Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-02 / 1. szám, péntek

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 8 EBESZ: új soros elnök Varsó. Lengyelország teg­nap átvette Dániától az Eu­rópai Együttműködési és Biztonsági Szervezet elnö­ki tisztét. Egyéves elnöksé­ge alatt mindenekelőtt a válság sújtotta övezetek vi­szályainak rendezésére tö­rekszik. A lengyel külügy­minisztérium nyilatkozat­ban hangsúlyozta: az EBESZ-nek egyebek között Boszniában, Kelet-Szlavó­niában, Grúziában és Albá­niában továbbra is jelen kell lennie. (MTI) Drog hatása alatt volt Milánó. Kokain hatása alatt cselekedett az a férfi, aki egy milánói bankfiók 3 alkalmazottját több mint 24 órán át tartotta fogva túszként, s akit kedd este fogott el a rendőrség, miu­tán foglyai épségben kisza­badultak. Az erőteljes kábí­tószeres befolyásoltság ma­gyarázza az egész történe­tet és főként a férfi meg­lepő ellenálló képességét. A Milánóban dolgozó szicíliai túszejtő két rendőrt megse­besített, és ó maga is kisebb sérüléseket szenvedett a rendőrrohamban. (MTI) Helmut Kohl német kancel­lár az európai egyesülési fo­lyamat töretlen továbbvite­lének fontosságát, valamint a német gazdasági és társa­dalmi élet megreformálásá­nak szükségességét hangsú­lyozta újévi köszöntőjében. (Arch.-fotó) Algéria: véres év vége Algir. Algériában újabb tö­megmészárlásokat hajtot­tak végre szerdára virradó­ra. Összesen három rajta­ütést hajtottak végre az év utolsó napján az ország nyugati részén, felte­hetőleg szélsőséges iszlám fegyveresek. A támadások­nak 78 halottja és 68 sebe­sültje van. (MTI) Mészárlás Burundiban Bujumbura. Véres mészár­lás történt tegnap az afri­kai Burundiban: a helyi rá­dió szerint lázadók támad­ták meg Bujumbura fővá­ros repülőterét, s a katonai akcióban összesen 150 em­ber vesztette életét. Egyes források szerint egy közeli katonai tábort és egy falut is támadás ért. Minden­esetre az áldozatok kéthar­mada a polgári lakosság köréből került ki. A burun­di hadsereg egyik ezrede­se a Reutersnek elmond­ta, hogy a támadásban mintegy ezer lázadó vett részt: a csoport hutukból, illetve a korábbi kongói kormányerők tagjaiból állt. Burundiban 1993 ok­tóbere, azaz az akkori, hutu származású elnök meggyilkolása óta folyik polgárháború. (MTI) Václav Havel ma nevezi ki az új cseh kormányt Bizonytalan jövő Iszlámábádban tegnap letette a hivatali esküt Mohamed Rafik Tarar, Pakisztán új elnöke. A 68 esz­tendős Tarar, a legfelsőbb bíróság korábbi elnöke hat másik jelölttel versengett az államfői tisztért, mi­után az előző elnök, Faruk Ahmed Legari december elején lemondott az országot megrázó alkotmányos válság miatt. Bár az új elnök mandátuma 5 évre szól, hivatalát máris baljós jogi vita árnyékolja be. Még elnökjelöltként ugyanis vádat emeltek ellene az igazságszolgáltatás megsértéséért. (ČTK/AP) Belfastban egy ember meghalt többen súlyosan megsebesültek Újévi merénylet London. Egy személy meg­halt, öten megsebesültek újév hajnalán az északír fővárosban, ahol két álar­cos fegyveres tüzet nyitott egy katolikusok látogatta bár közönségére. MTI-TUDÓSÍTÁS Az új esztendő első merénylete annak a terrorcselekmény-soro­zatnak az eszkalálódását jelenti, amely múlt szombaton, a legna­gyobb protestáns félkatonai szervezet vezérének lemészárlá­sa után vette kezdetét. A rendőrség tájékoztatása sze­rint a két álarcos fegyveres be­rontott a katolikusok által láto­gatott bárba, tüzet nyitott, és hat embert súlyosan megsebe­sített. Az egyik belehalt sérülé­seibe. Az ulsteri tartományban ismét igen feszült a helyzet az­óta, hogy a múlt hétvégén a Bel­fast melletti hírhedt terrorista­börtönben, a Maze-ben katoli­kus elítéltek máig sem tisztázott körülmények között hozzájuk került fegyverekkel szitává lőt­ték a Lojalista Önkéntes Erő (LVF) nevű protestáns terror­csoport ugyancsak büntetését töltő vezérét. A protestáns ter­rorcsoport azonnal közölte, hogy válaszcsapások sorozatára készül, s már másnap agyonlőt­te az IRA katolikus terrorszerve­zet egyik tagját. A tegnap hajnali merénylet nagy valószínűséggel szintén a pro­testáns bosszúsorozat része. A brit és az északír hatóságok komolyan tartanak attól, hogy az újabb nagy terrorhullám romba döntheti az éppen ismét útjára indult észak-írországi rendezési folyamatot, s a nyár óta érvényben lévő újabb tűz­szünetet. Az új román külügyminiszter elődje irányvonalát kívánja folytatni Kovács beszélgetése Plesuval MTI-HÍR Budapest. A kinevezéskor szo­kásos üdvözlő táviraton túl­menően Kovács László magyar külügyminiszter szerdán hosz­szabb telefonbeszélgetést folyta­tott Andrei Plesuval, Románia új külügyminiszterével. Kovács szívélyes hangvételűnek nevezte a megbeszélést. Elmondta: And­rei Plesu biztosította arról, hogy elődje, Adrian Severin külpoliti­kai irányvonalát kívánja folytat­ni. A román-külügyminiszter vár­hatóan tagja lesz Emil Constanti­nescu delegációjának az államfő januárra tervezett magyarorszá­gi látogatása alkalmával. Kovács László javaslata alapján viszont elképzelhető, hogy amennyiben elfoglaltságai megengedik, ak­kor a politikus már az elnöki vizit előtt rövid látogatást tesz Buda­pesten. A magyar külügyminisz­ter a telefonbeszélgetés során ki­emelte a magyar-román vi­szonyban az elmúlt évben bekö­vetkezett pozitív változásokat, különös tekintettel a kölcsönös bizalom erősödésére. Tolmácsol­ta a magyar kormány határozott szándékát az alapszerződésben foglaltak maradéktalan végre­hajtására. Andrei Plesu közölte magyar kollégájával: ismeri és nagyra értékeli Magyarország következetes kiállását Románia euroatlanti integrációja mellett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Prága. Václav Havel cseh köztár­sasági elnök ma délelőtt nevezi ki az új kormányt, közölte Ladislav Špaček elnöki szóvivő, hoz­záfűzve: az államfő emiatt meg­szakítja szabadságát, amelyet a Kanári-szigeteken tölt. Špaček tájékoztatása szerint a kabinet összetétele - amelyet Josef Tošovský miniszterelnök kedden ismertetett - teljes összhangban van Havel elképzeléseivel. Az új cseh kormány helyzete és jövője azonban bizonytalan, mert nem tudni egészen pontosan, hogy végül is ki fogja támogatni a parlamentben, de az ország szempontjából egy ilyen kor­mány is jobb, mint a végtelen és meddő viták - véli a prágai sajtó. A Mladá Fronta Dnes szerint a Tošovský-kabinet jövője igen bi­zonytalan, mert a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) elképzelései ellené­ben született. Klausék ama kon­cepciója azonban, hogy a tavalyi választások eredményeinek fi­gyelembevételével állítsák össze az új kormányt, már eleve nem volt reális, hiszen ez a koalíció ép­pen most bukott meg, s ez volt az Nagy-Britannia oka annak, hogy egy pártonkívüli szakértő kapott kormányalakítás, megbízatást. Az ODS azonban megosztott, a párt parlamenti frakciója támogatja a kormányt, s Klaus 4 ellenlábasa miniszteri tisztséget kapót. Az új kormány gyengéje lehett, hogy két olyan is­mert politikus is helyet kapott benne, akik a közeli választási csatározásokban várhatóan igen aktív szrepet fognak játszani: Jo­sef Lux a kereszténydemokraták elnöke és Ivan Pilip, Klaus fő rivá­lisa az ODS-en belül. Csehország szempontjából szükséges lenne, hogy a kormány bizalmat kap­jon, mert a gazdasági bajokra és a NATO-csatlakozásra való te­kintettel a kormányválság elhú­zódása és a káosz a belpolitikai fejlődés lehető legrosszabb vál­tozata lenne - úja a lap. A Hospodáŕské Noviny úgy lát­ja, hogy az új kormány összeállí­tása „a bársonyos forradalom utáni politika Rubikonja". „A cseh jobboldal osztódik, az egyik tömb Havel és Tošovský, míg a másik Klaus köré csopor­tosul. Hogy melyik fog közülük győzni, arra csak a politikai fejlődés és a következő választá­sok adhatják meg a választ." Az EU új soros elnöke London. Tegnap - pontosan 25 évvel közösségi taggá válása után - Nagy-Britannia vette át fél évre az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A hat hónap alatt a közösség történetének eddigi legjelentősebb bővítési folyamata veszi kezdetét hat ki­jelölt ország részvételével. Az érdemi felvételi tárgyalások az előzetes tervek szerint március végén kezdődnek. A brit elnöki időszakban esedé­kes a végső döntés azon tagálla­mok listájáról is, amelyek alapí­tói lehetnek az éppen egy év múlva induló gazdasági és valu­tauniónak (EMU), röviden a kö­zös pénznek. A sors fintora, hogy Nagy-Britannia maga saját elhatározásából nem lesz jelen az alapító tagok között, s a mun­káspárti brit kormány hivatalom álláspontja szerint a belépésről a 2002-ben esedékes következő választások előtt nem is várható döntés. Nagy-Britannia után, 1998 júniusától Ausztria lesz a soros elnök, EU-taggá válása óta először. (MTI) Magyarországi kisebbségkutató intézet Közalapítvány alakul MTI-HIR Budapest. A magyar kormány határozata értelmében január 1­jével megalakult a kisebbségku­tató intézet felállítására és működtetésére létrehozott köz­alapítvány. Az Európai Összeha­sonlító Kisebbségkutatások Köz­alapítvány célja egyebek mellett Magyarorszáág nemzetközi kapcsolatainak, integrációs és kisebbségi politikájának tudo­mányos megalapozása. Felada­ta továbbá az Európai Unió ki­sebbségpolitikai elveinek és joggyakorlatának figyelemmel kísérése, a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének tanulmányozása, valamint az emberi és állampol­gári jogok érvényesülésének elemző és összehasonlító vizs­gálata. Románia: I. Mihály exkirály bejelentése Alkotmányjogi válság? MTI-HIR Bukarest. Romániában egye­sek szerint akár alkotmányjogi válsághoz is vezethet I. Mihály­nak, Románia volt uralkodójá­nak az a bejelentése, hogy úgy döntött: elsőszülött leánya, Margit örökli utódlási és egyéb előjogait. Petre Roman, a román szenátus elnöke, a Demokrata Párt ve­zetője meglepetéssel értesült a döntésről, és annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy Emil Constantinescu államel­nöknek a lehető leghamarabb állást kellene foglalnia ebben a kérdésben. Ugyanakkor Adrian Nastase, a legnagyobb román ellenzéki párt, a Ion Iliescu volt államfő vezette Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (SZDRP) első alelnöke kijelentette, hogy amennyiben Emil Constanti­nescu elnök nem tesz közzé olyan egyértelmű és határozott állásfoglalást, amely megfelel a jelenlegi alkotmány szellemé­nek, pártja a román parlament­ben kérni fogja Constantinescu felfüggesztését államelnöki tisztségéből. I. Mihály ötven évvel ezelőtt ki­kényszerített lemondásának évfordulója alkalmából kedd este elhangzott beszédében je­lentette be elhatározását jog­utódlásáról, elsőszülött leánya javára. A volt uralkodó egyszersmind hangoztatta: alkotmányos fe­lelősségének tudatában saját és jogutódjának sorsát a román nép kezébe adja. Az egykori uralkodó többek közt azt is közölte: módosítják a királyi ház szabályzatát, méghozzá olyan értelemben, hogy törlik belőle a sale-i tör­vényre való hivatkozást, amely tiltja a királyi család nőtagjai­nak trónöröldését. Nairobi: a rendőrség és a félkatonai alakulatok riadókészültségben voltak Halottak, sebesültek Nairobi. Daniel Arap Moi ke­nyai elnök az első eredmények szerint előnyre tett szert fő el­lenfelével, Mwai Kibakival szemben a kenyai választáso­kon. A silány szervezés miatt a kenyai általános parlamenti, helyhatósági és elnökválasztá­sok csaknem zűrzavarba torkoll­tak. Mind a kormányzó Kenyai Afrikai Nemzeti Unió (KANU), mind az ellenzék vezetői csalás­sal vádolták a Központi Válasz­tási Bizottságot. A választások nem voltak mentesek a véres je­lenetektől sem: a legújabb ada­tok szerint a két tábor kö­vetőinek összecsapásaiban, il­letve a rendőrséggel történt összeütközésekben összesen hat ember vesztette életét, több tu­catnyi a sebesült, számos gépko­csit felgyújtottak, és több köz­épületet megrongáltak. Nairobi­ban a rendőrség és a félkatonai alakulatok riadókészültségben voltak. (MTI) Kenyában a választások során hat ember vesztette életét. (ČTK/AP) 4

Next

/
Thumbnails
Contents