Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-08-06 / 32. szám
Nagyvilág 1997. augusztus 6. 7 Kilátás a Marsra, ahogyan az űrszonda látja NASA-felvételek Egy hónapja kutatja a Mars felszínét a Pathfinder űrszonda Mikor leszünk marslakók? A Pathfinder űrszonda, amely tavaly decemberben indult útnak, bonyolult manőver után, július 4-én landolt a Mars bolygón. A hatalmas, 497 millió kilométernyi utat tehát rekordidő alatt tette meg. Tegyük hozzá, nem ez a kicsi, mindössze tíz kilós jármű az első „Marslátogató”, hiszen több mint húsz évvel ezelőtt a Viking 1 és a Viking 2 amerikai űrszondák rendkívüli missziót teljesítettek, amikor felvételek tízezreit szállították a Földre a Vörös Bolygóról. Nekik köszönhetően derült ki, vagy inkább bizonyosodott be, hogy a Marson nincs élet. Legalábbis jelenleg. A Pathfinder küldetésétől tehát nem várható valamiféle megrendítő, a jelenlegi ismereteinket gyökeresen megváltoztató eredmény. Hogy a NASA mégis fontosnak tartotta a bolygó felszínének alapos vizsgálatát, ahhoz nagy mértékben hozzájárult az a szenzációs felfedezés, melynek az eredményét tavaly augusztusban jelentették be. Egy amerikai expedíció 1984-ben egy kétkilós kőzetet talált az Antarktiszon, melyet a tudósok tizenkét éven keresztül vizsgáltak. A türelmes, hosszú vizsgálat meghozta az eredményét: az elemzések bizonyossá tették, hogy a meteorit a Marsról származik (a hevítés során a Mars atmoszférájára jellemző gázok szabadultak fel), s hogy legalább hárommilliárd éves. A kutatók szerint ekkor a Marson egészen más klíma uralkodott, mint napjainkban. Az atmoszféra sűrűbb volt, a hőmérséklet a Föld mostani hőmérsékletéhez hasonlított, s a bolygó felszínén valószínűleg víz is volt. Később a Mars elveszítette az atmoszféráját, amikor mintegy 15 millió éve összeütközött egy aszteroidával vagy üstökössel. Az Antarktiszon talált meteorit nyilván annak a sokmillió kőzetdarabkának az egyike, amelyek ekkor szóródtak szerteszét a világűrben. A kutatások bebizonyították, hogy a kőzet belsejében egy primitív szerves anyag maradványai találhatók. Természetesen nem a mi fogalmaink szerinti életről, ám mégis az élet kezdetleges formájáról van szó: ezeknek az anyagoknak metaboliz- musuk volt, szaporodtak és elpusztultak. A tudósok nagyon óvatosan formáltak véleményt a jelenségről (csak fel- tételezést emlegettek), ám hangsúlyozták, nagyon kicsi a tévedés valószínűsége. A bejelentés óriási visszhangot keltett, hiszen kiderült, hogy a Földön kívül lehet (vagy lehetett) élet a világűrben. A felfedezést természetesen nagy lelkesedéssel fogadta a sajtó, a politikusok, sőt maga a Vatikán is. Ezek után logikusnak tűnt, mi következik: előbb megerősíteni a hipotézist, majd minél többet megtudni a Marson létezett egykori életről. Ennek pedig a legkézenfekvőbb módja, hogy közvetlenül a bolygón folyjanak kutatások. A NASA már régen tervezi a Mars űrszondák általi vizsgálatát. A tudósok az elkövetkező évtizedben tíz robotot akarnak a Marsra juttatni - ezek közül a Sojourner az első. A kis űrszekeret óriási figyelem kíséri világszerte, hiszen az Internet segítségével egyenes adásban követhető az útja. Az első öt napban például 200 millió ember vetette rá magát az Internetre. A Sojournert, annak dacára, hogy 190 millió kilométernyire van a Földtől, távirányítással mozgatja egy technikus a pasadenai központból. A távolság miatt a dolog kissé körülményes: a Földről küldött rádióhullám tizenegy perc alatt ér a Marsra, ezért a földi központban nem képesek a gyors változásokra reagálni. A kis szonda emiatt lassan mozog (39 centimétert tesz meg egy perc alatt), s ha akadályhoz ér, megpróbálja kikerülni, vagy egyszerűen megáll. Egyfolytában sugározza a Földre a felvételeket és az adatokat, hiszen a működési ideje véges - a szélsőséges időjárási viszonyok miatt egy hónapnál tovább aligha működhet. Hogy mi vár ezek után a Marskutatásra? A Sojourner után szeptemberben érkezik a Marsra a Global Surveyor űrszonda, amely két éven keresztül, 400 km magasságból fogja vizsgálni a bolygó felszínét. Ezt követi 1998-ban egy következő űrszonda, a Marsward. Utánuk minden évben küldenek egy szondát, s az egész program 2005-ben tetőzik, amikor űrhajót küldenek a Marsra, amely kőzetmintákat hoz a Földre. Természetesen sokan felteszik a kérdést, mikor várható az ember (űrhajós) megjelenése a bolygón? A legóvatosabb becslések szerint erre még várnunk kell, legalább húsz vagy harminc évet. A Reflex alapján Ez a szikla a Jógi névre „hallgat”. Közelében dolgozik a Pathfinder. A Pathfinder bebizonyította: sok millió évvel ezelőtt víz volt a Marson. Prágai levél • • Özönvíz után Cséfalvay Ildikó _________ Pi ci lakásom ablakánál állok - melyet soha nem becsültem annyira, mint amióta mindennapi téma nálunk az árvíz, s annak súlyos következményei -, és szomorúan nézem, hogy megint zuhog az eső. Már teljesen átáztatta a szemközti ház falát. Erről a nyári esőről most nem az jut eszembe, ami mindig nyaranta, ha bőrig áztam is, hogy „áldott eső,áztasd át a szikkadt földeket, mosd tisztára azucákat!”, hanem az 536 árvízsújtotta község lakói, akik némelyikének a víz mindenét elvitte. Ehhez fogható árvíz, de legalább a negyedével enyhébb, 1862-ben sújtotta Csehországot. Kisebb árvizek voltak 1903- ban, 1960-ban és 1985-ben. A mostani özönvíz oka, hogy ez év július elején néhány nap alatt több eső esett nálunk, mint máskor egy egész év alatt. Állok az ablaknál, nézem a zuhogó esőt, lelki szemeim előtt újra és újra leperegnek a tévében látott szomorú képek, a vízben úszó házak, autók, állatok... Eszembe jutnak a holcovicei idős néni szavai, aki azt mondta, „valószínűleg megérdemeltük ezt a katasztrófát, mert már nagyon rosz- szak, irigyek és ellenszenvesek voltak nálunk az emberek”. Egy, a Troubky nad Becvou községből (a 2000 lakosú községben 8 halálos áldozata volt és 150 házat mosott el a víz) származó öreg néni lelki nyugalmát megőrizve tért vissza a szinte romokban heverő házába, s elmondta, hogy 1956 óta hat árvizet élt meg, de ekkora pusztítást egyik sem végzett. Arra a kérdésre pedig, hogy nem szeretne-e máshová költözni, azt felelte, „minek, már úgy sincs semmim, amit a víz elvihetne, s mivel 79 éves vagyok, már nem sok dologra van szükségem ebben a földi életben”. Teljesen felkészületlenül érte a Cseh Köztársaságot az árvíz, s nagy károkat okozott az utóbbi időben amúgy is labilis cseh gazdaságban. Az állami költségvetés az előrejelzések szerint kb. 10 milliárdos veszteséget fog kimutatni az évvégén. Az árvíz hátrányos következményeit bizonyos mértékben mindenki meg fogja érezni, mivel a felújítási, lomtalanítási és építési, pénzügyileg igényes munkák teljesen ki fogják meríteni az államkasszát, így a többi járás számára alig vagy egyáltalán nem marad pénz. A mezőgazdaságban is óriásiak a károk, kb. 50 ezer hektár bevetett mezőgazdasági terület ment teljesen tönkre, s további csaknem 100 ezer hektár részben. A termésben kb. 1,25 milliárdos kár keletkezett. A sziléziai folyók, melyek természetes határt képeznek a Cseh és a Lengyel Köztársaság között, a nagy árvizek miatt megváltoztatták a medrüket, s emiatt lehet, hogy módosítani kell majd az államhatárt. Az árvíz több milliárdos kárt okozott a morvaországi vállalatoknak. Mindez hatással lesz a bankszektorra is. A Fudzsljama két arca. Mindkettő leírhatatlanul fenséges. Vasárnapi pletykák Nem lesz válás Az ismert amerikai színész házaspár, Demi Moore és Bruce Willis Los Angelesben bírósági keresetet nyújtott be a The Star című bulvárlap ellen, amiért az „a valóságnak nem megfelelő, kiagyalt és rágalmazó” cikket közölt a tíz éve együtt élő pár házasságának állítólagos válságáról. Ugyancsak bepereltek egy ausztráliai magazint is, amely - a The Starhoz hasonlóan - azt állította, hogy vége a házaspár boldog együttélésének. Moore és Willis ötmillió dolláros kártérítést követel az amerikai laptól, hitelrontás címén. Egyidejűleg nyilatkozatban szögezték le, hogy elsősorban nem a pénzről van szó, hanem , jó hírnevük védelméről”. Bruce Willis egyébként egy televíziós interjúban már korábban cáfolta a lehetséges válásról elterjedt híreszteléseket. Ellenkezőleg, Demi és ő inkább arra gondolnak, hogy újabb gyermekük legyen. Az extravagáns házaspár Házasság kizárva? Azon töprenghet a londoni kormány, miként szerettesse meg a britekkel Camillát, Károly herceg (48) barátnőjét. A kabinet ugyanis egy tárca nélküli minisztert bízott meg azzal, hogy vegye úgymond kezelésbe a Camilla-ügyet, s gondolkozzon el azon, hogyan „iktathatnák be” a monarchiába az elvált asszonyt, akit, mi tagadás, nemigen kedvelnek a szigetországban. A miniszternek figyelembe kell vennie a közvélemény-kutatási eredményeket, melyek szerint a britek túlnyomó többsége a trónörökös élettársaként ugyan elfogadja Camillát, de királynőként elutasítja. Az alattvalók még mindig a herceg volt feleségét, Dianát istenítik. Camilla egyébként július közepén, 50. születésnapján némi elégtételt kapott a megaláztatásokért, amelyekben több mint 20 éven át volt része: Károly ország-világ szeme láttára pompás születésnapi partit rendezett a tiszteletére. Barbra férjhez menne Barbra Streisand (55) bevallotta: még soha életében nem volt ilyen szerelmes, mint most. Még e nyáron férjhez akar menni szíve választottjához, James Brolinhoz (55), akit a Hotel tévésorozatból ismerhettünk meg. Barbra állítólag már rég megrendelte esküvői ruháját is, most csak az a baj, hogy Brolinnak egyelőre nincs ideje, mert új filmet forgat. Carrey, az erőszakos Az ismert amerikai komikus és grimaszkirály beperelte a Women’s Day című lapot, mert az valótlanságokat állított róla, mégpedig azt, hogy szexuálisan zaklatta kolléganőit. A lap többek közt Jennifer Tilleyt, Alicia Silverstone-t, Drew Barrymore-t emlegette. A kolléganők egyelőre hallgatnak.
