Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-02-13 / 60. szám, péntek

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 11. Tévedésből lőttek? Jeruzsálem. Szabadlábra helyezték azt a 3 izraeli katonát, akik kedden a ciszjordániai Tarkumija mellett lelőttek 3 palesztin munkást, kettőt pedig megsebesítettek. A kato­nák egy ellenőrzőpontnál nyitottak tüzet a paleszti­nokat szállító minibuszra, mert - mint később mond­ták - úgy vélték, hogy a jármű utasai terrorista ak­ciót akarnak végrehajtani. A busz ugyanis letért az útról. A térségben állomá­sozó izraeli haderő pa­rancsnoka úgy véli, nincs értelme a katonákat letartóztatásban tartani. A nyomozás jelenlegi szaka­sza arra utal, hogy téve­désből lőttek - közölte a szóvivő. (MTI) Kofi Annan figyelmeztet Washington. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerdán fi­gyelmeztette Bagdadot: va­lószínűleg nem lesz több le­hetősége a diplomáciai megoldásra, ha felrúgja a közelmúltban született fegy­verellenőrzési megállapo­dást. Annan az amerikai ve­zetőkkel folytatott megbe­szélései után nyilatkozott. Közlése szerint Bili Clinton elnök megígérte, hogy lépé­seket tesz a kongresszus felé az ENSZ-szel szemben fel­gyülemlett amerikai adós­ság mihamarabbi törlesztése érdekében. (MTI) Kofi Annan (CTK/AP) Szocialista pártok találkozója London. Az Európai Unió bővítése a kontinens szá­mára egyszerre politikai szükségszerűség és törté­nelmi lehetőség - szögez­ték le az európai szocialista és szociáldemokrata pár­tok vezetői szerda esti lon­doni találkozójukon, ame­lyet az Európai Konferen­cia előestéjén tartottak. Az elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az EU bővítési folyamatát össze kell kapcsolni a foglalkoz­tatási helyzet javításával, a gazdasági növekedés foko­zásával, a társadalmi és gazdasági kohézió, a kör­nyezetvédelem, illetve az európai béke és biztonság előmozdításával. (MTI) Kiutasított diplomaták Oslo. Norvégia tegnap be­jelentette, hogy kiutasít öt orosz diplomatát, amiért azok norvég állampolgáro­kat próbáltak kémkedésre bírni. Orosz részről elítél­ték a kiutasítást, s különö­sen meglepőnek ítélték ez­zel összefüggésben a nor­vég miniszterelnök márci­us 17-re tervezett moszk­vai látogatásának elhalasz­tását. (MTI) Viktor Csernomirgyin kormányfő szerint valószínűleg az év közepe táján rendezik meg a következő orosz-amerikai csúcstalálkozót Moszkva ígérete Koszovó: önmérsékletre intett az ENSZ Biztonsági Tanácsa Az első tárgyalási nap kudarca New York/Belgrád. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán a „lehető legna­gyobb önmérsékletre" és a „komoly politikai párbe­széd" megkezdésére szólí­totta fel a koszovói konf­liktusban érintett összes felet. A testület nyilatko­zatában ugyanakkor hatá­rozottan kiállt Jugoszlávia területi épségének megőr­zése mellett. MTI-HÍREK A koszovói albánok képviselői nem jelentek meg tegnap a pristinai tartományi kormány­zat épületében összehívott tár­gyalásokon, s így a megbeszélé­seket kezdeményező szerb ille­tékesek rövid várakozás után maguk is elhagyták az épületet. Bejelentették: ma ismét várják az albánok képviselőit. A koszo­vói válság megoldását célzó tár­gyalások megindítását a szerb kormány javasolta szerda esti hivatalos közleményében; írá­sos, hivatalos meghívót azon­ban nem küldött a tartomány lakosságának többségét kitevő albán pártok vezetőinek. A siker esélyét az is csökkentet­te, hogy a Ratko Markovics mi­niszterelnök-helyettes vezette szerb tárgyalócsoport ugyan kö­zölte, készen áll a „feltételek nélküli" tárgyalásokra, Marko­vics azonban már a pristinai re­pülőtéren közölte: a megbeszé­lések során mindvégig tisztelet­ben kell tartani Szerbia alkot­mányát. Ez a kijelentés a gya­A függetlenség mega­dásával tartják meg­oldhatónak a válságot. korlatban azt jelenti, hogy Belg­rád nem hajlandó napirendre tűzni a valamennyi albán párt által szorgalmazott független­ség ügyét. Zorán Lilies jugoszláv minisz­MTI-TU DÓSÍTÁS Washington. Valószínűleg az év közepe táján rendezik meg a következő orosz-amerikai csúcstalálkozót, legalábbis Vik­tor Csernormirgyin számítása szerint. Az orosz kormányfő szerda este nyilatkozott Wa­shingtonban újságíróknak azon a sajtóértekezleten, amelyet Al Gore amerikai alelnökkel közö­sen tartott a két ország kor­mányközi vegyes bizottságának kétnapos ülése után. Viktor Csernomirgyint a nap folyamán fogadta Bili Clinton elnök is. Amerikai részről kedvezően fo­gadták, hogy az orosz fél hang­súlyozott ígéretet tett arra: gátat szab a rakéta- és fegyvertechno­lógiák Irán számára történő el­adásának. A tanácskozás alkalmából aláírt közös beszámoló többek közt le­szögezte, hogy a gazdasági és technológiai együttműködés a szerteágazó viszony meghatáro­zó elemévé vált, hozzájárulva a kapcsolatok tartósságához, ki­számíthatóságához és kiegyen­súlyozottságához. Viktor Csernomirgyin jelezte, hogy washingtoni útjának egyik célja Bili Clinton és Borisz Jelcin következő találkozójának az előkészítése volt. Elismerte, hogy a csúcsszintű tárgyalások létrejötte érdeké­ben még számos kérdést meg kell oldani, nem utolsósorban orosz részről. A feladatok között említette egyebek között az atomfegyverkészleteket harma­doló START-II szerződés orosz­országi ratifikálását. Mindazonáltal az orosz minisz­terelnök reményét fejezte ki, hogy a csúcsra az év közepe tá­ján sor kerülhet. Úgy vélte, hogy a tárgyalások döntő fontosságú­ak lesznek, hiszen a két elnök­nek már a 21. század kihívásait szem előtt tartva kell megvetnie a viszony fejlesztési irányának az alapját. Mért hozzák létre a Polgári Megértés Pártját? Rudolf Schuster cáfol terelnök-helyettes ugyanakkor kijelentette: meggyőződése, hogy Belgrád kész egy olyan au­tonómiáról beszélgetni, amely­re a világban már van működő példa. A legbefolyásosabb koszovói al­bán vezető, Ibrahim Rugova ve­zette Koszovói Demokratikus Szövetség vezetői közölték: azért nem vettek részt a tárgya­láson, mert nem kaptak meghí­vót. Rugova előzőleg értésre ad­ta: az albánok továbbra is csak a függetlenség megadásával tart­ják megoldhatónak a tartomány válságát. Ragaszkodnak továb­bá ahhoz, hogy a tárgyalásokon külföldi közvetítők is részt ve­gyenek. Szerb közlések szerint folytató­dott a dél-koszovói Pec városá­ban négy napja kezdődött robbantássorozat: tegnap haj­nalban ismét egy albán tulaj­donban lévő étterem épületére dobtak ismeretlen tettesek kézi­gránátot. A támadásban senki sem sebesült meg, ám az anyagi kár jelentős. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Rudolf Schuster cáfolja, hogy a Polgári Megértés Pártja valójában a Mečiar-mozgalom kezdeményezésére alakul meg, éspedig azzal a céllal, hogy gyen­gítse és megossza az ellenzéki pártokat. A kassai főpolgármes­ter tegnap kijelentette, hogy ez teljesen alaptalan feltételezés. Megjegyezte: az új párt egyik fő feladata az lesz, hogy mielőbb bejuttassa Szlovákiát az Európai Unióba és a NATO-ba. Mint mondta, a szervezőket is kelle­mesen meglepte, hogy a formá­lódó pártot (az alakuló kongresz­szus március végén vagy április elején lesz) igen sokan üdvözlik - köztük diákok, munkások, ér­telmiségiek is. (g-f) A Duna mozgalom támadása Nemcsók János ellen Feljelentették MTI-HIR Budapest. A legfőbb ügyésznél tett bűntető feljelentést Nem­csók János államtitkár ellen a Duna mozgalom több tagja, je­lentős környezetkárosítás miatt - mondták el az eljárás kezde­ményezői tegnap a sajtó képvise­lőinek, de az ügyészséghez a be­advány még nem érkezett meg. Hajósy Adrienne, a Duna Charta képviselője elmondta: a hágai ítélet lehetőséget adott volna ar­ra, hogy Nemcsók János a kör­nyezetérdekeit felvállaló, méltá­nyos egyezségre törekedjen a magyar-szlovák tárgyalásokon, de nem ezek szerint járt el. Töb­bek között aláírta a fenékküszöb szerződés meghosszabítását, így ugyanolyan kevés víz jut Magya­rországnak, mint a Duna eltere­lése óta eltelt időszakban. Válto­zatlanul csak a vízhozam 20 szá­zaléka kerül az Öreg Dunába, miközben az Európai Unió szak­értői a hágai eljárás keretében ennek kétszeresét, a vízhozam legalább 40 százalékát javasol­ták, mint ökológiai minimumot. A feljelentésben szerepel az is, hogy Nemcsók János a vízlép­csők létesítéséről tárgyalt és er­re vonatkozó tervezetről írt alá jegyzőkönyvet. Dánia: a parlamenti választások eredményei óriási csalódást jelentenek a jobboldal számára Megőrizte többségét a kormánykoalíció Csien Csi-csen Távozik posztjáról Peking. Csien Csi-csen kínai külügyminiszter távozik poszt­járól: a politikus saját maga je­lentette be tegnapi sajtóérte­kezletén, hogy idős kora miatt le akar mondani a külügymi­niszteri tisztségről. Erre a lé­pésre valószínűleg a jövő héten kerül majd sor: a szokásos éves ülésszakát tartó kínai parla­ment a tervek szerint március 18-án szavaz majd az új kor­mány névsoráról. A 69 éves Csien Csi-csen 1988 áprilisa óta tölti be a külügyminiszteri tiszt­séget. Egyelőre nem világos, hogy le­mondása a kormányból való végleges távozást jelenti-e: a befolyásos politikus ugyanis a kormányfő egyik helyettese is, s egyes híresztelések szerint ez utóbbi posztját megőrizheti. Csien Csi-csen egyben bejelen­tette: Kína kész aláírni az ENSZ egyik legfontosabb egyezmé­nyét, a Polgári és Politikai Jo­gok Nemzetközi Egyezségok­mányát. (MTI) Rasmussen: egészen eddig nem hittem, hogy Dániában is léteznek csodák... (ČTK/AP) MTI-HIR Koppenhága. Rendkívül szoros küzdelemben, de megőrizte többségét a Dániát eddig is kor­mányzó balközép koalíció: Poul Nyrup Rasmussen miniszterel­nök szociáldemokratákból, ra­dikálisokból és szélsőbaloldali erőkből álló koalíciója (ez utób­biak kívülről támogatják a kor­mányt) 90 helyet szerzett a jobboldal 87 mandátumával szemben. A választási ered­mény nagy csalódást jelent a jobboldal számára, hiszen az előrejelzések még az utolsó na­pokban is neki adták a győzelmi esélyeket. A főbb pártok közül a szociálde­mokraták 36 százalékot kaptak, s ezzel 63 mandátumot szerez­tek Dánia szárazföldi körzetei­ben; az ellenzék vezére, Uffe Elleman-Jensen által vezetett li­berálisok megőrizték korábbi, 24 százalékos szavazatarányu­kat és 42 mandátumukat. A jobboldal tragédiáját a Konzer­vatív Néppárt összeomlása okozta: ez a szervezet a korábbi 27 helyett csak 16 mandátum­mal rendelkezik majd a törvény­hozásban. Rasmussen sikerében jelentős szerepet játszott a dán gazdaság jó teljesítménye: a munkanélküliséget sikerült le­szorítani a munkaképes korú la­kosság 7 százalékára, a költség­vetés tavaly többletet mutatott, s az inflációt is korlátok között tartják. „Folytatni akarom a jelenlegi gazdaságpolitikát. Nem lesz semmilyen lazítás" - mondta tegnap újságíróknak a régi-új miniszterelnök a királyi palota előtt, miután rövid időre fogad­ta őt Margit királynő. Rasmus­sen tájékoztatta az uralkodót a választás eredményéről, és kö­zölte vele, hogy kormányával együtt hivatalban szándékozik maradni, tehát nem nyújtja be formálisan lemondását új koalí­ciós tárgyalások céljából. 13 Az orosz-iráni rakétatechnológiai ügyletet érintő kérdésre válaszolva Al Gore (jobbra) közölte, hogy Viktor Csernomirgyin biztosította az amerikai felet: Moszkvának is érdekében áll a tömegpusztító fegy­verek elterjedésének a megakadályozása. (ČTK /AP)

Next

/
Thumbnails
Contents