Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-23 / 68. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 23. POLITIKA 5 Farkas Pál: működő gazdasági viszonyokra volna szükség a jogszabályok érvényesüléséhez Törvények politikai célzattal A törvényhozás márciusi ülésén második olvasat­ban tárgyalja a raktárleve­lekről szóló törvényjavas­latot, és első olvasatban a mezőgazdaságról, vala­mint a környezetkímélő mezőgazdaságról szóló törvényjavaslatot. V. KRASZNICA MELITTA A régóta várt jogszabályoknak az ágazat fellendítését kellene eredményezniük. Hogy a be­nyújtott tervezetek valóban e célt szolgálják-e, arról kérdez­tük Farkas Pál parlamenti képvi­selőt, az MKDM alelnökét. Képviselő úr, kezdjük a rak­tárlevelekről szóló törvény­nyel, azt ugyanis már a mező­gazdasági bizottság - benne a Magyar Koalíció képviselői is - megvitatta, és elfogadásra javasolta. Mit is tartalmaz ez a tervezet? Elöljáróban le kell szögezni: jó adag politikai meggondolás van abban, hogy a földművelé­si minisztérium - amely éveken keresztül szinte semmilyen tör­vénytervezetet nem terjesztett a parlament elé - a választások közeledtével ilyen aktív lett. A kormánykoalíció e törvények ál­tal próbálja megnyerni a mező­vény fő célja a pénzforgás élén­kítése volna, vagyis az, hogy a termelők a betakarítást követő­en könnyebben jussanak kész­pénzhez. A gazdálkodók a föld­művelési minisztérium által be­jegyzett nyilvános raktárakban helyezhetnék el terményeik egy részét - a kalászosokat, az olaj­növényeket, a kukoricát, illetve a cukrot és ennek fejében rak­tározási váltót kapnának. Ezt hi­telfedezetként használhatnák a bankkölcsönök igénylésekor. Bevallom őszintén, én eléggé szkeptikus vagyok. Ismerve a hazai pénzpiac helyzetét, illetve a kereskedelmi bankok hitel­nyújtási feltételeit, nehéz lesz beindítani ilyen hitelezési for­mát és elérni azt, hogy a pénzin­tézetek elfogadják fedezetként a terményt. Erre ugyanis senki sem kötelezheti őket. Feltevése­met igazolja az is, hogy a bankok nem tekintik megfelelő hitelga­ranciának a restitúció során ki­adott állami értékpapírokat sem. Miért lenne ez másként a termé­nyek esetében, ráadásuk tudva azt, mekkora feleslegek halmo­zódtak fel az elmúlt évek során? Másrészt az állami költségvetési hiány fedezésére kibocsátott ál­lamkötvények sokkal biztonsá­gosabb és magasabb hozamú be­fektetést jelentenek a bankok számára, és inkább azokba fek­tetik pénzüket. Ezért sincs elég nyoznak a gyakorlati alkalma­zásukhoz szükséges feltételek. Valóban így van. Működő gazda­sági viszonyokra volna szükség ahhoz, hogy a törvény elérje célját. Ez az egyik dolog. Másfe­ka nagy részét ugyanis a szociá­lis kérdések megoldása alkotja. Ki kell mondani végre: hazánk­ban csak akkor lesz hatékony mezőgazdasági termelés, ha az állam a végterméket támogatja. Ismerve a pénzpi­ac helyzetét, illet­ve a kereskedelmi bankok hitelnyújtási feltételeit, nehéz lesz beindítani ilyen hitelezési formát. Archiv felvételek Hazánkban csak akkor lesz haté­kony mezőgazdasági termelés, ha az állam a végterméket fogja támogatni. gazdaságban dolgozókat, han­goztatva, mennyire szívén viseli az ágazat sorsát. Erre minden­képpen fel kell hívni a lakosság figyelmét. Visszatérve a kérdés­re: a raktárlevelekről szóló tőr­szabad tőke a vállalkozói hite­lekre. Mindebből az derül ki, hogy a törvényben megfogalmazott elgondolások jók, viszont hiá­lől tartok tőle, hogy egyes politi­kai erők, képviselők különböző kalózakciókba kezdenek, és a már felsorolt terményeken kívül továbbiakat kívánnak belefog­lalni a törvénybe. Szó volt már burgonyáról, borról, sőt bizo­nyos sajtféleségekről is. Félő, hogy az effajta bővítés által to­vább inflálódna a törvénynek az esetleges pozitív hatása. Mi a helyzet a mezőgazdasági törvénnyel? Attól mit várhat­nak az érintettek? Őszintén szólva óriásit csalód­tam, amikor áttanulmányoztam ezt a törvényjavaslatot. A szlo­vákiai magyarság eddig is tuda­tában volt annak, hogy ez a kor­mány nem támogatja megfelelő módon az intenzív mezőgazda­sági termelést. Ez a törvény csak megerősítette azt, ami már ed­dig is nyilvánvaló volt: az állam a hegyvidéki, hegyalji területek támogatását helyezi előtérbe. A tervezet alapján ezentúl tör­vényből eredően jár majd a ked­vezőtlen feltételek között gaz­dálkodóknak az állami támoga­tás. Sőt, a tervezet a támogatás megítélésébe belekeveri a szoci­ális problémákat is. Kezdettől küzdünk azért, hogy a szociális kérdéseket válasszák külön a mezőgazdasági kérdésektől. A mezőgazdasági dotációs politi­Az intenzív gazdálkodást folyta­tókat cserbenhagyja ez a tör­vény. A földművelési minisztérium a törvénytervezet egyik nagy előnyének tünteti fel azt, hogy kéthetes fizetési határidőt ír elő bizonyos termények eseté­ben. Vissza kell utalnom arra, amit a bevezetőben mondtam. Ez a tör­vény teljes mértékben politikai célzattal készült. Ha szakmai el­gondolások vezérelték volna megalkotóit, nem ilyen alacsony színvonalú tervezetet tettek vol­na le az asztalra, hanem olyat, amely keresztmetszetet ad a me­zőgazdaság problémáiról, és megoldásokat is javasol. Ehelyett mit tapasztalhatunk? A tervezet értelmében a zöldség, a gyü­mölcs, a vágóállat és a tej leadása esetében 14 napos fizetési határ­időt kell a szerződésekbe foglal­ni. Ez elriasztja a felvásárlókat és a feldolgozókat attól, hogy szer­ződést kössenek az őstermelők­kel. Mivel egyrészt kötelezi őket valamire, másrészt viszont nem szavatolt az a feltételrendszer, amely lehetővé tenné a fizetési kötelezettség teljesítét. Vélemé­nyem szerint ezt a törvényterve­zetet vissza kellene adni átdolgo­zásra, mert módosításokkal sem tehető elfogadhatóvá. A megoldandó fő kérdés: hogyan kell beférkőzni a magyarok közé A DSZM a Maticára számít Az SZNP célkitűzései Bírálják a magyarokat Kassa. A Szlovák Nemzeti Párt szombaton megtartott kerületi konferenciájának résztvevői szerint az „úgynevezett Szlovák Demokratikus Koalíció azért igyekszik a szlovák nemzetben kölcsönös ellenségeskedést szítani, mert neki ez jelentené a túlélés utolsó lehetőségét". Kijelentették azt is: pártjuk ve­zetőségével egyetértenek ab­ban, hogy az országnak semle­gességre kell törekednie, s visz­sza kell állítani a halálbüntetést. Nyilatkozatukban a résztvevők a szlovákok hazai és külföldi in­tézményeit arra szólították fel, szenteljenek figyelmet a magyar kisebbségi politika asszimilációs és diszkriminációs lépéseinek, hogy a Magyarországon élő szlovákok érezzék, amit koráb­ban nem érezhettek, vagyis az anyaország támogatását. Anna Malíková, a párt alelnöke bejelentette: a mai elnökségi ü­lésen fogalmazzák meg azt a levelet, amellyel az EU-tagor­szágok nagyköveteit fogja tájé­koztatni Magyarország kisebb­ségi politikájáról, hogy „egy ki­csit kinyíljon a szemük". Ha­sonló levéllel fordulnak az Eu­rópai Parlamenthez is a „ki­sebbségek elleni tarthatatlan jogsértések és az alkotmány­sértés miatt", (g-f) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nagytapolcsány. A DSZM szombaton megrendezett nyit­rai kerületi konferenciáján a mozgalom újjáválasztott kerüle­ti elnöke, Ernest Macho elmond­ta: ez az összejövetel sokban kü­lönbözött a Szlovákia többi ke­rületében tartott konferenciá­tól. Tavaly novemberben ugyan­is rendkívüli kerületi ülést hív­tak össze ugyancsak Nagytapol­csányban, mert a mozgalom ke­rületi vezetésében szakadásra került sor. Miután a novemberi konferencián konszolidálódtak a belső állapotok, a mostani hét­végén már csak a választásokról esett szó. A beszámolókban el­hangzott, hogy az egész kerület­ben 9686 tagot számlál a moz­galom, ami az összes választó­polgárnak csak az 1,8 százaléka. Ernest Macho elnök elmondta, hogy: „Pozsonyban megróttak bennünket ezért a gyenge ered­ményért, de mi felhívtuk a fi­gyelmüket, hogy nekünk jutott a legtöbb magyar." A magyar vá­lasztók beszervezésére az elkö­vetkező hetekben ezért külön programot fog kidolgozni a DSZM kerületi vezetése a MNMMJ helyi képviselőivel együttműködve. „Mivel ez igen­csak nehéz feladat lesz, kizáró­lag úgy oldhatjuk meg, ha min­denkinek, aki hozzánk csatlako­zik, kézzelfogható előnyöket biztosítunk" - mondta Ernest Macho. A továbbiakban kitért arra is, hogy a DSZM ifjúsági szervezete ebben az évben fi­gyelemre méltó eredményeket ért el, a nyárra meghirdetett kedvezményes kirándulásoknak és a térítésmentes lakásvásárlási kölcsönöknek köszönhetően csak márciusban 423-an léptek be a szervezetbe. Kiderült, hogy a Nyitrai kerület­ben egyedül a Vágsellyei járás­ban van minden községben DSZM-alapszervezet, de szep­temberre már legalább a falvak 75 százalékában „helyi DSZM­sejteknek kell működniük, ha nyíltan nem megy, legalább bur­koltan". Ebben a munkájában a mozgalom leginkább a Matica slovenská segítségére számít, amelynek már gazdag tapaszta­latokkal rendelkezik azon a té­ren, hogyan kell a magyarok kö­zé beférkőzni, (vrabec) Bátka. A Rimaszombati járás­ban tartotta tanácskozását • szombaton a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom besz­tercebányai kerületi választmá­nya. Üdvözlő beszédében a há­zigazda, Jozef Šimko járási elöl­járó, a DSZM járási elnöke be­mutatta a régiót. Külön kiemel­te: annak ellenére, hogy a járás területén él az Együttélés sok magas rangú tisztviselője, a nemzetiségek között jó az együttélés. Amit még érdemes megemlíteni: újfent Dušan Ma­cuška parlamenti képviselő lett a kerületi elnök, (farkas) Pöstyén/Zsolna. A nagyszom­bati kerületi DSZM-tanácsko­zást a fürdővárosban Ivan Gaš­parovič parlamenti elnök is megtisztelte jelenlétével. Tel­jes volt az egyetértés a válasz­tási program kérdésében, s az eddig elért eredmények pozitív értékelésében is, így maradha­tott elnöki posztján Vladimír Poór. A zsolnai kerületi szervezetnek viszont immár új elnöke van Jozef Tarčák személyében. Mi­vel 30 százalékos támogatottsá­gával a DSZM ebben a kerület­ben áll a legjobban, az új elnök főleg Dél-Szlovákiával foglalko­zott a tanácskozáson. Rámu­tatot: délen nagyon veszélyes já­ték zajlik a magyar politikai pár­tok részvételével, de kijutott a kemény bírálatokból a Magyar Koalícióval szövetkező SZDK­nak is. A hangulat harcias volt annak ellenére, hogy a kerületi vezetésnek gyásza volt: útban a tanácskozásra közlekedési bal­esetben életét vesztette az egyik küldött, a DSZM ifjúsági szer­vezetének titkára. RÖVIDEN Fico: visszaélnek a kisebbségi kérdéssel Pozsony. A nemzetiségi kisebbségek jogainak kérdésével Szlovákiában mind a magyar kisebbséget képviselő pártok, mind a szlovák nacionalisták visszaélnek-jelentette ki Robert Fico, a DBP alelnöke a Szlovák Rádió szombati Párbeszéd cí­mű műsorában. Bauer Edit, az Együttélés alelnöke ugyaneb­ben a műsorban hangsúlyozta: bizonyos jogokat ugyan garan­tál az alkotmány, de azokkal nem lehet élni, mivel hiányoznak a vonatkozó törvények. (SITA) Szlovák katonák sikere Spanyolországban Pozsony. Strong Resolve néven 27 európai és amerikai egység mintegy 50 ezer katonájának részvételével került sor az idei legnagyobb nemzetközi NATO-gyakorlatra, me­lyen a Partnerség a Békéért program keretében Spanyolor­szágban „bevetett" turócszentmártoni gyorsreagálású ala­kulat katonái is nagyon jól szerepeltek - tájékoztatott Štefan Faix alezredes. (SITA) Fegyveres gyerekek Pozsony. Az ország legnépesebb lakótelepén, Ligetfaluban tegnap a Vavilov utcában megnyitották a Nádej (Remény) ne­vű központot, amelyben a Segítség a Veszélyeztetett Gyerme­keknek nevű polgári társulás igyekszik megelőzni a gyerekek otthoni kínzását és a kábítószer-fogyasztást. A társulás adatai szerint az utóbbi időben a ligetfalui gyerekek 20 százaléka fontolgatta az öngyilkosságot, 6 százalékuk pedig lőfegyvert hord magánál, és Ligetfaluban él az ország kábítószer­fogyasztóinak 62 százaléka. (SITA) ET-frakció: nem kell a DSZM Pozsony. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének április végi ülésén valószínűleg megszüntetik a DSZM-képviselők konzervatív frakcióbeli egyéni tagságát. A tagság felülvizs­gálatára azért van szükség, mert a frakciótagok számára kínos, hogy választóik DSZM-képviselők társaságában látják őket. (SITA) Gašparovič: a magyarok agresszívek Pöstyén. „Növelni fogjuk aktivitásunkat, hideg fejjel kell cse­lekednünk, nem eshetünk pánikba, és többet kell az emberek közé járnunk!" Ezt Ivan Gašparovič, a parlament elnöke jelen­tette ki a DSZM kerületi közgyűlésén. Egyben figyelmeztetett, hogy a szlovákiai magyar kisebbség agresszivitása nem elha­nyagolható. (TA SR) A televíziós Lépések a bősi erőműről Össztűz Budapestre Pozsony. „Sosem kaptunk olyan utasítást, hogy ne rekesszük el a Dunát, már az 1977-es szerző­dés óta világos volt, hogy erre sor kerül" - mondta a Szlovák Televízió tegnapi Lépések című vitaműsorában Július Binder. A Vízgazdálkodási Beruházó Vál­lalat igazgatója arra a kérdésre reagált, hogyhogy 1992 októbe­rében egy héttel azután kezdtek hozzá a Duna elrekesztéséhez, hogy a szövetségi kormány an­nak elhalasztása mellett döntött. Binder szerint ma a legjobb meg­oldás az lenne, ha Dunakilitinél a 124 méteres tengerszint feletti magasságon állapítanák meg a tározó vízszintjét, így a magya­rok 20 millió köbméter kitűnő minőségű sóder kitermelésével és értékesítésével még anyagi haszonhoz is jutnának. Juraj Hraško akadémikus arra figyel­meztetett, hogy a magyar fél is­mét olyan taktikát folytat, mint 1989-ben, amikor szintén bizo­nyos szakmai felmérések szüksé­gességére hivatkozva próbálta halogatni az építkezés folytatá­sát. Jozef Prokeš, a Szlovák Nemzeti Párt tiszteletbeli elnöke szerint Magyarország annak ide­jén azért próbált meghátrálni a szerződés elől, mert ez volt az el­ső olyan dokumentum, amely konkrétan meghatározta a cseh­szlovák-magyar államhatárt. Mikuláš Dzurinda, a KDM alel­nöke Mečiar kormányfőt bírálta, amiért hagyta, hogy Horn Gyula megelőzze. Szerinte Mečiarnak tárgyalnia kellett volna Hornnal, mielőtt a magyar kabinet ismét Hágához fordul. Peter Baco föld­művelési miniszter kifejtette: mielőtt Szlovákia ismét Hágá­hoz fordulna, nem a magyar ka­binet és nem a magyar külügy­miniszter lesz az, akivel tárgyal­ni fog, mert a magyarok már el­játszották a becsületüket. (Ú) Ülésezett a DBP Országos Végrehajtó Bizottsága A petíciós bizottságban nem lesznek benne ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Demokratikus Balol­dal Pártjának Országos Végre­hajtó Bizottsága szombati ülésén amellett, hogy Brigita Schmög­nerová elnökjelöléséről határo­zott (lásd az 1. oldalon), elsősor­ban a választási kampány előké­szítésével foglalkozott. - A közeljövőben a bűnözésről és a bűnmegelőzési programunkról szeretnénk beszélni a nyilvános­ság előtt - mondta a sajtóérte­kezleten Jozef Migaš pártelnök. A DBP választási kampánya so­rán a bűnözésen kívül az élet­színvonal, a munkanélküliség, a környezetvédelem, az emberi jo­gok és az egészségügy kérdései­vel kívánnak foglalkozni. A Szlovák Demokratikus Koalí­ció által kezdeményezett petíci­ós akció követeléseit a DBP saját javaslat formájában terjeszti be a parlamentbe, és nem képviselte­ti magát a petíciós bizottságban. Migaš személy szerint a március 25-ére meghirdetett tiltakozó akciót sem támogatja. A DBP sa­ját választásitörvény-tervezetét is benyújtotta, azonban a parla­ment elutasította, a kormány ál­tal benyújtott választásitörvény­javaslatot pedig a baloldaliak nem támogatják, (gaál)

Next

/
Thumbnails
Contents