Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-29 / 98. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 29. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - CSÜtÖRtÖK Jókai Mór története is lehet unalmas egy fekete revüfüggöny előtt Mitől nem színház a színház? Ismerve a Fekete gyémán­tok című Jókai-regényt és Török Tamás által e mű va­lamikori színpadra erősza­kolását is, hajlottam volna arra, hogy eleve megkérdő­jelezzem a Komáromi Jókai Színház választását. Re­ménytelen próbálkozásnak mégsem láttam a dolgot, mert a történet és a figurák - némi romantikus mázt le­bontva róluk -, akár napja­ink „hősei" is lehetnének. DUSZA ISTVÁN Lehettek volna, ha Takáts Emőd rendező színházi előadást és nem állóképekkel illusztrált rádiójáté­kot rendez. A dolog egésze, mint színház, legelőször a regény­adaptáció egysíkúságán bukott meg. Ami még mindig nem lenne reménytelen eset, ha a rendező úgy nyúl a történethez, mint sze­mélyes drámák, egyéni sorsok és az ezek mentén minden kétséget kizáróan megszülető konfliktu­sok keretéhez. Ezzel szemben magát a történetet emelte ki, amitől a bujkáló drámát teljesen elnyomja a történet elmesélteté­se, s amikor a harmadik felvonás­ban a túlhajtott érzelmességtől (érzelgősségtől?) végre felizza­nának a jellemek, már vége is az előadásnak. Mokos Attila Berend Ivánja in­kább egy titokzatos dolgokkal foglalkozó tudósként áll elénk, mintsem műszaki és gazdasági is­meretekkel ^felvértezett "korunk hőseként". Ű az aki Jókai roman­tikus hősévé avanzsálva ennek el­Mokos Attila (Berend Iván) és Holocsy Krisztina (Evila) egyik szocreál beállítású jelenete. lenére nem tud veszítem, mert nemcsak bányát nyer, de egy szép hölgy kezét is elnyeri. Holocsy Kriszta Evilaként megpróbálja a munkáslányt és a bécsi opera üd­vöskéjét két szuszra eljátszani. De éppen a rendezői elvárás törté­netközpontúsága miatt, mindkét esetben más nőt játszik. Pedig Evila körül csak a Dobis Márta tervezte hiteles ruha, a hajviselet és a Platzner Tibor díszlettervező igencsak összecsapta élettér vál­tozik meg. A lelke, a gondolkodá sa, az érzései ugyanazok marad­tak a bécsi operában, mint voltak a bányásztelepen. Holocsy Krisz­Pőthe István (Kaulman Félix) és Holocsy Krisztina (Evila) a bécsi je­lenetben. (Ladislav Valach felvételei) ta kettős játékának az oka első­sorban a szerep felszíneinek az el­játszásából adódik. A munkás­lány ökölbeszorított kézzel, kissé terpeszben áll meg, ha indulatai vannak. (Mint egy szocreál szo­borcsoport nőalakja valamely öt­venes évekbeli bánya főkapujá­nál.) Majd a reményteljes opera­énekesnőtől elvárt érdek szerinti női kegyosztás ellen védekezve sem az Evila lelkében égő szere­lemből születő női lobogás, ha­nem valamifajta krinolinba öl­töztetett munkáslánydac készteti határozott ellenlépésekre. Köz­ben persze szívesen elhinné - ha még lehetne - a párizsi karrier le­hetőségét, amelyet Pőthe István Kaulman Félixje ígér neki. Ez a modorában hol lakáj, hol magán­titkár, de semmiképpen sem pénzéhes tőzsdecápa meg mint­ha nem is lenne férfi egy olyan fe­leség mellett, mint Evila, Egye­dül Ropog József Sámuel apátja született meg a jellem teljességé­ben, hiszen minden csalásban, félrevezetésben és a vereségben is azért észrevehető volt a hata­lomra vágyó papisága. Még ak­kor is, ha éppen egy nőt akart pénzügyi előnyszerzéshez fel­használni. A kibontatlan jellemek egysíkúsá­gát szaporította a Szafrán Pétert játszó D. Németh István. Számára KIS NYELVŐR Nyelvi változók a Nyelvművelő kéziszótárban LANSTYAK ISTVÁN A nyelv társadalmi vonatkozása­ival is foglalkozó nyelvtudomá­nyi ágazatoknak egyik legfonto­sabb fogalma a nyelvi változó. Egy-egy nyelvi változót olyan el­térő nyelvtani formák, szavak, kifejezések alkotnak, melyeknek azonos a jelentésük, ill. funkció­juk, s felváltva használják őket ugyanabban a közösségben ugyanazok a személyek (is). Ilyenek például a magyar nyelv számos változatában a követke­ző alakpárok: fent: fönt; eszem: eszek; várjál :várj; naponként: naponta; megadja-e : meg-e ad­ja; a Péter által elolvasott újság: az újság, amit Péter elolvasott; szamóca : eper. A változók egyes változatának használatát ún. változószabá­lyok irányítják. Ezek meghatá­rozzák, hogy az egyes változato­kat kik, milyen beszédhelyzet­ben, milyen gyakorisággal hasz­nálják. Pl. az előbb említett alak­párok közt vannak olyanok, me­lyeknek mindkét tagja kifogásta­lan nyelvhelyességi szempont­ból. A nyelvileg művelt beszélő bátran élhet ezek bármelyikével még választékos nyelvi megnyil­vánulásaiban is, hiszen - mond­hatni - „úri jókedvétől" függ, hogy pl. a fent vagy a fönt, ill. a naponként vagy a naponta for­mát választja-e. Az viszont, hogy az eszem vagy az eszek nyelvtani alaldcal fog-e élni, némileg függ a beszédhelyzettől is Ünnepé­lyes vagy hivatalos körülmények között a művelt beszélő valószí­nűleg inkább az ikesén ragozott eszem forma mellett dönt, oldot­tabb helyzetben viszont ikesen is, ikteleníil is ragozhatja az eszik igét, anélkül, hogy valaki ezen megütközne. Nem így áll a dolog mondjuk az alkalmasint: valószínűleg szópárral: az alkalmasint szót a Nyelvművelő kéziszótár válasz­tékosként s kissé régiesként jelö­li. Ha mindennapi beszédhely­zetben használná valaki a való­színűleg helyett, sokan megmo­solyognák, de volnának olyanok is, akik meg sem értenék. Ennek fordítottja áll fönn a megadja-e : meg-e adja szópár esetében: köznapi beszédhelyzetben, ba­ráti körben mindkét formát használhatja a művelt beszélő, legalábbis ha azon a nyelvjárás­területen él, ahol a meg-e adja szórend a szokásos. Emelkedet­tebb vagy hivatalos körü'mé­nyek közt viszont a meg-e adja csak az indulat és annak fokoza­tai voltak színészi eszközök, ami azért nem sok. Bugár Gáspár Pál­ja és Bugár Béla Waldemar her­cege áldozatul esett a rendező történetmesélő kedvének, így a róluk a verbálisan közölteken kí­vül nem sokat tudhattunk meg. Mák Ildikó Komornaként és Tóth Attila Titkárként a szükségeset játszották el, s néha ez a fajta alá­zat is lehet érdekes. Sokkalta ve­szélyesebb terepekre tévedt Rauné szerepében Jóba István, akit felkészültségének, színészi mesterségbeli tudásának ebben az állapotában inkább tanulásra, mintsem színpadi játékra kellene kényszeríteni. Minden olyan romlott színészi modorosságot si­került már ellesnie, amelyek a magyar színházakban igencsak otthonosan és gondolattalanul burjánzanak. Megelevenedett hát a mese, amelyből nem született színházi előadás. Egy csillogó fekete re­vüfüggöny előtt álló faházikó és a fénykulisszákkal leválasztott bécsi helyszínek mesteri eklekci­tizmussal kevert díszletei között elmesélték nekünk az éppen csí­rázó vadkapitalizmus múlt szá­zadi esetét, amikor jellemek és sorsok drámai konfliktusai nél­kül, csak úgy megtörténtek a dolgok. forma másokból csodálkozást, s talán elítélést, megbélyegzést váltana ki, hiszen - amint szótá­runk is megjegyzi - a választékos köznyelvben ez a szórend hibás, kerülendő. Az ilyen nyelvhasználati kérdé­sekben való eligazítás a Nyelv­művelő kéziszótár egyik fő fel­adata kellene legyen, sajnos azonban épp e területen van az olvasó nehéz helyzetben: sok­szor nem kap elegendő informá­ciót arra nézve, hogy melyik for­mát hol használhatja, szinte a sorok közt kell olvasni, hogy a szótárírók véleményét megtud­ja. Nézzünk meg két jellegzetes példát a számtalan közül! A „csat, csatos" szócikkből meg­tudjuk, hogy e szavak kiejtése gyakran csatt, csattos „de írva csak egy t-veľ szabályos". Arról, hogy a beszédben mi a helyzet, nem kapunk semmiféle felvilá­gosítást, azaz nem tudjuk meg, • hogy a csatt, csattos kiejtésválto­zat elfogadható-e a választékos beszédben. Csupán sejthetjük a megfogalmazásból, hogy a t megnyújtása ez esetben „bocsá­natos bűn"-nek számít. Másik példánk az „elért" igét tár­gyaló szócikk, melyből kiderül, hogy az elért szónak a „hagyo­mányos és helyes szóhasználat­ban" 'megért' a jelentése. Pl. az elérti a célzást azt jelenti, hogy megérti a célzást, felfogja rejtett értelmét. Újabban azonban - így a szótárunk - a szónak 'félreért' jelentést is „tulajdonítanak". Ennyi. Azt, hogy a szót ebben az új jelentésben használhatjuk-e legalább a „pongyolább" beszéd­ben, nem tudjuk meg, csak sejt­hetjük, hogy a szótárírók ezt nem nagyon támogatják. Erre egyrészt abból következtethe­tünk, hogy a hagyományos je­lentést mondják „helyes"-nek, másrészt pedig abból, hogy még azt is vonakodnak beismerni, hogy az elért szónak jelentése lenne a 'félreért', mintha csak va­lami ismeretien felforgatók alat­tomban ezt a jelentést tulajdoní­tanák neki, hogy megzavarják a jámbor beszélőket. A szótár ilyen megfogalmazásai, valamint az egyértelmű állásfog­lalások gyakori hiánya annak a mély válságnak a felszíni meg­nyilvánulásai, amelybe hagyo­mányos nyelvművelésünk ke­rült, mégpedig főként azért, mert nem vett tudomást a nyelv­tudomány néhány fontos ágaza­tának az elmúlt évtizedekben el­ért eredményeiről. A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 16. számában fel­tett kérdésre a héten 1216 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kö­vesdi Károly, a VASÁRNAP vezető szerkesztője közjegy­ző jelenlétébén sorsolta ki a szerencsés nyertesek nevét. E héten az 500-500 koronát Mag Károlyné medveshideg­kúti, Mezey Márta somorjai és Chudócsek Etel sóksze­lőcei olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 70. (v) Kultúra és turizmus 98 Kultúra és turizmus 98 cím­mel nemzetközi konferenciá­ra és vásárra kerül sor Buda­pesten 1998. november 9-13. között. Az állami intézmé­nyek és tártsadalmi szerveze­tek széleskörű támogatásával megvalósuló konferencia té­mái: A tömegturizmus és a kultúra. A kulturális turizmus finanszírozása. Falusi turiz­mus. A szálloda mint a kultú­ra közvetítésének helyszíne. A fesztiválok szerepe a turiz­musban. Turizmus és kom­munikáció. Környezet és tu­rizmus. A részvétel feltételei­ről a pozsonyi Magyar Inté­zetnél, illetve a konferencia titrkárságán lehet érdeklődni az alábbi címen: Kult-turist ICFT, 1094 Budapest, Angyal u. 31. Pályázat ösztöndíjra A Magyar Tudományos Aka­démia elnöke a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben tudományos ösztöndíjpályázatot ír ki a külföldi vagy kettős állam­polgársággal és külföldi ál­landó lakhellyel rendelkező magyar kutatók, valamint a magyar vagy magyarországi tárgyú kutatásokkal foglalko­zó nem magyar anyanyelvű külföldi kutatók számára. A pályázattal lehetővé kívánja tenni, hogy a külföldi magyar tudományosságot képviselő kutatók és műhelyek az eddi­gieknél rendszeresebben kap­csolódhassanak be a hazai tu­dományos életbe. Pályázatot nyújthat be évente egy alka­lommal minden külföldi ál­landó lakhellyel rendelkező, nem magyar vagy kettős ál­lampolgársággal rendelkező harmincöt évnél idősebb PhD fokozattal és/vagy nemzet­közileg elismert tudományos eredményekkel rendelkező kutató. Pályázati űrlapért és további felvilágosításért a po­zsonyi Magyar Intézethez, illetve a kuratórium titkár­ságához lehet fordulni. Tel.: 3612149414. SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos (19) HVIEZ-DOS­LAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő (19) KIS SZÍN­PAD: Zárt tárgyalás(19) BORODÁČ SZÍNHÁZ - KASSA: Oli­vér (10, 19) JÓKAI SZÍNHÁZ - KOMÁROM: Pinokkió (9.30, 12.30) fttOZl POZSONY HVIEZDA:Rivers of Babylon (szlov.-cseh) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Lesz ez még így se (am.) 15.30,18,20.30 MLADOSŤ: Az őserdő hőse(am.) 17 CHARLIE CENTRUM: Flubber - A szórakozott professzor (am.) 15, 17 Esőcsináló (am.) 18, 20.30 Hét év Tibetben (am.) 17.30 Lesz ez még így se (am.) 16.30, 20 Fej (am.) 19 Magánéletek (szlov.) 19.15 KASSA DRUŽBA: Palmetto (am.) 15.30, 17.45, 20.00 TATRA: Az ör­dög ügyvédje (am.) 15. 30, 18, 20.15 CAPITOL: Boldogító nem (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Titanic (am.) 16, 19.20 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY: Az ördög ügyvédje(am.) 17.30, 20.00 KOMÁROM: Amistad (am.) 16,19 NAGYMEGYER: Az őserdő hőse(am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Játék(am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: G. I. Jane (am.) 16.30,19 Megjelent a TÁBORTŰZ 9. száma Éwégi hajrá előtt A februártól a Komáromi Nyom­da Kiadó Kft. kiadásában megje­lenő TÁBORTŰZ gyermeklap 9. számát kapják kézhez a napok­ban az olvasók. A lap beszámol a szerkesztőség és a nagymegyeri gyerekek találkozójáról, amely­re a helyi könyvtárban került sor, a Pozsonyeperjesi Alapisko­la örömeiről és gondjairól, a pozsonypüspöki és a nemes­ócsai ifjú sportolók sikereiről, a TÁBORTŰZ-KUPA legközeleb­bi, tornaijai sakkversenyének előkészületeiről, a Dióspatonyi Alapiskola énekkarának sokrétű munkájáról. Közli Tömörkény István így volt rendelve tanulsá­gos novelláját, Ady Endre, Garai Gábor, Csoóri Sándor, Nagy László egy-egy szép versét. A 4­5. oldalon a gyerekek leveleiből, tudósításaiból olvasható váloga­tás. Az olvasó megtudhatja a vi­rágnyelv jelentését, a puskaírás okos tudnivalóit, a Filmajánló­ból pedig a Titanic című film si­kertörténetét. A Világjáró soro­zatban ezúttal a Kanári-szige­tekre kalauzolják el az olvasót. Egész oldalas összeállítás kö­szönti az édesanyákat és hasz­nos tudnivalók valamint alapos fejtörés várja a Történelmi ve­télkedő kérdéseit megoldó kis­és nagydiákokat, (b)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents