Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-17 / 13. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 17. KULTÚRA - HIRDETÉS Francia műsor, német karmester, szlovák zenekar és kórus - a végeredmény várakozáson felüli Szirének és angyalok Elhunyt Jobbágy Károly költő Életének hetvenhetedik évében, hosszan tartó súlyos betegség után pénteken elhunyt Jobbágy Károly kétszeres József Attila­díjas költő, műfordító. Jobbágy Károly verseit többek között a Feltámadás, a Hajnali viadal, a Háló nélkül, a Papírszárnyak, a Líra négy keréken, a Tigrisek lázadása című kötetekből is­merhette meg az olvasó. Mint műfordító az orosz lírát ültette át magyarra. (MTI) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Cosi fan tutte (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Hat szerep keres egy szerzőt (19) KIS SZÍNPAD: Amikor tácolt... (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Elefánttemető (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Hyppolit, a lakáj (19) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Klotild néni (17 ­Gömörhorka) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Csillagközi invázió (am.) 15.30,18,20.30 OBZOR: L.A. eltitkolt valóság (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Lost Highway - útvesztőben (am.) 15, 17.30, 20 TATRA: Az ide­gen: újjászületés (am.) 15.30,18,20.30 ISTROPOLIS: Csillag­közi invázió (am.) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Az őserdő hőse (am.) 18.30 Larry Flynt, a provokátor (am.) 20 Szabadu­lása Shawshank börtönből (am.) 20 Desperado (am.) 18 Her­kules (am.) 15 Homo faber (ném.) 19.30 A hetedik nap, a nyolcadik éjszaka (cseh) 19.15 KASS A DRUŽBA: Csillagközi invázió (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: L. A. eltitkolt valóság (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Csil­lagközi invázió (am.) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Az idegen: új­jászületés (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Álljon meg a nászmenet! (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: A kapcsolat (am.) 17, 19.30 GALÁNTA - MOZI: Reszkessetek betörők 3 (am.) 17.30, 20 ZSELÍZ - SPUTNIK: Az elveszett világ (am.) 18 LÉVA - JUNI­OR: Zsaruk országa (am.) 16.30,19.30 SLOVAN: Nadja (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Négy szoba (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Az elveszett világ (am.) 18 Ma este bemutató a Szlovák Nemzeti Színházban Mozart: Cosi fan tutte Vannak művészek (és kar­mesterek), akik számára önmaguk megrendezése mindennél fontosabb a vi­lágon - e kategóriának egyik szélsőséges képvise­lője a mi kedves ismerő­sünk, Aldo Ceccato -, és vannak művészek, akik hajmeresztő bűvészmutat­ványok nélkül is képesek megragadni az előadott zenemű mondanivalóját, lényegét, stílusvilágát. HORKAY TAMÁS Ezek egyike a tegnapelőtt Po­zsonyban járt német Ralf Weikert. Weikert az egészen rendkívüli hagyományokkal rendelkező német karmesteriskola egyik növendéke, Swarovsky-diák, eddigi működési helyei Salz­burg, Frankfurt, Zürich... csupa tiszteletet parancsoló tény. En­nek ellenére nem mindig bizta­tó, ha német zenészek francia zeneszerzők alkotásait tűzik műsorra: az ok ismert, a két nemzet eredendően eltérő men­talitása és zenei gondolkodás­módja. Ralf Weikert felkészült­sége és erőteljes egyénisége vi­szont nagyrészt áthidalta eze­ket a különbségeket. Igaz, a koncert nem indult igazán fé­nyesen. Maurice Ravel Nemes és érzelmes keringőiből éppen azt a bizonyos franciás, szubtilis érzékenységet hiányoltam leg­inkább, de ettől eltekintve is az volt az érzésem, Weikert nem nagy súlyt fektetett e fanyarul szellemes Ravel-darab hangula­ti és dinamikai kidolgozására: eléggé felületes hozzáállásának következményeként kissé el­szürkült, egyhangúvá és nehéz­kessé vált ez az érdekes Ravel­Ralf Weikert karmester mű. Claude Debussy, a zenetör­ténet egyetlen „valódi" imp­resszionistája híres Noktürnjei­nek megjelenítése viszont min­dent feledtetett. A német kar­mester ezúttal egyedülállóan meggyőző erővel érzékeltette az „impresszionista félho­mályt", biztos kézzel rajzolta meg a kompozíció körvonalait, (Archív felvétel) minden precíz, áttetsző, látha­tó, hallható és érezhető volt ­talán úgy, ahogy azt Debussy el­képzelte. (Ezen a megállapítá­son még a helyenként tipikusan németes expresszió sem változ­tat.) Érdemes megemlíteni a háromtételes alkotás utolsó té­telét, a Sziréneket, ahol a Szlo­vák Filharmónia női kórusa ki­fogástalan tisztasággal és dicsé­retes frazeálással szólaltatta meg az antik mitológiából is­mert hölgyek szöveg nélküli (és ezért még inkább „megfogha­tatlan", „elvont", ugyanakkor nagyon is érzéki) énekét. Végül egy ritkán hallott újdon­ság, Gabriel Faúré Requiemje, s így a 20. század elejéről vissza­kerültünk a 19. század végére. A kevésbé ismert Faúré szülei­nek halálára írt gyászmiséje igencsak változatos világot kép­visel: telítve van archaikus for­dulatokkal és meglepően disz­szonáns hangzatokkal, nagyon érdekesen egyesíti a megrázó tragikumot egy különösen bi­zarr hangulati szférával - bár a mű egésze paradox módon kis­sé egyhangú benyomást keltett (lassú tempók, kevés kontraszt sb.), Weikert alapos, elmélyült, meditatív tolmácsolásának kö­szönhetően talán mégsem kel­lett a hallgatóknak unatkozni­... biztos kézzel rajzol­ta meg a kompozíció körvonalait... uk. A Szlovák Filharmónia énekkara ezúttal (is) remekelt, a két szólistával, Yvetta Tan­nenbergerovával (szoprán) és Richard Haannal (bariton) egyetemben. És ami ebben a Requiemben egyedülálló: Faúré az eredeti gyászmise végére illesztett egy „In Paradisum" (A paradicsom­ban) elnevezésű tételt. És való­ban - e zene lágyan lebegő, cso­dálatosan finom hangzása egy másik, boldogabb világot idézett... Angyalok éneke lopó­dzott be rövid időre a Szlovák Filharmónia koncerttermébe, és így vált az este tényleg va­rázslatossá. Január 26-án Zselízen Marlcovič és vendégei Zselíz. A népszerű szlovák hu­morista, Milan Markovié műso­rát a szlovák tévében ugyan egy ideje nem láthatjuk, ám turnéi során találkozhat vele az itteni közönség. Zselízen január 26-án két előadással, 17 és 19 órától várják a szervezők az érdeklő­dőket. A vendégek kiléte egyelő­re titok, egy dolog azonban nyil­vánvaló: unatkozni nem nagyon lesz alkalma a közönségnek, (ú) Felújított szereposztásban mu­tatja be a Szlovák Nemzeti Szín­ház ma este Mozart Cosi fan tutte című vígoperáját Marcello Bufalini olasz karmester vezény­letével, aki először lép a pozso­nyi közönség elé. Pavol Smolík rendező elmondta, hogy az ope­ra vezetése három okból döntött a darab mellett. Először is azért, mert a színház jelenlegi reperto­árján nincs túl sok Mozart-ope­ra, másodsorban, mert a mű igé­nyességével egyfajta kihívást je­lent a színrevivőknek, továbbá mert az opera jelenlegi társulata révén kiváló énekesek léphetnek fel a főszerepekben. Marcello Bufalini, a fiatal kar­mester többek között kiemelte a szlovák énekesek kvalitásait. „Valamennyien európai színvo­nalon énekelnek, sőt, sokan túl is lépnek azon. Egészében véve elégedett vagyok az itteni lég­körrel." Hozzátette, hogy mind a rendezővel, mind a díszletterve­zővel, Jaroslav Válekkel, és a jel­meztervezővel, Ľudmila Város­sovával nagyon hamar megtalál­ta a közös hangot. A főszerepek­ben és a másodszereposztásban Adriana Kohútkovát, Eva Šeli­govát, Jolana Fogašovát, Denisa Slepkovskát, Ľudovít Ludhát, Martin Babjakot, Svätopluk Ma­lachovskýt és másokat láthat a közönség. (TA SR) Vígh Károly, losonci származású, Budapesten élő történész könyve Sorsunk 1938-tól napjainkig PUNTIGÁN JÓZSEF Vígh Károly, a losonci származá­sú, Budapesten élő történész egy alig ötven oldalas publikációban arra tesz kísérletet, hogy össze­foglalja a szlovákiai magyarság sorsát 1938-tól egészen napjain­kig. Nem mélyreható történelmi elemzésről van szó, inkább a leg­fontosabb adatok tényszerű is­mertetéséről. Hogy a szerzőt mi cél vezette e kis munka megírá­sában, arra az utolsó fejezetben találunk magyarázatot. A Szlo­vákiában megjelentetett „propa­gandamunkák... azt a célt szol­gálják, hogy az idegen nyelvű ki­adványok külföldön, főleg a nyugati demokratikus országok köreiben, magyarellenességet szítsanak, míg a szlovák nyelvű kiadványok egy hamis történeti identitás-tudatot kívánnak ter­jeszteni... viszont mi, magyarok ettől függetlenül nem vagyunk arra képesek, hogy a külföld szá­mára olyan valósághű kiadvá­nyokat jelentessünk meg világ­nyelveken, amelyek ... (ezeket a kiadványokat - P. J.) ...kellő­en ellensúlyozzák". Az utolsó, a jelenlegi helyzetet áttekintő ré­szében több szlovák könyvet és tanulmányt elemez, beleértve a szerzőik valószínű céljait is. A kötet további fejezetei a depor­tálások, a lakosságcsere, a reszlovakizáció időszakát mu­tatják be, valamint nagyon táv­irati stílusban a Csehszlovák pártállam első korszakát. A kö­tet hiányossága, hogy nem tar­talmazza a közölt adatok forrá­sainak jegyzékét. Hibás az a megjegyzése is, hogy Janics Kálmán A hontalanság évei cí­mű könyve „mindmáig (1997 -P. J.) nem jelenhetett meg". A kis füzet legfőbb értékét rövi­den így lehetne megfogalmaz­ni: figyelemfelkeltő segélykiál­tás. (Vígh Károly: A szlovákiai ma­gyarság sorsa 1938-tól napjain­kig, Népfőiskolai füzetek, 2., An­tológia Kiadó, Budapest, 1997) Külföldi nyelvkurzusok és tanulmányok Kanada USA Ausztrália 30 éves tradícióval rendelkező iskolák, amelyeket egyéves kanadai tartózkodás személyes tapasztalatai alapján választottuk ki. Kezdés 2-4 hetenként, sokféle tanítás utáni tevékenység lehetősége. Hívjon minket, és az Ön igényei szerint alakítjuk a kurzust. Az életkor nem döntő. Ön is bizonyára tolmács nélkül akar szót érteni a világgal! Használja ki a 27% kedvezményt Ha 1998. március 31-ig jelentkezik, a kedvezmény az egész 1998-as évre érvényes. Agentúra Atlas, Karpatská 2, (Ymca mozi), 811 05 Bratislava, tel./fax: 07/396 934, e-mail: viecha@netlab.sk VK­83 A Slovenský spisovateľ kiadó csütörtökön adta át az 1997-es év irodalmi díjait. Vizek fénye címmel megjelent verseskötetéért Ján Buzássy (balról), Kríž-i Szent János A szeretet lángja című müvének fordí­tásáért pedig Ján Zambor (középen) vehette át Štefan Strážay főszerkesztőtől (jobbról) a kiadó elisme­rését. (TA SR-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents