Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-07 / 104. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 4. PANORÁMA - HIRDETÉS 9 Kassai beszélgetés Csendes László színművésszel „Az a fontos, hogyan tesszük" A szerző felvétele SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Színházi komédia (19) KIS SZÍNPAD: Nyúl, nyúl (19) JÓKAI SZÍNHÁZ - KOMÁROM: Tóték (10.45, 14) THÁLIA SZÍNHÁZ - KASSA: Kár, hogy ká (19) MOZI POZSONY HVIEZDA:A vasálarcos férfi (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Az ördög ügyvédje (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Hét év Tibetben (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Palmetto (am.) 17 Lesz ez még így se (am.) 17, 20.15 Titanic (am.) 14.30, 17, 19.45 Éjféli mise (szlov.) 19.15 Rivers of Babylon (cseh-szlov.) 17,18, 21 Nick Park animációs filmjei 19 KASSA DRUŽBA: G.I.Jane (am.) 15.30, 17.45, 20.00 TATRA: Rivers of Babylon (cseh-szlov.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Szféra (am.) 15.45,18 20.15 ÚSMEV: Avasálarcos férfi (am.) 16,18, 20 IMPULZ: Emma (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA NAGYMEGYER: L. A. - Eltitkolt valóság (am.) 20 LÉVA - JU­NIOR: Spice World (am.) 16.30,19.30 SLOVAN: Hullámtörés 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A férfi, aki sokat tudott (am.) 16.30,19 Hétvége a rádióban Válogatás műsorokból Sok éve már annak, hogy Csendes László színmű­vész Magyarországra „emigrált". Igaz, fel-feltű­nik néha Kassán, legutóbb Ratkó József Segítsd a ki­rályt című darabjában és egy beugrás erejéig a Sem­mi és végtelen-ben. JUHÁSZ KATALIN Tíz évet töltött az egri Gárdo­nyi Géza színház társulatá­ban, s a tavalyi évad végén Debrecenbe szerződött. Miért hagyta ott az egri színházat? Minden ember életében vannak különböző periódusok. A mű­vészembereknél ezek hatványo­zottan mutatkoznak, nagyon behatárolja őket a közeg, ami­ben élnek és dolgoznak. Ha va­laki úgy érzi, hogy az adott kö­zegben már nem tud tovább lé­tezni, alkotni, akkor levegővál­tozásra van szüksége. Voltak-e konkrét elvárásai a debreceni színházzal kapcso­latban, és ha igen, mennyire teljesültek? Tíz éwel ezelőtt dolgoztam már ott, és nagyon jól éreztem ma­gam. Debrecenben a közönség rajong a színházért, ott vala­hogy nem befolyásolja annyira a művészeteket a rohanó élet­mód, mint az ország más váro­saiban. A társulatban jó a han­gulat, összeszokott gárdába ke­rültem, ahol jó szerepeket ka­pok. Vendégként játszott a Nemze­ti Színházban is, tehát össze tudja hasonlítani a vidéki színházi életet a budapestivel. Mi a különbség? Szerintem teljesen mindegy, hol dolgozik a színész, az a fontos, hogyan dolgozik. A színpad kö­vetelményei mindenütt egyfor­mák. A magyar színjátszás sokak szerint válságban van. Mi er­ről a véleménye? Az, hogy minden válságban van. Az irodalom, a képzőművészet, a zene, tánc és a színház, mivel mind ezeket ötvözi, természete­sen szintén. Ebben az elanyagia­sodott korban az új mecénások, akiknek dotálniuk kellene a mű­vészeteket, még nem jutottak el arra a szintre, hogy észreve­gyék: nemcsak a pénz teheti az embert kiegyensúlyozottá, har­monikussá. Az a lelki szükség­let, amit a művészetek elégíte­nek ki, épp annyira nélkülözhe­tetlen, mint a világ kézzelfogha­tó dolgai. Gyakran tűnik fel történelmi szerepekben. Közel állnak Ön­höz ezek a figurák? Igen, de nem kizárólag, a mai té­mák és szerepek is érdekelnek, főleg azok, amelyek mélyebb fi­lozófiát hordoznak. Jelenleg épp Wilder Mennyei híd című darabjában játszom egy hajós­kapitányt, aki megfoghatatlan, titokzatos, dél-amerikai, buňu­eli világba illő ember. Valamikos régen elhagyta őt a lánya, és az­óta azért járja a világot, hogy megtalálja őt. A keresésnek vet alá mindent, és a többi ember­hez úgy viszonyul, mintha min­denki a legbennsőségesebb tár­sa lenne. Ki az, akit el szeretne játszani, de még nem volt rá lehetősé­ge, illetve rendezőként milyen szerepet osztana saját magá­ra? Ez egy fogós kérdés, mert az em­ber mindig épp azt a figurát nem tudja jól eljátszani, amit nagyon szeretne, vagy azt hiszi, ülik ne­ki egy szerep, pedig nem így van. Az a jó alakítás, ha saját magára kell ráformálnia egy szerepet. Én nem gondolkodtam soha szerepálmokon, de ha va­lamit még el szeretnék játszani, az a Lear király. Elég sok Sha­kespeare-darabban szerepel­tem, közel áll hozzám Shakes­peare világa. Ha itt Kassán rendezhetne egy szabadon választható da­rabot, melyik lenne az és mi­ért? Van Arthur Millernek egy drá­mája, a Két hétfő emléke. Ez ar­ról szól, hogy egy gépezetben a kisemberek problémái hogyan válnak jelentéktelenné. A téma manapság különösen aktuális, ezért valószínűleg ezt a darabot választanám. Pénteken reggel 9.40-kor Határ­talan címmel a Kamaszrádió kü­lönkiadása beszámol egy Szat­márnémetiben lezajlott tanulmá­nyi versenyről. A déli hírek után Az otthon a távolból címmel port­ré Frideczky Jánosról. 13.10-kor Fény és árnyék címmel irodalmi összeállítást közvetítünk. A Pavi­lon c. műsor délutáni szerkesztője Kamocsai Imre. Szombaton reg­gel 9 órakor indítjuk műsorunkat a Hétről hétre c. publicisztikai ma­gazinnal. A Popmix után 13 óra­kor a Családi fészek c. műsorban az ún. „Papás szülésről" beszélge­tünk a komáromi kórház nő­gyógyászati osztályán. Vasárnap reggel 9 órakor híreket mondunk. A műsorajánlat után 9.15-kor a Világosság c. egyházi műsorban Rédli Richárd abafalvi plébános mond szentbeszédet. 12.10-kor a Randevú élőben jelentkezik. 15 órakor Irodalmi mozaik. 15.30­kor a Hazai tájakon néprajzi ösz­szeállításban a kenderfeldolgozás hagyományát mutatjuk be.

Next

/
Thumbnails
Contents