Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-23 / 68. szám, hétfő

6 HirdeTés ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 23. A Magyar Intézet hírei Március 26-án 19.30 órai kezdettel a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetnének pozsonyi Palisády 54. sz. alatti épüle­tében ismételten sor kerül a Ghymes együttes klubestjére. Az est vendége ezúttal Kis Bernadett szólóénekes lesz Magyarországról, (ú) Március 25-ig tekinhető meg az a kiállítás, melyet a Magyar Köztársaság pozsonyi Nagykövetsége és Kulturális Intézete rendezett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére. A fotókiállítás anyagát dr. Kedves Gyula, a budapesti Hadtörténeti Múzeum történésze állította össze.(ú) A Komáromi Városi Művelődési Központban nyílt meg a Felvidáki népviseleti babák című kiállítás, melynek létrehozá­sában másokkal együtt az MKKI is közreműködött. A Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Óvodapedagógiai Társasága 1996-ban kezdeményezte a felvidéki népviselti ba­bák gyűjtését. Az eredeti népviseletek kicsinyített másait hoz­záértő, a helyi viseleteket ismerő asszonyok varrták meg. A ki­állítás április 5-ig tekinthető meg. (ú) Az MKKI könyvtára az intézet új, Palisády utca 54. szám alatti épületének földszintjén található. Az új épület megnyitása óta a könyvtár állománya jelentősen gyarapodott. Mindenekelőtt kézikönyvekkel, szótárakkal, tanulmánygyűjteményekkel és nem utolsósorban szépirodalmi művekkel gazdagodott. A videotár a magyar filmművészet legkiválóbb alkotásait tartalmazza. SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hófehérke és a hét versenyző (11) Az eladott menyasszony (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍN­HÁZ: Légy jó mindhalálig (10) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Titanic (am.) 16,19.30 TATRA: Spice World (ang.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Flubber - A szórakozott professzor (am.) 15.30,18 Álljon meg a nászmenet! (am.) 20 MLADOSŤ: Az angol beteg (am.) 17,19 YMCA: A csókgyűjtő (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Spice World (ang.) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Albino Aligátor (am.) 18.30, 20.30 Tu­dom, mit tettetek a múlt nyáron (am.) 17, 21A bölcsek kövére (am.) 19 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 A dolgok ál­lása (ném.) 19.30 Majdnem rózsaszín történet (szlov.) 19.15 KASS A __ DRUŽBA: Bizonytalan jelentés a világvégéről (cseh) 16, 19 TATRA: Flubber - A szórakozott professzor (am.) 15.30, 17.45, 20. CAPITOL: Spice World (ang) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Titanic (am.) 16, 19.20 IMPULZ: Légörvény (am.) 16.15,19 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM - TATRA: Tudom, mit tettetek a múlt nyáron (am.) 17, 19 GÚTA- MOZI: A holnap markában (am.) 18.30 LÉVA - SLOVAN: Titanic (am) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Pret-a-porter (am.) 16.30,19 Tankönyveinkről tanácskozott a Katedra Társaság A nyelvhasználat legyen példaértékű! Örkény István Tőték-ja a Komáromi Jókai Színházban Kiűzetés a kartondobozba Dunaszerdahely. A Katedra Társaság szombati tanácskozá­sán a szlovákiai magyar pedagó­gusok nyelvhasználatát és a ha­zai magyar tannyelvű iskolák­ban használt tankönyvek nyelvi színvonalát elemezték. Horváth Géza zselizi tanár előadásában példákkal és esettanulmányok­kal igazolta, hogy sok pedagó­gus anyanyelvi felkészültsége nem megfelelő, főleg azért, mert annak idején maguk sem része­sültek kellő színvonalú oktatás­ban. Tankönyveink egy része is rosszul használja a szakkifejezé­seket, több szerző és fordító szakmai segítség hiányában bi­zonytalan, elsősorban az új fo­galmak és jelenségek helyes megnevezésében. Kovács László somorjai tanár hangsúlyozta, hogy a pedagógus nyelvhaszná­lata legyen példaértékű, s ezért egyszerre szakmai és erkölcsi feladat, hogy e téren is rendsze­resen művelje önmagát. Lans­tyák István egyetemi oktató a nyelvművelés és a nyelvtervezés feladatairól szólt, majd az írott médiumoknak a köznyelvet és a szaknyelvet jelentős mértékben befolyásoló szerepét elemezte. Nagy Teréz nagymegyeri peda­gógus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaknyelv megjavítása és korszerűsítése a nyelvészek és a szaktantárgyak oktatóinak kö­zös feladata. A több órás vitát a Katedra Tár­saság Állásfoglalása foglalja össze, amely a szlovákiai magyar pedagógusok felelősségét hang­súlyozza a szaknyelv és részben a köznyelv további romlásának a megakadályozásában. Mielőbb el kell érni, hogy minden új tan­könyvnek legyen hazai magyar és magyarországi lektora. Java­solják olyan tanácsadói testület felállítását, amely főleg szak­nyelvi kérdések megoldásához, elsősorban a sajátos - csak Szlo­vákiában használatos kifejezé­sek helyes magyar megnevezé­séhez adna javaslatot. A nyelv­használat kérdéseit elemzik majd az idei Katedra Napokon is, amelyre szeptember 12-én kerül sor. A tanácskozás résztve­vői támogatják a búcsi és a bátorkeszi pedagógusok, szülők és mások követelését, hogy he­lyezzék vissza tisztségükbe Var­ga Lajos és Novák Ferenc igaz­gatót. Hangsúlyozzák azt is, hogy olyan szakembereket vál­tottak le, akiknek az iskolái évek óta kiemelkedő eredményeket érnek el. (-y-f) Annyi bizonyos, hogy a Pa­radicsomot Isten nem kar­tondobozokból eszkábálta össze. Papírkartont - való­ságosat és képzeletbelit, különböző célokból - csak az ember gyárt, s csak ő ké­pes lakás híján beleköltöz­ni, vagy nosztalgikus tu­datalattiját elfojtva úgy tenni, mintha az elképzelt kartondobozban a termé­szet lágy ölén élne. DUSZA ISTVÁN Ivan Blahút rendező Örkény Ist­ván Tóték-ja komáromi előadá­sának első pillanatában rövidre zátja - a dráma groteszk vonal­vezetésében a mindennapok idilljéből fokozatosan kinövő ab­szurditást - a dráma tetőpontjá­nak tartott dobozolást: Ez a szín­padi világ kartonból van, doboz­ként működik, és kisebb dobo­zonként működtethető, leg­alábbis a rendező szerint. Az Ivan Hudák m.v. tervezte színpadkép az első pillanatban a giccses me­sekönyvek kinyíló lapjai között a térbe emelkedő objektumokat idézte fel emlékezetemben. Pa­pírkartonból van a templom, a házak, a falu ládcépe. Amolyan festett világba érkezik majd az Őrnaggyal a papírbusz. Ezzel a festett illúziókkal és rej­tett lelki bajokkal terhelt világgal a rendező talán azt szerette vol­na jelezni, hogy az Őrnagy való­jában a hozzá hasonló habóko­sok, ügyefogyottak, bolondok, gyengeelméjűek, együgyűek és félelemmel teli emberek világába érkezik? Ehhez egy erőteljesebb rendezői csavart is eszközölt az Örkény-drámán, így önmaga esz­méje szerint nem sokat tévedett a rendező, bár igencsak felszínesen tetszetős teatralitást szült ez az ötlete. Úgy látszik, Blahútnak nem a rendezői és dramaturgiai következetesség a legnagyobb erénye. Mert kartonból van a fa­lu, s a postás köpenyére festett a bicikli, a sört méretes kartonból metszett krigliből isszák, az Őr­nagy pisztolya is "játékpisztoly", Tót fején a tűzoltó parancsnoki si­sak is stilizált, és Mariska a nyaká­ban lógó hatalmas papírmedali­ont - benne a fronton lévő fia ké­pével - nyitogatja az önfegyelme­zésben lankadó Tótnak. Viszont Tomaji plébános stólája igazi, s Ágika sem kapott papírkarton kellékeket, legkevésbé Gizi Gézáné, akinek ebben a rendezői felfogásban legalább egy festett piros lámpa kijárt volna, nem ke­vésbé Tótnak, az álmát elűző "die echte naturische" világító zseblámpa helyett annak papír­karton-változata. A Tóték és a falu végezte dobozo­Kartonlégy, kartonkrigli... kartonbudin üldögél Tót (D. Németh Ist­ván) és az Őrnagy (Benkő Géza) csücsül. (Dömötör Ede felvétele) lás célja eredetileg kizárólagosan a kötszerek csomagolására hasz­nálatos kartondobozok méretre szabása és hajtogatása volt, melynek motiváló ereje a fronto­kon harcoló katonafiúkkal való együttérzésből fakadt. Ám, az Őrnagy kezdetben unaloműző­nek tekintett dobozolása démoni erejű ideológiát szült: "Néha el­ábrándozom rajta, milyen jó len­ne, ha még több, sokkal több em­ber foglalkozhatna dobozhajto­gatással. Egyszer talán eljön az az idő, amikor rávehető lesz az egész emberiség". Ez egyben a darab dramaturgiai csomópontja is, hiszen ezután készíti el Tót a nagyobb margóvágót, s kezd el a tébolyig fokozódni az őrnagy do­bozolási mániája. így töltik be a dobozok jelenetről jelenetre na­gyobb mennyiségben Tóték há­zát, udvarát. Legalábbis Örkény István eredeti drámája szerint. Ehelyett a Blahút-féle értelme­zésben egy árva dobozt sem lát a néző. Illetve dehogyisnem. Azt az egyeden dobozt mindenkép­pen, amit hol Tóték latrinája­ként, hol a Tót család házaként, hol Gizi Gézáné egyszemélyes kuplerájaként, hol meg paplak­ként megjelenítve lát a néző. Aki talán már-már el is hinné, hogy az egész falu, az egész világ, ta­lán még a teremtett vüágmin­denség is kartondobozokból van, ha nem kezdenének a szeme előttadobozolásimitálásába. Az Őrnagy, Tót, Mariska és Ágika burleszkfílmekből kölcsönvett gyorsított mozgással, "magya­rosch" zenére szabják és hajto­gatják a láthatatlan dobozokat. Nem tehetnek mást, ha Ivan Blahút számára ezt a minden bi­zonnyal zavaró és jelentéktelen effektust Örkény István beleírta a drámába. Mindezek szerint, a rendező „dé­moni" ötletét követve Tóték már a darabbeli Őrnagy érkezése előtt elvégezték a világnagy do­bozolást, s az a világnagy margó­vágó már rég ott állt a szérűn, be­vetésre készen. Vitán felül áll, hogy Örkény egyetlen drámája sem tabu a rendezők és a drama­turgok számára. Tájékozottabb és kitartóbb néző Amerikától Le­ningrádig láthatott már néhány Tóték-értelmezést. A prágai Činoherní klubban olyat is, amelyhez a dramaturgiai átiga­zítások felől nézve talán a legkö­zelebb áll a Blahút dramaturgiai és rendezői erőszaktétele nyo­mán eljátszott komáromi szöveg­változat. De az is szólt valamiről (Ágika és Mariska minden erköl­csöt semmibe vevő, az Őrnagy iránti szolgalelkű lojalitásáról és kollaborációjáról, lásd még: kommunista hatalom.). Semmi esetre sem a rendező ájult ötleté­ről - "mindenki be van dobozol­va!" -, ahogyan azt a komáromi előadást magába záró dobozvi­lággal bizonyítani szeretné. Megdöbbentő, hogy Blahút ötlet­terrotja mennyire ellehetetleníti a színészt. Egy-egy szerepet sza­kaszonként többfajta stílusban is játszanak a komáromi színészek. Az epizód szerepeket játszók minden jellemformálást, tipizá­lást feledve többnyire bohózati­ra veszik a figurákat. Kukola Jó­zsef Tomaji plébánosa nemcsak gyáva, hanem ütődött is. Pőthe István A lajt tulajdonosából vala­mifajta tudálékos, elmezavaro­dott tanárt formált. Benes Ildikó Gizi Gézánéja a még megmaradt jeleneteiben inkább volt egy ski­zofrén nimfomániás özvegy, mintsem a szerelemszolgáltatás tisztes iparosa. Mokos Attila Postása többnyire árnyalt, realista figura. Sem őt, sem a falu Örkény által rengeteg színnel megírt bolondját nem tudta burleszkesíteni a rendező, s ettől lett ez a figura élettel teli. Holocsy Krisztina Ágikája szinte végig statisztálta a náluk történt eseményeket.. Varsányi Mari Tótnéja az előadás frenetikus szí­nészi sikerét hozza meg az im­már nagy szerepektől sajnálatos módon jó ideje "megkímélt" szí­nésznőnek. Áz előadás első ré­szének olykori tempóesését is az ő játéka tartotta meg. Az Őrnagy hatalmaskodásának kinyíló er­nyője alatt a második rész elején Tótné életében talán először be­olvas az urának, Varsányi a Ma­riska-nagymonológgal nyíltszíni tapsot aratott. Mindez a burlesz­kesített jelenetekhez képest ugyanúgy realista beütésű színé­szijáték, mint amit a Tótot alakí­tó D.Németh Istvántól és Az Őr­nagyot játszó Benkő Gézától lát­tunk. Kettősükben nem bomlott ki igazán a hétköznapi kapcsola­taiban az általános emberi mél­tóságért küzdő falusi tűzoltó pa­rancsnok és az ösztöneiben is uralkodni vágyó Őrnagy konflik­tusa. Tót saját világában inkább korlátoltnak és nevetségesnek tűnt, az Őrnagy meg szánalma­san erőlködő figurának, akinek lelki zavara szelíd fáradtságnak tetszett a papírkarton falu vala­mennyi lakójához képest. Ezek után azt meg legfeljebb a rende­ző tudja, hogy Tót mi a fenének vágja négy egyenlő darabba azt, akinek a dobozolási világeszmé­jét - a rendező elgondolása sze­rint - már az Őrnagy megérkezé­se előtt megvalósították. Elvégre Blahut elgondolása szerint papír­karton faluban élünk valameny­nyien, kiűzetve a Paradicsomból. A Rákóczi Szövetség sokoldalúan támogatja az anyanyelvi oktatást Alapítvány identitásunk megőrzéséért KATÓCS GYULA A rendszerváltás évében a Rákó­czi Szövetség hozta létre a buda­pesti székhelyű Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt. Célja: sokoldalúan támogatni a csehországi és szlo­vákiai magyarság identitásának megőrzését szolgáló intézmé­nyeket, mindenekelőtt az anya­nyelvi oktatás és kultúra intéz­ményeit, tanulmányi versenye­ket, nyári szakmai táborokat. Mint azt Balázs György, a kura­tórium elnöke elmondta, az ala­pítványt a szövetség céljainak anyagi támogatására hozták lét­re, amely kezdettől fogva nagy súlyt helyez a közoktatás és álta­lában az iskolaügy, illetve a köz­művelődés támogatására. Ter­mészetesen inkább közvetett, semmint közvetlen formában. „Olyan gesztusértékű megmoz­dulásokkal próbálunk segíteni, mint például az elsősök beiratási programja. Megmagyarázzuk a szülőknek, miért kell anyanyelvi iskolába adni gyermeküket és hasonlók. Néhány szlovákiai magyar tankönyv kiadásához, oktatási segédanyagokhoz nyúj­tunk segítséget, különböző for­májú támogatást. Tavaly például negyvenöt alapszámítógépet jut­tattunk el szlovákiai magyar ta­nítási nyelvű iskolákba. A cseh­országi magyarok identitásának megőrzéséhez - ahol nem lévén magyar nyelvű oktatási intéz­mény - magyarországi nyári tá­borokban segítjük a magyar gye­rekek anyanyelvi tudását. Ez csak töredéke az alapítvány te­vékenységének, mert nemcsak az alapfokú oktatást segíti, ha­nem hozzájárul a közép-és felső­oktatás támogatásához is. Iga­zolja ezt a több mint egy éve ala­kult Kilátó Munkacsoport, amely az alapítvány részeként össze­fogja mindazokat a szlovákiai magyar fiatalokat, akik Magya­rországon folytatják főiskolai, il­letve egyetemi tanulmányaikat, és önkéntesen bekapcsolódnak az alapítvány munkájába. Szív­ügyüknek tekintik az oktatásügy aktuális kérdéseit Magyarorszá­gon és Szlovákiában. Megpró­bálnak hozzájárulni azon szak­emberek munkájához, akik az oktatási rendszer fejlesztésének leglényegesebb kérdéseivel fog­lalkoznak. Eme tevékenységünk az utóbbi időben kiterjedt Kár­pátalja és a Délvidékre is" - fog­lalta össze tevékenységüket a kuratórium elnöke. Az alapít­vány számos szakalapot is mű­ködtet, amelyek általában a mű­szaki értelmiségiek szakmai képzését, a pedagóguspályára készülőket, a magyar nyelv megőrzését szolgáló programo­kat segítik. Például a Szlovákiai Magyarság Jövőjéért Szakalap az értelmiségiek külföldi ösz­töndíjához járul hozzá, a törté­nelemkutatási pedig az ezirányú munkát ösztönzi. Nem szerettük volna felvállalni azt, hogy az alapítvány egy budapesti köz­pontú pénzosztó szerepben tet­szelegjen, ezért létrehoztunk egy hálózatot a Felvidéken, ami azt jelenti, hogy 24 városban működik szakértői bizottság, amely előzetesen elbírálja, majd az alapítványhoz továbbítja a különböző pályázatokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents