Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-24 / 94. szám, péntek

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 1108. Kivégzés . Texasban Huntsville. II. János Pál pápa kérése ellenére szerda éjjel Texas államban egy újabb elítélten hajották végre a halálos ítéletet. A 38 éves férfit méreginjekcióval végezték ki. Joseph Cannon 21 éwel ezelőtt, még 17 évesen - kábítószer és alkohol hatása alatt - brutálisan meggyilkolt egy nyolcgyermekes családanyát. A méreginjekciót az elítélt karjába fecskendezték be, ám az első kísérlet nem sikerült, így Cannon kétszer mondott búcsúbeszédet, és mindkétszer hangoztatta, hogy megbánta tettét. (MTI) Elhunyt Karamanlisz Athén. Tegnapra virradó éjszaka elhunyt Konsztantin Karamanlisz. Az egykori görög államfőt, aki 91 éves volt, egy athéni kórházban érte a halál.Karamanlisz az elmúlt fél évszázad Görögországának meghatározó politikai személyisége volt. 1974-ben, az „ezredesek diktatúrájának" bukása után ő szilárdította meg a demokráciát. 1955-től 1963-ig, majd 1974-től 1980-ig volt az ország kormányfője, 1980-85-ig, majd 1990-től 1995-ig töltötte be a köztársasági elnöki tisztet. Karamanliszt ma helyezik végső nyugalomra. (MTI) Karamanlisz 24 évig vezette országát. (CTK/AP) Azonosítási gondok Bogotá. Hetekig is eltarthat a hétfői kolumbiai repülőgép-szerencsétlenség áldozatainak azonosítása, mert a holttestek a felismerhetetlenségig összeroncsolódtak. A TAME ecuadori légitársaság Boeing 727-es repülőgépe röviddel azt követően, hogy felszállt a bogotái repülőtérről, hegyoldalnak ütközött. A 43 utas és a 10 főnyi személyzet életét vesztette. A mentőalakulatoknak a tetemmaradványok mintegy 70 százalékát sikerült megtalálniuk, tegnapig egyeden holttestet sem tudtak hiánytalanul „összerakni". (MTI) Kötelező alvás Cape Canaveral. Szerdán tudományos célból hajtották fejüket álomra a Columbia űrrepülőgép fedélzetén utazó kutatók, érzékelőkkel ellátott „hálósapkában" és „hálótrikóban". A kísérlet célja annak tanulmányozása, hogyan történik az alvási folyamat a súlytalanság körülményei között, miközben igen nehéz az alvás az űrben. A NASA kutatásának célja, hogy megállapítsa: hogyan hathat a felhalmozott alváshiány az űrmissziók biztonságára vagy sikerére. (MTI) Kétperces néma csenddel emlékeztek a náci haláltáborokban elpusztult hatmillió zsidóra Izraelben és Németországban is Mindenkinek legyen neve MTI-HIR Jeruzsálem/Berlin. Izraelben csütörtökön 350 sziréna szólalt meg, és a polgárok kétperces néma gyásszal emlékeztek meg a náci haláltáborokban elpusztult 6 millió zsidó áldozatról. Országszerte leállt a forgalom, az autósok gépkocsijukból kiszállva csatlakoztak a megemlékezőkhőz. Az Emlékezés Napját Benjamin Netnajahu kormányfő szerda este nyitotta meg. Beszédében kijelentette, hogy sohasem lesz felfogható az a tragédia, amely a náci haláltáborokban történt. Az izraeli miniszterelnök tegnap Lengyelországba utazott, ahol az egykori auschwitzi koncentrációs tábor helyén részt vesz az Élők Menete nevű felvonuláson. Erre a kegyeletes megmozdulásra mintegy 7 ezer zsidó túlélő érkezett, többségük Izraelből, ahol 3 ezer, haláltábort megjárt ember él. Berlinben szerdán este az egykori gyűjtőtábor helyén megkezdték a holocaust áldozatául esett 55 696 berlini zsidó nevének felolvasását. A mintegy 28 órán át tartó megemlékezést, a „minden embernek legyen neve" jelszóval szervezte egy zsidó ifjúsági szervezet. Hitler hatalomrajutása előtt Berlinben 170 ezer zsidó élt. A város zsidó közössége ma 11 ezer tagot számlál, s ez a legnagyobb Németországban. A deportálásra szánt zsidók összegyűjtésére szolgáló épület helyén 1985-ben emlékművet állítottak. A gyűjtőtábort egy zsidó öregek elszállásolására használt otthonból alakították ki 1942-ben, és innen küldtek a haláltáborokba sok ezer zsidót. Ukrajnában meggyilkoltak egy bankszakembert Politikai merénylet? Vasárnap lesz 12 éve, hogy felrobbant a csernobili erőmű négyes reaktora Tizenkétezer áldozat Kijev. A Csernobili atomerőmű négyes blokkjában tizenkét éwel ezelőtt következett be a békés célú atomenergia-felhasználás legsúlyosabb balesete. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az 1986-ban felrobbant csernobili reaktor fölé építendő szarkofág munkálataira és a különlegesen szennyezett övezet megtisztítására küldött személyek közül a katasztrófát követő 12 év alatt 12 519 személy vesztette életét-közölte Andrij Szergyuk ukrán egészségvédelmi miniszter. Most fordult elő első ízben, hogy az ukrán hatóságok üyen jelentős számú áldozatról számoltak be. A katasztrófa másnapján az áldozatok hivatalos listáján csak 31 név szerepelt, míg 1995-ben az ukrán egészségvédelmi minisztérium által nyilvánosságra hozott adaMTI-HÍR Belgrád. Robbanásveszélyes helyzet alakult ki Nyugat-Koszovóban, a függedenség párti albán fegyveresek és a jugoszláv hadsereg katonáinak szerdai összecsapásában két albán meghalt, hét pedig megsebesült. Belgrádi értesülések szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg nevű terrorista szervezet tagjai Djakovica közelében megtámadtak egy gyakorlaton lévő egységet. A terroristák Decani közelében elraboltak hátok szerint a zónába küldöttek közül 5722 személy vesztette életét. Az egészségvédelmi minisztérium szerint Ukrajnában háromszázötvenezren vettek részt a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolásában. Sokan közülük pajzsmirigyrákban, fehérvérűségben, illetve szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvednek. A felszámolást végzők 83 százaléka beteg, 3 millió személy szenvedett sugárfertőzést a térségben. A Csernobil Unió nevű nem kormányszervezet 1997-ben húszezerre becsülte a katasztrófa halálos áldozatainak számát. A problémák megnyugtató rendezését elsősorban az gátolja, hogy a hét éve függetlenné vált, és máig mély gazdasági válsággal küzdő Ukrajna egymaga nem képes előteremteni a szükséges dollármüliárdokat. A ma már lényegében lakadan területen, a tiltott zónában ma mintegy 14 ezren dolgoznak. Ötrom szerb nemzetiségű férfit. Szerb források szerint a határon sincs nyugalom: helyszíni jelentések szerint Albánia felől szerda este tűz alá vették a jugoszláv határőrség egyik ellenőrző pontját. Egybehangzó szerb és albán jelentések szerint Nyugat-Koszovó valamennyi településén feszült a hangulat, s a szerbek és az albánok is kimenekítik a térségből a gyermekeket és az asszonyokat. Mindkét fél készül az újabb összetűzésekre: a terroristák, a szerb rendőrség és a jugoszláv hadseszázan - többnyire idős emberek - visszatelepültek a fertőzött térségbe, hogy szülőfalujukban éljék le életüket. Csernobüban cáfolják azokat a nyugati sajtóban megjelent rémisztő híreket, amelyek szerint a sérült reaktor feletti vasbeton kupola bármikor beomolhat. Az egyedüli gondot a fémtetőszerkezet rozsdásodása, illetve egyes helyiségek tartógerendáinak meggyengülése okozza. Ennek ellenére az utóbbi időben helyi szakemberek újabb baleset lehetőségéről szóltak: Az erőmű szarkofágért felelős vezérigazgatóhelyettese szerint "a szarkofág állapota feltartóztathadanul romlik". Az újabb balesettel fenyegető ukrán illetékesek célja vélhetően az, hogy felhívják a vüág közvéleményének figyelmét: a csernobili probléma még nem oldódott meg, és Ukrajna a nemzetközi közösség segítsége nélkül aligha képes megoldani a kérdést. reg is átcsoportosítja erőit. Tovább tart az albán többségű falvakban élő szerbek menekülése: az utóbbi 24 órában újabb két faluból zavarták el őket az albánok. Az albánok a szerb rendőrséget teszik felelőssé a válság elmélyüléséért, s azt állítják, hogy a szerb hatóságok folyamatosan zaklatják és bántalmazzák az albán lakosságot. A válság kiéleződése minden bizonnyal kapcsolatban van a népszavazással, valamint a nemetközi összekötő csoport április 29-i római tanácskozásával. MTI-HÍR Kijev. Szerdán éjjel Kijevben lakóhelye közelében meggyükolták Vagyim Hetman volt parlamenti képviselőt, az ukrán bankközi valutatőzsde vezetőségi tagját, Ukrajna egyik legbefolyásosabb pénzügyi szakemberét. Belügyi források szerint a munkájából hazatérő 63 éves férfit éjjel fél 11-kor lelőtték, az ismeretien elkövetők négy lövéssel végeztek vele. Vagyim Hetman az előző parlament tagja, a Függetlenek nevű frakció vezetője volt. A március 29-i parlamenti választásokon ismét jelöltette magát egyéni választókerületben, azonban nem sikerült az újraválasztás. A volt képviselő panaszt nyújtott be a bírósághoz a választási eredmények MTI-HÍR Bécs. Václav Havel cseh elnök tegnap reggel kinyitotta szemét, kézmozdulatokkal jelezte, hogy ismét érzékeli, mi történik körülötte, illetve hogy érti, amit mondanak neki. A szombat óta ismét az innsbrucki egyetemi klinika intenzív osztályán lévő cseh államfő még nem tud beszélni, mert továbbra is lélegeztetőgépen van, de már nem altatják. Az innsbrucki orvosok tegnap reggeli közlése szerint Václav Havelnek ismét felment valamennyire a láza, de estére ismét láztalanná vált. A múlt hét elején elvégzett életmentő bélműtét miatti seb kezd megkapcsán, a tárgyalást a jövő hétre tűzték ki. Vjacseszlav Csornovil, a nacionalista RUH vezetője szerint Hetman halálának nincs köze a választásokhoz, inkább valamilyen pénzügyi akcióval kapcsolatos, valakinek egyszerűen útjában állt. Vjacseszlav Csornovil szerint az ukrán társadalomban olyan méreteket ölt az alvilági bűnözés, hogy azt csak rendkívüli intézkedésekkel lehetne viszszaszorítani. Leonyid Kucsma elnök a legjobb szakértők és nyomozók bevonását rendelte el az ügy felderítésére. Vagyim Hetmant az 1997-es év pénzügyi szakértőjévé választották, korábban az év képviselője lett. Egy ideig a nemzeti bank vezetését is ellátta. nyugodni, s nem gennyesedik már. Mint ismeretes, hétfő este egy szilvanagyságú tályogot találtak a cseh államelnök hasfalán. Az utóbbi napokban fellépett szövődmények - légzési zavarok, majd a seb elgennyesedése - után az osztrák orvosok tegnap óvatos derűlátással nyilatkoztak arról, hogy talán most már valóban jobban lesz a beteg. Az innsbrucki klinika orvosai jelenlegi állapotát stabilnak tartják, de még egyelőre senki nem tudja megmondani, hogy a cseh államfő mikor kerülhet át az innsbrucki klinika intenzív osztályáról egy „rendes" kórterembe. Nem tudni mikor hagyja el az intenzív osztályt Havel magához tért Egyre nő a feszültség Koszovóban, tovább tart a szerbek menekülése Átcsoportosítják erőiket Jugoszláviában tegnap arról döntöttek a polgárok, hogy kellenek-e külföldi közvetítők a koszovói helyzet megoldásához Szavaznak a szerbek MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Tegnap reggel Szerbiában megkezdődött az a népszavazás, melynek arról kell döntenie, hogy a külföldi közvetítők részt vehetnek-e a koszovói válság rendezését célzó szerb-albán tárgyalásokon. A kormányzat a „nem" választ szorgalmazza, s szinte biztosra vehető, hogy a résztvevők többsége támogatja a belgrádi vezetés álláspontját. A parlamenti pártok többsége „nem" párti: a kormányon lévő Szerbiai Szocialista Párt, a Jugoszláv Egyesült Baloldal és a Szerb Radikális Párt mellett a Vuk Draskovic vezette Szerb Megújhodási Mozgalom is a belügyekbe való beavatkozási kísérletnek tartott külföldi közvetítési erőfeszítések elutasítását kérte a választóktól. Néhány ellenzéki szervezet, köztük a Demokrata Párt, a Szerbiai Polgári Szövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség nem ért egyet a népszavazás kiírásával, s úgy véli, hogy a külföldi közvetítők elutasítása Szerbia önelszigetelését jelenti. A Szerbiához tartozó Koszovó tartomány lakosságának többségét alkotó albánok bojkottálni fogják a népszavazást. Reggel hét és este nyolc óra között mintegy 10 ezer választóhelyiségben járulhattak az urnákhoz a polgárok. A szerb törvények szerint a voksolás akkor érvényes, ha a részvételi arány meghaladja az ötven százalékot. A népszavazáson hozott döntés kötelező erejű. Amennyiben a népszavazás sikertelen, akkor legközelebb fél év múlva lehet ugyanezen kérdésben referendumot kiírni. A szavazás eredményét ma hozzák nyilvánosságra. Koszovói szerb szavazó. Nem kellenek nekik a külföldi megfigyelők. (ČTK/AP) Néma csend a Holocaust áldozatainak emlékére. Két percre minden megállt Izraelben. (ČTK/AP) •