Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-18 / 165. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 15. KULTÚRA - oKtAtás 5 Beszélgetés Ivan Mikloš volt privatizációs miniszterrel a Mečiar-kormány magánosítási gyakorlatáról Pofa szerint privatizáltak Nagy fába vágta fejszéjét Ivan Mikloš privatizációs exminiszter és az általa vezetett MESA 10 szakértőcsoport. Elhatározták, hogy feltérképezik a Vladimír Mečiar kormányzása alatt született magánosítási döntéseket és nyilvánosságra hozzák, miként cserélt gazdát a privatizált vagyon. Ennek első szelete már olvasható a szervezet internet-oldalán. GÁGYOR ALÍZ Milyen visszhangra talált kezdeményezésük? A nyilvánosság kedvezően fogadta. Az interneten közölt jegyzék lesz az alapja annak a nyilvános privatizációs regiszternek, amely az SZDK programjában szerepel. 1995-től a privatizáció áttekinthetetlen, óriási értékek cseréltek szimbolikus összegért gazdát. Olyan személyek javára történtek és történnek döntések, akik közel állnak a kormánykoalícióhoz. Ugyanakkor a lényegesen jobb ajánlatoknak, kedvezőbb privatizációs projekteknek esélyük lőségen alapultak. Ezt bizonyítani is tudom, megvannak az akkori privatizációs jegyzőkönyvek. Tizenegy pontban foglaltuk össze a kritériumokat, és a privatizációs projekteket elbíráló összes osztályvezetőnek aláírásával kellett igazolnia, hogy ezen feltételekkel összhangban történt a kiválasztás. A mondottak fényében bizonyára cinikusnak tartja Peter Bisák miniszter értékelését a privatizációs tárca négy évéről. A miniszter ugyan beismerte, hogy az esetek túlnyomó többségében közvetien eladásról volt szó, ám azt állította, ezzel a módszerrel kitűnő lehetőséget teremtettek a külföldi működőtőke beáramlásának. Akkor magától adódik a kérdés: Miért kerüli el a külföldi működőtőke Szlovákiát? 1995 és 1997 között a Nemzeti Vagyonalap több mint kilencszáz közveden eladást valósított meg. Ebből mindössze 6 esetben döntött külföldi érdeklődő javára, mind a hat döntésre 1995ben került sor. Bisák torzít, jelentése hazugságot tartalmaz. Nem igaz az sem, hogy ez a privatizációs gyakorlat frissítően politikájának eredménye. A privatizációnak az lenne a feladata, hogy hatékony tulajdonosi viszonyokat teremtsen, s az új tulajdonosoknak hosszú távú érdeke legyen a vállalatok versenyképessé tétele. A nálunk folytatott privatizációs gyakorlat ennek ellenkezőjét eredmémeg mégis feltérképezni, milyen állapotban vannak a privatizált vállalatok? Nem, ilyen áttekintésre eddig nem vállalkoztunk. Az SZDK azt ígéri, hatalomra kerülése esetén minden egyes privatizációs döntést megvizs^ A magánosítás áttekinthetetlenné vált, senki sem tudja, kik a cégek valódi tulajdonosai. « Somogyi Tibor felvételei 1995 és 1997 között a Nemzeti Vagyonalap több mint kilencszáz közvetlen eladást valósított meg, mindössze 6 esetben döntött külföldi érdeklő- * a dő javára. >> sem volt. Bírálóink azt állítják, hogy kormányzásunk idején, 1991-1992-ben, illetve 1994ben is így folyt a privatizáció. Ez hazugság! Az említett években világos játékszabályokat fektettünk le, amelyek az esélyegyenhatott a gazdaság működésére, sőt ellenkezőleg. Közismert tény, hogy növekszik a fizetésképtelenség, a privatizált cégek legtöbbje agonizál, a vállalatokat kifosztották. Ez nagy mértékben a kormány magánosítási nyezte. A magánosítás áttekinthetetlenné vált, senki sem tudja, kik a cégek valódi tulajdonosai. Elszaporodott a közvetett privatizáció, illetve a bemutatóra szóló részvénykibocsátás. Ez lehetetlenné teszi, hogy kitudódjon, ki a valódi tulajdonos. így került sor például a Nafta Gbely magánosítására. Többszáz ilyen eset van, a Nafta Gbely a legismertebb. A privatizőrök azért akarnak elrejtőzni, mert törvényt sértve magánosítottak. Például az összeférhetedenségi törvény értelmében nem vehettek volna részt a folyamatban, s tudják, hogy kormányváltás esetén elveszíthetik az így szerzett vagyonukat. Az ilyen tulajdonosoknak a cég kifosztása az érdeke, és a szerzett vagyon átmentése külföldre, vagy veszélytelenebb vállalkozásokba. Ez a magyarázat arra, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a kifosztott vállalatokról szóló jelentések. Szervezetük lehetőségei korlátozottak, de nem próbálták gál, vajon összhangban volt-e a törvényekkel. De mi van akkor, ha a tulajdonjogokat már átruházták az új tulajdonosokra? Lehet, hogy néhány esetben még vissza lehet állítani a tulajdonviszonyokat, ám tömeges visszaállításra aligha kerülhet sor. Más kérdés azok büntetőjogi felelősségre vonása, akik törvényt sértettek. Meg kell változtatni a jelenlegi gyakorlatot, amikor megéri megszegni a törvényt. Fennáll az a veszély, hogy a kormánykoalíció a választásokig megkísérli az ország érdekei szempontjából stratégiai fontosságúnak tartott vagyon privatizálását. En is osztom ezt a félelmet. A legfrissebb példa a Szlovák Biztosító privatizálására tett kísérlet. Most csak annyit tehetünk, hogy figyelmeztetjük a nyilvánosságot. Ha megtörténik a váltás, levonjuk a következményeket is. Nem szeretnénk most kiteríteni lapjainkat, nehogy azok, akik törvényt sértettek, kikerülhessék a buktatókat. A közvélemény jobb eredményt vár a rendőrségtől DSZM közgyűlés csak kiválasztottaknak Krajci a bűnözésről Jöjj el, sajtószabadság! ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Gustáv Krajči belügyminiszter a leváltását kezdeményező ellenzéki képviselők érvelésére reagálva elismerte, hogy Szlovákiában a szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekmények felderítettségi aránya alacsonyabb a váltnál. Kifejtette, hogy a belügyminisztérium és a rendőrség különféle intézkedések foganatosításával igyekszik ezen a helyzeten javítani. A törvény-előkészítők már dolgoznak a Büntető Törvénykönyv rekodifikálásán, mert az 1994-ben hozott módosítás a gazdasági rendőrség és igazságszolgáltató szervek együttműködését sok esetben bonyolítja. Megjegyezte, hogy a robbantásos merényletek elkövetőinek kézre kerítésével kapcsolatban a közvélemény több eredményt vár a rendőrségtől. Krajči értékelése szerint a rendőrség nem lazsál, idén 32 esetben sikerült robbanószert lefoglalnia, például az alvüági csoportokba beépülő ügynökei segítségével. A belügyminiszter szerint szigorítani kell a gépkocsitolvajok büntetését is, s nem csak a határállomásokon kellene alkalmazni a lopott autók kiszűrésében jó segédeszköznek bizonyuló Oskar-készüléket. (g-f) Havel kormányalakítással bízta meg Zemant Klaus újra elnök CTK-HIR Pozsony. Megtagadták az akkreditációt a DSZM mai nagyszombati közgyűlésére a Nova, a Príma és a Markíza televíziók, valamint a SITA hírügynökség számára. Igor Žvacha, a DSZM sajtóosztályának igazgatóhelyettese az említett médiumok kizárását azok „tájékoztatási módszereivel" indokolta, „melyet nem lehet objektívnek és vaíósághűnek nevezni". Žvacha szerint, mivel a közgyűlés nem nyilvános, hanem a DSZM belügye, a mozgalomnakjoga van eldönteni, kinek ad akkreditációt. „Kedden akkreditáltam magam, szerdán megerősítettem, ma pedig elfaxolták, hogy az akkreditációt nem kaptam meg. Valójában az történt, hogy eredetileg megkaptam, de később megtagadták. Az okot nem közölték" - nyilatkozta Vladimír Mišauer, a Prima pozsonyi tudósítója. „Ez botrányos" -véli Eugen Korda, a Nova cseh magántelevízió tudósítója, akinek akkreditálását telefonon erősítették meg, majd tegnap szintén faxüzenettel értesítették, hogy a DSZM nem adta meg az akkreditációt. Az okot ebben az esetben sem közölték. Az újságíróknak a hivatalokkal és a DSZM-mel gyakran adódik konfliktusa. Annak idején a kormányhivatal megtagadta egyes újságírók akkreditálását, a kulturális tárca sajtótájékoztatóira csak a kiválasztottak szűk körének van szabad belépése. Eugen Korda ellen a Nova televízió igazgatójánál maga Vladimír Mečiar emelt panaszt, s a tévét „szlovákellenes tevékenységgel" vádolták meg. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK Prága. Václav Klaus exkormányfő lett a cseh parlament alsóházának, a képviselőháznak az új elnöke. A 200 tagú testület tegnapi alakuló ülésén Klaust, akit pártja, a Polgári Demokrata Párt (ODS) jelölt a tisztségbe, a titkos szavazás során 137 képviselő támogatta, míg ellenfele, Stanislav Volák a Szabadság Unióból csak 39 szavazatot kapott. A kommunista párt 24 képviselője bojkottálta a szavazást. Klaus megválasztása erre a tisztségre része a választásokon győztes szociáldemokraták és a legerősebb ellenzéki tömörülés, a Polgári Demokrata Párt közötti megállapodásnak. A megállapodás lényege, hogy a kisebbségi kormány külső támogatása, illetve megtűrése ellenében a polgári demokraták vezető parlamenti tisztségeket kaptak. A két pártnak a képviselőházban közösen 137 mandátuma van. Az exkormányfő házelnökké választásával gyakorlatilag legnagyobb politikai ellenfelével, Miloš Zemannal cserélt bársonyszéket. Zemant Havel elnök tegnap kormányalakítással bízta meg. A szlovák kormány meglepő nyilatkozata Kárpótolnák Gauliedert ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szlovák kormány állásfoglalást dolgozott ki azzal a panasszal kapcsolatban, amelylyel a parlamentből való kizárása után František Gaulieder volt DSZM-képviselő fordult a strasbourgi emberjogi bírósághoz. A nyilatkozat szerint a DSZM olyan „atipikus megállapodást" íratott alá képviselőjelöltjeivel, amely „pénzügyi és egyéb kötelezettségeket" is tartalmazott. A Vladimír Mečiar vezette mozgalom így először ismerte be, hogy az előző választások előtt engedelmességre kényszerítette jelöltjeit. A kabinet szerint, ha a bíróság Gaulieder javára dönt, megfelelő kártérítésben részesülhet. RÖVIDEN Krajči leváltása: Mečiar zsarol Pozsony. Vladimír Mečiar tegnapi rádiónyilakozatában a Gustáv Krajči belügyminiszter elleni bizalmi indítvány kapcsán azzal vádolta meg az ellenzéki pártokat, hogy feszültséget akarnak kelteni. A kormányfő közölte: ha nem vonják viszsza javaslatukat, akkor a kormány visszaadja a parlamentnek az államfői jogkörök egy részének a házelnökre való átruházásáróljóváhagyott alkotmánytörvény-módosítást. Ez azt jelentené, hogy Krajči mindenképpen a helyén maradna, mert nem volna senki, aki láváithatná, (ú) Környezetvédők levele a képviselőkhöz Pozsony. Nyílt levéllel fordultak a szlovákiai környezetvédő szervezetek a parlamenti képviselőkhöz és népszavazás kiírását sürgetik az atomerőművek üzemeltetéséről. A levélben egyben felszólítják a parlament elnökét és a képviselőket, kezdeményezzenek nyilvános vitát a mohi atomerőműről és a problémát rendkívüli parlamenti ülésen tárgyalják meg. (SITA) Ismert személyiségek a PEP-listán Pozsony. Tegnap Ótátrafüreden a Polgári Egyetértés Pártja Országos Tanácsa végérvényesen jóváhagyta a képviselőjelöltjeinek listáját. Az első öt helyet Rudolf Schuster, Pavol Hamžík, Igor Presperín, Marián Mesiarik és Peter Dvorský foglalja el. A jelöltek között szerepel Viera Rusková, a Markíza televízió vezérigazgatójának felelsége. (SITA) Romlik a gyógyszertárak helyzete Pozsony. Két vállalat kivételével a gyógyszergyártók már nem hajlandók szállítani a gyógyszertárnak. Ľubica Follrichová, a Szlovák Gyógyszeripari Kamara alelnöke figyelmeztetett, hogy a gyógyszertárak többségének a biztosítók még a januárban kiadott gyógyszerek árát sem térítették meg, ezért nem tudnak fizetni a forgalmazóknak. (TA SR) Alkotmányellenes a törvény Pozsony. Jozef Mikloško alkotmányellenesnek nevezte a terhességmegszakításról 1986-ban hozott törvényt. A Friedrich Schiller Alapítvány igazgatója szerint jelenleg sem a társadalmi, sem a parlamentben tapasztalható légkör nem alkalmas a törvénymódosítás végrehajtására. (SITA) Csak egy törvény volt alkotmánysértő Pozsony. Szlovákia az európai statisztikákban előkelő helyet foglal el, arra vonatkozólag, összhangban vannak-e a kormányrendeletek és a törvények az alkotmánnyal - állítja Katarína Tóthová. A kormány törvény-előkészítő tanácsának elnöke kijelentette: 1995-től Csehországban 2, Lengyelországban 12, Magyarországon 45 törvényt találtak alkotmánysértőnek, Szlovákiában viszont csak egyet. (SITA) A nemzetiek aláírják a DSZM petícióját Pozsony. Az SZNP támogatja a DSZM petíciós akcióját, ha a parlament nem fogadja el a gázipari és energetikai vállalatok magánosításának megakadályozására irányuló népszavazás kiírásáról szóló javaslatot - közölte Ján Slota. Az SZNP elnöke megjegyezte, a petíció kizárólag a DSZM kezdeményezése lesz, a nemzetiek mindössze aláírásukkal támogatják. (SITA) Líbiai nagykövetség Pozsonyban Pozsony. Szlovákia beleegyezett, hogy Líbia nagykövetséget nyisson Pozsonyban - közölte a szlovák külügyminisztérium. Egyelőre ismereden a „Nagy Arab Népi Szocialista Dzsamahírija Irodája" megnyitásának dátuma, az időpontról Líbia hivatalosan még nem tájékoztatta a szlovák felet. (SITA) Jozef Šesták a magyar-szlovák kapcsolatokról „Nem miattunk romlott a viszony" VRABEC MARIA Nyitra. Jozef Šesták szlovák külügyi államtikár lapunknak nyilatkozva a szlovák-magyar kapcsolatokról kifejtette, nem látja okát, miért kell a két állam kapcsolatának elsősorban a nemzetiségekre korlátozódnia, főként ha Szlovákia az idevágó nemzetközi normákat túlteljesíti. Šesták úgy véli, ezt a problémát a magyar fél túlhangsúlyozza. Ezt mi sem tanúsítja ezt jobban, mint az, hogy más területen az alapszerződés aláírása óta szerinte javult az együttműködés. „Szlovákia mindig pragmatikus külpolitikát folytatott, nagy hangsúlyt fektetve a jószomszédi kapcsolatokra. Fontosnak tartjuk egymás integrációs törekvéseinek támogatását, legyen szó az EU-ról, a NATO-ról, vagy a CEFTA-ról. Magyarország ezen a téren sem teljesítette nekünk tett ígéreteit. A Horn-kormány úgyszólván kihúzta magát ez alól, ebből is látszik, nem miattunk romlott a viszony. Viszont nagyon oda kell figyelnünk arra, ha az Orbán-kormány nem lenne hajlandó elfogadni a hágai bíróság döntését a bősi erőművel kapcsolatban. Ha újabb nézeteltérések merülnek fel, készek vagyunk ismét a nemzetközi fórumhoz fordulni. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy a magyar kormány intézményesíteni akarja a magyar-magyar találkozókat, amelyek egy rosszemlékű, autonómiatörekvéseket nyíltan támogató konferenciára emlékeztetnek. Hangsúlyozom, csak az egyenrangú viszonyt tudjuk elfogadni, diktálást nem. Ha ez nem tetszik, megtaláljuk a megoldást. Nemcsak azt tudjuk, mit akarunk, hanem azt is, hogyan érjük el" - jelentette ki. Lapunk kérdésére, folyamatban van-e egy szlovák-magyar külügyminiszteri vagy akár alsóbb szintű diplomáciai találkozó előkészítése, Jozef Šesták nemmel válaszolt.