Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-31 / 25. szám, szombat

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 31. Visszautasított vádak Budapest Minden alapot nélkülöz és méltatlan az a vád, amellyel Horn Gyulát illették egyes civil szervezetek a Lungo Drom kongresszusán mondott beszéde miatt - hangsúlyozza a magyar Miniszterelnöki Hivatal. Hét emberi jogvédő szervezet nyílt levélben cigányellenes kijelentésekkel vádolta meg a magyar kormányfőt. Hom Gyula a kongresszuson arról beszélt, hogy a cigányság helyzetének megoldása nemzeti ügy, s a többség és a kisebbség nem boldogulhat egymás ellenében. (MTI) Jelcin nem indul Moszkva. Borisz Jelcin tegnap Moszkvában ismét azt hangoztatta, hogy nem indul a 2000. július 9-ére tervezett elnökválasztáson, mert nem kívánja megsérteni az orosz alkotmányt. Az orosz elnök ismételt jelölésének kérdésében tavaly nyár óta többször is egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett, ugyanakkor az orosz alkotmánybíróság még nem foglalt állást arról, hogy vajon jogszerű lenne-e Jelcin újjáválasztása. Az orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy idén nem tervez komolyabb személyi változtatásokat a kormányban, habár a kabinetnek felelnie kell tavalyi ígéretek nem teljesítéséért. Jelcin csak egy-két miniszter menesztését tartotta lehetségesnek, de egészében a Csemomirgyin-kormány megszilárdítását ítélte szükségesnek. (MTI) Borisz Jelcin - aki holnap lesz 67 éves - közölte, hogy már van utódjelöltje, s csak azt latolgatja, mikor jelentse be a nevet. (Arch.-fotó) Még nem fenyegetőznek Brüsszel. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a szlovákiai helyzet alakulását - nyilatkozta a hírügynökség brüsszeli tudósítójának Lousewies van der Laan, a bizottság szóvivője az elnökválsztás első fordulójával kapcsolatban. Egyelőre semmivel sem fenyegetőzünk, válaszolta arra a kérdésre, hogy az esteleges további eredménytelen fordulók, vajon hatással lesznek-e az EU és Szlovákia közötti együttműködésre. Van der Laan szerint ilyen esetben a bizottságnak meg kell majd ítélnie, nem keletkezik-e alkotmányjogi vákuum, s ha igen, akkor ez mit jelent. (TA SR) Foglyok szabadultak Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg csütörtökön a muzulmán böjti hónapot, a ramadánt lezáró ünnep alkalmából, jóakarata jeléül szabadon bocsátott 23 palesztin foglyot. (MTI) Madeleine Albright amerikai külügyminiszter szerint csaknem elérkezett az ideje az alapvető döntések meghozatalának Bili Clinton ismét Irakot figyelmeztette Washington. Bili Clinton elnök ismételten leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem fogja megengedni Iraknak tömegpusztító fegyverek újbóli használatát és gyártását. MTI-HÍREK A Nemzeti Védelmi Egyetemen elhangzott csütörtöki beszédében sürgette Bagdadot, hogy a katonai csapás elkerülése érdekében tegye lehetővé az ENSZellenőrök zavartalan és korlátlan munkáját. Egyéb kérdéseket érintve jelezte, hogy hamarosan kezdeményezni fogja Csehország, Lengyelország és Magyarország NÁTO-csatlakozásának a jóváhagyását a szenátus részéről. Az amerikai fegyveres erők parancsnoki értekezletét záró beszédében Bili Clinton kiemelte, hogy a hidegháború lezárulásával és a globális folyamatok kibontakozásával új stratégiai feladatok kerültek előtérbe: a legfőbb cél, hogy partneri kapcsolatok és koalíciós szálak alakításával erősítsék a demokráciákat, egyúttal elszigetelve azokat az országokat, amelyek durván felrúgják a nemzetközi viselkedési szabályokat. Rámutatott: az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, amely a történelemben először képes katonailag jelen lenni a világ bármely pontján: de egyszersmind az első olyan nagyhatalom, amely erejét nem hódításra vagy megfélemlítésre használja, hanem a biztonság és az együttműködés megszilárdítására, másfelől a globális kihívások leküzdésére. ... a diplomáciai megoldások „csaknem kimerültek". Az utóbbiak közé a nemzetközi normákat megsértő államokat, a szervezett bűnözést, a nemzetközi fegyver- és kábítószer-kereskedelmet, a terrorcsoportokat sorolta. Az elnök kitért a boszniai békefenntartó vállalkozásban részt vevő amerikai alakulatok szerepérejelezve, kérni fogja a kongresszustól a küldetésük meghosszabbításához szükséges források kiutalását. Egyben reményét fejezte ki, hogy a szenátus még az idén ratifikálja az atomkísérletek teljes és általános tiAz amerikai külügyminisztérium Szlovákiáról Emberi jogi jelentés lalmát kimondó egyezményt. Újból kezdeményezte nemzetközi rendszer létrehozását a biológiai fegyverekről született megállapodás ellenőrzésére, és készségét fejezte ki további atomfegyver-csökkentési tárgyalások megkezdésére Oroszországgal. Közben Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Párizsban tárgyalt Hubert Védrine-nel, a francia diplomácia vezetőjével, aki kijelentette, hogy „minden lehetőség nyitott" az iraki válság megoldására. Védrine hangsúlyozta, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a diplomáciai megoldás megtalálására, de ehhez Iraknak feltételek nélkül hozzá kell járulnia az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-ellenőrök tevékenységének felújításához. Albright a tárgyalás után azt mondta, hogy a diplomáciai megoldások „csaknem kimerültek". Mint fogalmazott, csaknem elérkezett az ideje alapvető döntések meghozatalának. Madeleine Albright tegnap már a spanyol fővárosban tárgyalt Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszterrel, aki a diplomáciai erőfeszítések folytatását szorgalmazta. MTI-HÍR Washington. Tegnap hozták nyilvánosságra az amerikai külügyminisztérium szokásos éves emberi jogi jelentését. A világ országait górcső alá vevő több ezer oldalas dokumentum általánosságban leszögezi, hogy az emberi jogok szándékos megsértésének és eltiprásának gyakorlata tavaly is folytatódott, helyenként romlónak az állapotok. A külügyminisztérium egyebek közt Kínát, Oroszországot, Nigériát, Törökországot, Észak- és Dél-Koreát, Kubát, Indonéziát, Irakot, Iránt és Líbiát állította pellengérre. A közép-kelet-európai államokról összegzően szólva a jelentés megállapítja, hogy a demokratikus forradalom még befejezetlen, a demokrácia néhol törékenynek tűnik. Szlovákiát illetően az amerikai külügyminisztérium megállapította, hogy folytaÚjabb ETA-akció? Baszkföldi gyilkosság Sevilla. Ismeretlen tettesek feltehetően az ETA baszk terrorszervezet emberei - tegnapra virradóra meggyilkolták a sevillai városi vezetés egyik tagját és feleségét. A 37 éves Alberto Jimenez Becerril, a kormányzó Néppárt tagjának és feleségének holttestét elővárosi lakásuk közelében találták meg. A gyilkosok tarkón lőtték őket egy 9 milliméteres kaliberű pisztollyal, amelyet rendszerint az ETA emberei használnak - jelentette rendőrségi forrásokra hivatkozva az AP. A házaspár három gyereket hagyott hátra. Fél év leforgása alatt a mostani volt a negyedik politikai gyilkosság Baszkföldön. A terror óriási tiltakozási hullámot indított el. A baszk szeparatista terrorszervezet emberei az ETA három évtizedes fennállása alatt több mint 800 embert gyilkoltak meg. (MTI) tódik a demokratikus elvektől való elkanyrodás zavaró irányzata, amely az ellenzékkel szembeni türelmetlenségben és az állami hatalom újbóli központosításában is megnyilvánul. A jelentés a szlovák kormány szemére veti, hogy az információs szolgálat ellenzéki politikusokat és újságírókat vont megfigyelés alá, és a „megfélemlítés légkörében" az újságírók egy része öncenzúrára kényszerül. A cigányokkal szembeni rendőri brutalitás és antiszemita kilengések megemlítése mellett részletesen ismerteti a magyar kisebbség panaszait és sérelmeit. A jelentés említést tesz a kétnyelvű bizonyítványok kiadásának betiltásáról, a pozsonyi magyar tannnyelvű iskola igazgatójának menesztéséről, valamint arról is, hogy még mindig nem fogadták el a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, amit a kormány fölöslegesnek tart. Kováč New Yorkban Nincs meglepődve New York. Michal Kováč államfő csütörtökön megbeszéléseket folytatott az amerikai szenátus külügyi bizottságának két tagjával, akik arról biztosították őt, hogy a NATO bővítésének folyamata nem zárult le. Steny Hoyer, a kongresszus Helsinki Bizottságának tagja szóba hozta, hogy Szlovákiában nem tartják teljes mértékben tiszteletben a demokratikus alapelveket. Kováč a Twist rádiónak elmondta: nem lepték meg a hírek Mečiar állítólagos szándékáról, hogy megpályázza a legfelsőbb állami tisztséget. Nem okozott meglepetést az elnökválasztás első fordulójának eredménye sem, az amerikai politikusok számára ugynakkor a történtek meglepetést jelentenek, mert úgy gondolták, hogy az új államfőt még távozása előtt megválasztják. (MTI, ČTK) Véleményt formált a magyar akadémiai bizottság Javaslat Bősről MH-INFORMÁCIÓ Budapest. A magyar parlament környezetvédelmi bizottságának fekérésére véleményt formált a Duna problémáinak a hágai ítéleten alapuló rendezéséről a kormány javaslatára megalakult akadémiai bizottság. A Glatz Ferenc elnökletével, neves magyar ... csak elvi szándéknyilatkozatot írjon alá... tudósokból létrejött testület, amely három hónapja rendszeresen ülésezik, lényegében nem kérdőjelezi meg a Nemcsók János vezette magyar kormánydelegáció stratégiáját, de - a környezetvédőkhöz és az ellenzéki pártokhoz hasonlóan - azt javasolja a kormánynak, hogy a részletes környezeti és hatásvizsgálatok elkészültéig március végén Szlovákiával csak elvi szándéknyilatkozatot vagy keretmegállapodást írjon alá, amelyben csupán a dunai problémák rendezésének az irányát, a lehetséges megoldási módokat rögzítenék. A Szigetköz gondjainak rendezéséhez megfelelő javaslatnak tartják a Dunakiliti és Dunacsún együttes működtetését. Az első szakasz problémáinak megoldására több variációt - a hagyományos folyamszabályozást és a duzzasztást, azaz egy újabb keresztgát építését - javasolnak. A bizottság szerint a hatásvizsgálatok alapján kell eldönteni, hogy milyen módszerrel biztosítják a hajózáshoz szükséges vízmélységet. A tanácsadó testület javaslatainak jelentőségét növeli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásai korábban jelentősen befolyásolták BősNagymaros sorsát. Amerikai, kanadai, orosz és más országokból érkezett asztronauták szintén részt vettek a Washingtonban megrendezett ünnepségen, amelyen aláírták az Alfa-programról szóló új megállapodást. Jelen volt John Glenn szenátor, az első amerikai űrhajós is. (ČTK/AP) Washington Egyezmény az űrbázisról Washington. Új együttműködési megállapodást írtak alá Washingtonban az Alfa-programban részt vevő országok képviselői: a hatalmas 470 tonnát nyomó űrállomást 2002-re tervezik felépíteni 15 állam együttes erőfeszítésével. A program megvalósítása csaknem 60 milliárd dollárba kerül. Az egyez mény új alapokra helyezi az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Japán és az Európai Űrügynökségbe tömörült országok együttműködését a kutatóállomás felépítésében, működtetésében és fejlesztésében. A bázis 4-5 év múlva kezdi meg a teljes üzemelést, és attól kezdve folyamatosan 7 űrhajós fogja lakni. Felépítéséhez legkevesebb 40 „rakétajárat" indítására és több mint száz részelem beépítésére lesz szükség. (MTI) Bili Clinton beszédében aláhúzta, hogy az Egyesült Államok a harci felkészültség szüntelen erősítése révén akarja megtartani döntő fölényét, de egyúttal élen jár a leszerelési törekvések terén is. (ČTK/AP) 4