Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-07-30 / 31. szám
12 1997. július 30. Kultúra Heti kultúra Filmbemutató Fargo A tavalyi cannes-i fesztivál legjobb rendezésének ítélt Fargo Oscar-díjat kapott az idén. Szokatlan humora van a Coen fivérek új alkotásának. Előző munkáikhoz - Hollywoodi lidércnyomás, A halál keresztút- ján, A nagy ugrás - hasonlóan a film kettős élvezettel szolgál: a krimikedvelőknek izgalmakban bővelkedő sztorit ad, az ínyenceknek pedig a jellemből és helyzetekből fakadó jóféle intellektuális humort. A megtörtént esetet feldolgozó film az Egyesült Államok északi államában, Minnesotában játszódik. Jerry Lundegaard autókereskedő komoly adósságokba veri magát. A mintapolgár merész tervet eszel ki: felbéreikét gengsztert, hogy rabolják el feleségét. Részesedést ajánl nekik a váltságdíjból, amit dúsgazdag apósától akar kizsarolni. Az emberrablás azonban nem a tervek szerint zajlik, a bűnözők egyike lelő két vétlen autóst meg egy rendőrt. A nyomozást Marge Gunderson rendőrfőnöknő vezeti, akinek ez az első gyilkossági ügye... Joel Coen filmjének egyik főszereplője: Steve Buscemi Felhívás Alkotótábor Somodiban Augusztus 7-e és 13-a között ismét lesz alkotótábor Somodi-fürdőben. Ahogy meghívójukban a szervezők írják: A program mi vagyunk. Beszélgetések, elmélkedések, előadások lesznek terítéken. Ezenkívül festészet és szobrászat, nyugalom és béke. „Összejövetelünk fő témája az igazság és az igazság megközelítése a művészet, az újságírás, a törvény- hozás, az emberi párkapcsolatok (szerelem, család), de főleg a filozófia szemszögéből.” De lesz más is. Élménybeszámoló illetve kritika kirándulásokról, kiállításokról, filmekről, színházi előadásokról, könyvekről. A részvétel egyetlen feltétele, hogy valamelyik kategóriában alkotó módon részt vegyél. A tábor zártkörű, ezért jelentkezési szándékodat a 0943/607713-as telefonszámon, vagy Szabó Ottó címén, Sevemá 25, 045 01 Moldava nad Bodvou előre jelezd. A segédeszközöket mindenki maga biztosítja. Tábori György a Burgtheaterben rendez. Életrajzát most kezdi írni. Bécs őszülő büszkesége Deák Krisztina A köd című játékfilmjében Funtek Frigyessel Inkey Alice felvétele SzÁSZI JÚLIA Tíz év, tíz színdarab, tizenkét rendezés, négyszázhetvenöt előadás a bécsi Burgtheaterban - s ehhez még a 83. születésnap. George Tábori (Tábori György) az első író-rendezőként lett a Burgtheater tiszteletbeli tagja. A német nyelvterület legidősebb rendezője bizarr ödeteivel, groteszk világával igen nagy szeretetnek és elismerésnek örvend Bécsben. Szinte kivételesnek mondható, hogy körülötte soha nincs vihar, egyik darabja, egyik rendezése sem okozott botrányt. Ha egyik-másik mégis fanyalgást vált ki mondanivalója miatt - Ballada a bécsi szeletről -, azt is rögtön ellensúlyozza a színészi játék. Tábori úgy mondja, nem foglalkozik a siker okával, amikor ír, nem gondol a közönségre, tulajdonképpen saját magának dolgozik. A magyar zsidó származású, angol állampolgárságú, Amerikán és Németországon át Ausztriába került világpolgár neve soha nem szerepel a Burg körüli intrikákban, kimarad a színházi körökben oly gyakori kímé- leden sárdobálásból. Nem veszik zokon, hogy angolul ír, s magát idegennek minősíti - igaz, ehhez hozzáteszi: nemcsak itt idegen, mindenütt az, s ebbe a létbe beleszokott. Bécs büszke, hogy ez a magas, szikár, ősz bajuszos idegen végül is itt maradt. Vagy legalábbis ez a terve - ami semmit sem jelent, ismerve alapelvét, miszerint a dolgokat hagyni kell, hadd történjenek. Két éve még azon törte a fejét, hova menjen, Berlinbe vagy Hamburgba. Egy éve azt mondta, felhagy a színházzal. Még megrendezi a Leart és aztán legyen meg a kiadó óhaja, jöjjön az önéletrajz. Ehhez képest a Lear-terv maradt, most pedig Elfriede Jelinek sok vihart kiváltó, a felsőőri négyes cigánygyilkosságról szóló darabját rendezi. Ez a munka egészen eltér a megszokottól: saját darabjainak próbájára még csak teljesen kész szövege sem szokott lenni. A darabok, amiket először - angolul - novellaként ír meg, azután átír drámává, s utána lefordíttatja németre, ott a próbákon alakulnak. Hagyja, hogy a szövegből az legyen, amerre a színész viszi. Szabály persze nincs, hacsak a változás nem tekinthető annak: nemegyszer fordult elő., hogy mire végre kialakult a jelenet, Tábori ott helyben másikat írt helyette. Hallókészüléket hord - ha hordja, mert zavarja a sípoló hang, s inkább otthon hagyja. Pedig nélküle alig hall, a kellemedent legalábbis soha, a fontosat viszont mindig. Négy évvel ezelőtti, nem igazán sikeres szemműtéte óta ráadásul alig lát - amolyan modem absztrakttá folyik össze a világ - mondja -, de a lényegest sose mulasztja el meglátni. Pár éve valami megváltozott - nyilatkozta nemrégiben. Tudomásul vettem, hogy nyolcvan fölött vagyok, hogy fáraszt a járás, kínoz a meleg, és egyáltalán, hogy egyszer meg kell halni. Hogy honnan a beletörődés? Nem csak úgy jött - kiírta magából. Az elmúlt években jeleneteinek sokasága foglalkozik a halállal, a betegséggel, az öregség méltadanságával. Tavaly úgy döntött: kétezerig él. Mert még dolga van, és ez olyan jó kerek szám. Tudja, hogy most már az önéletrajznak is tényleg neki kell látnia. Nem egyszerű dolog ilyen hosszú életről írni, annyi mindent elfelejtettem - mondja. Budapesten született 1914-ben, édesanyja családja Horvátországból költözött át, apja ott volt Szarajevóban a Ferenc Ferdi- nánd elleni merénylet idején. Ő maga szívesen meséli, hogy amikor gyerekkorában Zágrábban vendégeskedett, ott is otthon érezte magát. Egészen fiatalon Berlinbe, Drezdába került, ’33- ban vissza Budapestre, majd Szófián, Palesztinán, Egyiptomon át Angliába vitt a menekülés útja - ma is brit állampolgár. Húsz év Amerika következett: 1952-ben Elia Kazan vitte színre első darabját a Broadwayn. Nem egészen azt csináltam, amit akartam - indokolja, hogy miért ment a hatvanas években Németországba. Berlinben, Brémában már a saját darabjait rendezte - ’87-ben a saját kis stúdió lehetősége csábította át Bécsbe. S azonnal kezdődött a sikersorozat a Burgban - a Mein Kampffal. Ott van az otthonom, ahol az ágyam és a színpadom - mondja. Célja integrálni az ellentéteket. Szívesen láttatja a komédiában a tragédiát és fordítva. Gyakran ütközik nála a sírás a nevetéssel. Ő maga első színházlátogatásának élményével magyarázza ezt a jelenséget. Egészen kicsi volt, amikor apja a budapesti hajléktalanok sanyarú sorsáról tartott előadást, s hogy a színházi este teljes legyen, a program első felében filmet vetítettek, a papa vérbő komédiáját a kövér emberről, amint cipővásárlással kínlódik. A közönség agyonnevette magát, hogy aztán a hajléktalanokat megkönnyezze. Maga nemigen tudta eldönteni, mit akar, nevettetni vagy ríkatni - mondta ott valaki az apjának -, s ez megragadt benne. Témái között fontos helye van az antiszemitizmusnak. Saját túlélését így meséli: „Mindig pár lépéssel előbbre jártam, mint a nyilasok.” De apja Auschwitzban lelte halálát. Ellentmondás e téma kezelésében is van: miközben bécsi helyszínű darabja a nácik visszatéréséről szól, ő maga minduntalan megvédi Bécset az újfasizmus vádjától. - Huszonöt éve élek német területen. Sem Németországban, sem Ausztriában szemtől szemben nem találkoztam nácival. Az eszemmel tudom persze, hogy vannak - nyilatkozta, s arról is beszélt, hogy nem híve a kollektív ítéletnek. Félelmet nem érez, noha a külföldiek elleni levélbomba-merényletek első hulláma után a rendőrség őt is veszélyeztetettnek minősítette. Arra kérték, váltogassa rendszeres sétáinak útvonalát. - Hogyan is tehetném, nem én szabom meg az irányt, hanem a kutyám - mondta. Elfriede Jelinek darabját a Felsőőrben három éve meggyilkolt négy cigány előtti főhajtásként rendezi meg: a baloldali érzelmeiről ismert szerző tiltakozásul az osztrák politikai állapotok ellen Hamburgban vitte először színre meglehetősen abszurd drámáját. „Ott van az otthonom, ahol az ágyam és a színpadom.” Megjelenés előtt Koncz Zsuzsa új albuma . A videoklip rendezője Tímár Péter, aki szakavatott ismerője a műfajnak. Rövid hajjal, de a régi hittel ég és föld között Bársony Éva_____________ Ég és föld között címmel jelenik meg augusztusban Koncz Zsuzsa új lemeze, de június végén CD-n már boltokba került három dala. Az album videoklipjéhez Tímár Péter rendező forgatta a befejező felvételeket. Ezeken a képeken már ott a nagy meglepetés, Koncz Zsuzsa levágatta a haját. Hogy miért? „Idézhetek egy klasszikust? Bródy János nevű ifjú zenész írta valaha, hogy „az ész a fontos, nem a haj... De már tréfán kívül: néha nem árt változtatni valamin, ami másodlagos, hogy maradjon a lényeg, ami elsődleges.” Rajongói szemében hosszú haja szimbólum volt, hozzátartozott a személyéhez és a pályájához. Most a pályakezdése idejére emlékeztet. „A hajam hossza szerint most a ’68-as önmagam vagyok. Tudom, azoknak, akik hosszú hajjal szerettek meg, ez nem pusztán külsőség, nekem viszont nagyon fontos, hogy megőrizzem a mindenkori újrakezdésre való képességet. Valami hasonlóról szól új lemezem címadó dala, az Eg és föld között is, amely így kezdődik: „Születni kell újra meg újra...”, és úgy folytatódik, hogy „Indulni kell a háborúba, és győzni kell. A háború itt képletesen az élet, a sors, amit mindannyian élünk.” Tímár Péter rendezővel Koncz Zsuzsa most dolgozott először. „Ha valaki ma nálunk érti a videoklip műfaját, az Tímár Péter. Nagyon jól, jó hangulatban forgattunk, tökéletesen megbízom az ötleteiben, és nemcsak a Csinibaba miatt. Már a tíz évvel ezelőtt készült filmje, a Moziklip is elvarázsolt a képi fantáziájával. Csak azért kell szorítanunk, hogy a kész klipet legyen hol be is mutatni. Eddig sem dúskált a műfaj a lehetőségekben, most, hogy a Stúdiót is szüneteltetik, fogalmam sincs, milyen tévéműsorban talál magának helyet a klipünk. Szerintem a közszolgálati televízió elképzelhetetlen egy Stúdió típusú műsor nélkül. Nem lehet, hogy ne létezzen egy kulturális magazin, ahonnan az ember nemcsak egy új könyv, előadás, koncert vagy lemez megszületéséről értesülhet, hanem megismerheti az alkotókat és szereplőket, elképzeléseiket, gondolataikat műveikről és a világról. Új albumom majd csak augusztus végén jön ki, a három dalt tartalmazó CD már megvásárolható. Az Ég és föld között címadó szám szövegét és zenéjét Bódi László, művésznevén Cipő, a Republic frontembere írta. Bródyra emlékeztet az egyszerűsége, természetessége és kifejezőereje. Érzékeny ember, teljesen ráillik a mondás, hogy a zord külső érző lelket takar. A második dal Dés László régebbi zenéje Nemes István szövegével, amit nagyon megszerettem, a címe, Vigyázz rám. A harmadik dal pedig teljesen új, Tolcsvay László és Bródy János dala, a Kárvalló idők.” Belül tehát szinte semmi sem változott. A dalok hangulata is illik a régebbi szerzeményekhez. Csak a külső lett más. A frizura. De rövid haj ide, hosz- szú oda: Koncz Zsuzsa így is elegáns.
