Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-10 / 132. szám, szerda

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 12. A láma az atom kísérletekről Berlin. A dalai láma valós erőfeszítéseket sürgetett az összes atomfegyver felszá­molására. Tibet szellemi és vallási vezetője Berlinben az „Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 50 éve" cí­men tartott rendezvényso­rozaton vett részt. A dalai láma India és Pakisztán éles elítélésétől azonban tartóz­kodott. Az indiai száműze­tésben élő, Nobel-békedíjas láma utalt arra, hogy a nagyhatalmak igényt tarta­nak az atomfegyverek tartá­sának privilégiumára, így szemlélve, Indiát is megille­ti ez a jog. (MTI) Új elnök Nigériában Abuja. Abdulsalam Abubakar vezérőrnagy, a fegyveres erők vezérkari főnöke lett Nigéria új ál­lamfője. A tábornokot teg­nap éjjel be is iktatta hiva­talába a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A hatalmas afrikai állam eddigi elnöke, Sani Abacha tábornok hétfőn reggel szívroham követ­keztében hunyt el, és a nap folyamán szülővárosában, az észak-nigériai Kanóban el is temették. A világ bízik abban, hogy Afrika legné­pesebb országában valami­féle demokratizációs folya­mat indul el. (MTI) Abacha a hadseregre épí­tette hatalmát. (CTK/AP) Elhunyt Casaroli bíboros Vatikánváros. Elhunyt Agostino Casaroli bíboros, a Vatikán Kelet-Európa-po­litikájának építőmestere. 83 éves volt. A halál okát hivatalosan még nem kö­zölték, de sajtójelentések szerint szívpanaszokkal vitték kórházba a múlt hé­ten. A római Columbus kli­nikán érte utol a halál. 1979-től 1991-ig volt a Va­tikán államtitkárságának vezetője, amely poszt az egyházi állam szervezeté­ben a kormányfői tisztség­nek felel meg. (MTI) Indítvány Jelcin leváltására Moszkva. Az orosz tör­vényhozás alsóháza, az Ál­lami Duma többségét alko­tó baloldal tegnap hivata­losan is előterjesztette Bo­risz Jelcin elnök leváltását célzó kezdeményezését. A kommunista, az agrárpárti és néphatalmi frakciók kö­zös javaslatának napirend­re tűzését 215 képviselő tá­mogatta aláírásával. Az o­rosz baloldal a Szovjetunió felbomlasztásával, gazda­sági káosz előidézésével - s ezzel összefüggésben nép­irtással -, az orosz törvény­hozás 1993-as szétlöveté­sével, továbbá a csecsen polgárháború kirobbantá­sával vádolja Jelcint. Az el­járás azonban elég nehéz­kes, s gyakorlatilag szinte végigvihetetlen. (MTI) Tíz nappal a választások előtt Zemanék vezetnek Bal váltás várható MTI-HIR Prága. Csehországban nagyjából stabilnak mutatkozik az egyes pártok támogatottsága. Egy júni­us elején készített országos fel­mérés szerint ha most lennének a választások, akkor azokat 22,5 százalékos támogatottsággal az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt nyerné. A szociáldemokra­ták támogatottsága azonban most 2,5 százalékkal alacso­nyabb mint májusban volt. A hosszú válság után az utóbbi idő­ben magára talált a Václav Klaus exkormányfő vezette volt legerő­sebb kormányerő a Polgári De­mokratikus Párt, amelynek tá­mogatottsága júniusban is 15 százalékos volt. A rangsor har­madik helyét a Nyugdíjasok a Létbiztonságért párt tartja ki­lencszázalékos támogatottság­gal. A Kommunista Párt támoga­tottsága 7,5 százalék, míg a ke­reszténydemokratáké, illetve a Szabadság Unióé hét-hét száza­lék. A szélsőséges Csehszlovákia Republikánus Pártjának támoga­tottsága június elején négy szá­zalék volt. Várható azonban, hogy a republikánusok szintén bekerülnek a parlamentbe, mert a korábbi választásokon hasonló­an a kommunistákhoz ők is min­dig többet kaptak, mint amit a felmérések jeleztek. Megtalálták az állelkész naplóit Lebontják Pándy házait MTI-HÍR Brüsszel. A belga hatóságok le­bontják a tizennégy gyilkosság­gal gyanúsított magyar-belga se­gédlelkész, Pándy Ándrás brüsz­szeli házait. A nyomozók abban bíznak, hogy a teljes átvizsgálás­sal újabb bizonyítékok kerülnek a kezükbe a makacsul tagadó gyanúsított ellen, aki nyolcadik hónapja van őrizetben. Á három házat egyszer már alaposan át­kutatták, de váratlanul kézifegy­verek és töltények kerültek elő egy titkos zugból a hat család­tagjának és nyolc idegennek a meggyilkolásáért fogva tartott Pándy egykori lakhelyén. A felfe­dezés jelentőségét növeli, hogy Pándy feltételezett bűntársa, egyben legidősebb lánya beis­merő vallomásában kijelentette, hogy a bűntények nagy részét lő­fegyverrel követték el, és ezek­nek még ott kell lenniük a ház­ban. Találtak a gyilkosságok fel­tételezett időszakából szárma­zó határidőnaplókat is. Vala­mennyit magyarul írták, szerző­jük Pándy András. A belga ható­ságok szerint az iratok maguk­ban rejthetik a magyarázatot arra, hogyan és miért tüntette el útjából Pándy két feleségét, két fiát és két lányát. Alapos gyanú van arra, hogy a családi tragé­dia oka Pándy András beteges, szexuális vonzódása saját lá­nyaihoz. Pándy felmondott két ügyvédjének. Á döntés óka egy­előre nem ismeretes. Az USA fenyegetései nem hatnak Minszkre Lukasenlco költöztet MTI-HÍR Minszk. Az Egyesült Államok megtorló intézkedésekről szóló fenyegetése ellenére Fehéro­roszország ragaszkodik ahhoz, hogy a korábban értesített nagy­követségek munkatársainak el kell hagyniuk a Minszk melletti Drozdiban lévő rezidenciáikat, amelyek - a hivatalos magyarázat szerint - felújításra szorulnak. „Minden nagykövetségnek új tel­ket és épületeket ajánlottunk fel" - hangsúlyozta a fehérorosz kül­ügyminisztérium. A dokumen­tumban a minisztérium rámuta­tott: „Alekszandr Lukasenko el­nök példát mutatott, amikor ki­költöztek a Drozdiban lévő rezi­denciáikról". A fehérorosz kor­mány 22 ország - köztük Orosz­ország, Franciaország, Olaszor­szág és Németország - diploma­táit figyelmeztette, hogy el kell hagyniuk a tatarozásra szoruló lakónegyedet, Drozdit. A külügy­minisztérium közleményében el­nézést kért az érintett nagykövet­ségektől a költözéssel járó ké­nyelmetlenségekért, illetve azért, hogy nem vette észre időben az épületek technikai és egészség­ügyi körülményeinek állapotát. Vacillál az USA Bonn/Washington. „Szinte teljes volt az egyetértés" Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár között Koszovó kérdésében bonni tárgya­lásaikon. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK Jevgenyij Primakov orosz kül­ügyminiszter azonban elmond­ta: nem tartja valószínűnek Oroszország csatlakozását a Ju­goszlávia ellen elhatározott nyugati gazdasági büntető in­tézkedésekehez. Borisz Jelcin orosz elnök óvott attól, hogy bármiféle külső hatalmi beavat­kozással próbálják megoldani a koszovói válságot. Az orosz el­nök rámutatott, hogy Koszovó jelenleg veszélyes feszültségfor­rás Európában. Jelcin azonban nagyon határozottan elutasított „mindenfajta külső hatalmi be­avatkozást, mert egy ilyen lépés a feszültség további növekedé­séhez, a válság kiterjedéséhez vezetne és veszélyes, bizonyta­lan, egész Európát fenyegető helyzetet teremtene a balkáni térségben". Luan Hajdagara albán védelmi miniszter szerint már megtör­tént a NATO-csapatok albániai felvonulásához szükséges terü­letek felderítése. Eközben az or­szág északi részén - a Koszo­vóval határos térségben - angol és amerikai NATO-tisztek végez­tek helyszíni terepszemlét. Haj­dagara szerint „Milosevics célja Koszovóban az, hogy az Albániá­val határos térséget senki földjé­vé változtassa". Ez jórészt sike­rült, s „az etnikai tisztogatás most a Macedóniával határos térségben folyik, ami a konflik­tus kiszélesedését jelenti". Az Európai Unió tagországai után az Egyesült Államok is úgy döntött, hogy a véres koszovói fellépés megtorlásául életbe lép­teti a már egyszer elhatározott, de felfüggesztett beruházási ti­lalmat Szerbia ellen. Washing­ton egyszersmind befagyasztot­ta az Egyesült Államokban talál­ható jugoszláv kintlévőségeket is. Bili Clinton elnök áttekintette a koszovói helyzetet legfőbb külpolitikai tanácsadóival, és az ülésen határoztak a büntetőin­tézkedésekről is. A Biztonsági Tanács javaslata szigorú határ­időt szabna Belgrádnak a véres művelet leállítására és a konflik­tus békés megoldását célzó to­vábbi lépések megtételére. A tervezet hasonló megfogalma­zású, mint amilyenek az öböl­háborús nemzetközi koalíció fellépését és a boszniai beavat­kozást engedélyező biztonsági tanácsi határozatok voltak. James Rubin azt mondta, hogy az Egyesült Államok továbbra sem zárja ki részvételét egy NATO-vezette katonai művelet­ben, bár még nem született dön­tés a beavatkozásról. Jacques Chirac francia államfő azt kívánja, hogy a nemzetek kö­zössége „nagyon keményen" lép­jen fel Szerbiával és Szlobodan Milosevics elnökkel szemben, és vegye szemügyre annak a lehető­ségét, hogy a BT felhatalmazása alapján a koszovói válságnak akár a NATO katonai beavatko­zásával vessen véget. A száműzetésben működő ko­szovói „kormány" vezetője, Bujar Bukoshi az albán televízi­óban tegnap este sugárzott nyi­latkozatában arra figyelmezte­tett, hogy a koszovói albánok legalább egyharmada, fele fegy­veres ellenállásra készül, hiszen a falvak bombázása közepette az ellenállás a jogos önvédelem­mel ér fel. Hozzáfűzte, hogy az agresszív szerb politika eredmé­nyeként létrejött Koszovói Fel­szabadítási Hadsereget (UCK) realitásként kell kezelni. Nincs egységes álláspont a koszovói fegyveres beavatkozás kérdésében Helmut Kohl és Borisz Jelcin orosz elnök bonni találkozóján az orosz gazdasági reform folyamatáról tár­gyalt, megvitatta a koszovói helyzetet és közösen elítélte az indiai-és a pakisztáni atomrobbantásokat. Vidám találkozó volt. (ČTK/AP) Folytatódnak a harcok Eritrea és Etiópia határán. Az Afrikai Egységszervezet közvetítést vállalt a két ország között Afrika balkanizálódik MTI-HÍREK Ouagadougou/Addisz-Abeba. Tegnap hajnalban ismét heves harcok törtek ki az etióp-eritre­ai határ közelében fekvő Zalam­bessa térségében, s a két fél egy­mást vádolta a két napja tartó viszonylagos nyugalom felborí­tásával. Az eritreai külügymi­nisztérium szerint az etióp had­sereg újabb támadást intézett az eritreai állások ellen, a közös határ menti Zalambessa térsé­gében. Röviddel később addisz­abebai hivatalos forrásból azt közölték, hogy az eritreai erők indítottak támadást Zalambes­sa körzetében. „Az eritreai had­sereg két alkalommal próbálta bevenni az etióp állásokat, de visszavertük a támadásokat." Független források egyik fél ál­lítását sem erősítették meg. A stratégiai fontosságú Zalambes­sa az etióp fővárostól mintegy 550 kilométerre északra fek­szik, s az eritreai csapatok egy hete foglalták el. Etiópia eköz­ben megvádolta Eritreát, hogy több mint 3000 etiópot üldözött el területéről a két ország kö­zött kitört harcok miatt. Az ad­disz-abebai tájékoztatási köz­pont szerint a menekülteket megverték és kifosztották, mie­lőtt Etiópiába űzték. Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) éves csúcstalálkozójá­nak résztvevői elvi döntést hoz­tak arról, hogy közvetítést vál­lalnak az egymással fegyveres konfliktusba keveredett Etiópia és Eritrea között. A burldna fas­sói fővárosban, Ouagadougou­ban hétfőn elkezdődött konfe­rencián a résztvevők hosszas vi-, tát folytattak annak lehetősé­géről, hogy megsokszorozzák-e vagy sem a közvetítési kísérle­teket. Az elvi döntés értelmé­ben az összesen 54 tagot szám­láló szervezet közvetítői bizott­ságot hoz létre. Az amerikai el­nök is a feszültség enyhítésére szólította fel a két, harcban álló afrikai államot. Moamer Kad­hafi líbiai vezető arra figyel­meztetett, hogy „Afrika Szarva" a balkanizálódás felé halad, az Etiópia és Eritrea között né­hány napja kirobbant harc nem más, mint a jövőbeli regionális Lisztre várnak az etióp-eritreai határon. Kadhafi szerint ez a harc az afrikai regionális háborúk elő­háborúk előfutára. futára (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents