Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-02-16 / 62. szám, hétfő

RÉGIÓ Slavkovská ellenőrizne Slavkovská elmondta: a DSZM ígéretét a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvénnyel kapcsolatban „szerencsétlen dolognak" tartja, és pártja elhatárolja magát tőle. Nem ismer olyan országot, ahol ilyesmit elfogadtak volna... 3. oldal KULTÚRA Vállalni a kockázatot Fecsó Szilárd: „Számunkra, a Vertigo-csoport számára a felháborodás is visszajelzés - örömmel fogadunk minden észrevételt." 6. oldal SPORT IDŐJÁRÁS Hétfő, 1998. március 16. Ára 7 koron

a 51. évfolyam, 62. szám Vezéreszmém az önkormányzatiság elve. Az önkormányzaton kívül nincs más szabadság" - idézte Kossuthot a szónok I. OLDAL • Aranyjuniorok triplázása a csarnokban! II. OLDAL • A cserék is félelmetesek III. OLDAL • A „Gonosz Sátán" ellen! IV. OLDAL • A Fradi ellen a döntőben MTI-HÍREK Budapest/Csíkszereda. Magyarországon tegnap országszerte megemlékeztek az 194849-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Budapesten a Múzeum-kertben, a központi ünnepségek helyszínén Göncz Árpád államfő mondott beszédet. A 150 évvel ezelőtti eseményeket felidézve kifejtette: a forradalom nem szenvedett vereséget, ugyanis a kiegyezés - igaz, megalkuvások árán - a kivívott szabadságjogok jókora hányadát átmentette a jövőbe. Felidézte a forradalom és szabadságharc főszereplőit: a széles látókörű arisztokrata Széchenyit, a lelkes és elvhű Kossuthot, Bem apót és Görgeyt, akire az elveszett szabadságharc egyszemélyes bűnbankjának szerepe várt. Petőfi Sándorról szólva kijelentette: ő az, aki a magyarok számára sosem halt meg, az ő szavai visszhangoztak legutóbbi korforfnáló forradalmunk, 1956 első napjaiban is. A magyar államfő szólt a szabadságharc nemzetiségi konfliktusairól is, rámutatva: sem a forradalmat kirobbantó nemesi reformnemzedék, sem a Kárpát-medence kisebb népeinek vezetői nem voltak képesek egyetlen pillanat alatt megszabadulni a Werbőczy óta eltelt évszázadok beidegződéseitől. Az elnök úgy vélekedett, hogy a forradalom máig fennálló ellentmondásai, a szabadságharc vereségének máig sajgó fájdalma a közös Európában oldható fel, ahol a régió népei ismét őszintén egymásra lelhetnek. Tízezres tömeg vett részt a Csíkszeredán rendezett ünnepségen, amely az erdélyi megemlékezések központi rendezvénye volt. Csedő Csaba polgármester üdvözölte a Szabadság-téren összegyűlteket, akik közül többen is piros-fehér-zöld lobogót emeltek a magasba vagy kis nemzeti színű zászlócskát lengettek. Dézsi Zoltán megyei prefektus felolvasta Emil Constantinescu államfő üzenetét. Az ünnepi megnyilatkozások után került sor az 1848-as forradalom nagy alakjait idéző rock-előadásra. A nagygyűlés a tömeg által átvett Himnusszal és a Kossuth-nótával ért véget. Szabad Sajtó-díj Szilvássy Józsefnek Budapest. A tisztességes politika és a tisztességes média egymás szövetségesei - mondta Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke a Szabad Sajtó Alapítvány szombati rendezvényén Budapesten, melyen részt vett Horn Gyula is. A Szabad Sajtó Napja és az 1848-as szabadságharc 150. évfordulója alkalmából Földes György, az alapítvány kuratóriumának elnöke átadta az idei Szabad Sajtó-díjakat. Elismerést kapott Szilvássy József, lapunk korábbi főszerkesztője is. (MTI) Az egyik helyszínen az 59 éve alakult fasiszta szlovák államot éltették, a másikon a fasizmus ellen tiltakoztak a baloldali fiatalok Két tüntetés Pozsonyban „Szeretnénk, ha elsősorban a csoport tagjai mutathatnák be, mire jutottak egy év alatt." Sereghajtó a DAC... Nem tudta megszerezni első tavaszi győzelmét a DAC labdarúgócsapata, így, mivel a többi kiesőjelölt nyert, a dunaszerdahelyiek lecsúsztak a táblázat utolsó helyére. Bővebben a futballbajnokságokról és a hétvégi sporteseményekről a "9-11.oldalon. Változóan felhős idő, keleten és északon havazással. A nappali hőmérséklet 2 és 6, keleten és északon 0, a hegyekben mínusz 11 fok. 3. oldal A pozsonyi rendőrök okultak a tavalyi esetből, és alaposan megmotozták a bőrfejűeket. (ČTK-felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A fasiszta szlovák állam megalakulásának 59. évfordulóján, szombaton két tüntetés zajlott a szlovák főváros központjában. Mindkét megmozduláson alig százan vettek részt. A Nemzeti Egységpárt és a Jozef Tiso Társaság által szervezett tüntetésen bőrfejűek és idősebb emberek éltették az 1939 és 1945 között létezett állam elnökét, Jozef Tisót. A volt Tisorezidencia - ma a köztársasági elnök székhelye - előtt Stanislav Pánis, az egységpárt elnöke bírálta Michal Kováč leköszönt elnököt, a kormányt és a parlamentet, mert azoknak nem sikerült az országot megvédeniük Moszkvától, s óva intett a „kozmopolita tőkétől". Elena Kozánková, a Tiso-társaság elnöke felszólította jelenlevőket, hogy arra szavazzanak, aki Szlovákiát „fehérré" teszi. A szónokok a skinheadeket a jövő letéteményeseinek nevezték. Viszont a helyszínen tartózkodó majd félszáz rendőr tüzetesen átvizsgálta a bőrfejűeket, több kést is elkoboztak. A tavalyi tüntetés során ugyanis több skinheadet letartóztattak, mert fasiszta jelszavakat kiabáltak. A sastíni megemlékezéseken Ján Sokol érsek celebrálta a misét, s egyebek mellett kijelentette: Szlovákiának van mit megmutatnia a világnak. Az ünnepségre nem tudott elmenni Milan Ďurica professzor, ezért hírhedtté vált történelemköm/véből kétszáz példányt küldött a résztvevőknek. A Szlovák Nemzeti Párt szombaton fogadást adott a fasiszta szlovák állam megalakulásának tiszteletése. A pozsonyi Főtéren viszont a baloldali szervezetek tüntettek a fajok egyenlőségéért, valamint a jelenlegi kormány fasizmust és nacionalizmust támogató politikája ellen. Brigita Schmögnerová képviselő felszólalásában elmondta: a bajok nem Moszkvától, hanem a kormánytól erednek. Milan István, az Ifjú Demokratikus Baloldal elnöke szerint megdöbbentő, hogy a nyugati fegyelmeztetések idején a kormány támogatja az újfasiszta és nacionalista törekvéseket. A résztvevők felszólították a kormányt, hogy teljesítse programnyilatkozatát és ne akadályozza meg a népszavazást. Megemlékezések a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából Magyarországon és Erdélyben Szabadulni az évszázados görcsöktől Pozsony. Szlovákia magyar lakta városainak és falvainak döntő többségében emlékünnepséget tartottak az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsonyban, a ligetfalui park kardjától megfosztott, megcsonkított Petőfi-szobra előtt félezres tömeg ünnepelte a szabadságharc évfordulóját. Jelen volt Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, Boros Jenő, a Magyar Köztársaság nagykövete, Lakner Ede ezredes, magyar katonai attasé, Dobos László a Magyarok Világszövetsége képviseletében, Kelemen Gertrúd, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének igazgatója, a Magyar Koalíció, valamint a hazai társadalmi és kulturális szervezetek képviselői. Törzsök Erika ünnepi beszédében Kossuth szavait idézte: csak a szabadság elvének érvényesítése jelent orvoslást Európa társas bajaira. Ezt követően kifejtette: a magyar forradalmat közvetlenül megelőző reformkorjelszava, a „Haza és haladás" azért hatott mozgósító erővel, mert egybeesett a nagy európai mozgalmak eszméjével. A minta, a polgárosodás máig érvényes, ahogy érvényes Kossuth gondolata is: „Vezéreszmém az önkormányzatiság elve. Az önkormányzaton kívül nincs más szabadság." A koszorúzást követően a tömeg elénekelte a magyar himnuszt, amire évtizedek óta nem volt példa a pozsonyi március 15-i megemlékezéseken. Az ünnepség cserkészavatással zárult. Érsekújvárott tegnap,, az 1848ról való megemlékezéssel megkezdődtek a 29. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok. A költő szobránál ezer fős tömeg gyűlt össze, Váradi Lajos, a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa, Pomogáts Béla a Magyar írószövetség elnöke és Csanda Endre polgármester koszorúzott. Bubik István színművész szavalata után Sidó Zoltán, a pedagógusszövetség elnöke mondott beszédet. A koszorúzás után Váradi Lajos a Magyar Köztársaság Elnöki Aranyérmét adta át Plichta Péternek, a Csemadok érsekújvári alapszervezete elnökének, (vk, km) Törzsök Erika beszédet mond a megrongált Petőfi-szobor előtt. (Somogyi Tibor felvétele)