a csak azért is elmegyek vonzerejét je­lentette, de voltak olyanok is, akiket elriasztott. A lényeg, az együttlét öröme, és az önszerve­ződésjelentősége, azonban ma is változatlanul aktuális, sőt, úgy érzem, egyre fontosabb. Újra nagy szerepe van annak, hogy szabadon gondolkodó, ha úgy tetszik, egy eszme köré csoporto­suló fiatalok találkozzanak be­szélgessenek, megismerjék egy­mást. Ezért hiszem én azt, hogy a művelődési táborok történeté­ben egy új korszak kezdődik." Tóth Lajos, a galántai magán­gimnázium igazgatója, a vágsellyei Vörösmarty Klub veze­tőjeként vett részt a 70-es évek­ben az őrsújfalusi táborok szer­vezésében. „Hiheteden vonzere­je volt annak, ha meg tudtunk hívni egy-egy magyarországi elő­adót, és ő olyan dolgokat mon­dott el nekünk, amire itt, akkor még gondolni sem volt szabad. Talán azért is gyűlt össze ezek­ben a táborokban többszáz em­ber, titokban, személyes meghí­vások alapján még erdélyi, vajda­sági és kárpátaljai fiatalok is, mert hivatalosan nem lehetett a tábor nemzetközi. Prágától Kas­sáig valamennyi ifjúsági klub tagjai találkoztak így, és én máig is vallom, hogy ez a mozgalom termelte ki a mi közéleti szemé­lyiségeinket. Úgy, ahogy a szoci­alizmusban is beindult, majd ki­fulladt az egész, most újra fel kell éleszteni. Egészen biztos, hogy vannak témák és problémák, amelyek foglalkoztatják a fiata­lokat - ezeket kell megtalálni és utána már spontán módon alakul ki a rájuk fogékony közösség." Gímesen holnapig tart az idei nyári iQúsági tábor. Ma nemzeti­ségi nap van a budapesti Söndörgő együttessel, és a hazai civil szerveződésekről szóló elő­adások, holnap pedig a Greenfields együttestől ír zene, majd táncház. Naponta megjele­nik a tábor napilapja, a NYIT­NYÚZ, amelyet Ferenczy Nor­bert, Németh Adél és Kaprinay Zoltán szerkeszt, és amelyben a résztvevők elolvashatják azt, amiről lemaradtak, de megtud­hatják azt is, mi vár még rájuk. A szervezők várják a legtöbb ér­deklődőt, de azt már most tud­ják, jövőre pontosabban kell majd a programok kezdési idő­pontját meghatározni azok ked­véért, akik egy-egy előadásra messzebbről is eljönnek. A részt­vevők pedig annak ellenére, hogy még javában tart a tábor már most biztosak benne, hogy jövőre is itt lesznek, sőt, hozzák a haverokat is. Annak idején bizto­san így kezdődött a dolog Somo­diban és Őrsújfalun is. Holnap: közös templomi hangverseny Nagymegyer. A Kanári-szigeteki Ifjúsági Kamarazenekar és a nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyes Kar közös hangversenyt ad holnap húsz órakor a nagymegyeri római katolikus templom­ban. Műsoron többek között Vivaldi-, Bartók- és Händel­művek szerepelnek, (ú) Kabos-show a Panoráma színpadán Komárom. Augusztus 4-én este hét órai kezdettel Kabos­show lesz Komáromban, a Panoráma mozi színpadán. A vi­dám műsorban közreműködik Harangozó Teri és Balassa Ta­más. (ú) Az első eszperantó könyv évfordulója Száztizenegy éwel ezelőtt jelent meg az első eszperantó nyelvkönyv, amelynek Ludwik Zamenhof lengyel orvos volt a szerzője. 1887. július 26-án kezdték meg - a cári cenzor engedélyének kibocsátása után - a 40 oldalas füzet árusítá­sát „La Unua Libro" címmel. A könyvecske orosz nyelvű ma­gyarázatokat tartalmazott. Még abban az évben megjelent a mű lengyel, francia és német, majd egy éwel később angol nyelvű változata is. Zamenhof szemorvos, aki a különböző kultúrákat ötvöző Bialystockban lengyelek, oroszok, fehér­oroszok, németek és zsidók között élt, olyan nyelvet kívánt megalkotni, amelyet minden kisebbség megért. Ma már a vi­lág több mint száz országában élnek eszperantisták. Napja­inkban a mesterséges világnyelvnek az interneten is vannak művelői. (MTI) Film a Challenger katasztrófájáról Tizenkét éwel a Challenger amerikai űrsikló katasztrófája után Hollywoodban filmet forgatnak a tragédiáról. A film cselekményének központi figurája Roger Boisjoly mérnök, aki tartott a robbanás bekövetkeztétől, és kérte a NASÁ-t, hogy halassza el az űrsikló indítását. Emlékezetes, hogy a Challenger 73 másodperccel a felbocsátás után darabokra tört. A szerencsétlenül járt űrrepülőgép fedélzetén tartózko­dott a hat asztronauta mellett Christa McAuliffe tanárnő is. A katasztrófa mélységesen sokkolta az amerikaiakat. A ké­szülő film forgatókönyvének megírását Graham Yostra, a Speed című, nagy sikerű film forgatókönyvének szerzőjére bízták. (MTI) Makara képei a Zempléni Múzeumban A tőketerebesi Štefan Makara képeiből nyílt kiállítás a Zemp­léni Múzeum földszinti kiállítótermében. A művész negyven alkotását bemutató tárlaton zömében zempléni tájakat ábrá­zoló festmények láthatók. A kiállítás augusztus 9-ig tekinthető meg. (kat) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Armageddon (am.) 17, 20 OBZOR: Mercury (am.) 17.30 Titanic (am.) 19.30 MLADOSŤ: Big Lebowski (am.) 15.15,17.30, 20, 22 KASS A DRUŽBA: Armageddon (am.) 17.45, 20.15 TATRA: Big Lebowski (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Armageddon (am.) 18, 20.30 ÚSMEV: Vörös sarok (am.) 18, 20.15 IMPULZ: Pret-a­porter (am.) 19 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: A megsemmisítő becsapódás (am.) 21 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Álljon meg a nászme­net (am.) 21.30 LÉVA-KERTMOZI: Zűr az űrben (am.) 21.30 RIMASZOMBAT - KERTMOZI: Őrült város (am.) 21 GALÁNTA - KERTMOZI: Egértanya (am.) 21.30 ZSEUZ ­SZPUTNYIK: A vasálarcos (am.) 20 ROZSNYÓ - PANORÁ­MA: Jackie Brown (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: G. I. Jane (am.) 19 Öt művész, a cseh Martin Zet és Miloš Vojtéchovský, az egyesült ál­lamokbeli Charlie Citron, illetve a kanadai David Miller munkái lát­hatók a somorjai zsinagógában, illetve előtte, hiszen a felvételünkön látható David Miller alkotása az öntöttvas edényekben elhelyezett szappanok, és a palackozott tisztítószerek az épület külső terének ál­landó részeivé váltak, (tb) (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents